Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-22 / 117. szám, péntek
ÚJ szú 5 1987. V. 22. Közösen kell keresni a válaszokat a kor kérdéseire (Folytatás a 4. oldalról) sen is meggyőződhettem. Láthattuk, hogy a csehszlovák elvtársak a saját körülményeiket figyelembe véve úgyszintén keresik a szocializmus tökéletesítésének útjait. Megvannak a problémáik és munkálkodnak megoldásukon. KÉRDÉS: Már egy év telt el a csernobili katasztrófa óta. Milyen megfontolásokra késztette a Szovjetuniót és milyen következtetéseket vontak le az energetikai politikában, az információk területén és a nemzetközi politikában azért, hogy garantálják a maximális biztonságot? VÁLASZ: Amit átéltünk, komoly tanulság volt számunkra. Ismét meggyőződhettünk arról, hogy a tudományos-technikai forradalom feltételei között elsőrendű jelentőségűvé válnak a technika megbízhatóságának és biztonságának, a bonyolult berendezések alkalmazása során való fegyelemnek, rendnek és szervezettségnek a kérdései. A csernobili események kompromisszumot nem tűrően vetették fel a nukleáris energetika nemzetközi biztonságát garantáló normák kérdését. Javasoltuk, hogy Bécsben rendezzék meg az IAEA főkonferenciájának rendkívüli ülésszakát. Kialakulóban van egy nemzetközi mechanizmus, amely lehetővé teszi az atomenergetika biztonsága alapvető kérdéseinek megoldását. Az intenzív nemzetközi együttmüködés ebben az ügyben ma egyszerűen elkerülhetetlen. Mi készen állunk erre. Még egy dolgot elmondok. Csernobil nemcsak sok mindenre megtanított minket, hanem továbbra is tanít, gondolkodásra, elemzésre és összehasonlításra késztet minket. Aktívan ösztönzi az új gondolkodás- módot és arra kényszerít, hogy korunk globális problémáinak szemszögéből nézzük a világot. Csernobil tanulságai jelentősek az egész emberiség számára. Fontos, hogy senki se feledkezzen meg róluk. Éppen ezek a tanulságok hangsúlyozzák még nyomatékosabban valamennyi ország felelősségét a nukleáris háború elhárításáért. KÉRDÉS: Hogyan kell ma, amikor letúnöben vannak a kapcsolatok régi koncepciói és formái, értelmezni az egész világ haladó erői közötti kapcsolatokat? Ma miben nyilvánulhat meg az internacionalizmus? VÁLASZ: A haladó erők kapcsolatai sokrétűek. Ezek az erők gyakran magának a „haladás“ fogalmának különböző ideológiai és politikai tartalmat tulajdonítanak. Eközben tanúi vagyunk kölcsönös együttműködésük bővülésének, s ma már elmondhatjuk; világméretű bővülésének. Meggyőződésem, hogy a szolidaritás és az együttmüködés minden korábbinál szükségesebb, mivel egyre több probléma ölt globális jelleget és követeli meg az internacionalista hozzáállást. A kommunista pártokról szólva el kell mondani, hogy mindegyikük nemzeti talajon nőtt fel. Kifejezik országaik munkásosztályának és dolgozóinak létérdekeit, azonban mindegyiknek közös célja van- a béke és a szocializmus. Ez a legfontosabb, ami összeköti őket. Emellett az internacionalizmus mindig konkrét. Hatékonyságát a gyakorlati együttműködés alapján lehet értékelni. A jelenlegi feltételek között ehhez egyáltalán nincs szükség valamilyen különleges mechanizmusra, pláne „központra", ellenkezőleg, ezek csak kárukra lennének. Nem tudok egyetlen párt tervéről vagy javaslatáról sem ennek felújítására. Nemcsak a politika és a tevékenység formáinak meghatározása tartozik minden egyes párt kompetenciájába, hanem maga az együttműködés is csak önkéntes és egyenjogú alapon lehetséges. Őszintén szólva nem értem azt az óvatosságot, amely mozgalmunkban sok helyütt tapasztalható azzal a javaslattal szemben, hogy jöjjön létre a világ kommunistáinak sokoldalú találkozója. Ez ráadásul olyan időben történik, amikor más politikai erők, melyek egyáltalán nem hala- dóak, aktívan rendezik nemzetközi találkozóikat. Véleményem szerint ehhez a kérdéshez előítéletek nélkül kell közelíteni, el kell vetni az elavult fenntartásokat és sztereotípiákat, az új helyzetre új módon kell nézni. Ha a mai világ valamennyi haladó erői közti kapcsolatokról kell beszélnünk, véleményünk szerint a köztük levő viszony alapja, magva, gerince a nukleáris háború elhárításának problémája kell hogy legyen. Úgy véljük, éppen ennek a kérdésnek kell minden mást alárendelni. Az utóbbi két évben sokszor kerültem kapcsolatba például a szocialista és szociáldemokrata pártok képviselőivel, Nyugat-Európától egészen Japánig. E találkozásokon senki sem veszítette el saját arcát, ellenkezőleg, nekem úgy tűnik, hogy számos kulcsfontosságú kérdésben sikerült megtalálni a közös nyelvet. Nagyon szilárd kapcsolataink vannak több forradalmi demokratikus párttal és nemzeti felszabadító mozgalommal, felvettük a kapcsolatokat több országban a „zöldekkel“, jó a viszonyunk az olyan befolyásos politikai erőkkel, mint például az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt. Társadalmi szervezeteink rendszeresen kapcsolatban állnak több tucat háborúellenes és más mozgalom képviselőivel. A párbeszéd korparancs, a világ kölcsönös függőségének megnyilvánulása. A világ most valóban bonyolult, teli van ellentétekkel, sokrétű, mondhatnánk, hogy sokszínű. Már nem lehet csak két színnel - feketével és fehérrel, vagy vörössel és fehérrel megfesteni. Meggyőződésünk, hogy nyitott szemmel kell nézni a világot, előítéletek nélkül, keresni kell mindazt, ami közelebb hozza egymáshoz a haladó erőket és pártokat, eközben azonban - természetesen- nem szabad titkolni a nézetkülönbségeket vagy ellentéteket. Nem szavakkal, hanem a gyakorlatban kell tiszteletben tartani mások jogát az önállóságra, a saját véleményre, az igazsághoz vezető saját utak keresésére ugyanúgy, ahogy saját jogainkat tiszteljük. SZÓFIA - A BKP KB sajtóorgánuma, a Rabotnicseszko Delo a beszélgetésnek főleg azt a részét emeli ki, amely a nemzetközi kommunista mozgalommal foglalkozik és hangsúlyozza a kommunista pártok sokoldalú találkozóinak szükségét. Nekünk, kommunistáknak, fel kell számolnunk a régi sztereotípiákat és azokat a megalapozatlan aggodalmakat, hogy valaki valamilyen irányító szerepre törekszik. Annál is inkább, mivel az osztályellenség mind gyakrabban rendez találkozókat annak érdekében, hogy koordinálja a politikáját. A kommunista mozgalom az osztályszolidaritásával és minden testvérpárt egyenjogú együttműködésével lehet erős a közös célokért folytatott harcban. LONDON - A brit napilapok különböző szempontúk aiapján elemzik az interjút. A Financial Times azt emelte ki, a szovjet vezető elutasította azokat a vádakat, melyek szerint a Szovjetunió a leszerelési javaslataival éket akar verni az USA és nyugat-európai szövetségesei közé. A The Independent felhívta olvasói figyelmét arra, hogy Mihail Gorbacsov bírálta a nyugat-európai kormányokat, amiért az európai atomfegyverek lényeges csökkentéséről szóló megállapodással kapcsolatban az újabb kiegészítő feltételek egész sorát támasztják, s ezek nagymértékben nehezítik a megállapodás megkötését. A Daily Telegraph, a The Times és a Today a beszélgetés azon részét ismertette, amelyekben Mihail Gorbacsov személyes érdeklődéséről, élményeiről volt szó. Elöbb-utóbb az NSZK-nak is döntenie kell Bonni rakétavita-menetrend • Hollandia nem ért egyet az összes atomfegyver felszámolásával (ČSTK) - A rövid és a közepes hatótávolságú európai rakéták felszámolásáról szóló szovjet javaslattal kapcsolatos véleménykülönbségeket mindmáig nem sikerült a nyugatnémet kormánykoalíción belül felszámolni, az ún. kettős nullamegoldás híveinek és ellenzőinek azonban előbb vagy utóbb mégiscsak egyeztetniük kell álláspontjukat. A nyugatnémet parlament ma tárgyal a rakétakérdésről, s ezt vitatja meg június 1 -én a kormány rendkívüli ülése, majd három nappal később Kohl kancellár ismerteti kormánynyilatkozatát. Ugyanakkor több bonni diplomata tárgyal a témáról a nyugat-európai fővárosokban, s ez volt a központi kérdés Amintore Fanfani olasz kormányfő szerdai bonni konzultációin is. Mondani sem kell, hogy a Párizsban tegnap kezdődött kétnapos francia-nyugatnémet csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése - a velencei tőkés csúcs előkészítése mellett - szintén az európai rakéták ügye. Megfigyelők szerint kérdéses, hogy a kancellár két hét múlva esedékes nyilatkozata világos, konkrét és reális választ ad-e a szovjet kezdeményezésre. Ugyanis sem az NSZK-ban, sem külföldön nem elégítette ki a politikai köröket Kohl Washington nem fogadja el az ázsiai rakétacsökkentési javaslatot Kínai pártlap a Gorbacsov-indítványról (ČSTK) - Az Egyesült Államok csütörtökön értésre adta, egyelőre nem hajlandó elfogadni a közepes hatótávolságú rakéták globális megoldását célzó legutóbbi szovjet javaslatot, s nem egyezik bele abba, hogy felszámolja a Japánban, Dél- Koreában és a Fülöp-szigeteken tárolt nukleáris eszközeit, s az atomrakétákkal felszerelt repülőgép- anyahajókat sem vonja vissza a megállapodott határok mögé. Ezt tegnap Charles Redman, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte Washingtonban. Az elutasítást azzal indokolta, hogy a jelenlegi tárgyalások a szárazföldi telepítésű eszközökről folynak. Ezért nem hajlandó a Szovjetunió távol-keleti határai mentén levő támaszpontokon elhelyezett, valamint a hadihajókon telepített eszközöket is figyelembe venni. A kínai központi pártlap, a Zsen- min Zsipao tegnap szintén ismertette a legutóbbi szovjet tervezetet, beszámolt róla, hogy Moszkva hajlandó az Ázsiában levő közepes hatótávolságú rakéták felszámolására, ha az USA is eltávolítja az e térségben levő, valamint a saját területén tárolt ilyen kategóriájú fegyvereket. A legnagyobb kínai napilap továbbá idézi Mihail Gorba- csovnak azt a beszédét, amelyet Nguyen Van Linh vietnami főtitkár tiszteletére adott vacsorán mondott. Itt az SZKP KB főtitkára kijelentette: a Szovjetunió azért hagyta meg Ázsiában a közepes hatótávolságú rakéták egy részét, hogy megőrizze az erőegyensúlyt. Libanon felmondta az Izraellel és a PFSZ-szel kötött szerződéseket A ľ Unitá-interjú visszhangja (ČSTK) - A nemzetközi sajtó nagy figyelmet szentel annak az interjúnak, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára adott az Olasz KP lapjának, a l’Unitának. (ČSTK) - A libanoni parlament tegnapi ülésén egyhangúlag felmondott két olyan szerződést, amely a közelmúltban jelentős szerepet játszott az ország politikai helyzete alakulásában. Az egyik az 1983. május 17-én aláírt libanoni-izraeli különbéke-szerződés, amelyet gyakorlatilag a libanoni fél 1984 márciusában már felmondott. Kompromisszum a Fidzsi-szigeteken Ausztrál beavatkozás? (ČSTK) - Fidzsiből érkezett jelentések szerint Sitiveni Rabuka alezredes, a múlt heti katonai puccs vezetője lesz a kormányfő. Megfigyelők szerint ez kompromisszumos döntés, amely a puccs szervezői és a főkormányzó közti tárgyalásokon született. Fidzsi katonai körök szerint Ganilau marad az alkotmányos államfő, az új kormány pedig semmilyen lépéseket sem tesz a Nemzetközösségből való kilépés, sem a köztársaság kikiáltása felé. Az ausztráliai sajtó és megfigyelők nézete szerint nem kizárt a közvetlen katonai beavatkozás a fidzsi eseményekbe. Az ausztrál haditengerészet szóvivője közölte, hogy a haditengerészetet fokozott harckészültségbe helyezték. A Fidzsi-szi- getek közelében öt hadihajó tartózkodik majd és oda tart a Sussex anyahajó is. A másik szerződés az űn. kairói egyezmény, melyet 1969-ben írtak alá a libanoni kormány és a PFSZ képviselői. A megállapodás - melynek autentikus szövegét sosem tették közzé - jogot adott a palesztin ellenállásnak a libanoni fegyveres jelenlétre és az Izrael ellen innen indított akciókra. Feltehetően problémákat fog okozni ez a lépés, mivel a palesztin parlament áprilisi algíri ülésén továbbra is érvényesnek tekintette a kairói megállapodást. Tegnap Nyugat-Bejrútban, Szi- donban, Tripoliban és több más városban általános sztrájkot tartottak tiltakozásul Haszan Hamdan profe- szornak, a Libanoni KP KB tagjának hétfői meggyilkolása ellen. Hamdan professzort tegnap temették el. A fanatikus vallási csoportok a fővárosban és az ország déli részén is folytatják akcióikat a kommunisták és más baloldaliak ellen. Az akciók nyomán több helyütt lövöldözések voltak. Francia atomkísérlet (ČSTK) - A Mururoa korallzátonyon tegnap hajtották végre az idei második francia nukleáris kísérletet. Az új-zélandi szakértők tájékoztatása szerint a robbantás 30 kilotonna erőséggű volt. Hozzá kell fűzni, hogy Ausztrália és Új-Zéland állandó tiltakozása ellenére Párizs 1975 óta már 85 kísérletet végzett. május 7-i nagy „meglepetésnek“ szánt nyilatkozata, amelynek tartalmát egyébként nem konzultálta meg előzetes kormánya tagjaival. Kohlnak azt a május 15-i követelését pedig, hogy minden Európában levő szovjet és amerikai nukleáris eszközt számoljanak fel, egyes kommentátorok úgy értékelték: meg akarja akadályozni a közepes ható- távolságú rakétákról szóló megállapodást, mások szerint pedig törékeny tojások között kezdett táncba. A holland kabinet csatlakozott azokhoz a nyugat-európai kormányokhoz, amelyek ellenzik az összes európai atomfegyver felszámolását. Hans van den Broek külügyminiszter szerdán a parlamentben kijelentette, hogy az atomeszközök „a Nyugat katonai stratégiájában pótolhatatlanok“. S bár a közepes hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták eltávolítását helyeselte, szükségesnek tartotta, hogy a NATO őrizze meg a nehéztüzérség nukleáris tölteteit és azokat az atomrakétákat, melyek maximális hatótávolsága 200 kilométer. A jobboldali holland kormány állásfoglalását lényegében a külügyminiszter washingtoni útja előtt ismertették. Kim Ir Szén Pekingben (ČSTK) - Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, államfő, tegnap hivatalos, baráti látogatásra Kínába érkezett. A látogatás Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt KB ügyvezető főtitkára, kormányfő és Li Hszien-nien államfő meghívására valósul meg. A két ország vezetői a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének kérdéseiről és a nemzetközi problémákról, valamint a Koreai-félszigeten fennálló helyzetről folytatnak tárgyalásokat. Milliomos „újoncok“ A washingtoni szenátus tizennégy újdonsült tagja milliomos - ez derül ki abból az adóbevallásból, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra. A leggazdagabb ,,újonc“ a demokrata párti Robert Graham Floridából, aki saját bevallása szerint 3,2 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Ő abból a családból származik, amely az egyik legtekintélyesebb amerikai napilapot, a Washington Postot birtokolja. A kezdő honatyák tehát a milliomos szenátorok azon nagy létszámú klubjához tartoznak, amelynek tagja például John Rockefeller, vagy egyebek között Claiborne Pell, a szenátus külügyi bizottságának elnöke is. Az elnöki hivatalra áhitozók sem tartoznak azonban a szegények táborához. A republikánus párti Robert Dole saját bevallása szerint 641 ezer dolláros vagyonnal rendelkezik, a demokrata párti Albert Gore kontóján 566 ezer dollár gyűlt össze, egy további párton belüli társa, Paul Simon 337 ezer dollárt mondhat magáénak... (ČSTK) Weinberger: „Nem távozunk a Perzsa-öbölből“ (ČSTK) - Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügyminisztere találkozott a katonai-ipari komplexum képviselőivel és előttük megerősítette, hogy a Reagan-kormány- zat nem korlátozza az amerikai jelenlétet a Perzsa-öböl térségében. A Pentagon főnöke megerősítette, a 37 tengerész halálát okozó fregattincidens sem riasztja el Washingtont attól a szándékától, hogy az említett térségben az eddigi szinten tartsa haditengerészeti jelenlétét. „Nem távozhatunk innét és teljesítenünk kell kötelességünket, még halálos veszedelem esetén is“ - mondotta Weinberger. Ezt a sziklaszilárd szándékot azzal az állítással indokolta, hogy ha úgymond az Irak hajlandó kártérítést fizetni Egyesült Államok kivonulna ebből a térségből, akkor helyébe azonnal a Szovjetunió lépne. „Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a Kreml rákényszerítse akaratát erre a térségre“ - vélte a Pentagon vezetője. James Webb, az amerikai hadi- tengerészet minisztere megerősítette, hogy a Pentagon egy olyan megállapodás megkötését mérlegeli Szaúd-Arábiával, amelynek értelmében a szaúdi gépek felkérésére beavatkoznának az amerikai hajókat veszélyeztető iraki vagy iráni vadászgépek ellen. Washingtonban a hadügyminisztérium közölte, hogy a megtámadott Stark fregatton egy fel nem robbant Exocet rakétát találtak. Ez azt bizonyítja, hogy a hajóra két ilyen francia gyártmányú rakétát lőttek ki. Az U. S. Wadell amerikai hadihajót a Perzsa-öbölben 25 mérföldre megközelítette egy iraki Mirage F-1 típusú vadászgép, később pedig két ugyanilyen bombázó. A hadihajó azonban a Stark fregattól eltérően riasztó radarrendszerek segítségével jelzéseket bocsátott ki és a vadászgépek azonnal eltávolodtak. Tarik Aziz iraki külügyminiszter megerősítette, hogy országa teljes mértékben eleget tesz kötelességeinek és kártérítést fizet a fregatt áldozatai hozzátartozóinak. Arról azonban nem tett említést, hogy Bagdad hajlandó-e anyagi kártérítést fizetni a fregatt megrongálásáért.
