Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-18 / 140. szám, csütörtök

Nem állnak meg félúton Korán reggel pattogó zenére éb­red a falu. Elhallgatnak a munkagé­pek, aki csak teheti, e vasárnapon ünneplőbe öltözött A gyerekek ott settenkednek a díszszemlére ké­szülő katonák között. A község ap- raja-hagyja tudja már, miért ez a sürgés-forgás: másodszor is el­nyerték a Példás határmenti község címet. Ez az ötezer lelket számláló központi község, Gabčikovo már több éve áll a figyelem központjá­ban. Az első időszakban a kiváló gazdasági eredményeket elérő álla­mi gazdaságnak, később a dunai vízlépcsőnek, és nem utolsó sorban a távolsági ivóvízvezeték megépíté­sének köszönhetően.- A segédhatárőr-egység 1982- ben alakult meg - mondja Heizer Heizer Ferenc Ferenc, az egység parancsnoka, a hnb titkára. - Az állomány tagjai halászok és vadászok. Olyan embe­rek, akik szeretik a természetet, akik kedvtelésüknél fogva sok időt tölte­nek az államhatár közelében. Abban az időben ugyanis sok idegen jött el ide dolgozni - ma is mintegy három­ezren vannak -, így a hátárőröknek jól jött az önkéntes segítség. Mindjárt a rákövetkező évben elnyertük a Példás határmenti község címet, s most - nagy örömünkre - sikerült rádupláznunk. Ehhez hozzásegített bennünket a dunai vízgazdálkodási vállalat helyi részlegében tevékeny­kedő segédhatárőr-egység is. A cím elnyeréséhez egyebek kö­zött hozzájárult az is, hogy ezen a határszakaszon nem jegyeztek fel határsértést, hogy az alapiskolában két ifjú határőr pionírcsapat is ered­ményesen dolgozik, hogy az évek során a Nemzeti Front választási programját nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Az SZSZK kormánya szorgalmukat már öt év­vel ezelőtt oklevéllel és pénzjuta­lommal honorálta.- Soha nerr\ látott fejlődésnek in­dult településünk - újságolja Gróf Árpád, a hnb elnöke. - A múlt terv­időszakban épült fel a szlovák tan­nyelvű alapiskola, a művelődési ott­hon a bevásárlóközpont és folytattuk a vízvezeték építését. A hnb kisüze­me négy hónap alatt üzembe he­lyezte a pékséget. A termálfürdő első medencéjét három évvel ezelőtt adtuk át rendeltetésének. Tájházat létesítettünk, hogy a jövő nemzedé­keinek bemutathassuk, hogyan éltek és dolgoztak elődjeik. Átépítettük a sportpályát, egyszóval nem vol- 'tunk sohasem munka nélkül. Az em­lített létesítmények egy részét a Z akció keretében építettük fel. S annak is örülünk, hogy az említett időszakban 113 családi ház is elké­szült. Épül a szolgáltatások háza is, amelyben a járási közszolgáltatási vállalat, az Ister járási iparvállalat és a hnb kisüzemének részlegei kap­nak majd helyet. A tervek szerint a jövő év tavaszán már a lakosság szolgálatában áll a korszerű létesít­mény, amelytől a szolgáltatások színvonalának emelését, a válasz­ték bővítését várják. A hnb kisüze­mében százegy fő dolgozik s a tava­lyi bevétel meghaladta a 13,5 millió koronát. Ennek 40,4 százaléka a la­kossági szolgáltatásokból szárma­zik. A nyereségük meghaladta a két­millió koronát, ebből egymilliót át­utaltak a nemzeti bizottság fejleszté­si alapjára.