Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-22 / 117. szám, péntek

ÚJ szú 5 1987. V. 22. Közösen kell keresni a válaszokat a kor kérdéseire (Folytatás a 4. oldalról) sen is meggyőződhettem. Láthattuk, hogy a csehszlovák elvtársak a saját körülményeiket figyelembe véve úgyszintén keresik a szocializmus tökéletesítésének útjait. Megvannak a problémáik és munkálkodnak megoldásukon. KÉRDÉS: Már egy év telt el a csernobili katasztrófa óta. Mi­lyen megfontolásokra késztette a Szovjetuniót és milyen követ­keztetéseket vontak le az energe­tikai politikában, az információk területén és a nemzetközi politi­kában azért, hogy garantálják a maximális biztonságot? VÁLASZ: Amit átéltünk, komoly tanulság volt számunkra. Ismét meggyőződhettünk arról, hogy a tu­dományos-technikai forradalom fel­tételei között elsőrendű jelentőségű­vé válnak a technika megbízhatósá­gának és biztonságának, a bonyolult berendezések alkalmazása során való fegyelemnek, rendnek és szer­vezettségnek a kérdései. A csernobili események kompro­misszumot nem tűrően vetették fel a nukleáris energetika nemzetközi biztonságát garantáló normák kér­dését. Javasoltuk, hogy Bécsben rendezzék meg az IAEA főkonferen­ciájának rendkívüli ülésszakát. Ki­alakulóban van egy nemzetközi me­chanizmus, amely lehetővé teszi az atomenergetika biztonsága alapvető kérdéseinek megoldását. Az inten­zív nemzetközi együttmüködés eb­ben az ügyben ma egyszerűen elke­rülhetetlen. Mi készen állunk erre. Még egy dolgot elmondok. Cser­nobil nemcsak sok mindenre megta­nított minket, hanem továbbra is ta­nít, gondolkodásra, elemzésre és összehasonlításra késztet minket. Aktívan ösztönzi az új gondolkodás- módot és arra kényszerít, hogy ko­runk globális problémáinak szem­szögéből nézzük a világot. Csernobil tanulságai jelentősek az egész emberiség számára. Fon­tos, hogy senki se feledkezzen meg róluk. Éppen ezek a tanulságok hangsúlyozzák még nyomatékosab­ban valamennyi ország felelősségét a nukleáris háború elhárításáért. KÉRDÉS: Hogyan kell ma, ami­kor letúnöben vannak a kapcsola­tok régi koncepciói és formái, ér­telmezni az egész világ haladó erői közötti kapcsolatokat? Ma miben nyilvánulhat meg az inter­nacionalizmus? VÁLASZ: A haladó erők kapcso­latai sokrétűek. Ezek az erők gyak­ran magának a „haladás“ fogalmá­nak különböző ideológiai és politikai tartalmat tulajdonítanak. Eközben tanúi vagyunk kölcsönös együttmű­ködésük bővülésének, s ma már elmondhatjuk; világméretű bővülé­sének. Meggyőződésem, hogy a szolida­ritás és az együttmüködés minden korábbinál szükségesebb, mivel egyre több probléma ölt globális jel­leget és követeli meg az internacio­nalista hozzáállást. A kommunista pártokról szólva el kell mondani, hogy mindegyikük nemzeti talajon nőtt fel. Kifejezik országaik munkásosztályának és dolgozóinak létérdekeit, azonban mindegyiknek közös célja van- a béke és a szocializmus. Ez a legfontosabb, ami összeköti őket. Emellett az internacionalizmus min­dig konkrét. Hatékonyságát a gya­korlati együttműködés alapján lehet értékelni. A jelenlegi feltételek között ehhez egyáltalán nincs szükség va­lamilyen különleges mechanizmus­ra, pláne „központra", ellenkezőleg, ezek csak kárukra lennének. Nem tudok egyetlen párt tervéről vagy javaslatáról sem ennek felújítására. Nemcsak a politika és a tevékeny­ség formáinak meghatározása tarto­zik minden egyes párt kompetenciá­jába, hanem maga az együttműkö­dés is csak önkéntes és egyenjogú alapon lehetséges. Őszintén szólva nem értem azt az óvatosságot, amely mozgalmunk­ban sok helyütt tapasztalható azzal a javaslattal szemben, hogy jöjjön létre a világ kommunistáinak sok­oldalú találkozója. Ez ráadásul olyan időben történik, amikor más politikai erők, melyek egyáltalán nem hala- dóak, aktívan rendezik nemzetközi találkozóikat. Véleményem szerint ehhez a kérdéshez előítéletek nélkül kell közelíteni, el kell vetni az elavult fenntartásokat és sztereotípiákat, az új helyzetre új módon kell nézni. Ha a mai világ valamennyi haladó erői közti kapcsolatokról kell beszél­nünk, véleményünk szerint a köztük levő viszony alapja, magva, gerince a nukleáris háború elhárításának problémája kell hogy legyen. Úgy véljük, éppen ennek a kérdésnek kell minden mást alárendelni. Az utóbbi két évben sokszor ke­rültem kapcsolatba például a szocia­lista és szociáldemokrata pártok képviselőivel, Nyugat-Európától egészen Japánig. E találkozásokon senki sem veszítette el saját arcát, ellenkezőleg, nekem úgy tűnik, hogy számos kulcsfontosságú kérdésben sikerült megtalálni a közös nyelvet. Nagyon szilárd kapcsolataink vannak több forradalmi demokrati­kus párttal és nemzeti felszabadító mozgalommal, felvettük a kapcsola­tokat több országban a „zöldekkel“, jó a viszonyunk az olyan befolyásos politikai erőkkel, mint például az In­diai Nemzeti Kongresszus Párt. Tár­sadalmi szervezeteink rendszere­sen kapcsolatban állnak több tucat háborúellenes és más mozgalom képviselőivel. A párbeszéd korparancs, a világ kölcsönös függőségének megnyil­vánulása. A világ most valóban bonyolult, teli van ellentétekkel, sokrétű, mondhatnánk, hogy sokszínű. Már nem lehet csak két színnel - feketé­vel és fehérrel, vagy vörössel és fehérrel megfesteni. Meggyőződésünk, hogy nyitott szemmel kell nézni a világot, előíté­letek nélkül, keresni kell mindazt, ami közelebb hozza egymáshoz a haladó erőket és pártokat, eköz­ben azonban - természetesen- nem szabad titkolni a nézetkülönb­ségeket vagy ellentéteket. Nem sza­vakkal, hanem a gyakorlatban kell tiszteletben tartani mások jogát az önállóságra, a saját véleményre, az igazsághoz vezető saját utak kere­sésére ugyanúgy, ahogy saját joga­inkat tiszteljük. SZÓFIA - A BKP KB sajtóorgá­numa, a Rabotnicseszko Delo a be­szélgetésnek főleg azt a részét emeli ki, amely a nemzetközi kom­munista mozgalommal foglalkozik és hangsúlyozza a kommunista pár­tok sokoldalú találkozóinak szüksé­gét. Nekünk, kommunistáknak, fel kell számolnunk a régi sztereotípiá­kat és azokat a megalapozatlan ag­godalmakat, hogy valaki valamilyen irányító szerepre törekszik. Annál is inkább, mivel az osztályellenség mind gyakrabban rendez találkozó­kat annak érdekében, hogy koordi­nálja a politikáját. A kommunista mozgalom az osztályszolidaritásá­val és minden testvérpárt egyenjogú együttműködésével lehet erős a kö­zös célokért folytatott harcban. LONDON - A brit napilapok kü­lönböző szempontúk aiapján elem­zik az interjút. A Financial Times azt emelte ki, a szovjet vezető elutasí­totta azokat a vádakat, melyek sze­rint a Szovjetunió a leszerelési ja­vaslataival éket akar verni az USA és nyugat-európai szövetségesei közé. A The Independent felhívta olvasói figyelmét arra, hogy Mihail Gorbacsov bírálta a nyugat-európai kormányokat, amiért az európai atomfegyverek lényeges csökkenté­séről szóló megállapodással kap­csolatban az újabb kiegészítő felté­telek egész sorát támasztják, s ezek nagymértékben nehezítik a megálla­podás megkötését. A Daily Tele­graph, a The Times és a Today a beszélgetés azon részét ismertet­te, amelyekben Mihail Gorbacsov személyes érdeklődéséről, élmé­nyeiről volt szó. Elöbb-utóbb az NSZK-nak is döntenie kell Bonni rakétavita-menetrend • Hollandia nem ért egyet az összes atomfegyver felszámolásával (ČSTK) - A rövid és a közepes hatótávolságú európai rakéták felszámolásáról szóló szovjet javaslattal kapcsolatos véleménykülönb­ségeket mindmáig nem sikerült a nyugatnémet kormánykoalíción belül felszámolni, az ún. kettős nullamegoldás híveinek és ellenzőinek azonban előbb vagy utóbb mégiscsak egyeztetniük kell álláspontjukat. A nyugatnémet parlament ma tár­gyal a rakétakérdésről, s ezt vitatja meg június 1 -én a kormány rendkí­vüli ülése, majd három nappal ké­sőbb Kohl kancellár ismerteti kor­mánynyilatkozatát. Ugyanakkor több bonni diplomata tárgyal a témáról a nyugat-európai fővárosokban, s ez volt a központi kérdés Amintore Fanfani olasz kormányfő szerdai bonni konzultációin is. Mondani sem kell, hogy a Párizsban tegnap kez­dődött kétnapos francia-nyugatné­met csúcstalálkozó egyik legfonto­sabb kérdése - a velencei tőkés csúcs előkészítése mellett - szintén az európai rakéták ügye. Megfigyelők szerint kérdéses, hogy a kancellár két hét múlva ese­dékes nyilatkozata világos, konkrét és reális választ ad-e a szovjet kez­deményezésre. Ugyanis sem az NSZK-ban, sem külföldön nem elé­gítette ki a politikai köröket Kohl Washington nem fogadja el az ázsiai rakétacsökkentési javaslatot Kínai pártlap a Gorbacsov-indítványról (ČSTK) - Az Egyesült Államok csütörtökön értésre adta, egyelőre nem hajlandó elfogadni a közepes hatótávolságú rakéták globális meg­oldását célzó legutóbbi szovjet ja­vaslatot, s nem egyezik bele abba, hogy felszámolja a Japánban, Dél- Koreában és a Fülöp-szigeteken tá­rolt nukleáris eszközeit, s az atom­rakétákkal felszerelt repülőgép- anyahajókat sem vonja vissza a megállapodott határok mögé. Ezt tegnap Charles Redman, az ameri­kai külügyminisztérium szóvivője kö­zölte Washingtonban. Az elutasítást azzal indokolta, hogy a jelenlegi tár­gyalások a szárazföldi telepítésű eszközökről folynak. Ezért nem haj­landó a Szovjetunió távol-keleti ha­tárai mentén levő támaszpontokon elhelyezett, valamint a hadihajókon telepített eszközöket is figyelembe venni. A kínai központi pártlap, a Zsen- min Zsipao tegnap szintén ismertet­te a legutóbbi szovjet tervezetet, beszámolt róla, hogy Moszkva haj­landó az Ázsiában levő közepes hatótávolságú rakéták felszámolá­sára, ha az USA is eltávolítja az e térségben levő, valamint a saját területén tárolt ilyen kategóriájú fegyvereket. A legnagyobb kínai na­pilap továbbá idézi Mihail Gorba- csovnak azt a beszédét, amelyet Nguyen Van Linh vietnami főtitkár tiszteletére adott vacsorán mondott. Itt az SZKP KB főtitkára kijelentette: a Szovjetunió azért hagyta meg Ázsiában a közepes hatótávolságú rakéták egy részét, hogy megőrizze az erőegyensúlyt. Libanon felmondta az Izraellel és a PFSZ-szel kötött szerződéseket A ľ Unitá-interjú visszhangja (ČSTK) - A nemzetközi sajtó nagy figyelmet szentel annak az interjúnak, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára adott az Olasz KP lapjának, a l’Unitának. (ČSTK) - A libanoni parlament tegnapi ülésén egyhangúlag fel­mondott két olyan szerződést, amely a közelmúltban jelentős szerepet játszott az ország politikai helyzete alakulásában. Az egyik az 1983. május 17-én aláírt libanoni-izraeli különbéke-szerződés, amelyet gya­korlatilag a libanoni fél 1984 márciu­sában már felmondott. Kompromisszum a Fidzsi-szigeteken Ausztrál beavatkozás? (ČSTK) - Fidzsiből érkezett jelen­tések szerint Sitiveni Rabuka alez­redes, a múlt heti katonai puccs vezetője lesz a kormányfő. Megfi­gyelők szerint ez kompromisszumos döntés, amely a puccs szervezői és a főkormányzó közti tárgyalásokon született. Fidzsi katonai körök sze­rint Ganilau marad az alkotmányos államfő, az új kormány pedig sem­milyen lépéseket sem tesz a Nem­zetközösségből való kilépés, sem a köztársaság kikiáltása felé. Az ausztráliai sajtó és megfigye­lők nézete szerint nem kizárt a köz­vetlen katonai beavatkozás a fidzsi eseményekbe. Az ausztrál haditen­gerészet szóvivője közölte, hogy a haditengerészetet fokozott harcké­szültségbe helyezték. A Fidzsi-szi- getek közelében öt hadihajó tartóz­kodik majd és oda tart a Sussex anyahajó is. A másik szerződés az űn. kairói egyezmény, melyet 1969-ben írtak alá a libanoni kormány és a PFSZ képviselői. A megállapodás - mely­nek autentikus szövegét sosem tet­ték közzé - jogot adott a palesztin ellenállásnak a libanoni fegyveres jelenlétre és az Izrael ellen innen indított akciókra. Feltehetően prob­lémákat fog okozni ez a lépés, mivel a palesztin parlament áprilisi algíri ülésén továbbra is érvényesnek te­kintette a kairói megállapodást. Tegnap Nyugat-Bejrútban, Szi- donban, Tripoliban és több más vá­rosban általános sztrájkot tartottak tiltakozásul Haszan Hamdan profe- szornak, a Libanoni KP KB tagjának hétfői meggyilkolása ellen. Hamdan professzort tegnap temették el. A fanatikus vallási csoportok a fő­városban és az ország déli részén is folytatják akcióikat a kommunisták és más baloldaliak ellen. Az akciók nyomán több helyütt lövöldözések voltak. Francia atomkísérlet (ČSTK) - A Mururoa korallzáto­nyon tegnap hajtották végre az idei második francia nukleáris kísérletet. Az új-zélandi szakértők tájékoztatá­sa szerint a robbantás 30 kilotonna erőséggű volt. Hozzá kell fűzni, hogy Ausztrália és Új-Zéland állandó tilta­kozása ellenére Párizs 1975 óta már 85 kísérletet végzett. május 7-i nagy „meglepetésnek“ szánt nyilatkozata, amelynek tartal­mát egyébként nem konzultálta meg előzetes kormánya tagjaival. Kohl­nak azt a május 15-i követelését pedig, hogy minden Európában levő szovjet és amerikai nukleáris esz­közt számoljanak fel, egyes kom­mentátorok úgy értékelték: meg akarja akadályozni a közepes ható- távolságú rakétákról szóló megálla­podást, mások szerint pedig töré­keny tojások között kezdett táncba. A holland kabinet csatlakozott azokhoz a nyugat-európai kormá­nyokhoz, amelyek ellenzik az összes európai atomfegyver felszá­molását. Hans van den Broek kül­ügyminiszter szerdán a parlament­ben kijelentette, hogy az atomesz­közök „a Nyugat katonai stratégiájá­ban pótolhatatlanok“. S bár a köze­pes hatótávolságú szovjet és ameri­kai rakéták eltávolítását helyeselte, szükségesnek tartotta, hogy a NA­TO őrizze meg a nehéztüzérség nukleáris tölteteit és azokat az atom­rakétákat, melyek maximális hatótá­volsága 200 kilométer. A jobboldali holland kormány állásfoglalását lé­nyegében a külügyminiszter wa­shingtoni útja előtt ismertették. Kim Ir Szén Pekingben (ČSTK) - Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, államfő, tegnap hivatalos, baráti látogatásra Kínába érkezett. A látogatás Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt KB ügyvezető fő­titkára, kormányfő és Li Hszien-nien államfő meghívására valósul meg. A két ország vezetői a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének kérdései­ről és a nemzetközi problémákról, valamint a Koreai-félszigeten fenn­álló helyzetről folytatnak tárgyalá­sokat. Milliomos „újoncok“ A washingtoni szenátus tizen­négy újdonsült tagja milliomos - ez derül ki abból az adóbeval­lásból, amelyet a napokban hoz­tak nyilvánosságra. A leggazda­gabb ,,újonc“ a demokrata párti Robert Graham Floridából, aki saját bevallása szerint 3,2 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Ő abból a családból származik, amely az egyik legtekintélye­sebb amerikai napilapot, a Wa­shington Postot birtokolja. A kezdő honatyák tehát a mil­liomos szenátorok azon nagy létszámú klubjához tartoznak, amelynek tagja például John Rockefeller, vagy egyebek kö­zött Claiborne Pell, a szenátus külügyi bizottságának elnöke is. Az elnöki hivatalra áhitozók sem tartoznak azonban a szegé­nyek táborához. A republikánus párti Robert Dole saját bevallása szerint 641 ezer dolláros va­gyonnal rendelkezik, a demokra­ta párti Albert Gore kontóján 566 ezer dollár gyűlt össze, egy to­vábbi párton belüli társa, Paul Simon 337 ezer dollárt mondhat magáénak... (ČSTK) Weinberger: „Nem távozunk a Perzsa-öbölből“ (ČSTK) - Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügyminisz­tere találkozott a katonai-ipari komp­lexum képviselőivel és előttük meg­erősítette, hogy a Reagan-kormány- zat nem korlátozza az amerikai je­lenlétet a Perzsa-öböl térségében. A Pentagon főnöke megerősítet­te, a 37 tengerész halálát okozó fregattincidens sem riasztja el Wa­shingtont attól a szándékától, hogy az említett térségben az eddigi szin­ten tartsa haditengerészeti jelen­létét. „Nem távozhatunk innét és telje­sítenünk kell kötelességünket, még halálos veszedelem esetén is“ - mondotta Weinberger. Ezt a szik­laszilárd szándékot azzal az állítás­sal indokolta, hogy ha úgymond az Irak hajlandó kártérítést fizetni Egyesült Államok kivonulna ebből a térségből, akkor helyébe azonnal a Szovjetunió lépne. „Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a Kreml rákényszerítse akaratát erre a térségre“ - vélte a Pentagon ve­zetője. James Webb, az amerikai hadi- tengerészet minisztere megerősítet­te, hogy a Pentagon egy olyan meg­állapodás megkötését mérlegeli Szaúd-Arábiával, amelynek értel­mében a szaúdi gépek felkérésére beavatkoznának az amerikai hajókat veszélyeztető iraki vagy iráni va­dászgépek ellen. Washingtonban a hadügyminisz­térium közölte, hogy a megtámadott Stark fregatton egy fel nem robbant Exocet rakétát találtak. Ez azt bizo­nyítja, hogy a hajóra két ilyen francia gyártmányú rakétát lőttek ki. Az U. S. Wadell amerikai hadiha­jót a Perzsa-öbölben 25 mérföldre megközelítette egy iraki Mirage F-1 típusú vadászgép, később pedig két ugyanilyen bombázó. A hadihajó azonban a Stark fregattól eltérően riasztó radarrendszerek segítségé­vel jelzéseket bocsátott ki és a va­dászgépek azonnal eltávolodtak. Tarik Aziz iraki külügyminiszter megerősítette, hogy országa teljes mértékben eleget tesz kötelességei­nek és kártérítést fizet a fregatt áldo­zatai hozzátartozóinak. Arról azon­ban nem tett említést, hogy Bagdad hajlandó-e anyagi kártérítést fizetni a fregatt megrongálásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents