Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-15 / 88. szám, szerda

Az SZKT beszámolója a két kongresszus között végzett szakszervezeti munkáról és az elkövetkező időszak feladatairól ÚJ szú 3 1987. IV. 15. h Előterjesztette Miroslav Zavadil, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke öt év telt el a legutóbbi kongresszus óta. A Szak- szervezetek Központi Tanácsa most beszámolót terjeszt elő az elvégzett munkáról és javaslatokat a szakszervezeti tevékenység irányaira vonatko­zóan. Mihail Gorbacsov elvtársnak, az SZKP KB főtit­kárának látogatása mély benyomásokat tett ránk. Annak a pártnak és országnak képviselőjeként láto­gatott hozzánk, amely Lenin hagyatékához hiven bátrait és történelmi optimizmussal valósítja meg az átalakítás csodálatra méltó folyamatát és teret bizto­sít a nép alkotóerejének kibontakozásához. Mihail Gorbacsov elvtárs látogatása nagy esemény volt nemzeteink életében, megerősítette népünk őszinte viszonyát a Szovjetunióhoz. A látogatás eredményei kiindulópontot jelentenek sokoldalú együttműködé­sünk további dinamikus fejlődéséhez. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjai is egyértelműen támogatják az SZKP irányvonalát. Legközelebbi barátunk országának példája új tettek­re ösztönöz bennünket. Bátran és határozottan kell megvalósítani a CSKP XVII. kongresszusának prog­ramját, ami új megközelítéseket, új gondolkodásmó­dot követel meg. Kongresszusunkról őszinte elvtársi üdvözleteinket küldjük Mihail Szergejevics Gorba­csovnak, a Szovjetunió kommunistáinak és szak- szervezeti tagjainak, az egész szovjet népnek, sok sikert kívánva nekik a Szovjetunió fejlesztésében kitűzött bátor célok megvalósításában. A X. szakszervezeti kongresszus óta eltelt évek a nehézségek ellenére eredményesek voltak A szo­ciális gazdasági fejlesztésben elértük a CSKP XVI kongresszusa által kitűzött alapvető célokat Nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés és bár a terve­zettnél kisebb mértékben, a nemzeti jövedelem is növekedett. A társadalmi eszközök jelentős részét az egészségügyre, az oktatásra, a kultúrára és a dolgozók szociális biztonságának további megszi­lárdítására fordítottuk. Megerősödött a szocialista Csehszlovákia nemzetközi helyzete és tekintélye. Társadalmunk eredményes fejlődéséhez nem kis mértékben hozzájárult a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is. Megszilárdult szerepe, mint a mun­kásosztálynak és a többi dolgozó szervezetének. Őszinte köszönetét mondunk a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom tagjainak és tisztségviselőinek azért, hogy pozitív mérleget vonhatunk az elmúlt öt évből. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek a szakszervezeti munka mai helyzetével. Ismerjük a problémákat, a fogyatékosságokat. Tudatosítjuk, hogy a jövőben még többet kell tennünk a pártpoliti­ka megvalósítása és a dolgozók szükségleteinek kielégítése érdekében. I. Fokozzuk az FSZM felelősségét a CSKP politikájának megvalósításáért A CSKP XVII. kongresszusa az egész társada­lom stratégiai feladataként határozta meg a szociális és a gazdasági fejlődés meggyorsítását. Ezek a bo­nyolult és igényes feladatok sokkal nagyobb erőfe­szítéseket követelnek meg Megvalósításuk a mun­kásosztály és a többi dolgozó létérdeke. Nemcsak szociális-gazdasági téren, hanem tu­lajdonképpen a társadalom életének valamennyi területén átalakítást kell végrehajtanunk Sokkal határozottabban kell kihasználnunk a szocializmus előnyeit annak érdekében, hogy az embereknek egyre jobban menjen a dolguk. Ez az átalakítás értelme és célja. Jellegét találóan fejezi ki, a „több szocializmust - több demokráciát“ alapelv, amely nálunk is teljes mértékben érvényes. Biztosítjuk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságát afelől, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom teljesíti feladatait és min­den erejét továbbra is a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött program megvalósítására fordítja. Drá­ga elvtársak, az FSZM méltó szerepet tölt be az átalakítás folyamatában. Ebben látjuk napjainkban a szakszervezetek forradalmiságának lényegét. Ezek a feladatok új tartalmat adnak a szocialista szakszervezetek kettős küldetésének: a termelés növelésére, hatékonyságának és minőségének javí­tására kifejtett igyekezeten kívül szüntelenül törőd­nünk kell a munkafeltételek javításával, a dolgozók szükségleteinek és érdekeinek kielégítésével. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom sok je­lentős sikert ért el feladatai teljesítésében. Mozgósí­tani kell azonban tagjaink millióit az átalakítás céljai­nak megvalósitására. Még erőteljesebben kell ki­bontakoztatnunk tagjaink alkotó kezdeményezését. A szükségletek jobb kielégítésével érdekeltté kell tennünk a dolgozókat a szociális-gazdasági fejlesz­tésben való öntudatos részvételben. Nem sikerülne egy lépést sem tennünk előre, ha nem tudnánk ezen a téren kihasználni valamennyi lehetőségünket és jogunkat. A dolgozó kollektívák aktivitása a CSKP XVII. kongresszusa után, illetve a XI. szakszervezeti kongresszus előtt megerősítet­te, hogy a munkásosztálynak és a többi dolgozónak érdeke a társadalmi fejlődés meggyorsítása. El kell érnünk, hogy a gyorsítás programja vala­mennyi szakszervezeti tag ügyévé váljon. Hozzá akarunk járulni a gazdasági mechanizmus eredmé­nyes átalakításához, ami lehetővé teszi, hogy teljes mértékben megnyilvánuljon a dolgozók demokrati­kus részvétele a termelés irányításában. Nagyobb teret kell teremteni az alkotó kezdeményezés érvé­nyesüléséhez és növelni kell a dolgozó kollektívák felelősségét a munkaeredményekért. Készen állunk, hogy felvegyük a harcot mindaz­zal, ami fékezi haladásunkat; az egyenlősdivel, a fegyelmezetlenséggel, a bürokráciával és a forma­lizmussal Nem engedjük meg, hogy ellentét legyen a szavak és a tettek között. Ez a párt programjának és a szakszervezeteknek is érdeke. Szüntelenül szem előtt kell tartanunk, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájá­nak eredményessége az alapszervezetek aktivitá­sától, valamennyi tagjának kezdeményezésétől függ. A szakszervezeti tagok joggal elvárják, hogy a vezető tisztségviselők, így a Szakszervezetek Központi Tanácsa is, aktívan részt vegyen az alap­szervezetek életében, ismerjék az emberek nézeteit és állandó kapcsolatban legyenek a tagokkal. A szocialista demokrácia fejlesztése, a dolgozók aktivitásának kibontakoztatása nagyobb lehetősé­geket teremt ahhoz, hogy a szakszervezetek sok­oldalú hatást gyakoroljanak a Nemzeti Frontra és szorosabban együttműködjenek egyes szervezetei­vel. A szakszervezeti tisztségviselőknek jobban kell élniük törvényhozó kezdeményezésük jogával, szervezetünknek hatékonyabban kell együttműköd­nie a Szövetségi Gyűléssel, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, el kell mélyítenünk együttműkö­désünket a nemzeti bizottságokkal, főleg a választá­si programok megvalósítása során. Fontosak kapcsolataink a szocialista állam szer­veivel. A X. szakszervezeti kongresszus óta a szo­ciális és gazdasági fejlődés számos fontos kérdését oldottuk meg a kormányszervek és a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának együttes tanácskozásain. Az együttműködést azonban tovább kell mélyíteni. Ezen a téren is kezdeményezőbbeknek kell len­nünk, védenünk a dolgozók jogos érdekeit, és nagyobb mértékben részt vennünk a népgazdaság fejlesztésében. Tudatosítjuk, hogy az új célok elérése megköve­teli a bevált tapasztalatok kihasználását, de ugyan­úgy bátran új eljárásokat is alkalmaznunk kell, amelyek megfelelnek a szakszervezetek társadalmi szerepének az új feltételek között. Szüntelenül szem előtt tartjuk a szocialista szakszervezetek forradalmi szerepét meghatározó értékeket és alapelveket. A válságos évekből tanulva megvédjük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egységét és szilárd kap­csolatát társadalmunk vezetó erejével, Csehszlová­kia Kommunista Pártjával. II. A dolgozók kezdeményezésének és alkotó erejének teljes mértékű kihasználásáért a társadalom szociális-gazdasági programjának teljesítése során Társadalmunk igényes feladatokat határozott meg. Ezeket csakis a következetes intezifikálással, a népgazdaság hatékonyságának és teljesítőképes­ségének növelésével teljesíthetjük. A gyorsítás fo­lyamata azonban még nem folyik a kívánatos lendü­lettel. Erre figyelmeztet a CSKP KB 4. és 5. ülése. Valamennyiünknek fel kell tennünk a kérdést: megtettünk mindent a gazdasági terv megvalósítá­sáért? A szakszervezetek elsőrendű feladatai közé tartozik a munkakezdeményezés fejlesztése, a terv­teljesítés érdekében. Nagyra tartjuk számos szocialista munkabrigád és más munkakollektíva áldozatos, becsületes mun­káját. Példaként említhetjük a teplicei Stavomontáž Jirí Sukdolák vezette szocialista munkabrigádját, vagy pedig František Puhalla kollektíváját a lubeníki Szlovák Magnezitmüvekből. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a munkakezde­ményezés fejlesztésében elért eredmények nem fe­lelnek meg a szükségleteknek. A dolgozók nem egy esetben arra kényszerülnek, hogy aktivitásukkal pótolják a tervezés, az irányítás és a szervezés fogyatékosságait, amit sok esetben jogosan bí­rálnak. Azt is meg kell állapítanunk, hogy a szocialista versenyben még sok a formalizmus és a bürokrácia, a dolgozók kezdeményezése nem irányul megfelelő mértékben a termelés maximális hatékonyságának elérésére. Sok vállalatnál megszűnt az igazi versen­gés. Formális kötelezettségvállalásokkal is találkoz­hatunk. Az is előfordul, hogy egyes szocialista munkabrigádok s eredményeik semmiben sem kü­lönböznek más átlagos vagy átlagon aluli kollektívák eredményeitől. Ezt a helyzetet meg kell változtatnunk. Ezért a dolgozók kezdeményezésének minden formáját a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdemé­nyezésére kell alapozni. Ez a mozgalom nehezen bontakozik ki. Irányának és céljainak helyessége kétségtelen. Hiszen a fejlett országokhoz viszonyít­va aránytalanul nagy az alapanyagfogyasztásunk és a termelés energiaigényessége. Figyelmeztető az a tapasztalat, hogy a termékek 32 százalékának műszaki színvonala nem felel meg a követelmé­nyeknek. Ezt 50 százalékban a munka- és műszaki fegyelem hiánya okozza. A szakszervezeteknek érdeklődniük kell az iránt, hogy miért dolgoznak egyesek jól, eredményesen, míg mások rosszul gazdálkodnak, selejtet gyártanak és nem teljesítik a tervet. Az ilyen esetekből le kell vonni a következ­tetéseket. Ezért tartjuk oly fontosnak, hogy az SZKT kezdeményezése valamennyi üzemben és vala­mennyi kollektívában elterjedjen. Meggyőződésünk, hogy valamennyi munkakollektíva konkrét tettekkel járul hozzá a nagy október 70. és a győzelmes február 40. évfordulójának megünnepléséhez, az 1987. évi terv és az egész 8. ötéves terv eredmé­nyes teljesítéséhez. Példát mutatnak a trineci vas­mű, a martini Nehézgépipari Müvek kollektívái. A CSKP XVII. kongresszusán a Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett beszámoló hangsúlyozta, hogy az irányítás és tervezés mechanizmusának meg kell felelnie a népgazdaság intenzifikálása stratégiájának. Ennek a kongresszusi irányelvnek a megvalósításához vezető utat fejezik ki a gazda­sági mechanizmus átalakításának alapelvei. A mun­kakollektívák, az üzemek és vállalatok önállóságá­nak és felelősségének javasolt fokozása új feladato­kat állít a szakszervezetek elé is. Az SZKT aktivan részt vesz az átalakítás alapelveinek lebontásában. Egyelőre még nem adhatunk választ a szakszerve­zetek jövőbeli tevékenységére vonatkozó konkrét kérdésekre. Nyilvánvaló azonban, hogy a gazdálko­dó szervezetek nagyobb önállósága megnyilvánul a gazdasági vezetés és a dolgozók egész kollektí­vájának nagyobb felelősségében és jogaiban. Ez befolyással lesz a szakszervezetek tevékenységére is. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk az állami vállalatról szóló törvény előkészítésének, amiben mi is részt veszünk. Mint ismeretes, a javaslatot az év közepéig kell kidolgozni, majd vitára bocsátani. A dolgozók érdekeivel összhangban azt a néze­tet valljuk, hogy a törvénynek rögzítenie kell a válla­latoknak azt a kötelességét, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek nemcsak a gazda­sági, hanem a szociális fejlődésnek is. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a felelősség összhangban álljon a dolgozó kollektíva jogaival. Többek között arra gondolunk, hogy nagyobb jogköre legyen a vál­lalati alapok felhasználására vonatkozó döntések­ben. A törvénynek meg kell határoznia a szakszer­vezetek szerepét a vállalatnál, beleértve viszonyu­kat a gazdasági vezetőkkel, illetve az esetleges szocialista önigazgatási szervvel. Ugyanilyen fontos, hogy kihasználjuk a szocialis­ta demokrácia érvényesítése során szerzett eddigi tapasztalatainkat. A szocialista demokrácia eddigi formái lehetővé teszik a dolgozók közvetlen részvé­telét a termelés irányításában. Ilyenek a termelési értekezletek, a személyzeti és szociális fejlesztési tervek, a kollektív szerződések. A kollektív szerződések hatásának növelése ér­dekében fokozni kell a dolgozók részvételét a szer­ződések kidolgozásában és ellenőrzésében. Ügyel­ni kell, hogy a lehető legteljesebben fejezzék ki a dolgozó kollektívák gazdasági és szociális érde­keit. Az emberek jogosan elvárják, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása meggyorsítsa a gazdasá­gi és szociális fejlődést. A mechanizmus azonban nem hat automatikusan és nem old meg mindent. Az új értékek csakis becsületes és áldozatos munka gyümölcseként születhetnek. Ezért szüntelenül fi­gyelemmel kell kísérnünk a tervek előkészítését és teljesítését, minden egyes alapszervezet és szak- szervezeti szerv munkáját. Annak következtében, hogy egyes gazdasági és szakszervezeti szervek nem viszonyulnak elég felelősségteljesen a dolgo­zók észrevételeihez, csökkent a termelési értekezle­tek hatékonysága. A szakszervezetek ritkábban fog­lalnak állást a gazdasági szervek javaslataihoz, egyes helyeken nem is vitatják meg a tervet a dolgo­zókkal. így aztán nem is beszélhetünk a kezdemé­nyező tervezésről. Ugyanígy tűrhetetlen, hogy a szakszervezeti tisztségviselők nem foglalnak ál­lást, illetve egyetértenek a vezetőknek a terv csök­kentésére irányuló igyekezetével. Amint a CSKP KB 5. ülése hangsúlyozta, a gazdasági és szociális fejlesztés fő irányainak megvalósítása érdekében el kell érni, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés az intenzifikálás fő eszközévé váljon. Ez a munkásosz­tály és az összes dolgozó érdeke. A tudományos­műszaki fejlesztés hozzájárul a munkatermelékeny­ség növeléséhez, a források képzésének fokozásá­hoz, a szocializmus gazdasági alapjának megszilár­dításához. Egyúttal kiküszöböli a nehéz, fárasztó munkafolyamatokat, hozzájárul a munkafeltételek javításához, a munka kulturáltságának növelésé­hez. Egyes pozitív eredmények ellenére a szakszer­vezetek tevékenysége ezen a téren nem felel meg a kívánalmaknak. Ezért a szakszervezeteknek jobb munkát kell kifejteniük a tudományos-műszaki értelmiség köré­ben, a főiskolákon és a termelést előkészítő szaka­szokon. Jobban kell egybehangolni a kezdeménye­zést, a tudományos-kutatási alap, a termelést előké­szítő szakasz és a termelés között. Ennek érdeké­ben jobban kell kihasználni a közös szocialista felajánlásokat és olyan feltételeket kell teremteni, hogy a gyakorlatban gyorsabban alkalmazhassuk a tudósok, a technikusok, és a munkakollektívák eredményeit. Ebben rejlik a prágai felhívás értelme is. Széles lehetőségek állnak a komplex racionali- zációs brigádok mozgalma előtt. Nagyra értékeljük az újítók és a feltalálók tevékenységét. A szakszer­vezeti szerveknek azonban hozzá kell járulniuk a tematikus tervezés javításához, a hatékonyabb műszaki tanácsadáshoz, az újítók szakmai fejlődé­séhez. Időszerű feladat a különböző rendeletek és szabályok egyszerűsítése, mivel ezek sokszor féke­zik az újítók törekvéseit. Új lehetőségek alakulnak ki és igényesebb feladatok hárulnak a szakszerveze­tekre a KGST-országok tudományos-műszaki fej­lesztésének komplex programjából. A szakszerve­zeteknek is hozzá kell járulniuk a csehszlovák és a szovjet tudományos-műszaki munkahelyek együttműködésének bővítéséhez, a közvetlen ter­melési kapcsolatok megkötéséhez és a közös szer­vezetek létesítéséhez a tudomány és technika terü­letén. A gazdaság fejlesztése elképzelhetetlen a java­dalmazás szocialista elveinek következetes érvé­nyesítése nélkül. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a bérpolitika hatékonysága, a bérrendszer gazdasá­gi hatékonyságának növelésére vonatkozó program megvalósítása után sem felel meg sok szervezetben a kívánalmaknak. Nem differenciálnak elég bátran a prémiumok elosztásában, nem értékelik megfele­lően a kezdeményezést, a kiváló munkát. Még mindig nem értékelik megfelelően az alkotó mérnö­kök és technikusok tevékenységét. A javadalmazás­ban az egyenlősdi gyengíti az emberek kezdemé­nyezését és középszerű eredményekhez vezet. Ez megköveteli, hogy minden munkahelyen olyan légkört kell teremteni, amelyben anyagilag is, erkölcsileg is nagyobb elismerésben részesítik a jó minőségű munkát, a nagy teijesitményeket. Támo­gatni kell azokat a vezetőket, akik ennek szellemé­ben járnak el. Ugyanakkor nyíltan fel kell lépni mindaz ellen, ami akadályozza ezt a törekvést. Ez mindenekelőtt a szakszervezeti szervek feladata. A legjobb bérszabályzat sem elegendő, ha nem harcolunk elég következetesen az egyenlősdi ellen. A Szakszervezetek Központi Tanácsa továbbra is arra törekszik, hogy az egyes ágazatok között a bérek aránya megfelelően alakuljon, és a szüksé­ges források megteremtése után rendkívüli bérintéz­kedésekkel oldják meg azoknak az ágazatoknak a helyzetét, ahol a bérfejlődés dinamikája lemarad és nem felel meg a népgazdaság szükségleteinek. Ügyelni kell azonban arra, hogy a bérek módosítá­sát az adott ágazat teljesítményének növelése kí­sérje. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a bérezés gyakorlatának javításában és a differenciális foko­zásában bevált a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás. Felelősségteljes alkalmazása megnyilvánul a gazdasági eredményekben. Érthe­tetlen, hogy a pozitív tapasztalatok ellenére alkal­mazásával nem lehetünk elégedettek. A gazdasági és szakszervezeti szervek elismerik ugyan ennek a formának a jelentőségét, de többnyire csak a sza­vaknál maradnak. Ugyanez mondható el az önálló elszámolási rendszer bevezetéséről is. Tudatosíta­nunk kell, hogy az új feltételek között megváltozik az anyagi érdekeltséghez való hozzáállás, közvetlenül és egyértelműen a megteremtett forrásokból indu­lunk majd ki, és nemcsak a legyártott, hanem a piacon értékesített termékek mennyiségéből is. A gazdaság intenzifikálása egyre fontosabbá teszi a hatékony munkaerőgazdálkodást. Sokan továbbra is új munkaerőket követelnek, míg tovább­ra is nagy a munkaidő-veszteség. Vannak olyan ágazatok, ahol nagy a túlórák részaránya. Csak lassan sikerül megszüntetni a veszélyes és kevésbé hatékony munkafolyamatokat, korszerűsíteni az ela­vult részlegeket, csökkenteni a nehéz fizikai munka részarányát. Nem lehetünk elégedettek a műszaki-gazdasági dolgozók és a munkások szakképzettségének ki­használásával sem. Sokan végzik el a szakmunkás- képzőket, de a szakmunkások részaránya nem növekedik, jelenleg mintegy 61 százalékos. Figye­lembe kell venni a munkásfiatalok szakmai képzé­sének fogyatékosságaira vonatkozó észrevételeket. Az oktatási minisztériumoknak és az illetékes tár­cáknak meg kell oldaniuk a mai kedvezőtlen hely­zetet. III. Javítsuk a dolgozók munka- és életfeltételeiről való gondoskodást A dolgozókról való gondoskodás, amely magába foglalja mindazt, ami javítja munka- és életfeltételei­ket, hozzájárul az elégedettséghez, a szellemi fejlő­déshez és a társadalmi érvényesüléshez. A szak- szervezetek szociálpolitikájának fő tartalma és célja volt a múltban és lesz a jövőben is. Tudatosítjuk, hogy az életszínvonal emelése mindig a megterem­tett forrásoktól és értékektől fúgg. Az elmúlt években a nehézségek ellenére sike- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents