Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-29 / 123. szám, péntek
Innováció kérdőjelekkel A műszaki fejlesztés és a gyártás összehangolása A Garam felső folyása mentén, Banská Bystricától kelet felé haladva, szinte minden település magáénak mondhat valamilyen jelentősebb gyárat vagy üzemet, amely már sok évtizedes, esetleg évszázados tradíciókkal rendelkezik. Ilyen például a dubovái vegyi üzem, a podbrezo- vái Šverma Vasmű, a Breznói Hídelemgyár, vagy a Piesoki Gépgyár. Ez utóbbi ugyan kissé félreesik a főútvonaltól, de amikor az útjelző táblát elolvastam: Piesok, az őszi brnói vásár jutott az eszembe, amelyen ezt a gyárat egy új lézertechnikai berendezés képviselte. Gyártási programjukat ismerve felébredt bennem az érdeklődés, hogyan kerül ez a ma még ultramodernnek mondható berendezés a gyár termékei, a már klasszikusnak számító mechanikus és hidraulikus fémvágó ollók, sajtolok, vaslemezegyengetők, vagy a hajlító és a körhajlító gépek közé. Az előzetes megbeszélés után Lubor Bulák mérnök, a Piesoki Gépgyár műszaki igazgató-helyettese várt az üzem kapujában.- Nem csodálkozom azon- mondta mindjárt az első kérdéseim után hogy önt is a lézeres megmunkálógép hozta ide. Ennek köszönhetően kerültünk országszerte az érdeklődés középpontjába. Pedig ez a tétel gyártási programunkban lényegében elhanyagolható, ha pénzbeli értékét vesszük csak figyelembe, hiszen termelésünknek nem egészen egy százalékát képezi. Ezért mindenekelőtt inkább fő feladatainkról szeretnék beszélni és az ezt érintő problémákról, persze, sort kerítünk majd a lézerre is. Meg is mutathatom, ha érdekli. Hát persze hogy érdekelt, de előbb még végignéztük azt, ami a termelés zömét adja. Ezek a termékek sokat változtak az évek során. A műszaki fejlesztés elsőrendű célja az volt, hogy a hidraulikus berendezések és az elektronikus vezérlés beépítésével jobb műszakigazdasági paramétereket érjenek el és jobban megfeleljenek megrendelőik igényeinek. A 7. ötéves tervidőszak elején a hidraulikával és elektronikával felszerelt berendezések aránya az előbbinél másfél, az utóbbinál 0 százalék volt. Mára ez az arány vállalati méretben 60-65 százalékos. A nem egészen hat év alatt elért eredmények alapján azt is hihetnénk, hogy a műszaki fejlesztés problémamentesnek tekinthető.- Távolról sem ideális a helyzet, még ma sem - hangzik a válasz az ezzel kapcsolatos kérdésekre'- ugyanis az innováláshoz már öt évvel ezelőtt /$ hiányzott és most sincs meg a szükséges felszerelés és nincs a kívánt szinten a termelésben dolgozók szaktudása sem. Jelenleg a fejlesztésben a magasabb fokú elektronizálás elérésére törekszünk, s ugyanúgy tapasztaljuk a nehézségeket a gyártó részlegeken, mint öt évvel ezelőtt, amikor még ezt a modem technikát alacsonyabb szinten próbáltuk alkalmazni. Az igazat megvallva a vállalat nem volt és még ma sincs, a kor követelményeinek megfelelően felkészülve az elektronika befogadására. A gyártás a nyolcvanas évekig más irányba orientálódott, és amikor az első újonnan fejlesztett prototípusokat le akartuk gyártani, nem voltak erre alkalmas berendezések. A fejlesztési részleg folyamatosan inno- vált, a gyártás pedig nem volt és még ma sem képes ezzel lépést tartani. Elkészítettünk például egy prototípust a fejlesztőrészlegen, ahol vannak kellő képzettségű szakemberek. Amikor azonban a sorozatgyártás megkezdődött volna, felmerült a kérdés, ki állítja majd be a több száz berendezésen a hidraulikát, ki hangolja be, ,,éleszti fel“ az elektronikus berendezést és milyen gépeken gyártjuk majd le az alkatrészeket az előírt pontossággal. Megkezdődtek tehát az új beruházások, az átképzés, a szakemberek a levelező tagozaton újra iskolapadba ültek és mindez menet közben történt, hiszen tervünk nem csökkent. A 60 százalékos arány mutatja, hogy ezt sikeresen teljesítettük, de közben a fejlesztés már újat lépett előre. Beszélgetés közben a csarnokban megfigyeltük, hogyan készülnek az új berendezések. Általában a vezérlő részeket és a hidraulikus berendezéseket állították be az előírásoknak megfelelően. Valóban úgy látszott, hogy ez a termelési folyamat leginkább idő- és munkaigényes része, s ezt csak szakemberek végezhetik el. Egyelőre a legtöbb ilyen csoportnál segédkezik a fejlesztési részleg valamelyik dolgozója is, mivel az ő szakértelmükre még szükség van a gyártásnál. Az innováció újabb szakasza az eddigieknél még nagyobb problémákat vet fel. Nemcsak a szakértelem kérdése kerül előtérbe, hanem más problémák is, amelyekre Bulák mérnök szintén felhívta a figyelmet.- Most már olyan szakaszba léptünk, amelyben szükségessé vált a számítógépes vezérlésű berendezések gyártása. Ezekhez program kell, a programot meg kell tudni írni, a számítógépet tudni kell programozni és egyéb dolgokat is meg kell tanulni a számítógépek körül. Erre jelenleg nincs elég szakemberünk. További problémánk az alkatrészellátás. Csak a hazai bázisra támaszkodhatunk, és az itthon gyártott elektronikai alkatrészek megbízhatósága, tapasztalataink szerint még nem a legjobb. Ami a szakemberhiányt illeti, nemcsak kibernetikusok hiányoznak. Nehéz jó esztergályost, műszerészt is találni, hiszen ez iparosodott vidék, a jó szakmunkás minden faluban kaphat munkát. A gyárban a kereseti lehetőségek pedig elmaradnak a környék üzemeinek az átlagától. A keresetek nagysága persze a vállalat gazdálkodásától is függ, ez azonban ismét nem mentes az ellentmondásoktól. A termékek 60-65 százaléka ugyan már nemzetközi színvonalúnak mondható, s olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket a minőségi osztályokba való sorolásnál pozitívan értékelnek az ezzel megbízott intézmények, de a maradék 40 százalék még a klasz- szikus kézi meghajtású sajtoló, olló, hajlítógép, amelyeket már nem is innoválnak, hiszen ilyen típusokra is szüksége van a népgazdaságnak. Egy kisüzem vagy szövetkezet nem vásárol sok millióért számítógéppel vezérelt hajlítógépet, amelyet sosem volna képes teljesen kihasználni, hanem inkább olcsó, kézi működtetésű gépet (vagy inkább szerszámot) rendel, amely céljainak és termelési kapacitásának megfelel. Ezeket viszont csak a harmadik osztályba sorolják a minősítésnél. Azt pedig mindenki tudja, hogy a harmadik osztályba tartozó berendezések gyártása ráfizetéses dolog. Közben az üzemben tett séta végéhez érkeztünk, a sokat emlegetett lézeres megmunkáló géphez, amelynek egy prototípusa, kísérletezés céljából, az üzemben maradt.-Tulajdonképpen azzal kezdődött, - meséli a gép történetét az igazgatóhelyettes - hogy a bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet felkérésére, ahol a lézeres berendezést kifejlesztették, elvállaltunk egy koordináta-asztal elkészítését, a Nový Bor-i Automatizációs Üzemmel együttműködve, akik az irányító rendszert adták az asztalunkhoz. A továbbiakban közvetlen szerződést kötöttünk az NDK-beli partnerrel, aki a 400 wattos széndioxid lézert szállítja a berendezéshez. Ez a szerződés már kooperációs jellegű. Egy-egy munkaasztal értéke, ha nem is pontosan, de megegyezik egy-egy lézer árával. Legyártunk tehát nyolc asztalt, négyért kapunk négy lézert és akkor az NDK-ban is, itthon is van négy ilyen komplett berendezés. De már születőben van az újabb szerződés, amely az együttműködést magasabb szintre emeli. Szükséges is az együttmüködés fejlesztése, hiszen az eddig gyártott mennyiség sem nálunk, sem az NDK-ban nem elégíti ki az igényeket. Arról nem is szólva, hogy nincs kihasználva a más országokba való exportálás lehetősége sem. Javítani kellene a berendezések teljesítményét is. Ebben az évben megérkezik az 1300 wattos új lézer a bulgáriai Plovdivból, amelyet ha alkalmazni tudnak, akkor már körülbelül egy centiméter vastag acéllemezek vágásához is használható lesz a berendezés.- 1989-ben szerenténk innoválni ezt a termékünket is, mégpedig több változatban - mondja bizakodóan beszélgető partnerem - s ha már az ilyen műszakilag érdekes, de a termelés mennyisége szempontjából nem meghatározó berendezésekről van szó, megemlítem még másik érdekességünket is. A fémforgács és fémhulladék feldolgozása állandó problémát jelent minden vállalatnál. Ezt a hulladékot legtöbbször teherautóval szállítják a kohókba, egy tonnányi mennyiséget fuvaronként. Nekünk 3500 tonna ilyen hulladékunk van, és megoldást kerestünk a szállítást megkönnyítő feldolgozására. A Martini Nehézgépipari Müvek bratislavai kutatóintézete megtervezte számunkra a brikettálló berendezést. Két darabot készítettünk belőle saját céljainkra. Mivel azonban a gyártás nem kevés anyagi és szellemi befektetést igényelt, hiszen a sajtoló gépet zúzóval és szállítószalaggal is ki kellett egészíteni, így ezt az egész feldolgozó sort bevettük a gyártási programunkba. Fejlődésének ebben a fontos szakaszában végül is a Piesoki Gépgyár dolgozóinak az igyekezete dönti majd el, milyen pozíciókat vívnak ki termékeikkel a hazai és nemzetközi piacokon. SZÉNÁSI GYÖRGY KOMMENTÁLJUK —-- - ' ' II I II lllll Ak ik örülni tudnak A Szocialista Ifjúsági Szövetség járási konferenciái azt bizonyítják, hogy az ifjúság - mint minden korban - gyors és látványos eredmények elérésére törekszik, elégedetlen, türelmetlen, irtózik a formalizmustól, tapasztalatlanságból eredő naivitásában túl egyszerűnek látja az élet bonyolult dolgait is, s magabiztossága és olykor nyers őszintesége a kíméletlenséggel határos, hevessége tulajdonképpen jó szándékot takar: azonnali javulást remél, követésre méltatlan példák azonnali felszámolását, az anyagi jólét azonnali megteremtését, békés nyugodt életet önmagának, s majd a gyerekeinek. A járási konferenciák beszámolói, vitafelszólalásai kíméletlenül rámutattak az ifjúsági szövetség tevékenységében megnyilvánuló számtalan fonákságra: hogy nem kevés az olyan alapszervezet, amely formálisan működik, érdektelenség jellemzi a tagságot, és sok olyan - egyébként is ismert tényre hívta fel ismételten a figyelmet, amely sürgős orvoslást kíván. Hogy a sokat bírált fiatalok igenis dolgoznának, sőt, nagyobb részt vállalnának a társadalom feladataiból, ha hagynák őket dolgozni, ha nem vennék el a kedvüket, ha komoly partnerként vennék őket, ha... Túl sok a „ha“ - vélik a fiatalok. Túl sok a megalapozatlan követelőzés - vélik az idősebbek. De ki a fiatal? Laco Novomeský közel harminc éve igy fogalmazta meg a fiatalság fogalmát: „Az embert mindenekelőtt gondolkodása, cselekvésmódja, és lendülete teszi fiatallá. Nem az a fiatal, aki tizennyolc, húsz, huszonkét éves, hanem aki élénk gondolkodású, s elhatározásait tettrekészség jellemzi, és akik nem tudnak örülni... nem fiatalok“. A „kor lendítőerejévé válni“, a tétovázókat, a határozatlanokat felrázni - magasztos, de nem könnyű feladata a SZISZ-nek. Nincs könnyű élete a mai fiataloknak, az igaz, éspedig azért nincs, mert egyre nehezebb helytállni. A világ oly szédületes iramban fejlődik, oly erős a konkurencia, hogy valóban csak a legkivállóbbak bírják a versenyt. A közepesek, az igénytelenek, a kishitüek lemorzsolódnak. Ha nem ma, akkor holnap. A fiatalok maguk rekesztik ki soraikból a kerékkötőket, a hasznot húzókat, a felszíneseket. Okos ötletek, javaslatok hangzottak el a tanácskozásokon: s - bízzunk benne: meg is valósulnak. Lesz például klubhelyisége az érsekújvári (Nové Zámky) fiataloknak, hogy a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság SZISZ-szervezete (Galántai járás) ezután is olyan lelkesen dolgozik majd, mint eddig, hogy a méhi (Včelince) Új Élet Efsz fiataljai (Rozsnyói járás - Rožňava) végérvényesen leszámoltak a passzivitással, s hogy a Rozsnyói járás ifjúsági számlái szépen gyarapodnak majd. „Az ifjúságot mind neveléssel, mind pedig azzal, hogy egyre felelősségteljesebb feladatokat bízunk rá, olyan felismerésre és hozzáállásra vezetjük, hogy nagyobb mértékben vegyen részt a társadalom munkájában, életében és irányításában“ - szögezte le a CSKP XVII. kongresszusának beszámolója. S bár bíráló szavak is elhangzottak a címére, az a megállapítás, hogy „ifjúságunk olyan, amelyben megbízhatunk és joggal reménykedhetünk“ - nagy-nagy elismerés. KOPASZ CSILLA ORVOSI TANÁCSADÓ Lumbágó és isiász A lumbágó a deréktáji izmok elsődleges fájdalmassága. Közismert német neve Hexenschuss, ami szó szerinti fordításban boszorkánylövést jelent. Heveny és idült formáját különböztetjük meg. A heveny lumbágó hirtelen következik be. Kiválthatja egyetlen mozdulat (pl. nehéz tárgy felemelése), a derék tartós, nagyfokú lehűlése, kapcsolatban állhat fertőző betegségekkel is. Ha a beteg olyan testhelyzetet vesz fel, amelyben a beteg derékizmok ellazulnak, fájdalma A fejlesztési részleg dolgozói segítenek a sorozatgyártásnál is. Balra Lubor Bulák mérnök. (A szerző felvétele) csökken vagy megszűnik. A beteg olykor ferdén tartja a derekát, hogy a fájdalmat elkerülje. Olyan mozdulatra, amely során az izom megnyúlik, heves, görcsös fájdalom következik be. A beteg izmok nyomásra is nagyon érzékenyek, a görcsösen összehúzódott izomrészek esetleg tömött és fájdalmas csomók formájában tapinthatók. A heveny lumbágó lehet olyan enyhe, hogy a beteg járóképes, sőt munkaképes marad. Súlyos formájában azonban 1-2, néha több napi fekvésre kényszeríti a beteget. Jellemző, hogy gyorsan lezajlik, 3-4 nap után a beteg panaszmentessé válhat. Az idült lumbágó ritkábban fordul elő, rendszerint nem okoz olyan heves panaszokat, de makacsabb lefolyású. Ha valóban elsődleges lumbágó áll fenn, a meleg kezelés minden fajtája jó hatású. A meleg vérbőséget idéz elő, csökkenti az izmok feszülését és görcskészségét. Gyors eredmény érhető el iontoforé- zissel és Procain illetve Mesocain injekciókkal. Más a helyzet, ha nem igazi lum- bágóról van szó, hanem .másodlagos izomfájdalomról, amelynek oka más szerveknek (pl. a gerincnek vagy a csigolyaközti ízületeknek) a betegsége. Ebben az esetben a meleg kezelés káros lehet. A pontos diagnózis megállapítása és a célravezető kezelés megválasztása orvosi feladat. Ezért egyszerű lumbágónak vélt betegség esetén se viselje a beteg türelmesen fájdalmát, ne kezelje önmagát, hanem forduljon mielőbb orvoshoz. A heves fájdalmat okozó és a mozgást nagy fokban korlátozó idegzsábák közül leggyakrabban fordul elő az ülőideg zsábája, az isiász. A betegség kezdetén a beteg heves fájdalmat érez derekában, amely rövidesen kiterjed combjának hátsó részébe, lábszárának és lábfejének oldalsó felszínére is. Köhögés, tüsszentés, állás és járkálás fokozza a fájdalmat, olykor a fekvés is elviselhetetlen. Különösen erős fájdalmat vált ki az ülőideg nyújtása, vagyis az, ha a beteg lábát nyújtott térd mellett felemeljük. Valójában jóval ritkábban fordul elő, mint ahányszor a betegek isiászról beszélnek. Az ülőideg fájdalmát több más betegség is kiválthatja. Gyermekeken az első figyelmeztető jele lehet a csigolyák betegségének, pl. tuberkulózisnak, amely azonban napjainkban csak elvétve fordul elő. Gyakran a gerinc vagy a csigolyák közötti porckorong kopásos betegségei váltják ki, de a medencében levő szervek, a méh vagy a belek daganata vagy egyéb betegsége is okozhatja. Míg az igazi isiász rendszerint csak az egyik oldalon fejlődik ki, addig a cukorbetegség és daganatok mindkét alsó végtagban kiválthatják az ülőideg fájdalmát. Ha az ülőideg gyulladásba jött, a fájdalomhoz egyéb tünetek is társulhatnak, így zsibbadás és bénulás. Az isiász az ülőideg zsábája, ezért nem helyes más ideg pl. az arcideg vagy a karideg zsábáját is isiásznak nevezni. Heveny állapotban a betegnek ágyban kell maradnia. Csökken a fájdalma, ha egészséges oldalára fordulva, kissé behajlított térddel fekszik. Ilyenkor nem szabad erélyes meleget alkalmazni. Ha ez pillanatnyilag szünteti is a fájdalmat, a továbbiakban annak fokozódását váltja ki. Mielőbbi orvosi vizsgálatra, majd az orvosi előírások pontos megtartására van szükség. A betegség hatásos kezelés mellett is hosz- szú hetekig eltarthat. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1987. V. 29.
