Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-19 / 114. szám, kedd
Levelezőink írják Bányászok újabb rekordja A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Dolina Bánya kollektíváinak rendkívüli aktivitásáról tanúskodik az a tény, hogy évente több rekordkísérletet jelentenek be. Ezek sikerrel is járnak. A gyakori kezdeményezők közé tartozik a Tóth Tibor vezette 28 tagú Csehszlovák-Szovjet Barátság Szocialista Munkabrigád. A kollektíva tagjai vállalták, hogy 31 munkaképviselői, Ján Vanko járási titkárral az élen a rekordkísérlet 20. napján felkeresték a kollektívát a bányában. A küldöttséggel volt Július Šulek, a CSSZBSZ kerületi bizottságának vezető titkára is, aki Tóth Tibornak, a brigád vezetőjének, a sokszoros csúcstartónak egy szovjetunióbeli jutalomkirándulásra szóló utalványt adott át. nap alatt naponta 1085 tonna szenet jövesztenek, tehát 33 635 tonna szenet küldenek a felszínre. A csúcskísérletet Glinik 08/22-es dúccal végezték. Munkájukhoz erkölcsi támogatást kaptak a CSSZBSZ járási bizottságától, mely védnökséget vállalt rekordkísérletük felett. A járási bizottság A kollektíva május elseje előestéjén jelentette be, hogy vállalását sikerrel megvalósította, sőt 1379 tonnával túlteljesítette: 31 nap alatt 35 014 tonna szenet fejtett. A felvételen Tóth Tibor (jobbról az első) és kollektívájának néhány tagja. Kép és szöveg: Böjtös János Havonta nyolcezer pár cipő szombatot dolgoznak le, s nyújtott műszakokkal is segítik a termelést. Tervfeladataik kiegyensúlyozott teljesítéséhez azonban nem mindig adottak a feltételek. Gyakran késve kapják a szükséges alapanyagot, és a minősége is hagy kívánnivalót maga után. Havonta 8 ezer pár női cipőt, szandált készítenek. Különös figyelmet szentelnek az ellenőrzés hatékonyságának, a munkaidő maximális kihasználásának, s az alapanyaggal és villamos energiával való takarékosságnak. A főleg nőket foglalkoztató üzemben nagy súlyt helyeznek a munkafeltételek javítására. Speciális szellőzóberendezésekkel szerelték fel a műhelyeket. Belovics Géza részlegvezető irányításával rendszeresen értékelik a brigádok teljesítményét, s a legaktívabb dolgozókat megjutalmazzák. A brigádtagok részt vesznek a környezetszépítésben, s bekapcsolódnak a hulladékgyűjtésbe. Krascsenics Géza Tevékenységük sokrétű A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet CSSZBSZ- szervezetének 190 tagja van. Sokrétű tevékenységük révén a járás legjobb szervezetei közé tartoznak. A rendszeresen megrendezett különféle ismeretterjesztő előadásokon kívül részt vesznek a Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza által szervezett akciókon, a békeünnepségeken és számos más rendezvényen. Tevékenységük a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alatt a legélénkebb. Ilyenkor megrendezik a kirakatrendezők versenyét, az orosz konyha hetét, beszélgetéseket szerveznek szovjet vendégekkel. Állandóan bővítik a taglétszámukat. Tavaly 50 új tagot vettek fel soraikba. Tevékenységük kiszélesítése érdekében Hurbanovóban és Kolárovóban alapszervezetet alapítottak. Idei tervükben szerepel a kapcsolat felújítása a Minszk és a Vorosilovgrád szovjet folyami hajók legénységével. Sztrecskó Rudolf A hétköznapok elbeszélője A Prešovi Képzőművészeti Galériában Jozef Bendík érdemes művész alkotásaiból nyílt kiállítás. A 84 éves festőművész elsősorban a társadalomkritikai irányzat képviselője a szlovák képzőművészetben. A Prágai Képzőművészeti Akadémia elvégzése után, mint ösztöndíjas egy évre Olaszországba utazott, majd 1932-ben visszatért Prágába. Itt alkotott müveire az elkötelezettség jellemző. A realista festőművészet és a posztimpresszionista kolorizmus összekapcsolásával több figurális kompozíciót készített, melyek témáit többnyire vidéki környezetből merítette. Társadalmi kiéle- zettség jellemzi a munkanélkülieket, városi és falusi szegényeket ábrázoló festményeit. A cirkuszi alkalmazottak, cigányok és koldusok sorsán keresztül fejezi ki világnézetét. Visz- szaadja amit közvetlenül átélt vagy látott. Képei érthetők mindenki számára. A felszabadulás után, a belső harmónia keresésének útján egyre többször jelenik meg alkotásaiban a nő, a vidék és a csendélet motívuma. Figuralista festő, ragaszkodik az emberhez, mint az értékek teremtőjéhez. Témái hitelességét megőrzi, kedvét leli építkezések, parkok szemléltetésében, képeinek motívumai közé a munka és a sport is bekerül. Figyelemre méltóak forradalmi múltunkkal kapcsolatos festményei. Tibor Kočík Az utóbbi időben Csécs (Čeče- jovce) egyre dinamikusabban fejlődik. A jelenlegi választási időszak első évében a Kassa (Košice)-vidéki járás községei közül a nemzeti bizottságok versenyéből győztesként került ki, s így ismét az SZSZK kormányának pénzjutalommal járó kitüntetésére javasolták. A lakosság a hnb és az efsz irányításával már több mint tíz éve eredményesen fejleszti, szépíti a községet. Tavaly a Z akció önerős építkezésein 3,6 millió korona értéket állított elő. Társadalmi munkában dolgozott a községi gázvezeték, a tornaterem és a sportpálya lelátójának építésén. Felépített két víztárolót, s ezzel megoldotta az ivóvízellátási gondokat. A községben sokat tettek a szolgáltatások javításáért, s nyolc új szolgáltatást vezettek be. Százhúsz nyugdíjasnak biztosították a helyi étteremben az étkezést és megnyílt az új fogászati rendelő is. Sy A Nemzeti Front választási programjának megvalósításáért sokat tesz a két polgári bizottság, a fogyasztási szövetkezet ellenőrző bizottsága és az igazgatók tanácsa. Tovább folynak a munkálatok a gázvezeték építésén. A Jednota fogyasztási szövetkezet megkezdi az élelmiszer-nagyraktár építését, amely jelentősen hozzájárul a foglalkoztatás további szélesítéséhez. Iván Sándor A Nyitrai (Nitra) járásban a legismertebb és a legkeresettebb ruházati javítóműhely a Tekos helyi ipari vállalat nyitrai Mostná utca 31-es számú üzeme. Az elismerést a lakosságnak nyújtott gyors és jó minőségű szolgáltatással vívta ki. Az Alžbeta Matová vezette kilenctagú kollektíva nagy súlyt helyez a minőségi munkára. A sok megrendelés a vevők elégedettségét bizonyítja. Az üzem az első negyedéves tervet 117 százalékra, a bevételi tervet pedig 109 százalékra teljesítette. A felvételen Daniela Mészárosová. Pavol Matis felvétele 1 [Y| ll Másodállás I. S.: Az idén is, mint eddig minden évben, megkértem a munkáltatómat, hogy engedélyezze a másodállásban folytatott munkámat, mert a munkaszerződés felújításához szükség van egy ilyen igazolásra. Eddig még minden évben megkaptam ezt az igazolást, de most elutasították kérésemet. Joguk volt erre? A másodállásról (vedľajší pracovný pomer) szóló munkaszerződést a munkáltató (a „második“), csak annak a munkáltatónak előzetes és írásbeli beleegyezésével kötheti meg, amelynél a dolgozó főmunkaviszonyban van. Ha a másodállásban végzett munka akadályozza a dolgozót a főmunkaviszonyából reá háruló feladatok rendes teljesítésében vagy egészsége rovására menne, az előző munkáltató utasíthatja a dolgozót arra, hogy másodállását szüntesse meg. A dolgozó az ilyen utasítás alapján köteles a másodállását szabályosan megszüntetni [lásd a Munka Törvénykönyve 70 § (2) bekezdését]. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a munkáltatónak joga van arra is, hogy megtagadja a másodállás engedélyezését. Fegyelmi büntetés? Sz. L.: A fiam és a munkatársa három órával a munkaidejük letelte előtt hazamentek, mert a feladataikat már elvégezték. Az ellenőrzés sajnos rájött erre. Azt mondták nekik, hogy pénzbüntetést nem kapnak ugyan, de egy hónapra áthelyezik őket más munkára. Amikor eljött a fizetés napja és a fiam kevesebbet kapott, mint máskor, bement érdeklődni, miért vontak le a fizetéséből. Azt a választ kapta, hogy a vezetőség úgy döntött, igazolatlan hiányzást írnak be neki azért, mert előbb ment haza, de levontak neki két napot az évi szabadságából, valamint a családi pótlékot és 10 százalékot a fizetéséből. Jogosan jártak el? A Munka Törvénykönyve 88 § (1) bekezdése szerint a dolgozó a munkaidő kezdetén köteles már a munkahelyén tartózkodni, és innen csak a munkaidő letelte után távozhat el. Nyilvánvaló tehát, hogy a fia megsértette a munkafegyelmet. A munkajog abból az alapelvből indul ki, hogy egy fegyelemsértésért csak egy fegyelmi büntetés szabható ki. A szabadság csökkentése két nappal az igazolatlan távoliét jogcímén azonban nem fegyelmi büntetés. A Munka Törvénykönyvét végrehajtó kormányrendelet 16 § (2) bek. szerint, ha a szervezet a szak- szervezet üzemi bizottságával való megegyezésben nem igazolja a dolgozónak a munkából való távollétét, úgy minden kihagyott műszak (munkanap) vagy annak túlnyomó részéért 1-3 nappal csökkentheti évi üdülési szabadságát. Az egyes műszakok, rövidebb részekben történő igazolatlan távollétek összeadhatóak, és a szabadság akkor is rövidíthető, ha ezek együttes ideje meghaladja egy műszak átlagos munkaidejének felét. A fiának elvben lehetősége van arra, hogy a döntőbizottsághoz vagy a bírósághoz forduljon, hogy megállapítást nyerjen igazolatlan távollétről volt-e szó, illetve, hogy a szabadság csökkentéséről szóló döntés érvényes-e vagy sem. Nem tekinthető fegyelmi büntetésnek a családi pótlék havi összegének megvonása sem. A 88/1968 sz. törvény 22 § (1) bekezdése szerint a családi pótléknak egyes hónapokban történő megítélésének feltétele, hogy a dolgozó ledolgozza az összes munkanapot a munkaidő számára kötelező beosztása szerint. Az igazolatlan távoliét tehát a családi pótlék havi összege megítélésének akadálya. Fegyelmi büntetés lehet azonban az alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe történő áthelyezés (legfeljebb három hónap idejére) esetleg az alapbér vagy személyi bér 10 százalékkal való csökkentése (ismét legfeljebb három hónap idejére). Ezek azonban alternatív büntetések, egyidejűleg tehát nem szabhatók ki egy és ugyanazon fegyelemsértésért. Amit nem egészen értünk, az csupán az a mód, ahogy a fia tudomást szerzett a fegyelmi büntetés pontos tartalmáról. A fegyelmi jogkör gyakorlása tulajdonképpen egyfajta államhatalmi jogosultság. A fegyelmi határozatoknak olyan jellege van, mint az állami szervek (például a bíróságok) határozatainak, mert a törvény számol a végrehajthatóságokkal és megtámadhatóak jogorvoslati eszközökkel is. Éppen ezért a fegyelmi határozatokat is olyan alakban kell kiadni, mint a bírósági döntéseket, vagyis írásban. Sőt, a fegyelmi határozatot a Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a dolgozónak ki is kell kézbesíteni [lásd a 266 a. § (1) bekezdést.]. Csak a fegyelmi határozat írásbeli kézbesítése után nyilvánulhatnak meg a kívánt jogkövetkezmények, írásban kell kiadni a fegyelmi határozatot azonban azért is, hogy elérhető legyen nevelő célzata illetve a dolgozónak lehetősége legyen a jogsértő fegyelmi határozat elleni védekezésre, a jogorvoslati eszközök alkalmazására. Ezért, az írásbeli alakisághiánya azzal jár, hogy a fegyelmi határozatnak nincs jogi hatálya (jogilag nem létező) és a tényleges végrehajtása (például a bér csökkentése) a munkáltató részéről jogellenes eljárás. Jogellenes lakásfoglalás B. S.: Az érdekelne, jogellenes lakásfoglalóknak tekinthet-e minket (vagyis engem, férjemet és gyermekünket) a nemzeti bizottság, ha a fivérem befogad minket a lakásába. önöket nem lehet jogellenes lakásfoglalóknak tekinteni, legfeljebb a testvére háztartása tagjainak. Igy persze önöknek nem is keletkezik önálló lakáshasználati joguk. Lakás öröklése L. K.: A férjem s én is nyugdíjasok vagyunk már. Van egy közösen szerzett lakásunk, ezzel kapcsolatos a kérdésem. Gyermekünk nincs, csak testvéreink vannak. Ki örökölheti ezt a lakást, ha az egyikünk vagy mindketten meghalunk? Ha személyi tulajdonban lévő lakásról van szó, ezt a törvényes vagy a végrendeleti örökösök öröklik. Törvényes örökösként, leszármazók hiányában, elsősorban az örökhagyó házastársa jön számításba. Vele együtt örökölnek azonban az örökhagyó szülei és azok, akik az örökhagyóval, annak halálát megelőzően legalább egy évig éltek közös háztartásban, és ebből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről vagy eltartásukkal az örökhagyóra szorultak. Az örökhagyó testvérei akkor örökölnek, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazol, házastársa, illetve nem élnek a szülei. Ettől eltérő szabályok érvényesülnek az állami, a szövetkezeti, és a vállalati lakások esetében. Ezeket a lakásokat ugyanis nem lehet örökölni, hiszen nincsenek az örökhagyó tulajdonában. Ha állami vagy szövetkezeti lakásuk van, melyet közösen szereztek, egyikük halálával megszűnik a közös lakáshasználati joguk, s a lakás kizárólagos használója a túlélő házastárs marad. Vállalati lakás esetében nem keletkezik a házastársaknak közös lakáshasználati joguk, de ha meghal a lakás használója (tehát az, akinek a lakást kiutalták) a túlélő házastárs nem köteles a lakásból addig kiköltözködni, míg nem utalnak ki számára megfelelő pótlakást (így tehát ki van zárva a lakáshasználati jog átszállása más személyekre). A lakáshasználati jog átszállását más személyekre az állami és a szövetkezeti lakások esetében a Polgári Törvénykönyv 179§-a szabályozza. Az említett rendelkezés szerint, ha meghal a lakáshasználó (bérlő), a lakás használatára jogosultakká azok a gyermekei, unokái, szülei, testvérei, veje vagy menye válnak, akik a halála napján vele közös háztartásban voltak és nincs saját lakásuk, illetve azok a személyek is, akik az elhunyt közös háztartásáról gondoskodtak, vagy eltartásukkal rá voltak utalva. A szövetkezeti lakásoknál az a szabály érvényesül, hogy a lakás- használati jog arra az örökösre száll át (s ezzel együtt a szövetkezetben való tagság is), aki a hagyatékátadó végzés értelmében „örökölte“ az örökhagyó szövetkezeti tag részét. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987. V. 19 A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Cipőkészítő Ipari Szövetkezet dolgozói a tavalyi termelési eredményeikkel, illetve a szocialista munkaversenyben elért teljesítményükkel elnyerték a legjobb részleg címet. Érsek Zoltán, az üzemi pártbizottság elnöke, elmondta, hogy ez az elismerés újabb kezdeményezésre és vállalásaik, havi tervfeladataik következetes teljesítésére serkenti a szövetkezet 119 dolgozóját. Az idei nagy tél következtében három munkanap esett ki, s így 1200 pár cipővel kevesebbet készítettek. A hiány pótlására széles körű kezdeményezés bontakozott ki, és a lehetőségeket termelési értekezleten is megvitatták a dolgozók. Vállalták, hogy az első félévben három szabad A fejlődés . útján
