Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-12 / 108. szám, kedd

Le velezőink íriák Mérlegvonás - tapasztalatokkal A közelmúltban tartotta választási konferenciáját a komáromi (Komár­no) Jednota fogyasztási szövetke­zet, mely 311 üzemegységet és négy élelmiszer-készítő műhelyt üzemeltet a járás területén. Tizen­három bevásárlóközpont és két áru­ház kínál gazdag áruválasztékot egy fedél alatt, öt mozgóbolt látogatja rendszeresen a kisebb települése­ket, s 110 vendéglátó üzemegység várja a hazai és külföldi vendégeket. Az elmúlt választási időszakban, 1982-86 között 3 915 224 000 koro­nás kiskereskedelmi forgalmat bo­nyolítottak le, ami a terv 100,9 szá­zalékos teljesítését jelenti. Az ezt megelőző választási időszakhoz vi­szonyítva a forgalom 615 millió ko­ronával növekedett. Ugyancsak emelkedett a felvásárolt termények értéke, 55,6 millió koronával, annak ellenére, hogy az 1984-es és 1986- os években a mézhozam és a zöld­ségtermés a kedvezőtlen időjárási viszonyok hatása következtében el­maradt a várttól. A saját élelmiszer­készítmények esetében is emelke­dés mutatkozik: a szövetkezet 56,3 millió korona értékű készítményt ér­tékesített, főleg cukrászsüteményt. A juhtúrós lapokat hazánk több vidé­kére szállítja. A kiváló eredmények elérésében nagy része van a járás községeiben működő 61 ellenőrző bizottság 314 tagjának, azonkívül, hogy segítenek a munka irányításában és ellenőrzé­sében, új tagokat is toboroznak. 1982 óta 1226 új tagot szerveztek be. Számos ismeretterjesztő elő­adáson és különféle tanfolyamon kí­vül társadalmi munkát is szerveztek az ellenőrző bizottságok. Az értékelt időszakban 210 718 órát dolgoztak társadalmi munkában. Az eredmények ismertetésekor szólni kell a szállítási részleg mun­kájáról és a beruházásokról. A ko­máromi Jednota gépkocsijai 1982-86 között hatszázezer tonna árut szállítottak, s 3 millió 467 ezer kilométer utat tettek meg. Ezzel az áruszállítás tervét 118,9 százalékra teljesítették. Építkezésre 17 millió 473 ezer, gépekre és berendezé­sekre pedig 9 millió 131 ezer koronát fordított a szövetkezet. Horváth László elnök külön ki­emelte a nemzeti bizottságokkal és az egyes földműves-szövetkezetek- kel folytatott hasznos és eredmé­nyes együttműködést, mely nélkül nem tudtak volna ilyen kiváló telje­sítményeket elérni. Bekapcsolódtak a járás községeinek fejlesztésébe: 6 millió 670 ezer koronával járultak hozzá bölcsődék, óvodák, egész­ségügyi létesítmények építéséhez, illetve közművesítéséhez. Sztrecskó Rudolf Jó kezdeményezés A vásárlók igényeinek jobb kielé­gítéséért a Nagykaposi (Veľké Ka­pušany) Városi Nemzeti Bizottság tanácsa javaslattal fordult a Jednota fogyasztási szövetkezet töketerebe- si (Trebišov) vezetőségéhez és a Zdroj michalovcei igazgatóságához, hogy biztosítsák az élelmiszerüzle­tekben a vasárnapi nyitvatartást. A Jednota és a Zdroj vezetősége a fenti javaslattal egyetértett, s meg­állapodott, hogy a Jednota négy és a Zdroj egy élelmiszerüzlete felvált­va fog vasárnap nyitva tartani. Erre a városi nemzeti bizottság tanácsa a helyi hangosanbeszélő útján hívta fel a lakosság figyelmét. A vásárló- közönség örömmel fogadta ezt a megoldást. Azóta Nagykaposon vasárnap reggel is kapható 7 órától 10-ig tej, kenyér és más élelmisze­rek. Szabó József A Nyitrai (Nitra) Járási Pionír- és Ifjúsági Házban százezer korona ráfordítás­sal létesítettek a pionírok számára számítástechnikai klubot. A nyolc szakkör tagjai hét PMD-85-ös számítógép segítségével sajátíthatják el a számítás- technikai alapismereteket. A felvételen Anna Petrovičová mérnök a pionírok között. Pavol Matis felvétele Új műsorral készül a Kisbojtár A štúrovói Kisbojtár eddigi műsor­terve a mátyusföldi táncokra és nép­szokásokra épült. A gyermektánc- csoport több alkalommal is nagy sikert aratott a kéméndi táncokkal. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt el­nyerte a zselízi (Želiezovce) folklór­fesztivál föd íját. Tavaly egész estét betöltő műsor­ral lépett a közönség elé, s már akkor észrevehettük, hogy tágítani igyekszik a kört. Műsorának címe - Csak tiszta forrásból - arra enge­dett következtetni, hogy a csoport vezetője, Hégli Marianna szilárdan ragaszkodik elhatározásához. A tiszta éneklésen, a tájegység nép­nyelvének hű tolmácsolásán és a gyerekek mozgáskultúráján kívül külön figyelmet fordított a táncok eredetiségére. Mindez jellemezte a mezőségi táncosokat is, melyekkel nemcsak az egyszerű nézőt, hanem a hozzáértőket is meglepték. A csoport repertoárja egyre gya­rapszik, s ez biztató. Ám ami még nagyobb öröm számunkra, mind jobban érdeklődnek a hazai hagyo­mányok iránt. Szeretnék színpadra vinni a csehszlovákiai magyar táj­egységek táncait. Ezért látogattak el Gömörbe, konkrétabban Gömöralmágyra (Ge­merský Jablonec), ahol nagy szere­tettel és elismeréssel fogadták őket. Megtekintették az ottani éneklő- és folklórcsoport műsorát, s a helybeli­ekkel együtt szórakoztatták a falu közönségét. Molnár Éva Mit vétettél gólyamadár? Még a múlt hónap elején érdekes felvétel jelent meg a Zempléni Szó című járási lapban. Egy üres gólya­fészek eltávolítását ábrázolta az út menti villanyoszlopról. A képaláírás így szólt: „Bodrog községben a modern technikát is felhasználják a gólyafészkek megsemmisítésé­re.“ A fészekrombolás felháborított, mivel a mi községünkben, Nagykö­vesden (Veľký Kamenec) ugyanezt csinálják minden évben, mi pedig valahogy közömbösen tudomásul vesszük, ahelyett, hogy más megol­dáson törnénk a fejünket. Mit is vétenek ezek a szegény gólyák az embereknek, hogy sorozatosan megsemmisítik a fészküket? Pesze, elfogadom, hogy a gólyafészek va­lamiképpen zavarhatja az áramszol­gáltatást, de nem tudom elhinni, hogy ezen csak az elpusztításával lehet segíteni. Annál is inkább, mivel tudtommal vannak olyan helyek is, ahol egy-egy villanyoszlop tetejére fészektartót szereltek. A mi vidékün­kön miért nem próbálkoznak ezzel a megoldással? Nagy Erzsébet A vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat üze­mi konyhájában az egy műszak alatt főzött ebédek száma az utóbbi két évben 1400-ról 2500-ra nőtt. Jozef Ko­sec, a konyha vezetője elmondta, hogy megnőtt az érdeklődés a gyorsfa­gyasztott élelmiszerek iránt, igy a délu­táni és az éjszakai műszakban dolgo­zók is meleg ételhez juthatnak. A felvé­telen (az előtérben) Peter Prázdnovský és Vilma Laluchová ebédet oszt. (Milan Al'akáa felvétele) Szabadnap O. M.: A kisfiamnak most volt az ünnepélyes pionírrá avatása. Sze­rettem volna mellette lenni, amikor fogadalmat tesz, s ezért a főnököm­höz fordultam, aki azonban nem en­gedett el. Azt mondta, hogy csak akkor enged el az ünnepélyre, ha távolmaradásom idejét ledolgozom. Szeretném tudni, szabályos volt-e az eljárása velem, mint kétgyerme­kes anyával szemben? A pioníravatás nem tartozik sem a Munka Törvénykönyve 127. §-ában említett indokok közé, melyek fennállása esetén a munkál­tató köteles igazolni a dolgozó távol- maradását, sem a Munka Törvény- könyve végrehajtási rendeletének függelékében említett indokok közé, melyek alapján a dolgozónak mun- kabér-megtérítéses szabadnapra (szabadnapokra) keletkezhet jog­igénye. A munkáltató ugyan más okból is adhat szabadnapot, de nem köteles erre. Éppen ezért nézetünk szerint nem ütközik jogszabályba, ha a szabadnap nyújtását, vagy a munkából való eltávozás engedé­lyezését ahhoz a feltételhez köti, hogy a dolgozó a munkából való távolmaradása idejét pótolja. A tulajdonos kötelességei H. E.: Húsz ár földről van szó, mely már vagy hat éve megmúvelet- len. Tudásom szerint ez a föld hét testvéré, akik el akarják adni. Egy részt én is átvennék, de nem adnak. A szomszédom úgy érvel, hogy tíz év után átveszi a nemzeti bizottság, de nézetem szerint a nemzeti bizott­ságnak semmi köze az apai hagya­tékhoz. Nem egészen értjük, miért érdekli önt a föld sorsa, ha a tulajdonosok nem akarják eladni önnek. Tény vi­szont az, hogy a nemzeti bizottság­nak lehet némi beleszólása abba, mi legyen ezzel a földdel. A mezőgaz­dasági föld tulajdonosa ugyanis kö­teles a társadalom érdekeivel és a mezőgazdasági termelés fejlődé­sének elért színvonalával összhang­ban gondoskodni arról, hogy a földet rendesen megműveljék, és köteles a földet a társadalmi igényeknek megfelelő termékek termesztésére kihasználni. Ha nem tudja teljesíteni ezen kötelességeit, akkor ezt a hnb útján haladéktalanul jelentenie kell a járási nemzeti bizottságnak. Mivel a levele szerint a föld már vagy hat éve parlagon hever, a tulajdonosnak (tulajdonosoknak) kötelessége lett volna ezt jelentenie. Ilyen és hasonló esetekben a já­rási nemzeti bizottság arra törekszik (köteles törekedni), hogy meggyőz­ze a tulajdonost, ajándékozza földjét az államnak, vagy adja valamely mezőgazdasági szervezet tartós használatába. Ha a jnb törekvése eredménytelen, jogában áll dönté­sével a földet a mezőgazdasági szervezet használatába adni a 123/1975 számú törvény alapján. A 10 év feltételként az ingatlan elbirtoklásánál fordul elő, s ennek semmi köze a ievélben említett fé­nyekhez. Munkabérre vezetett végrehajtás G. R.: A volt férjem már többezer koronával tartozott nekem és a gyer­mekünknek, mert nem fizetett tar­tásdíjat. Amikor végre sikerült meg­állapítani hol dolgozik, a járási nem­zeti bizottság gyermekvédelmi osz­tálya a bíróságon indítványozta tar­tozásának a munkabéréből való le­vonását. Erről a határozatot meg is kaptam, s ez immár hónapok óta jogerős, de pénzt eddig még nem utaltak át nekem. Ha a bíróság már elrendelte a munkabérre vezetendő végrehaj­tást, és végzését elküldte volt férje munkáltatójának is, a jogviszonyba egy újabb „személy“ lépett be, volt férjének munkáltatója (vagy a jog­szabály által említett kifejezéssel él­ve, a munkabér folyósítója), akit számos jogi kötelesség terhel és ezeknek a kötelességeknek pontos és időben történő teljesítéséért fe­lelősséggel tartozik. A munkáltató, amint átveszi a végrehajtásról szóló bírósági végzést, köteles elkezdeni a munkabérből való levonásokat, majd a végzés jogerőre emelkedése után ezeket a jogosultnak átutalni. A jogosult a munkáltatóval szemben a bíróságon érvényesítheti azokra az összegekre való jogát, amelyeket a munkáltatónak kellett volna lefog­nia a kötelezett (az adós) munkabé­réből, de nem fogta le rendszeresen és időben, vagy a meghatározottnál kisebb összegben fogta le, vagy a levont összegeket - azután, hogy tudatták vele, a végrehajtási végzés jogerőre emelkedett - nem utalta át haladéktalanul a jogosultnak stb. (lásd a Polgári perrendtartás 292. §-át). A végrehajtás szempontjából nem csupán a munkáért járó jutalom minősül munkabérnek, hanem pél­dául a prémium, a nyereségrésze­sedés, a nyugdíj, a táppénz is. A munkabérre vezetett végrehaj­tással kapcsolatban azonban rend­szerint akkor merülnek fel nehézsé­gek, ha a kötelezett munkahelyet változtat. A levélben ugyan nem em­líti, de valószínűnek tartjuk, hogy inkább ez történt az ön esetében is, s nem az , hogy a volt férje munkál­tatója teljesen figyelmen kívül hagy­ta volna a bíróság végzését. A Pol­gári perrendtartás viszont részlete­sen szabályozza a munkáltatók kö­telességét a kötelezett munkahely­változtatásaival kapcsolatban is. A törvény abból indul ki, hogy ha a végrehajtási végzés kiadása után a kötelezett munkahelyet változtat (és ezzel természetesen megválto­zik a munkáltatója, a bér folyósítója is), a végrehajtás vonatkozik az új munkáltatójánál elért keresetére is. Hogy a kötelezett ne bújhasson ki a végrehajtás alól, a törvény arra kötelezi a munkáltatót, hogy egy héten belül jelentse a bíróságnak azt, ha a kötelezett kilép a munkájá­ból (Polgári perrendtartás 295. § 2. bekezdés). Ennek a ténynek beje­lentésére a törvény a kötelezettet is kötelezi. A Polgári perrendtartás továbbá minden egyes munkáltatót kötelez arra, hogy mielőtt valakit alkalmaz­na, kérjen igazolást tőle, melyet a dolgozó korábbi munkáltatója állít ki arról, elrendelt-e a bíróság végre­hajtást a munkabérre, s ha igen, melyik bíróság rendelte el és kinek a javára. Ha az új munkáltatónak tudomására jut, hogy a dolgozója munkabérére a bíróság már koráb­ban végrehajtást rendelt el, haladék­talanul köteles a bíróságot értesíteni arról, hogy a kötelezett nála dolgo­zik. Ha bármely munkáltató nem teljesíti említett kötelezettségeit (nem kér igazolást, nem teljesíti a bírósággal szemben fennálló beje­lentési kötelezettségét), a jogosult a kötelességeit megszegő munkál­tatót perelheti azokért az összege­kért, amelyekre joga lenne, ha a munkáltató teljesítené kötelessé­geit. Érvénytelen végrendelet P. P.: A testvéremmel együtt min­dent elkövettünk azért, hogy könnyebbé tegyük nagynénénk életének utolsó éveit, hogy majd élete alkonyán, amikor teljesen ágyhoz kötődik, gondoskodunk a tisztán tartásáról és az étkeztetéséről. Ő az álta­lunk nyújtott szolgáltatásén úgy rendelke­zett a saját kezűleg megírt végrendeleté­ben, hogy ránk hagyja minden ingó és ingatlan vagyonát. Nagynénénk tavaly decemberben halt meg. Minket is meg­idéztek az állami köz jegyzőségre, ahová leragasztott borítékban magunkkal vittük a végrendeletét is. A végrendelet felnyitá­sa után a közjegyző megállapította, hogy a keltezésből hiányzik az év, s kijelentet­te. hogy igy nem tekintheti a végrendele­tet érvényesnek. Valóban olyan nagy hiá­nyosság ez a kis alaki hiba. hogy ezáltal a végrendelet érvénytelen, és áldozat­kész munkánk nem lesz honorálva? A végrendelet érényességének egyik alapfeltétele, hogy fel kell tüntetni a vég­rendelet aláírásának pontos időpontját, az év, a hónap és a nap megjelölésével (további fontos feltételek, hogy a végren­deletet saját kezűleg kell megírni az első betűtől az utolsóig, és saját kezűleg aláír­ni. lehetőleg teljes névvel). Sajnos, a kel­tezés nem éppen gyakorlati jelentőség nélküli alakiság (s a hiánya sem ,.kis alaki hiba“). Gyakran fordul elő ugyanis, hogy az örökhagyó több végrendeletet is ir élete során, és ezek rendszerint ellenté­tes rendelkezéseket tartalmaznak. Egyér­telmű szabály: az ellentétes végrendele­tek esetében mindig a legutóbbi az érvé­nyes. Ahhoz azonban, hogy ezt a sza­bályt a gyakorlatban alkalmazni is lehes­sen, feltétlenül ragaszkodni kell ahhoz, hogy a végrendeletből az említett három adat közül egy se hiányozzon. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987. V. 12. Előzékenyen és gyorsan Manapság sok panaszt hallunk a kereskedelemre: a kiszolgálás nem elég gyors, kevésbé nevezhető kulturáltnak stb. Nem így van ez az érsekújvári (Nové Zámky) Jednota fogyasztási szövetkezet 70-771-es számú cse­megeüzletében. A Sámson István vezette 7 tagú kollektíva minden igyekezetével azon van, hogy a ve­vőket minél gyorsabban, előzéke­nyebben szolgálja ki. Elsőrendű ez a feladatuk, hisz az üzlet a vasútál­lomás közelében van és az utasok általában sietnek. A szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért verseny­ző kollektíva naponta hatféle meleg étellel és két fajta ún. tízórai levessel várja a fogyasztókat. Egyrészt az ízletes ételeknek köszönhető, más­részt az előzékeny kiszolgálással magyarázható, hogy naponta mint­egy 160-180 adagot adnak el. A bolt panaszkönyvében nem található egyetlen bejegyzés sem az étel mi­nőségére, sem a kiszolgálásra. A vezető személyesen ügyel arra, hogy az árak jól láthatóan ki legye­nek függesztve és ezeket be is tartsák. A tavalyi évre előírt 2 millió 655 ezer koronás áruforgalmi tervet 101,3 százalékra teljesítették. Ezért méltán illeti dicséret a Sámson Ist­ván vezette kollektívát, mi fogyasz­tók viszont örülnénk, ha minél több üzletben ilyen volna a kiszolgálás. Nagy András

Next

/
Thumbnails
Contents