- A korábbi években a bölcsődei férőhely már kevésnek bizonyult. Ezért megvásároltunk egy családi házat, amelyet erre a célra átalakí­tunk - folytatja az elnök. - A költsé­gekhez az állami gazdaság fél millió, a Hydrostav 150 000 koronával já­rult hozzá. Mindent megteszünk azért, hogy szeptemberben át is ad­juk rendeltetésének. Tervekből, elképzelésekből ezen a településen is akad éppen elég. Hamarosan megkezdik a gyermek fürdőmedence építését, jövőre pe­dig az új iskola tornatermének alap­jait rakják le. Folytatják a víz- és gázvezeték bővítését, átépítik a Du­na utcát, s a tervidőszak vége felé szeretnék a kisüzem gazdasági ud­varát is átalakítani. Az eddigél is nagyobb figyelmet fordítanak a zöld­övezetek, a virágsávok létesítérére.- A következő tíz évben több mint ezer fővel gyarapodik lakosaink szá­ma. Már jelenleg is hetven építkezé­si kérvényt tartunk nyilván, ötvenöt telek áll a rendelkezésünkre, kilenc­vennégy pedig az összpontosított egyéni építkezés számára kijelölt te­rületen. A szigeti lakónegyedben 305 szövetkezeti lakás építésével számolunk, de mivel minimális az érdeklődés, az építkezést elhalasz­tottuk a következő tervidőszakra. Jó az üzlethálózat, az egészség- ügyi ellátottság. Néhány vonatko­zásban megközelíti a városi szintet. Nemrég nyílt meg az olcsó áruk üzlete, a hatósági mészárszék. Van Mielőtt a Magas-Tátrába utazunk Jól felkészültek a nyári turistaidényre Forgalomkorlátozás egyes körzetekben Az idei nyári tátrai üdülési idény­nyel kapcsolatos kérdésekben tulaj­donképpen már az elmúlt év őszén döntöttek az illetékesek, akiknek fel- készültségét alaposan felmérték a téli Universiade rendezvényei is. Jól vizsgáztak. A Magas-Tátra északabbi részé­ben tulajdonképpen még májusban is tél volt, s főleg a „fehér sportok“ szerelmesei látogattak ide. Ma már olyan magyarországi és NDK-beli turisákkal is lehet találkozni a Tátra alatt, akik a nyári szezon vendégei. örömmel hallottuk Milan Zadroj mérnöktől, a Magastátrai Városi Nemzeti Bizottság osztályvezetőjé­től, hogy a nyári turistaidényre az erre illetékes 48 intézmény kollektí­vái jól felkészültek, a téli Universia- déra igen sok vendéglátó-ipari léte­sítmény és más szolgáltatóüzem új köntöst öltött s - ami még fontosabb - korszerűbb körülmények között működik. Az üzletek nyitási-zárási idejét a szükségleteknek megfelelő­en határozták meg.- Újdonságként elmondhatom, hogy július 1-től augusztus 31-ig korlátozzuk a személygépkocsi-köz- lekedést Tatranská Lesná, Lomnica, Polianka, Zruby, valamint Nový, Starý és Dolný Smokovec körzeté­ben - közölte Zadroj mérnök. - Tu­dom, vegyes véleményeket vált ki ez a szükségszerű intézkedés, de nem tehetünk másként. A Magas-Tátra esetében mindenekelőtt a turisták, az emberek érdek- és egészségvé­delmét s a tátrai ózondús levegő tisztaságának megőrzését tartjuk szem előtt. A személygépkocsik ré­szére Tatranská Lomnica és Dolný Smokovec alatt gyűjtő parkolóhelye­ket létesítettünk. Innen az utasokat autóbusz- és villamosjáratok szállít­ják az üdülőközpontokba, egész a Csorba-tóig. Starý Smokovecben és a Stará Lesná-i táborozóhelye­ken kerékpárkölcsönzőket létesí­tünk. Még egy fontos dolgot szeret­nék elmondani: az említett körzet­ben lakók és az ottani gyógyintéze­tekben, illetve üdülőkbe beutaltak részére engedélyezik a személy- gépkocsival való „beutazást“, de ezek a személyek sem használhat­ják autóikat kocsikázásra. Jobb, nagyobb elégedettséget ki­váltó munkát várnak a Magas-Tátra közigazgatási szervei mindazoktól, akik a nyári idény előkészítésében és lebonyolításában részt vesznek. Ehhez a szükséges feltételeket megteremtették. (kulik) bútorüzlet, cipő- és órajavító. A tisz­ta csallóközi levegőt csak az átmenő forgalom autósai szennyezik. S több ház előtt az utcán tárolják az építő­anyagot, nem hetekig, hanem hóna­pokig. Ez bizony csúfítja a falu képét.- A múlt év végéig 253 családot kapcsoltak rá a gázvezetékre, az egészséges ivóvíz előnyét pedig a lakosok 46,5 százaléka élvezi- összegez a titkár. - Elkészült a szennyvízcsatorna építésének tervvázlata is, de megvalósítása még várat magára. A meglévő szennyvíztisztító állomás bővítése lehetővé teszi majd elképzeléseink megvalósítását. Ebben nagy segít­séget várunk az igazgatók tanácsá­tól is.- Nem titkolt vágyunk, hogy sze­retnénk a turbinák beindításakor a városi címet elnyeri. Ehhez igyek­szünk a feltételeket megteremteni- veszi át a szót az elnök. - Az építkezési munkálatok befejezése után felszabadulnak a munkásszál­lók, a gazdasági udvarok, s ez lehe­Gróf Árpád (A szerző felvételei) tőséget teremt környezetkímélő ipari létesítmények telepítésére. Arról is szó van, hogy valamelyik munkás- szállóban szakközépiskola létesül majd. Estefelé a pattogó indulókat lágy melódiák váltják fel. Ünnepel a falu. Jogosan, hiszen két kezük munkájá­val járultak hozzá hírnevük öregbíté­séhez, és ahhoz, hogy az itt élő vagy dolgozó emberek jól érezzék magu­kat. Erre törekednek majd a jövőben is, mert amint mondják - nem állnak meg félúton. NÉMETH JÁNOS Ha egy gazdájuk lesz... Világméretben egyre többet foglalkoznak az erdőgazdasági problémákkal. Természetesen hazánkban is gyakran napirendre kerülnek azok a kérdések, amelyek erdeink gondozásával, újabb telepítések feltételeinek megteremtésével, a fafeldolgozással és -értékesítéssel kapcsolatban merülnek fel. Sok esetben olyan problémákat is meg kell oldani, amelyek az egész népgazdasá­got érintik. Arról van szó, hogy az erdőgazdálkodást már csak úgy lehet sikeresen fejleszteni, ha más ágazatok is kiveszik a részüket a programok megvalósításából. Többek között pél­dául elegendő és korszerű gépet szállítson a gépipar, az építő- ipar a szociális program keretében vegye ki a részét a lakásépí­tési gondok enyhítéséből, a mezőgazdaság pedig rendezze a tulajdonjogi problémákat az erdőgazdasággal. Ilyen komplex elemzés keretében tárgyalta meg a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 9. ülése az elmúlt évi eredményeket. Elhangzott, hogy 1986-ban a teljesítmények tervét az erdőgazdaság 104,6 százalékra teljesí­tette. A fő tevékenységek közül az ágazat a facsemete-nevelést 103,6 százalékra, a fakitermelés tervét 101,7 százalékra, az erdősítés tervét pedig 103,2 százalékra teljesítette. A szállítási feladatokat, valamint a szocialista és a nem szocialista orszá­gokba irányuló export tervét szintén túlteljesítette az erdőgazda­ság. Megemlíthetjük még, hogy az ágazatban a beruházási tervet is sikerült néhány százalékkal túlteljesíteni. Az elmondottak alapján azt hihetnénk, hogy minden rendben van. Azonban a képviselők felszólalásai azt bizonyították, hogy még nagyon sok a tennivaló ezen a téren. Igaz ugyan, hogy a facsemete-nevelésben és az erdőtelepítésben jelentős sikerek születtek, de még mindig nem elég színvonalas a munka. Az erdőgazdasági dolgozók jelentős része még alapképzettséggel sem rendelkezik. Ezért hangoztatták a képviselők, hogy az erdőgazdaságokban a jövőben legalább szakmunkás képesítés­sel rendelkező fiatalokat kell alkalmazni. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy hozzáértő munkával lényegesen jobb ered­ményeket lehet elérni az erdősítésben. Úgyszintén nagyobb szakértelemmel kell végezni a növény­védő permetezéseket is, mert erdeink egy része, sajnos, „gyen­gélkedik“. Ha továbbra sem javul a helyzet, akkor bizony több ezer hektár erdő kipusztulhat. Azt szoktuk mondani, akkor szép az erdő, mikor zöld. Hozzá­fűzhetjük, hogy akkor lesznek jó karban az erdők, ha egy gazdájuk lesz. Első pillanatra talán hihetetlennek tűnik, de jelentős területek még mindig a senki földjének számítanak, mert évtizedek óta húzódik a vita, hogy az erdő- és vízgazdálkodási minisztériumhoz avagy a mezőgazdasági és élelmezésügyi tár­cához tartozzanak. Például az Eszak-szlovákiai Erdőgazdaság, amelynek Žilina a székhelye, összesen 469 825 hektáros terüle­ten gazdálkodik, de ebből 198 ezer hektárnak több gazdája is van, mert mindmáig nincsenek elrendezve a tulajdonjogi forma­ságok. Sajnos, más erdőgazdaságokban sem jobb a helyzet. A huzavonának az a következménye, hogy jelentős területeken nem folyik sem mezőgazdasági termelés, sem pedig erdőtelepí­tés. A helyzet tarthatatlan, ezért legfőbb ideje, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium kölcsönösen együttműködve, a lehető legrövidebb idő alatt eldöntsék, melyik területeket fogják ezentúl mezőgazdasági termelésre, illetve fásításra hasz­nálni. Ha ez sikerül, akkor remélhetőleg még nagyobb területen zöldellhetnek majd erdők az elkövetkező tervidőszakokban. BALLA JÓZSEF A szlovákiai antifasiszta ellenállás zászlóvivője Ladislav Exnár születésének 80. évfordulójára A szlovák ellenállási és partizánmozgalom élvo­nalában kiemelkedő szerep jutott azoknak a munkás származású kommunistáknak, akik még fiatalon be­kapcsolódtak a kommunista mozgalomba, s a hábo­rú alatt is híven követték az illegális párt célkitűzé­seit. Többen közülük ott voltak az illegális pártháló­zat helyi szerveiben. Jövőbe vetett hitük és szilárd világnézeti meggyőződésük által vezettetve odaadó- an vállalták az antifasiszta fegyveres harc legnehe­zebb megpróbáltatásait és vették fel a sokszor egyenlőtlen küzdelmet a szlovák ludákfasiszta államapparátus üldöző szerveivel. A kommunista és ellenállási mozgalom e képviselői közé tartozik La­dislav Exnár is. 1907. június 18-án született a mai Náchodi járáshoz tartozó Chvalkovi- cén. Néhány évi szovjetunióbeli tar­tózkodás után, 1927-ben hazatérve lépett be a CSKP soraiba és kivette részét a párt és szakszervezeti struktúra helyi szervezéséből. Gép­lakatosként dolgozott a Banská Štiavnica-i bányákban. Forradalmi és kommunista tevékenységéért gyakran volt kitéve a magát demok­ratikusnak nevező csehszlovák pol­gári hatóságok zaklatásainak. Életének legjelentősebb szaka­sza az illegalitás idejére esik. 1939- től a Banská Štiavnica-i járási párt- szervezet egyik vezetője volt. 1940- ben bebörtönözték, majd bizonyíté­kok híján szabadlábra helyezték. 1941 augusztusában újra letartóz­tatták, de mikor szeptember 10-én az Állambiztonsági Központ bratisla­vai fogdájából a Banská Bystrica-i kerületi bíróság börtönébe vitték ki­hallgatásra, a robogó vonatból ki- ugorva megszökött a rendőrkíséret elől. Ettől kezdve a Žiar nad Hro- nom-i járásban, llija községben ille­gálisan élt. Sebesüléséből felépülve kapcsolatot létesített Karol Dolinský- val, Gejza Lackóval és a párt több más funkcionáriusával, majd Sitno környékén illegális nemzeti bizottsá­gokat szervezett és ezzel is igyeke­zett helyi körülmények között meg­valósítani a pártnak az ellenállási mozgalom különböző áramlatai összefogására irányuló politikáját. Ebben az időszakban az illegális SZLKP irányvonalában kezdenek körvonalazódni az elképzelések az aktív fegyveres harcra való áttérés­ről. A párttevékenység katonai vo­nala szabotázscselekmények vég­rehajtását, valamint partizáncsopor­tok létrehozását szorgalmazta. Eb­ben az SZLKP illegális vezetősége a CSKP moszkvai vezetőségének Szlovákiába sugárzott rádióadásai­hoz tartotta magát. Az éter hulláma­in közvetített útmutatásokhoz iga­zodva az ellenállási mozgalom egy­ségének megteremtésére és a fegy­veres harc előfeltételeinek kialakítá­sára törekedett. A harci csoportok kiépítésének, valamint a hadsereg­ben létrehozandó antifasiszta szer­vezetnek a gondolata a pártmunka előterébe került. Az SZLKP I. illegá­lis központi vezetősége Liptóban és Kelet-Szlovákiában gyakorlati lépé­seket is tett az eredetileg szabotázs­cselekmények végrehajtására hiva­tott csoportok megalakítására, ame­lyek a későbbi partizáncsoportok magvát is képezték volna, de a kí­sérlet ekkor még nem járt sikerrel. 1942 tavaszán az illegális SZLKP célkitűzései a Jánošík-csoportok szervezési alapszabályzatában fo­galmazódtak meg. E csoportok lét­rehozása az antifasiszta ellenállási mozgalom fegyveres szervezetének megteremtésére irányuló kommu­nista erőfeszítések akkori kicsúcso- sodását jelenti. Amikor 1942 tavaszán már a par­tizáncsoportok megalakítása került a párt tevékenységének előterébe, Ladislav Exnár is bekapcsolódik eb­be a munkába. Búvóhelyén, Banská Bélán 1942 nyarán üldözött polgá­roknak nyújt menedéket, majd no­vemberben velük együtt Híjába me­nekül. Karol Dolinský és Jozef Jusko segítségével fegyvereket szerez és csoportja 1942 októberében végre­hajtja első diverziós akcióját. A Sit- no-csoport nem volt tulajdonképpen partizánjellegű szervezkedés. Való­jában illegalitásban élő kommunis­tákból, antifasisztákból és a faji ül­döztetésnek kitett bujdosókból állt. Tevékenysége azonban nagyban hozzájárult a partizánmozgalom po­litikai feltételeinek kialakításához. Ladislav Exnárt 1944 áprilisában a Zvoleni járáshoz tartozó Dvorníkyn letartóztatták. A kihallgatási jegyző­könyv adatai szerint „a Chvalkovi- cén született, Banská Štiavnica-i il­letőségű 137/IV házban lakó, nős, négy kiskorú gyermek írástudó, cseh nemzetiségű, vagyontalan, egyszer büntetett apja“ a leopoldovi fogházba került, majd a mauthause- ni koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1945. március 20-án meghalt. Élete a kitartással és elszántság­gal küzdő s a halállal is bátran szembenéző forradalmár életútja volt. Akkor fejtett ki erőfeszítéseket a fegyveres harc kibontakozására, amikor ennek társadalmi feltételei még nem voltak kedvezőek. A Sitno- csoport, valamint az előzőleg már megszűnt csoportok tevékenysége így is a megalapozás ösztönzésével hatott a szlovákiai antifasiszta el­lenállás fellendülésére. Ladislav Ex- nárnak a köztársasági elnök in me­moriam a Vörös Csillag Érdemren­det adományozta. Emlékét Banská Štiavnicában és a Sitno alatt emlék­mű őrzi. Dr. CSÉFALVAY FERENC kandidátus ÚJ SZÚ 4 1987. VI. 18

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents