Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-05 / 103. szám, kedd

Levelezőink írják A prešovi 101-es üzem számitógépes szervezőszolgálata a belkereskedelem adatainak és információinak számitógépes feldolgozásával foglalkozik, ezzel nagyban hozzájárul a lakosság élelmiszerrel, ipari cikkekkel, textillel és készruhá­val való folyamatos ellátásához. Évente 10 kelet-szlovákiai kereskedelmi szerve­zet áruforgalmi és bérezési adatait dolgozza fel. Munkájuk során egy Tesla 300-as és két M 40 30-1-es típusú szovjet számítógépet használnak. A felvételen Ľubica Matysová programozó az M 40 30-1-es típusú számítógép­nél. Štefan Bartko felvétele Bíznak benne Štefan Kéder, a Skároši Helyi Nemzeti Bizottság 50 éves elnöke gépkocsivezetőként a Kassai (Koši- ce). Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnál kezdett dolgozni, ahol felfigyeltek munkájára, politikai látó­körére. Volt a szakszervezet tiszt­ségviselője, a pártalapszervezet el­nöke. Szülőfalujába visszatérve az efsz-ben lett gépkocsivezető, majd 27 évesen a hnb képviselőjévé vá­lasztották. Igyekezett a választók bi­zalmát becsületes munkával elnyer­ni. A község életének fellendítése érdekében agitált, szervezte a la­kossági munkát, s az 1971-es vá­lasztásoknál a hnb függetlenített el­nökévé választották, s már a negye­dik választási időszakban tölti be ezt a posztot. Ez alatt a községben sportpályát, óvodát, építettek, lefektették az ivó- vízvezetéket, korszerűsítették a közvilágítást. A tömegszervezetek tagjai minden évben rendezik, szé­pítik a községet. Tervbe vették az elmékmü előtti tér szebb kialakítását és a szabadtéri mozi bővítését. A jö­vőben szeretnének egy új bevásár­lóközpontot, művelődési házat, s a gázvezeték lefektetését, de ez egyelőre még csak távlati terv. Iván Sándor Méz - tonnaszám A Méhészek Szlovákiai Szövet­ségének šafárikovói 294 tagú alap­szervezete az elmúlt év folyamán 115,4 tonna mézet adott népgazda­ságunknak. Az átlagos mézhozam családonként elérte a 22 kilogram­mot, amely elsősorban a vándormé- hészkedésnek köszönhető. A mézet Lehotay László, Pavel Bocko, illetve Lesták Elemér vásárolta fel. Az alapszervezet az utóbbi időben egy­re nagyobb figyelmet szentel az Eredményesen dolgozik a Rok­kantak Szlovákiai Szövetségének udvardi (Dvory nad Žitavou) 200 utánpótlás nevelésének. Védnöksé­get vállalt a helyi pionírház méhész­szakköre felett. A kezdő méhészek számára a nyár folyamán szakelő­adást tartanak, s egy tanulmányutat terveznek a méhészeti kutatóintézet Liptovský Hrádok-i telephelyére. A szervezet tovább szeretné javítani együttműködését a környék mező­gazdasági üzemeivel, illetve az ag­rokémiai vállalat helyi üzemével. Hegedűs István tagú alapszervezete a 12 tagú vá­lasztmány irányításával. Az alapszervezet 35 éve alakult meg a községben, s ez tette még ünnepélyesebbé az évzáró taggyű­lést. Ebből az alkalomból Dékány Ignác alapító tagot, aki még ma is aktívan dolgozik a vezetőségben, ajándékkal köszöntötték, majd a múlt évi munkáról, eredményekről szóló beszámoló következett. A ta­gok bekapcsolódtak a hulladék- anyag- - papír, textília, vas - gyűj­tésbe, s több hazai és külföldi kirán­duláson vettek részt. Meglátogatták a lelédi (Lel'a) szociális otthon lakóit, édességgel, gyümölccsel kedves­kedtek nekik, és a szervezet kulturá­lis csoportja műsorral szórakoztatta őket. Rendszeresen látogatják a szervezet idős, mozgásképtelen tagjait is. Az ezüst- és aranylakodal­mukat ünneplő tagokat virággal és ajándékkal köszöntik. Tevékenyen bekapcsolódnak a községszépítés­be. Nagy Istvánná Harmincöt éves barátság Harmincöt éve létesített baráti kapcsolatot a piešťanyi Rázus utcai és az egyik Frenštát pod Radhoš- tém-i alapiskola. Annak idején Mi­chal Sebedínsky, a piešťanyi alapis­kola akkori igazgatója cikket írt az egyik testnevelési folyóiratba diákjai sporteredményeiröl. Cikke véletlenül Bohuš Parmának, volt osztálytársá­nak a kezébe került, aki Frenštátban tanított. Felajánlotta, hogy iskoláik tanulói mérjék össze erejüket. A kapcsolat azóta is tart. Azok, akik a barátságot megkötötték, átadták a stafétát a fiataloknak. Piešťanyban a könnyűatlétika, Frenštátban a téli sportok a legnépszerűbbek. A talál­kozók szervezői a kulturális progra­mokról sem feledkeznek meg. Utol­só összejövetelük a kapcsolatfelvé­tel 35. évfordulójának a jegyében zajlott. Ebből az alkalomból a Pieš­ťanyi Városi Nemzeti Bizottság átad­ta a város emlékérmét a frenštáti iskolának. Zora Petrášová Ki lehet védő? L. E.: Vagyonjogi perem volt. Egy ház miatt pereskedtem, amelyet a bíróság a másik társtulajdonosnak ítélt. Fellebbeztem. A másodfokú tárgyalást magyarul kértem, de a ké­résemnek nem tettek eleget. Az al­peres ügyvédje is úgy hadarta el szlovákul a mondanivalóját, hogy én abból nem értettem semmit. Ráadá­sul az ügyvéd nyugdíjas, s ezzel kapcsolatban azt szeretném tud­ni, szabad-e nyugdíjas ügyvédnek ilyen ügyben védeni? Az 1968. évi Zb. sz. alkotmány­törvény 3. cikkelye szerint a magyar nemzetiségű állampolgároknak jo­guk van arra, hogy a hivatalokkal való kapcsolatukban anyanyelvűket használják a magyar nemzetiség ál­tal lakott területeken. Ugyanígy a bí­rósági eljárást szabályozó 99/1063. Zb. sz. törvény 18. §-a is hangsú­lyozza az eljárás résztvevőinek (a peres feleknek) egyenjogúságát, s megállapítja, hogy a résztvevők­nek jogukban áll, hogy a bírósági eljárásban az anyanyelvűket hasz­nálják, továbbá pedig elrendeli, hogy a bíróság köteles biztosítani szá­mukra az egyenlő lehetőségeket jo­gaik érvényesítésére. A másodfokú bíróság tanácselnöke nem tehetett ugyan eleget annak a kérésének, hogy a tárgyalást magyarul vezesse, ám köteles lett volna tolmácsot ki­rendelni az ön számára. Az ilyen eljárás az eset körülményei szerint olyan súlyos megsértése lehet a perjognak, amely indokolhatja a rendkívüli perorvoslati eszközök igénybevételét is. Ahhoz, hogy valaki a résztvevők (pereskedők) egyikének érdekeit képviselje a perben nem kell ügy­védnek (vagy az ügyvédi tanácsadó tagjának) lennie, sőt még jogi vég­zettséggel sem kell rendelkeznie. Gyakorlatilag tehát bárkit fel lehet hatalmazni perbeli képviseletre, ha a jogi cselekvőképessége nincs kor­látozva (kivételt képeznek azonban azok a perek, melyekben államtitok­ról eshet szó). Elvben tehát nincs akadálya, hogy nyugdíjas ügyvéd járjon el ilyen „komoly ügyben“. Jogalap nélkül folyósított segély A. B.: Az első gyermekem 1984 júliusában született, a második 1986. májusában. 1986 szeptembe­rig kaptam az anyasági segélyt, majd a gyermekgondozási segélyt - havi 900 koronát. Márciusban a munkahelyemről azt üzenték, hogy számítsak a jövő hónaptól az­zal. hogy a segélyből nagyobb összeget fognak levonni, mert téve­désből 5 hónapig 300 koronával töb­bet fizettek nekem. Megtudtam, hogy nekem csak havi 600 korona gyermekgondozási segély járt volna, mert az első gyermekem már betöl­tötte második életévét. A munkahe­lyemen azonban már öt hónappal ezelőtt is tudták ezt. Azt szeretném tudni, köteles vagyok-e visszafizetni az egész összeget. Azt hallottam ugyanis, hogy ha nem az én hibám­ból fizettek többet a kelleténél, csak az 50 százalékát követelhetik rajtam. A 107/1971 Zb. sz. törvény 6§ (1) bekezdése szerint havi 600 koro­na jár annak a nőnek, aki egy, a má­sodik életévét még be nem töltött gyermekről gondoskodik és 900 ko­rona annak, aki két kétévesnél fiata­labb gyermekről gondoskodik, ön­nek tehát valóban csak havi 600 korona összegben keletkezett joga gyermekgondozási segélyre, mert az első gyermeke 1986 szeptembe­rében már betöltötte a második élet­évét. Az említett törvény 7 § (2) bekez­dése szerint a jogtalanul vagy hely­telen összegben folyósított gyer­mekgondozási segélyt akkor köteles visszafizetni, ha vétkes magatartá­sával ön okozta a segély jogtalan, illetve magasabb összegben történő folyósítását. Az említett rendelkezés példaként felsorol néhány esetet az ilyen vétkes magatartásra (,,a gyer­mekgondozási segélyt kicsalta, el­hallgatott valamilyen fontos tényt, nem teljesítette más, a törvényben meghatározott fontos köteles­ségét“). A gyermekgondozási segélyről szóló törvény nemcsak jogokat biz­tosít, hanem kötelességeket is ró a segélyt igénylő nőre, aki ,,köteles igazolni azokat a tényeket, amelyek az igény eldöntése szempontjából fontosak“ és „köteles jelenteni az olyan tényekben beállt változásokat, amelyek döntő fontosságúak a gyer­mekgondozási segélyre való jog­igény, a jogigény megszűnése vagy a segély összege, esetleg folyósítá­sa szempontjából, mégpedig a vál­tozástól számított 15 napon belül“. Vétkesség nézetünk szerint önt csak akkor terhelné, ha elhallgatta, megmásította volna az idősebbik gyermek születési adatait, ha azon­ban a valóságnak megfelelő tájé­koztatást adott, elvben nem követel­hetik öntől azt az összeget, melyet jogalap nélkül kapott. Tudomásul kell venni azonban, hogy ha ön nem téríti vissza azt az 1500 koronát, mellyel többet folyósítottak önnek, úgy ezt az összeget nyilván attól fogják behajtani, aki az ön javára tévedett. Ha jogilag nem is, erkölcsi­leg mindenképpen elvárható öntől az említett összeg visszafizetése. Nem járt el helyesen azonban a bérelszámolási osztály sem. Meg­engedhetetlen, hogy a jogalap nél­kül folyósított összeget a szakszer­vezeti szerv írásbeli döntése nélkül, sőt a dolgozó beleegyezése nélkül lefogják a dolgozónak folyósított munkabérből vagy segélyből. A tör­vényes eljárás ilyen esetekben az, hogy értesítik a szakszervezet üze­mi bizottságát, illetve a nemzeti biz­tosítási bizottságot, az meghívja a dolgozót ülésére, melyen megma­gyarázza neki, miért köteles, vagy miért illő, hogy a jogalap nélkül fo­lyósított összeget visszatérítse. Ha a dolgozó hajlandó a visszafizetés­re, megegyeznek a levonások havi részleteiben is, s erről jegyzőköny­vet írnak. Ha a dolgozó nem hajlan­dó a jogalap nélkül felvett összeg visszafizetésére és a szakszervezeti szerv véleménye szerint jogilag fele­lősséggel tartozik, vétkesség terheli, írásbeli határozatukkal kötelezik a dolgozót a visszafizetésre, s a dol­gozó a határozat ellen a kézbesítés­től számított 15 napon belül fel­lebbezhet. A fellebbezésről a járási betegségi biztosítási igazgatóság dönt határozattal, amelyet ismét meg lehet támadni fellebbezéssel. Biztosítás Cs. J.: Tavaly egy autót várasol- tunk. A biztosítónál, ahol befizettük a kötelező biztosítást, megkérdez­ték, hogy meg akarjuk-e kötni a 20 koronás külföldi biztosítást is. Mi igennel válaszoltunk és ezt is befi­zettük. Decemberben Magyaror­szágra utaztunk és a havas úton. tolatás közben árokba csúsztunk. Személyi sérülés nem történt, de a kocsi jobb fele teljesen összetört. Bementünk a biztosítóhoz és na­gyon meglepődtünk, amikor közöl­ték, hogy a 20 koronás külföldi bizto­sítás csak az általunk másnak oko­zott kárra vonatkozik. A biztosítási összeg kifizetését persze elutasítot­ták. Becsapottnak érzem magam, mert nem tájékoztattak, hogy ez a biztosítási kötvény mit foglal ma­gába. Az önök által kifizetett biztosítás, törvényes felelősségbiztosítás, amely nem szerződéssel jön létre, hanem közvetlenül a jogszabályból ered. A biztosítási díjat (esetleg a különleges biztosítási díjat) a gép­kocsi üzemeltetője felszólítás nélkül is köteles befizetni, amint esedékes­sé vált. Mivel ez jogszabályon ala­puló kötelesség és jogszabály álla­pítja meg a biztosítási feltételeket is, a biztosító dolgozói nézetünk szerint csak akkor lennének kötelesek rész­letes felvilágosítást adni a törvé­nyes felelősségbiztosítás feltételei­ről, tartalmáról, ha erre megkérné őket. A helyzet hasonló mint az autóvásárlásnál. Az eladónak sem kell felvilágosítást nyújtania az autó használatának, üzemeltetésének jo­gi szabályairól, mert ezek jogsza­bályban lettek kihirdetve. Igaz, senki sem köteles ismerni minden jogsza­bályt. Mindenkinek kötelessége azonban tájékozódni a saját érdeké­ben azokról a jogszabályokról, tar­talmukról, amelyek reá, illetve az általa végzett tevékenységekre vo­natkoznak, mert a jog nem tudása nem mentesít a következmények vi­selése alól. (m-n.) A Karlovy Vary-i porcelángyár 26 országba exportálja termékeit, külön­féle színes mintával díszített tányérokat, teás- és káváskészleteket, valamint kancsókat. A felvételen Helga Vrabcová tányérokat díszít. Az általa vezetett hattagú szocialista munkabrigád, amely a tányérok díszétését végzi, havi tervfeladatait, általában 120 százalékra teljesíti. Kovács Árpád felvétele Páratlan Szlovákiában A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola könyvtára szlovákiai viszonylatban egyedülálló könyvtár, ahol mezőgazdasági, élelmiszer- ipari, erdészeti és állategészségügyi témájú könyvek vannak. 1946-ban alapították, és azóta a kötetek száma elérte a 501 ezret. Az olvasók itt hozzájuthatnak a hazánkban és külföldön megjelenő közel 1400 folyó­irathoz. A könyvtár csehszlovák és külföldi tudósokkal tart fenn kapcsolatot, kicseréli az információs dokumentumokat, együttmüködik a KGST-tagországok mezőgazdasági főiskoláival és más tudományos intézményekkel. A főleg főiskolásokból álló olvasóknak a tábora elérte az öt és fél ezret, s évente 204 ezer könyvet kölcsönöznek. A felvételen a könyvtár egy része. Kép és szöveg: Pavol Matis ÚJ SZÚ 6 1987. V. 5. Virággal és ajándékkal Munkával, fegyverrel Štefan Maršal a Štúrovói Papir­és Cellulózgyár termelésének meg­indulása óta dolgozik a gyár energe­tikai részlegén. Először csoportve­zetőként, majd vezető beosztású szakdolgozóként. A részleg párt- csoportvezetője, szakszervezeti tisztségviselő, s 1979-től a Népi Mi­lícia üzemi egységének a tagja. Be­csületes munkájáért és közéleti te­vékenységéért több elismerésben részesült. A Vállalat Legjobb Dolgo­zója kitüntetésen kívül - amely a legmagasabb vállalati elismerés-, a Példás Milicista jelvényt is meg­kapta. Szakasza több járási és kerü­leti verseny győztese, s megsze­rezte a Népi Milícia Példás Egysége címet. Vállalták, hogy 99 százalékos részvételt biztosítanak a gyakorlato­kon, vért adnak, s részt vesznek a gyár környékének szépítésé­ben. Alica Babindaiová

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents