Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-30 / 124. szám, szombat

V I L A G P R O L E T A SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1987. május 30. XL. évfolyam 124. szám ★ Ára 50 fillér A Varsói Szerződés tagállamainak legfelsőbb vezetői: Gustáv Husák, Todor Zsivkov, Erich Honecker, Mihail Gorbacsov, Nicolae Ceausescu, Wojciech Jaruzelski és Kádár János. (Telefoto: ČSTK) Befejeződött a Varsói Szerződés tagországai Politikai Tanácskozó Testületének ülése A tanácskozásról közös közleményt adtak ki. A barátság és elvtársi együttműködés légkörében lezajlott ülés bizonyította a teljes nézetazonosságot minden megtárgyalt kérdésben. Erich Honecker tegnap Berlinben díszebédet ren­dezett a PTT-ülésen részt vevő küldöttségek tisztele­tére. A jelenlevők előtt Honecker elvtárs beszédet mondott. A béke megszilárdításáért viselt felelősségünk tudatában széles körű és intenzív véleménycserét folytat­tunk korunk kulcsfontosságú kér­déseiről: a nukleáris katasztrófa elhárításáról és az egész emberiség létének megőrzéséhez szükséges alapvető feltételek biztosításáról. Tanácskozásunk és annak eredmé­nyei új ösztönzéseket adnak a hábo­rús veszély elhárításáért és a békés jövőért folytatott aktív harchoz. Az ülés ismét meggyőzően bizonyította, hogy a szocializmus és a béke elvá­laszthatatlan. így az egész világ előtt ismét megnyilvánult a szocializmus politikájának humánus jellege, azé a rendszeré, melynek alapját hét évtizeddel ezelőtt a nagy októberi szocialista forradalom győzelme rakta le. Méltó hozzájárulás ez októ­ber 70. évfordulójához, amit az idén közös ünnepünkként ünnepiünk meg. A fő figyelmet a közepes hatótá­volságú rakéták és minden nukleáris fegyver felszámolásának szenteljük, mindenekelőtt Európában, az euró­paiak közös otthonában. A közepes hatótávolságú európai rakéták fel­számolásáról szóló szovjet-ameri­kai megállapodás aláírása lenne az első fontos lépés az összes tömeg- pusztító fegyver kontinensünkről va­ló eltávolítása felé. Azok az imperialista körök, me­lyeknek ez az irányvonal nem tet­szik, természetesen nem mondtak le konfrontációs politikájukról, a lázas fegyverkezésről és a katonai fölény elérését célzó igyekezetükről. Szá­munkra a továbbiakban is nélkülöz­hetetlen szövetséges országaink konstruktív békepolitikája, a szocia­lizmus növekvő ereje és az együtt­működés minden békeszerető erő­vel annak érdekében, hogy a nem­(Folytatás a 7. oldalon) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről Berlinben 1987. május 28-29-én ülést tartott a Varsói Barátsági Együtt­működési és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete. Az ülésen részt vett: a Bolgár Népköztársaság küldöttsé­ge Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtit­kárának, az államtanács elnökének ve­zetésével: Georgi Atanaszov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnöke, Dobri Dzsurov hadseregtábornok, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Milko Balev, a BKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter; a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság küldöttsége Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével: Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, Vasil Bil'ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Bohusiav Chňoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Milán Vác­lavík hadseregtábornok, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi miniszter; a Lengyel Népköztársaság delegá­ciója Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, az államtanács el­nökének vezetésével: Zbigniew Mess­ner, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Marian Orze- chowski, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter, Florian Siwicki hadseregtábornok, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzet- védelmi miniszter; a Magyar Népköztársaság küldött­sége Kádár Jánosnak, az MSZMP főtit­kárának vezetésével: Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Vár­konyi Péter, az MSZMP KB tagja, kül­ügyminiszter, Kárpáti Ferenc vezérez­redes, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, honvédelmi miniszter; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államta­nács elnökének vezetésével: Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács elnöke, Herman Axen, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Egon Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, az államta­nács elnökhelyettese, Heinz Kessler hadseregtábornok, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, nemzetvé­delmi miniszter, Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, az államtanács elnök- helyettese, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter; a Román Szocialista Köztársaság delegációja Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, köztársasági elnök­nek a vezetésével: Constantin Dasca- lescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, kormányfő, Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Vasile Milea vezérezredes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, nemzetvédelmi miniszter, loan Totu, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, külügy­miniszter, Gheorghe Caranfil, Románia NDK-beli nagykövete; a Szovjetunió küldöttsége Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárá­nak vezetésével: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, (Folytatás a 2. oldalon) A Varsói Szerződés tagországainak katonai doktrínájáról A jelenlegi helyzetben egyre nö­vekszik annak jelentősége, hogy az államok és a katonai-politikai szö­vetségek - katonai doktrínáikban megtestesülő - katonai céljait és szándékait helyesen értelmezzék. Ennek tudatában, valamint annak szükségességéből kiindulva, hogy a háborút véglegesen ki kell iktatni az emberiség életéből, be kell szün­tetni a fegyverkezési versenyt, ki kell küszöbölni a katonai erő alkalmazá­sát, meg kell szilárdítani a békét és a biztonságot, meg kell valósítani az általános és teljes leszerelést, a Varsói Szerződés tagállamai elha­tározták: kifejtik katonai doktrínájuk elveit, amely a Varsói Szerződés tevékenységének alapját képezi, tükrözi a tagállamok és nemzeti ka­tonai doktrínáik, védelmi jellegű ka­tonapolitikai céljaik közösségét. I. A küldöttségek vezetői aláírták a záródokumentumokat • Díszebéd a delegációk tiszteletére A Varsói Szerződés katonai dokt­rínája, csakúgy, mint valamennyi tagjáé, mind a hagyományos, mind a nukleáris háború megakadályozá­sának van alárendelve. A szocialista államok - társadalmi rendszerük ter­mészetéből következően - jövőjüket nem kötötték és nem kötik a nem­zetközi problémák katonai eszkö­zökkel történő megoldásához. Sík- raszállnak a nemzetközi kérdések kizárólag békés úton, politikai esz­közökkel való rendezéséért. A nukleáris-kozmikus korszakban a világ túl törékennyé vált a háborúk és az erópolitika számára. Ma, ami­kor a legpusztítóbb fegyverfajták ha­talmas mennyiségben halmozódtak fel, az emberiség a túlélés problé­májával néz szembe: a világháború, még inkább a nukleáris háború vég­zetes lenne nemcsak a konfliktus­ban közvetlenül érintett országokra, hanem magára a földi életre nézve is. A Varsói Szerződés tagállamai­nak katonai doktrínája szigorúan vé­delmi jellegű. Abból indul ki, hogy a jelenlegi körülmények között egyetlen vitás kérdés megoldása sem engedhető meg katonai úton. E doktrína lényege a következő: A Varsói Szerződés tagállamai soha semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenysé­get bármely államok, vagy államok szövetsége ellen, ha csak nem éri őket fegyveres támadás. Sohasem fognak elsőként nuk­leáris fegyvert alkalmazni. Egyetlen európai vagy Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik. Egyetlen államot, egyetlen népet sem tekintenek ellenségüknek. El­lenkezőleg: a világ valamennyi or­szágával - kivétel nélkül - készek kapcsolataikat a biztonsági érdekek kölcsönös figyelembe vételével és a békés egymás mellett élés alapján építeni. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik, hogy nemzetközi kapcso­lataikban szigorúan tiszteletben tait- ják a függetlenség, a nemzeti szuve­renitás, az erőszak alkalmazásától és az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás, a határok sérthetetlen­sége, a területi integritás, a konflik­tusok békés rendezése, a belügyek- be való be nem avatkozás, az egyenlőség elveit, valamint az ENSZ Alapokmányában és a helsin­ki Záróokmányban rögzített további elveket és célokat, csakúgy, mint a nemzetközi kapcsolatok általáno­san elismert normáit. A Varsói Szerződés tagállamai, állást foglalva a leszerelési intézke­dések megvalósítása mellett, fegy­veres erőiket kénytelenek olyan összetételben és szinten tartani, amely lehetővé tenné számukra a szerződés bármely tagállama ellen irányuló külső támadás visszave­rését. A szövetséges államok fegyveres erőik harckészültségét olyan szinten tartják, amely elégséges ahhoz, hogy felkészületlenül ne érhesse őket támadás. Ha mégis megtámad­nák őket, megsemmisítő csapást mérnek az aqresszorra. A Varsói Szerződés tagállamai sohasem törekedtek és most sem törekednek arra, hogy nagyobb fegyveres erővel és több fegyverzet­tel rendelkezzenek, mint amennyi e célok eléréséhez szükséges. Ily módon fegyveres erőiket és fegyver­zetüket szigorúan a védelemhez, egy esetleges agresszió visszaveré­séhez elégseges szinten tartják. II. A Varsói Szerződés tagállamai népeik iránti elsődleges kötelessé­güknek tartják, hogy megbízhatóan szavatolják biztonságukat. A szövet­séges szocialista államok nem tarta­nak igényt a többi államénál na­gyobb biztonságra, de kisebbet sem fogadnak el. A jelenleg fennálló ka- tonai-stratégiai erőegyensúly a há­ború megakadályozásának döntő tényezője marad. Ugyanakkor, az erőegyensúly szintjének további nö­velése, mint azt a tapasztalatok bi­zonyítják, nem eredményez na­gyobb biztonságot. Éppen ezért to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a ka­tonai erőegyensúly mind alacso­nyabb szinten való fenntartásáért. Ilyen körülmények között a fegyver­kezési hajsza beszüntetése, a tény­leges leszerelési intézkedések meg­valósítása valóban történelmi jelen­tőségű. Ma az államok számára nincs más út, minthogy megállapo­(Folytatás a 7. oldalon) Hazaérkezett Berlinből a csehszlovák küldöttség (ČSTK) - A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság küldöttsége, amely Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnök­nek vezetésével Berlinben részt vett a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülésén, teg­nap este hazaérkezett. A Ruzynéi repülőtéren a küldött­ség fogadásán megjelentek. Ladis­lav Adamec, Karel Hoffmann, Alo­is Indra, Antonín Kapek és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Mikuláš Beňo, Josef Havlín és Jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai, vala­mint Zdenék Horení és Marie Kabr- helová, a CSKP KB Titkárságának tagjai. Jelen voltak továbbá a CSKP KB osztályvezetői, a szövetségi kor­mány miniszterelnök-helyettesei és miniszterei, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, a Csehszlovák Néphad­sereg tábornoki karának tagjai, vala­mint más politikai és közéleti szemé­lyiségek. Ott volt Helmut Ziebart, az NDK csehszlovákiai nagykövete. Prágai pionírok Husák elvtársnak virágcsokrot nyújtottak át. (ČSTK) - Az NDK fővárosában, Berlinben tegnap befejeződött a Varsói Szerződés tagországai Politi­kai Tanácskozó Testületének tanácskozása. A záró­ülésen, amelyen Kádár János, az MSZMP főtitkára elnökölt, dokumentumot írtak alá A Varsói Szerző­dés tagországainak katonai doktrínájáról. Az ok­mányt a hét tagország küldöttség vezető je, Todor Zsivkov, Gustáv Husák, Wojciech Jaruzelski, Kádár János, Erich Honecker, Nicolae Ceausescu és Mihail Gorbacsov írta alá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents