Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-06 / 104. szám, szerda
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért ÚJ szú 5 1987. V. 6. Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Erdőgazdaságunk fejlesztésének időszerű feladatai A 8. ötéves tervidőszakban erdőgazdaságunk legfontosabb feladatát erdeink termőképességének, valamint össztársadalmi szerepének további megőrzése és fejlesztése jelenti. A tervidőszak első évében szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy az erdőgazdaság illetékes dolgozói felmérjék a lehetőségeket és meghatározzák azokat a módszereket, amelyek segítségével ezek a feladatok megvalósíthatók. Ezt annak tudatában tették, hogy a kitűzött célok elérése nagy erőfeszítéseket és igen sok esetben áldozatkész munkát igényel az erdőgazdaság dolgozóitól. A jelenlegi tervidőszak erdőgazdasági feladatainak egyik legfontosabb láncszemét az erdőművelési munkálatok minőségének a javítása, valamint idejében történő, szakszerű elvégzése képezi. Ebből a szempontból különös figyelmet érdemel a fiatal erdőállományról való gondoskodás, mindenekelőtt a fiatal erdők ápolása, nevelése és védelme. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok eredményei ugyanis azt mutatják, hogy az erdőgazdasági termelési tervek előírásait e tekintetben sok esetben nem tartják be maradéktalanul, aminek következtében helyrehozhatatlan károk, illetve hiányosságok keletkeznek. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetnek, hogy az erdőművelési munkák minőségi követelményei nem tűrnek semmiféle megalkuvást. Az említett feladatokkal kapcsolatban arra is rá kell mutatni, hogy a 8. ötéves tervidőszakban mintegy másfélszer több anyagi forrást fordíthatunk az erdőművelési munkálatokra, mint az előző tervidőszakban. Ez a tény egyúttal szocialista társadalmunk követelményeit is kifejezi, főleg az ipari szennyeződések által okozott és egyéb károsodások csökkentése irányában, ami elsősorban az erdővédelmi munkálatok nagyobb hatékonyságával érhető el. Ez viszont szorosan összefügg a fa- kitermelésnél megkövetelt technológiai folyamatok, valamint a fajtavá- lasztékolási előírások szigorú megtartásával. Ennek egyik igen fontos feltétele az erdei rakodók korszerűsítése, ami jelenleg még sok kívánnivalót hagy maga után. Az erdőgazdaság fejlesztésének kulcsfontosságú feladatai közé tartozik az alacsony hozamú és gyenge minőségű, úgynevezett rontott erdők felújítása, vagyis magas hozamú és megfelelő összetételű erdőkké való átalakítása. Ezek az erdők elsősorban a fahozam növelésére szolgálnak, ami azért is rendkívül fontos, mivel hazánkban a védőerdők területe állandóan növekszik. A védőerdökben ugyanis a fakitermelés csak korlátozott mértékű, mert ezek az erdők elsősorban talaj- védelmi, vízgazdálkodási, egészségügyi, valamint egyéb össztársadalmi feladatokat teljesítenek, összterületük erdeinknek jelenleg mintegy 10,4 százalékát képezi, s előreláthatólag arányuk további növekedésével kell számolni. Az erdősítési munkák elvégzésének egyik alapvető feltétele a jó minőségű csemeték termesztése. Erről a nagyüzemi csemetekerti központok korszerűsítésével, valamint a kisebb faiskolák termelékenységének állandó javításával gondoskodhatunk. Szorosan összefügg ezzel a csemetekertek gépesítésének további fokozása, továbbá a csemete- kerti dolgozók szakmai felkészültségének rendszeres növelése. Nem kevésbé fontos tényező a csemete- kerti dolgozók egész évi foglalkoztatottságának a megoldása, ami elsősorban a nagyüzemi csemetekerti központokban valósítható meg. Az elkövetkező években az erdősítésnél sokkal nagyobb mértékben kell számolnunk a természetes felú- jítás előnyeivel. Ismeretes ugyanis, hogy a természetes felújítás lényegesen olcsóbb, tehát gazdaságosabb, s ugyanakkor biológiailag is kedvezőbb, mint a csemeték elültetésével történő mesterséges felújítás. Ugyanakkor az a tény sem elhanyagolható, hogy a természetes felújítás hazai természeti viszonyaink között lehetővé teszi a legújabb ökológiai, biológiai és genetikai ismeretek felhasználását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a természetes felújítás igen magas szakmai felkészültséget, továbbá szívós és türelmes munkát igényel az erdőgazdaság felelős dolgozóitól. Ugyanakkor a természetes felújítás során keletkezett fiatalosokban igen nagy figyelmet kell szentelni az állomány nevelésének, minden esetben előtérbe helyezve a minőségi követelmények szigorú megtartását. Ezek a követelmények már csak azért is rendkívül fontosak, mivel a nevelővágások szakmailag kifogástalan és Sarabolással védekeztünk a szárazság ellen Az elmúlt évi szárazság nagyon kedvezőtlenül hatott növénytermesztésünk eredményességére, hiszen szövetkezetünkben a szántóterületnek mindössze 3,5 százalékát tudjuk öntözni. A termelési hiány csökkentése érdekében ezért korszerű agrotechnikai módszerekkel törekedtünk a talaj nedvességtartalmával való minél hatékonyabb és takarékosabb qazdálkodásra. Többek között már néhány éve rendszeresen saraboljuk a szemes kukorica vetésterületét. Tapasztalataink szerint egy sarabolással körülbelül 25-30 mm csapadéknak megfelelő talajnedvességet tudunk megőrizni, ami a száraz években nagyon meghálálja magát. Tavaly például körülbelül egy tonnával több kukoricánk termett hektáronként, mint a szomszédos mezőgazdasági üzemekben, ahol nem végeztek sarabo- lást. Ez önmagában is bizonyítja, hogy a mi éghajlati feltételeink között a kukorica sarabolása a termesztés technológiai rendszerének elválaszthatatlan részét képezi. A talajnedvességgel való takarékos gazdálkodás azonban más növényeknél, például a kalászos gabonáknál is kifizetődik. Habár egyes szakemberek azt tanácsolják, hogy ezen a vidéken nagyobb hozamokat érhetnénk el, ha mélyebben szántanánk, mi mégis azt tapasztaljuk, hogy akkor érünk el jó eredményeket, ha a talaj nedvességtartalmának minél jobb megőrzésére törekszünk. Ezért az őszi búza vetésterületének mintegy 60 százalékát nehéz tárcsás boronákkal készítettük elő, amelyek csak 10-14 cm-es mélységig lazították fel a talajt. Ez a mélység elegendőnek bizonyul a jó minőségű magágy elkészítéséhez. Vitathatatlan, hogy ezzel az eljárással több nedvességet őriztünk meg a talajban, ami a vetés csírázásánál és kelésénél is megmutatkozott. Ráadásul a talaj előkészítéséhez fele annyi üzemanyagra volt szükség, mint az ekével való szántásnál. A megtakarított üzemanyagot altalajlazításra használtuk fel a tavaszi vetésű növények területének előkészítésénél, melynek kedvező hatásáról szintén meggyőződhettünk. KOVÁCS FERENC, mérnök, a szögyéni (Svodín) Csehszlovák-Szír Barátság Efsz elnöke idejében való elvégzése rendkívül kedvezően befolyásolja erdeink egészségi állapotát. Az utóbbi évek különböző eredetű károsításai erdeinkben mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy az erdőnevelés elhanyagolása milyen súlyos következményekkel járhat. Elég itt utalnunk a szél- és hótörések által okozott károsításokra, amelyeknek évi átlagban közel 1 millió tömör köbméter fa esitf'aldo- zatul. Kutatásaink eredményei azt bizonyítják, hogy a szakszerűen nevelt állományok jóval ellenállóbbak az említett károsításokkal szemben. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a különböző biotikus tényezők, főként rovarok, gombák, mikroorganizmusok, vírusok által okozott károsításokra is. Az említett tényezők mindennél meggyőzőbben bizonyítják az erdőművelési, nevezetesen az erdősítési, ápolási, nevelési és erdővédelmi munkálatok szakszerű elvégzésének fontosságát, ami erdőgazdaságunkban a jelenlegi tervidőszak igen fontos láncszemét képezi. Szilárd meggyőződésünk, hogy erdőgazdaságunk dolgozói az előttük álló konkrét és kulcsfontosságú erdőművelési feladatokat az előírt követelményeknek és az üzemtervi előírásoknak megfelelően teljesítik. Szocialista társadalmunk minden szükséges eszközt megad ahhoz, hogy hiánytalanul megvalósíthassuk ezeket a feladatokat. Csakis így biztosíthatjuk be erdeink sokoldalú hasznosításának folyamatosságát az elkövetkező nemzedékek száKOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa Az elmúlt évi száraz időjárás a mi szövetkezetünket, a nyitraivánkai (Nitra-lvanka) Felvirágzás Efsz-t sem kímélte. A növénytermesztésben csaknem 10 millió koronát tett ki a tervezett termelési értékben bekövetkezett lemaradás. Az aszály főleg a gabonafélék és a takarmánynövények hozamát csökkentette. Szövetkezetünk vezetősége az elmúlt év folyamán megfelelő intézkedésekkel törekedett a szárazság következményeinek csökkentésére, aminek nem is maradt el az eredménye. A szövetkezet saját termelési értékének a tervét egészében véve 103,5 százalékra sikerült teljesíteni, főleg az állattenyésztésben elért jó eredményeknek köszönhetően, ahol 107 százalékra teljesítettük a tervet. A forrásokkal való figyelmes és takarékos gazdálkodás alapján a nyereség tervét 103,5 százalékra teljesítettük, összesen nyolc és fél millió korona nyereséget értünk el, s így a szövetkezeti alapokat kivétel nélkül feltölthettük. Ezzel szövetkezetünkben jó kiindulási feltételeket hoztunk létre ahhoz, hogy a tervidőszak második évében még eredményesebb munkát végezhessünk. Ami az állattenyésztés elmúlt évi eredményeit illeti, elsősorban a tejtermelés színvonala érdemel említést. Az egy tehéntől kifejt tej átlagos évi mennyisége elérte a 4302 litert. A legjobb tejhozamot ezen belül az ivánkai farm dolgozói érték el, akik átlagosan 4890 liter tejet fejtek egy tehéntől, s dicséretet érdemelnek a Dolné Krškany-i farm fejői is, ahol 4810 literes volt a tehenek átlagos évi tejtermelése. A legjobb tehéngondozók eredményei tehát azt bizonyítják, hogy a tejtermelés növelésében még jelentős tartalékaink vannak. Jó eredményeket értünk el a sertéstenyésztésben is. Különösen fontosnak tartjuk azt a körülményt, hogy az elmúlt évben 101 százalékra teljesítettük a malacelválasztás tervét, amivel megteremtettük a feltételeket a vágósertések idei termelési tervének teljesítéséhez. Átlagosan 18,2 malacot neveltünk fel egy kocától. Ezen a szakaszon a Ďurčák házaspár érte el a legjobb eredményt a Dolné Krškany-i farmon, akik egy kocára számítva 19 malacot neveltek fel. Egészében véve tehát a tavalyi szárazság bonyolult feltételei ellenére jó gazdasági mérleggel zárhattuk az évet. Ebben nagy szerepe volt a szövetkezeti tagok szocialista kötelezettségvállalásának is. A CSKP XVII. kongresszusának, valamint a CSKP alapítása 65. évfordulójának tiszteletére tett 1 363 600 korona értékű felajánlást végül is több mint két és fél millió koronás értékben teljesítettük. Az elmúlt év folyamán jó eredményeket értünk el a szociális program teljesítésében, ami szintén hozzájárult a termelési színvonal további emeléséhez szükséges társadalmi feltételek kialakításához. Szövetkezetünk évzáró közgyűlésén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére a tagok 2,5 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek, amely főleg a termékek minőségi színvonalának emelésére, valamint a gabonatermelésben bekövetkezett elmúlt évi hiány pótlására irányul. Évzáró közgyűlésünk a lelki- ismeretesen végzett munka tudatának jó légkörében tárgyalt az 1987- es év még igényesebb feladatainak feltételeiről, s tagságunk azzal az elhatározással kezdte az idei mezei munkákat, hogy hiánytalanul teljesítse az előirányzott termelési tervet. JOZEF LUKÁČ mérnök, a szövetkezet fő üzemgazdásza Javuló eredményekkel Az AGROKOMPLEX bodrogszer- dahelyi (Streda nad Bodrogom) vállalatának helyi állattenyésztési részlege nem tartozik a járás élvonalbeli mezőgazdasági üzemei közé. Az emlékezetes 1980-as belvizek nagy kieséseket okoztak a növénytermesztésben, ami az állattenyésztés színvonalára is kihatással volt. A 7. ötéves tervidőszak így a kisebb- nagyobb eredményekkel járó fokozatos konszolidálódás jegyében telt el. A tejtermelés alacsony színvonala és a kisebb kereseti lehetőségek miatt egyes dolgozók eltávoztak, máshol próbálták érvényesíteni hozzáértésüket, szakmai tudásukat. A többség azonban kitartott, vállalta a nehézségeket, bizakodott a helyzet javulásában, a korábbihoz hasonló, sőt annál is jobb eredmények elérésében. Az elmúlt, 1986-os esztendőben elért kimagasló eredmények már őket igazolták. Nagyon sok változásra került sor az állattenyésztés technológiai fejlesztésében, a mun-' kaszervezés területén, lényeges mértékben javult a takarmányalap, valamint a technológiai fegyelem megtartása. Az utóbbi években megvalósított személyi változtatások során fiatal szakemberekből álló vezetőség került az állattenyésztési részleg élére, akik a becsületes és kitartó dolgozók támogatásával lelkesen törekedtek a termelési színvonal emelésére. E céltudatos és% áldozatkész munkának köszönhetően az elmúlt évben a tervezett 1 millió 830 ezer liter tej helyett 2 millió 110 ezer litert termeltünk ki, s száz százalékra teljesítettük a borjúelválasztás tervét. Hozzátehetjük még azt is, hogy az elmúlt év folyamán több hónapon át az első helyre kerültünk a tejtermelők járási versenyében, valamint azt, hogy a korábbi évekhez viszonyítva lényeges mértékben javult az eladott tej minősége, melynek 82 százalékát első minőségi osztályban vették át. A bruttó termelés tervét egészében véve 106,5 százalékra teljesítettük, s a korábbi évekhez viszonyítva a gazdálkodás minőségi mutatói is sokat javultak. Az elért termelési és gazdasági eredmények alapján a dolgozók átlagbére is növekedett, főleg a tejtermelésben, s tovább javultak a munkahelyi szociális feltételek. Bizonyára érdemes megemlíteni azt is, hogy 130 dolgozót foglalkoztató állattenyésztési részlegünkön minden évben megrendezzük „Az állattenyésztési dolgozók napját", amikor részletesen megvizsgáljuk az elmúlt évi eredményeinket, megtárgyaljuk az új termelési feladatok teljesítésének a feltételeit, értékeljük és megjutalmazzuk a legjobb dolgozókat. E rendezvény szerves részét képezi az a gazdag és sokoldalú kultúrműsor is, melynek keretében dolgozóink szakismereti vetélkedőn mérik össze a szarvasmarha tenyésztésére és a tejtermelésre vonatkozó ismereteiket, tapasztalataikat. Ez a népszerűvé vált vetélkedő széles lehetőségeket nyújt a dolgozók szakmai felkészültségének elmélyítéséhez, s felkelti az érdeklődésüket a további tanuláshoz. Az állattenyésztési dolgozók napja nagy visszhangra talált a dolgozók körében, s azt szakmájuk jogos megbecsülésének is tekintik. Az említett eredmények természetesen még most sem sorolnak minket a járás legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági üzemei közé, bár egyes területeken, például a tejtermelésben már az élvonalba kerültünk. Az elmúlt év kedvező eredményeit úgy értékeljük, hogy ezek jó alapokat képeznek gazdaságunk 8. ötéves tervének sikeres teljesítéséhez. HUDÁK SÁNDOR mérnök, gazdaságvezető A Bratislava-vidéki járásban gazdálkodó tomášovi Barátság Efsz állattenyésztésében 900 tehenet tartanak, száz hektár szántóterületre számítva ötvenhármat. A nagy állománysürúség mellett a tehenek jelenlegi évi fejési átlaga eléri a 4559 litert, egy hektár szántóterületről évente 2291 liter tejet értékesítenek. Az elmúlt évben az eladott tej 98 százalékát első minőségi osztályba sorolták. Ezek a kiváló eredmények főleg a jó munkaszervezésnek, a tömegtakarmányok elegendő és kiváló minőségének, valamint a tehenek egyedi takarmányozásának köszönhetők. A képen Koler Piroska, a szövetkezet egyik legjobb fejőnője a reggeli fejést végzi (ČSTK-felvétel) A JÓL VÉGZETT MUNKA TUDATÁBAN
