Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-08 / 106. szám, péntek
Az átalakítás szempontjából kiindulva Túljutottak a nehézségeken, de bőven maradtak még gondok Három-négy évvel ezelőtt a Slov- cepa papír- és cellulózipari tröszt a legrosszabbul gazdálkodó terme- lési-gazdasági egységek közé tartozott Szlovákiában. Az 1983-as évet például 750 millió koronás veszteséggel zárta. Tavaly viszont már 250 milliós nyereséget ért el. A siker elérésének útjairól és módszereiről Štefan Dolák mérnökkel, a Slovcepa vezérigazgatójával beszélgettünk. • Hogyan került sor aránylag rövid idő alatt ilyen kedvező fordulatra a termelési-gazdasági egységben?- Elsősorban alaposan megvizsgáltuk a veszteséges termelés okait. Az eredményekből kiindulva minden vállalatnál kidolgozták az újratermelési folyamatok gazdaságossági programjait. Az állóeszközök teljesítményének a növelése, valamint a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentése eredménnyel járt. Közben a termelés előirányzott növelését változatlan létszámú dolgozóval értük el. Hozzá kell tennem azonban, hogy még nem jutottunk el az út végére. Elsősorban az a körülmény nyugtalanít minket, hogy a vranovi Bukóza vállalat új cellulóz- és bútoripari részlegein, valamint a ružomberoki és žili- nai új cellulóz- és papíripari üzemekben mindeddig nem sikerült elérni az előirányzott termelési paramétereket. Az a célunk, hogy belátható időn belül termelési-gazdasági egységünk minden vállalata gazdaságilag önállóvá, vagyis nyereségessé váljon. • Milyen intézkedések váltak be a gyakorlatban?- Hasznos intézkedésnek bizonyult többek között annak az alapelvnek az érvényesítése, hogy a mesterek bérszínvonala legalább 200 koronával haladja meg az általa irányított munkásokét. A szükséges kádercserék is beváltak. A nyolcvanas évek folyamán összesen 11 igazgatót cseréltünk ki. Egyes esetekben háromszor is sor került igazgatócserére, amíg a területi pártszervekkel sikerült végleges megoldást találni. Ilyen volt a helyzet a vranovi Bukóza és a žilinai Chemi- celulóza vállalatoknál. Végül is alapvető fordulatot sikerült elérni a feladatok teljesítésében, • A dolgozók hogyan fogadták a káderintézkedéseket?- Eleinte kétkedéssel, de amikor meggyőződtek róla, hogy hozzáértő, munkaszerető és lelkes emberek kerültek vezető pozíciókba, elégedetten vették tudomásul a változásokat. Amikor aztán a feladatok sikeres teljesítése alapján a bérszínvonal is javulni kezdett, teljes volt a bizalom az új vezetés iránt. Az emberek mindenhol megértették, hogy a sikerek alapja a céltudatos, igényes és jó minőségű munka. A jó eredmények a gazdasági dolgozók és a kollektívák fokozódó öntudatában és biztonságérzetében is megnyilvánultak. • Ez bizonyára figyelmet érdemló változás. De mi a helyzet a ružomberoki cellulóz- és papíripari kombinátnál, amely már hat éve üzemel, de a tervezett paramétereket még nem sikerült elérni. Mi ennek az oka?- Az okok elsősorban a műszaki tervezés hiányosságaira vezethetők vissza, főleg a faraktár kiépítésével kapcsolatban. A beruházónak és a tervezőnek ideális elképzelései voltak a feldolgozásra kerülő faanyag összetételéről és szállításának folyamatosságáról. Ezeknek az elképzeléseknek azonban nem tesznek eleget sem az erdőgazdaság, sem a faanyagot szállító állami vasút részéről. Az a helyzet, hogy ezekről a problémákról túl sokat beszélünk, ahelyett, hogy gyökeresen és gyorsan javulna a helyzet. Ráadásul a feldolgozásra kerülő fa minősége egyre gyengébb. A vagonokat is rendszertelenül rakják meg, válogatás nélkül, összekeverve a hosszú és a rövid, a nehéz és a könnyebb darabokat, s ezek osztályozása, darabolása és hasítása sok problémát okoz a ružomberoki kombinátban. Az egész ország területén a vasút 250 farakodó helyet üzemeltet, de úgy látszik, hogy az erdőgazdaság és a vasút munkájának koordinálása meghaladja az emberi képességeket. Bárhogy is van, e probléma megoldását csak további beruházásokkal lehet elérni. • E rendellenességeken kívül más problémák is akadnak?- Igen. A mi ágazatunk termelése 96 százalékban hazai nyersanyagok feldolgozására épül, ugyanakkor a műszaki berendezéseket teljes mértékben külföldről kell beszereznünk. Ebből az aránytalanságból nagyon sok problémánk adódik. A cellulóz- és papíripari beruházások fajlagos költségei igen magasak, a berendezések behozatala pedig rendkívül devizaigényes. A fejlesztési célok megvalósításának tehát nagyon hátrányosak a feltételei, s a közvélemény nehezen tudja megérteni, hogy egy hazai nyersanyagokra épülő ágazatnak miért vannak pénzügyi nehézségei. • Miért vannak?- Azért, mert elsősorban nem a népgazdaság többi ágazatát látjuk el papíripari termékekkel, csomagolóanyagokkal, hanem a kivitelt kell előnyben részesítenünk, a megtérítendő devizahitelek törlesztése céljából. Egész termelési értékünk 24 százalékát kell exportálnunk, miközben a hazai piacon egyes papíripari termékekből hiány mutatkozik. A csomagolóanyagok hiánya szinte már fékezően hat néhány ágazat, például az élelmiszeripar fejlesztésére. A központi irányítási szervek viszont úgy kezelik ezt a kérdést, mintha ez csupán a mi problémánk lenne. Igen, a mi problémánkat képezhetné akkor, ha a műszaki berendezéseket hazai forrásokból szerezhetnénk be. De nem ilyen a helyzet. Az is hiba, hogy a mezőgazda- sági, az általános gépipari és más ágazati minisztériumok nélkülünk dolgozzák ki saját fejlesztési programjaikat. • A cellulóz- és papíripari vállalatok hogyan segíthetnék elő erdeink takarékosabb hasznosítását, s a hatékonyabb termelést?- Nagyobb mennyiségű hulladékpapír feldolgozásával. Ezek gyűjtését azonban jobban kellene szervezni. Elsősorban az eddigi állami szabvány szerint történő osztályozás nem kielégítő, s így a hasznosítás sem éri el a kívánt színvonalat. Emellett a technológiai folyamatokban is olyan változtatásokat eszközlünk, hogy a faanyagokból az eddiginél több cellulózt lehessen kinyerni. A tűlevelű fafajok feldolgozásánál ilyen céllal egy teljesen új gyártási eljárást vezetünk be. Az ilyen intézkedések eredményeként ágazatunk termelési értékét ebben a tervidőszakban 17 százalékkal növeljük, miközben a faanyagszükséglet változatlanul az 1985-ös szinten marad. • Közismert, hogy a cellulóz- és papíripari termelésnek ökológiai kihatásai is vannak. Sok bírságot kell fizetni a folyók szennyezéséért?- Ružomberokban és Žilinában a nemzeti bizottságokkal együttműködve új szennyvíztisztítókat építettünk, ami azt eredményezte, hogy miközben kétszeresére nőtt a termelés, tízszeres mértékben csökkent a szennyezés mértéke a korábbi helyzethez viszonyítva. Nem ilyen kedvező a helyzet a vranovi Bukóza vállalatnál, Gömörhorkában (Gemerská Hôrka) és Štúrovóban. Itt még ebben az ötéves tervidőszakban akarjuk a helyzetet megoldani. A levegőt szennyező anyagok égetését Ružomberokban már az idén bevezetjük, s a tervidőszak végéig Žilinában is sor kerül erre. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy amit a múltban elhanyagoltunk, annak helyrehozása most sok pénzbe kerül. • Végezetül mit kellene még megemlíteni?- Ahhoz, hogy elérjük vállalataink és az egész termelési-gazdasági egység teljes gazdasági önállóságát, hosszú és nehéz utat kell még megtennünk. Sokan vannak még, akik a problémák megoldását a központi forrásokból való merítésben látják. Olyan nézetek is előfordulnak, hogy a szocialista vállalkozási gyakorlatban mindig lesznek ráfizetéses szakágazatok, veszteséggel termelő vállalatok. Az állóeszközök és a munkaidő jobb kihasználására, a magas minőségi színvonalú termelésre, s a gyártmányfejlesztésre épülő vállalati gazdasági önállóság koncepcióját egyesek csak átmeneti, divatos hullámnak tartják, nem értették meg ennek létfontosságú jelentőségét. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban mi is megvizsgáljuk a vezérigazgatóság munkájának hatékonyságát, hiszen az átalakítás folyamatát mindenkinek a maga szintjén és saját hatáskörében kell megvalósítania. BÁTORI JÁNOS 1 ..... KO MMEN* rÁL JUK 1 A fogyasztók érdekében A Gyümölcs- és Zöldségforgalmazó Tröszt idei terve 2 milliárd 256 millió korona értékű kiskereskedelmi forgalmat irányoz elő. A tavalyi évhez viszonyítva 8,1 százalékkal több friss zöldséget, 9,6 százalékkal több mérsékelt égövi, 3,2 százalékkal több déli gyümölcsöt, valamint 8 százalékkal több burgonyát kell a lakosságnak eladniuk. Nem könnyű feladatok elé állítja mindez a tröszt dolgozóit. Hisz valamennyien tapasztalatainkból tudjuk, nehézségek, zökkenők vannak a zöldséggel és a gyümölccsel való ellátásban, ezek kiküszöbölése nagyon is időszerű. De érdemes néhány pillantást vetni a tröszt helyzetére, lehetőségeire is, hogy az okok érthetőbbé váljanak. A zöldség és a gyümölcs tárolása nincs teljes mértékben megoldva. 175 nagyraktárban 92 ezer tonna árut - ebből 47 ezer tonna burgonyát, 22 ezer tonna zöldséget és 23 ezer tonna gyümölcsöt - lehet raktározni. Egyharmaduk viszont nem felel meg a követelményeknek és a raktér sem elegendő ahhoz, hogy az egész szükséges mennyiséget tárolni lehessen. Míg Csehországban egy főre számítva 27 kilogramm zöldség-gyümölcs téli tárolása biztosított, Szlovákiában csak 19 kilogramm. így aztán az egyes vállalatok arra kényszerülnek, hogy más szervezetektől béreljenek helyiségeket, vagy a szállítókkal megpróbálnak szerződést kötni, hogy például a burgonyát csak a tavaszi hónapokban szállítsák a kereskedelmi szervezeteknek. Az ellátásban a nagyraktárak, illetve milyenségük csupán az egyik tényezőt jelenti. A másik meghatározó a kiskereskedelmi hálózat építése. A tröszt az elmúlt év végén 1204 kiskereskedelmi egységgel rendelkezett, melyekben összesen 48 360 négyzetméter az eladótér. 344 bolt alapterülete, vagyis az összes zöldségüzlet 28,6 százaléka 25 négyzetméternél kisebb. A kis boltokkal összefügg egy további adat is: 692 olyan zöldségesbolt van, amelyben csupán egy alkalmazott dolgozik. A fogyasztók szemszögéből nézve ez úgy nyilvánul meg, hogy gyakrabban kerül az ajtóra a felirat: betegség, szabadság, gyermekgondozás miatt zárva, de kétségkívül az eladás milyenségére is rányomja bélyegét az egyszemélyes üzlet. Igaz ugyan, hogy a múlt évben ezen a téren is történt némi előrelépés: a žilinai, a kassai (Košice), az érsekújvári (Nové Zámky) és a Banská Bystrica-i vállalatok bővítették hálózatukat. Tizenkét új önkiszolgáló épült. Ma már a meglevő 102 önkiszolgálóban bonyolítják le a tröszt kiskereskedelmi forgalmának 17,6 százalékát. De ellenkező előjelű példa is akad: 1986-ban Szlovákia fővárosában négy önki- szolgáló zöldségesboltot szüntetett meg a bratislavai vállalat. A fogyasztókat lényegében csak egy dolog érdekli: ott és akkor vásárolhassák meg a zöldséget és gyümölcsöt, amikor és ahol arra éppen szükségük van. Természetesnek azt tartanák ha valamennyi boltban mindig teljes választék állna rendelkezésre. A déli gyümölcsök esetében a szállítás és egyéb kérdések akadályozzák ennek elérését, de sajnos, a mi éghajlati viszonyaink között megtermelhető gyümölccsel, zöldséggel sem jobb a helyzet. Ha ilyen szempontból is szemügyre vesszük az ellátást, világossá válik: nemcsak a forgalmazó vállalat „ludas“ a hiányosságokért. Ezen a téren is érvényes a sokat hangoztatott igazság: a kereskedelem csak azt kínálhatja, amit a szállítóktól megkap. Örvendetes viszont, hogy az idén együttműködésük további javításával szeretnék javítani a piac ellátását. A mezőgazdasági vállalatokkal kötött szerződések, illetve a kooperáció alapján bíznak abban, hogy az idén az évek óta felmerülő paprika és fokhagyma gond is megoldódik. De nagy súlyt helyeznek arra is, hogy rendszeresen, szervezetten felvásárolják a terményeket is a kistermelőktől. Mindezt a fogyasztók nagyobb elégedettsége érdekében teszik és mi méltán bízunk benne, hogy elhatározásukat valóra is váltják. DEÁK TERÉZ , ' Háziállatok okozta fertőzés A Škoda gépkocsik ružomberoki javítóüzeme a legkorszerűbb ilyen üzemek közé tartozik a Közép-szlovákiai kerületben. Mindenfajta javítást vállal gyorsjavításoktól kezdve egészen a nagyjavításokig. A képen: Jozef Lesák JT 300 típusú diagnosztizáló berendezés segítségével egy motor paramétereit ellenőrzi. (Vladimir Gabčo felvétele - ČSTK) Társadalmunk nagy gondot fordít az állampolgárok egészségére. Éppen ezért magunknak is ügyelnünk kell egészségünk megóvására. Az emberi szervezet legveszélyesebb ellenségei közé tartoznak a paraziták (élésködők). Ezek sokszor megkeseríthetik, sőt nagyon komolyan veszélyeztetik is az életünket. • A parazita olyan élő szervezet, .amely más élőlényeken élősködik. Nagyon sok fajtája van. Némelyikük szabad szemmel is látható, de vannak olyan kicsinyek is, amelyek csak mikroszkóp segítségével válnak láthatóvá. Ezek emberen, állaton egyaránt élősködnek, például kutyán, macskán, nyúlon, egéren, patkányon, sőt madarakon is. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk az úgynevezett lár- vás toxikózissal. Ez olyan fertőző betegség, amelynek terjesztője lehet az ember által tenyésztett kutya és macska minden fajtája. A betegséget a kutya orsóférge (Toxocara canis) és a macska orsóférge (Toxo- cana cati) terjeszti. Főképp a fiatal állatokban nyüzsögnek ezek a férgek, amelyek rengeteg petét raknak, s ezek az állat ürülékével távoznak el és kerülnek a környezetbe. Az ember leggyakrabban közvetlenül fertőződik, amikor a lárva petéje szájon keresztül a szervezetbe kerül, ahol a testszövetekbe hatol, és ott kifejlődik a parazita. Sem a kutya, sem a macska orsóférgének lárvája pete formájában nem ürül ki az emberi széklettel, ezért a betegség megállapítása igen nehéz. A betegség tünetei sokszor más betegségek tüneteihez hasonlóak, ezért az orvosnak nagyon körültekintőnek kell lennie a diagnózis megállapításában. Ez különleges laboratóriumi vizsgálatok és a vérben kimutatható ellenanyagok alapján történik. Az emésztőszerveken keresztül jut a fertőzés az ember szervezetébe, a kutya vagy a macska székletével beszennyezett földről, homokból stb. Hogy a pete tovább fertőzhessen, ahhoz ki kell fejlődnie belőle a lárvának. Ehhez bizonyos mennyiségű levegőre, melegre és nedvességre van szüksége. A gyerekek kicsi korban rendszerint úgy fertőződnek meg, hogy játszás közben a földet, a homokot a szájukba veszik, amely állati ürülékkel lehet szennyezve. De megkaphatják az állattal való közvetlen érintkezés útján is, bár ez ritkábban fordul elő. A betegséget nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is megkaphatják, különösen azok, akik földdel dolgoznak a mezőgazdaságban, a kertészetben, vagy kutya- és macskatenyésztéssel foglalkoznak. A betegség tünetei különféle szervekben léphetnek fel, a májban, a tüdőben, a szemben, a bőrben, sőt a központi idegrendszerben is. A betegség kezdeti szakaszában ingadozó hőmérséklet, általános gyengeség, levertség, rosszullét, hányás, izületi és izomfájás, valamint étvágytalanság jelentkezhet. Ha a szemben fordul elő, akkor megtámad bizonyos izomszövetet, amelyet a lárva átfúr, s így kisebb vagy nagyobb mértékű károsodást okoz. Ha a bőrt fertőzi meg, kiütések keletkeznek, főképp a törzsön, az alsó végtagokon, és ezek a kiütések szinte kibírhatatlanul viszketnek. A diagnózis megállapítása és a betegség kezelése szakorvosra tartozik. A betegeket a kórházak fertőző osztályán kezelik. Ma már vannak hathatós gyógyszerek a parazitás megbetegedés gyógyítására, azonban a kezelés hosszantartó és gyakran többször is meg kell ismételni. A környezet, amelyben élünk, nagy hatással van az egészségünkre. Ezért nagyon fontos, hogy a környezetünkben élő állatokat időnként állatorvossal ellenőriztessük, hogy nincsenek-e parazitákkal fertőzve. Minden állattartónak kötelessége a higiénia alapvető szabályait megtartani, ezt megkövetelni környezetétől is, és a gyerekeket is erre nevelni már kicsi koruktól fogva. Főképp a homokban játszó kisgyerekekre kell nagyon ügyelnünk ott, ahol állatokat tartanak, hogy a földet, a homokot ne vegyék a szájukba, ne csókolgassák a kutyát és a macskát. Ahol kisgyermekek vannak, nem ajánlatos kutyát és macskát tartani a közvetlen környezetben. Ha mégis vannak ilyen háziállatok, legfontosabb a lárvás toxoka- rózis megelőzése. DR. OĽGA SOBOTOVÁ ÚJ SZÚ 4 1987. V. 8.
