Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-11 / 85. szám, szombat
ÚJ szú 5 1987. IV. 11. Minden újra fogékonyan.. AZ ÉSSZERŰ ÉS KÖLTSÉGTAKARÉKOS TERMELÉS CÍFERI PÉLDÁI Újat, jobbat akaró közösség, amelynek tagjai szenvedéllyel váltják valóra mindazt, amivel hatékonyabbá és gazdaságosabbá tehetik termelésüket - igy jellemezhetjük a legtalálóbban a ciferi Béke Efsz közel félezer aktiv dolgozót számláló tagságát. Elnökük, Milan Krajčovič, joggal mondhatja, hogy növénytermesztő, állattenyésztő és a melléküzemet is magába foglaló műszaki szolgáltató ágazatuk egyaránt olyan eredményeket ér el, amelyekkel szlovákiai elsők, és más mezőgazdasági üzemeknek példát mutatnak. így aztán mi sem természetesebb, hogy évente a közeli és a távolabbi mezőgazdasági üzemekből is sok százan keresik fel egyes központjaikat, hogy a ciferi sikerekből, újszerűségekből és szervezési tapasztalatokból lehető legtöbbet merítsenek. Takarmányokból önellátóak Ján Sovik mérnök a páci takarmányközpont vezetője. Persze, akkor sem történne félreértés, ha a helységnevet elhagynánk, mivel a két és félezer hektáron gazdálkodó egységes földműves-szövetkezetnek csak ez az egy takarmány- központja van. A nyolcezer sertés és másfélezer szarvasmarha, s ezen belül a 850 tehén innen kapja mindennapi eledelét.- A központ negyedik éve üzemel. A tíz fedett tárolóban összesen kétezer tonna takarmányt tudunk elhelyezni. Jó feltételek mellett, majdnem veszteség nélkül, mivel a tartósított takarmányt az időjárási hatások nem károsítják. Ez olyan minőségű, amelyből végszükségben akár kenyeret is lehetne sütni - mutatta a kezébe vett kukoricaszem-csutka őrleményt, amit tavaly ősszel tartósítottak. A szomszédos épületben azt is elmagyarázta, hogy ezt a takarmányt miként hasznosítják. A szem- csutkakeveréket etetés előtt saját készítésű gépükkel osztályozzák. A lisztet és a finomabb szemcséket (az anyagnak megközelítően hetven százalékát) külön választják, és ezt a sertésekkel etetik. A nagyobb pon hosszabbított műszakban dolgoznak, vagyis az állatok etetését lényegében hárman is győzik. Az ésszerű és kevés munkaerővel megoldható, de ugyanakkor aránylag költséges beruházást sem igénylő etetés két alapgépe a takarmányhordó és egyben adagoló, illetve takarmánykeverő gépkocsi. Ez utóbbi is sorozatgyártmány, de azzal a különbséggel, hogy a szövetkezet újítói egy elektronikus mérleggel is ellátták. így a takarmányadag egyes összetevőit a nagyban összekevert takarmányba az optimális értékekhez viszonyítva maximálisan tíz kilogrammos eltérésekkel adagolhatják. Alkotó szenvedély Az újat és jobbat akarás mellett a tagok ilyen jellegű tulajdonságára is sorakoznak a bizonyítékok. Legtöbbjük a szövetkezet névadó falujában, a melléküzem gépgyártó műhelyeiben található, ahová Oto Hradský mérnök, szaktanácsadó kísért el. A legújabb tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazását és az újszerű technológiák bevezetését lehetővé tevő első újításaikat már csak elméletben összegezhette, mivel az idő haladtával feleslegessé váltak, illetve más gépek gyártásának adták át helyüket.- A szemes kukorica újszerű beígy a gépgyártó részleg egyre igényesebb célokat tűzött ki, s azokat valóra is váltotta. A bizonyítékokat, a vadonatúj és keresett mezőgazdasági gépeket már közvetlenül is szemügyre vehettük. A nehéz tárcsás tarlóhántó a mezőgazdasági üzemekben pótolhatatlan szolgálatot tesz. Vít Drobný szerelés közben szemcséket -és a csutkamaradványokat tartalmazó részt a szarvas- marhák kapják. A legtermékenyebb, vagyis a naponta 20-25 liter tejet adó tehenek napi takarmányadagjába tíz kilogrammot kevernek belőle. Ezenkívül még ugyanennyi lóbab és hat kilogramm árpa alapanyagú teljes növényi zúzalék, négy kilogramm lucernaszenázs és feleennyi lucernaszéna egészíti ki a napi takarmányadagot. A 15-20 liter között, illetve 15 liter alatt tejelő állatok adagja mérsékeltebb, és külön csoportot képeznek az ellés előtt álló tehenek. Talán már feltűnt, hogy Sovík mérnök csak egyszerűen takarmányokról beszélt, nem tett különbséget tömeg- és koncentrált takarmányok között. Ez nem véletlen, ugyanis a szövetkezet takarmány- keverékeket már évek óta nem vásárol. Teljes egészében önellátó, s így a hús- és a tejtermelés is gazdaságosabb. Ebben persze a takarmány minősége is szerepet játszik. A teljes egészében „házilag gyártott“ takarmány kiváló minőségére a tavalyi 5007 literes fejési átlag, az üszők 845 és a hízósertések 620 grammos napi átlagos súly- gyarapodása a lehető legmeggyőzőbb bizonyíték. Hárman harminc munkáját- A takarmánygazdálkodás korszerűsítése során az állatok etetésében is számos újdonságot vezettünk be. Az üszők és a tehenek istállóit szabadtartásosra alakítottuk és az etetéssel járó valamennyi munkát gépesítettük, fgy amíg korábban a másfélezer szarvasmarha etetéséhez harminc dolgozóra volt szükség, most hat is elég. Hárman- hárman az egymást követő két natakarítását és szárítás nélküli tárolását Szlovákiában az elsők között kezdtük alkalmazni, amikor még megfelelő gépek sem álltak rendelkezésünkre. Ezért már 1981-ben Oto Hradský szaktanácsadó megmutatta a korszerű korszerűbb változatát, a 18 soros vetőgépet (Lőrincz János és a CSTK felvételei) átalakítottuk az első gabonakombájnokat, és rövidesen a daráló gépet is elkészítettük, amelyből aztán közel háromszáz darabot gyártottunk. Az újabb ismereteknek és igényeknek megfelelően a szem-csutkakeverék osztályozására is megszerkesztettük a megfelelő gépet. Az évek múlásával az alkotó szenvedély új ismeretekkel és gazdag tapasztalatokkal is kiegészült, „Ez olyan minőségű, amelyből végszükségben akár kenyeret is lehetne sütni“ mondja Ján Sovík, a takarmányközpont vezetője- Ez a régebbi - mutatta kísérőm a nehéz tárcsás tarlószántót. - A szemes kukoricát termesztő mezőgazdasági üzemekben pótolhatatlan szolgálatot tesz. Két, 420 és 600 centiméteres munkaszélességben készül, és egyfajta csapágy kivételével teljes egészében saját gyártmány. Nem így a legújabb gép, amelynek gyártásában huszonnégy üzemmel kooperálnak. Persze, ez legalább ennyivel összetettebb, hiszen nem másról, mint az egyik legkorszerűbb, szemes kukorica, cukorrépa és hüvelyesek vetésére egyaránt alkalmas, Becker típusú pneumatikus vetögépről van szó.- A tárcsás talajművelőhöz hasonlóan ez is devizakiváltó termék. Nyugati valutáért ugyanis csak a vetőszerkezetet vásároljuk, így egy kész vetőgép áráért két és fél vetőgéphez elégséges alkatrészt hozunk be. Az első két vetögépet a Viliam Jursa vezette szocialista munkabrigád tagjai a CSKP XVII. kongresz- szusának tiszteletére készítették el. Tavaly összesen ötven, az idén pedig már kétszer annyi Becker típusú vetőgépet gyártunk. Nem lenne ciferi a példa, ha kísérőm csak ennyit mondhatott volna. Megmutatta ugyanis az eredeti vetőgép már általuk továbbfejlesztett változatát, amivel a korábbi tizenkettő helyett tizennyolc sor cukorrépa vethető. Arról is tájékoztatott, hogy a gyártás valutaigényét fokozatosan csökkenteni akarják. A tervek szerint már jövőre maguk készítik a vetőkorongokat, amelyek megmunkálása rendkívüli pontosságot igényel.- A tudományos- műszaki fejlesztés komplex és állandó feladat. Az új eljárás és a korszerűbb termelés csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha egy adott munkafolyamattal kapcsolatos minden részterületet korszerűsítünk. A takarmánytermesztéssel együtt például a tartósítást, a raktározást, az etetést, és természetesen az emberek, állat- gondozók, fejők stb. gondolkodás- módját is. Ugyanígy az is fontos, hogy az elért eredménnyel sose elégedjünk meg. Ennek szellemében akarunk még az egyébként világ- színvonalú vetőgépnél is jobbat gyártani - summázta Oto Hradský a leglényegesebb tanulságokat. EGRI FERENC A feljelentés elmaradt? EGY LEVÉL NYOMÁBAN Egy nagyarányú leltárhiányról tudósított minket a „25 elkeseredett elárusítónő“ aláírás mögé rejtőzött komáromi (Komárno) levélíró. A levél megírásárá az bírta rá, hogy a hiány egy részét nekik, az elárusítónőknek kellett megtéríteniük, annak ellenére, hogy ,,a vállalatnál mindenkinek tudomása volt arról, hogy a főnök és a helyettese naponta fogyasztottak szeszes italt és ezáltal elhanyagolták kötelességeiket.“ Azt, aki súlyos mulasztással jelentős kárt okoz, a törvény szerint büntetőeljárásban kell felelősségre vonni. Éppen ezért meglepődtünk, amikor a továbbiakban azt olvastuk, hogy a vállalat nem értesítette sem a rendőrséget, sem az ügyészséget. Igaz ugyan, hogy a leltárhiányt, legyen az bármily nagy összegű is, a vállalatok nem kötelesek jelenteni az ügyészségnek, de más a helyzet akkor, ha a leltárhiányt valaki fontos kötelességei megszegésével okozta. Ezek már olyan, bűncselekményre utaló körülmények, amelyekről haladéktalanul értesíteni kell az ügyészséget Ne szólj szám Elindultunk hát Komáromba, hogy megtudjuk, melyik vállalat intézi ilyen kurtán-furcsán egy bűncselekmény-gyanús leltárhiány ügyét. A városközpontban dolgozó elárusi- tónőktől a levél tartalmát idézve perceken belül megtudjuk: „Ez Gyuri bácsi üzlete lehet“. A Zdroj 014-es üzletében az áruval megrakott pultok között figyelő fehér köpenyes fiatalasszonytól megkérdeztük, ebből az üzletből érkezhetett-e a panasz. - Igen, itt volt a kálót leszámítva 61 ezer koronás leltárhiány októberben, de már lefogták a fizetésünkből! - csodálkozik a levél elolvasása után. Többet azonban nem sikerül megtudnunk tőle. Én itt dolgozom - adja értésünkre, hogy mesélhetne ugyan, de nem akar. A következő elárusítónővel Gyuri bácsi utódjának irodájában próbálunk beszélgetni. - Még nem telt le a felmondásom - mentegetőzik ő is. Még egy kérdést teszünk fel új fönöknője jelenlétében; mennyit vontak le a fizetéséből és mennyit keresett havonta? Megmondja, ám azon nyomban ízelítőt kapunk a munkahelyi légkörről. A fönöknő, aki jóval az októberi leltárt követően került az üzletbe és a saját bevallása szerint nem tud arról, mi történt a leltározás előtt, nem éppen udvarias hangon kéri számon tőle, miért nem mond igazat, merthogy többet kellett keresnie. Az elárusítónő megalázva, szégyenében elvörösödve hallgat. Kitérő válaszokat kapunk három további, de már más üzletben dolgozó elárusítónőtől is. Az elkeseredés azonban kitör belőlük. - Senki sem bizonyította, hogy bűnösök vagyunk, mégis minket hibáztattak, büntettek. Úgy néznek ránk, mint a tolvajokra. Végül, eljutunk Kálmán Zsuzsához, az üzlet egykori műszakvezetö- jéhez. A lakására szinte velem egyi- dőben érkeznek meg néhányan a volt munkatársnői közül.- Nem tudjuk ki írta ezt a levelet - forgatja a névtelen panaszt Kálmán Zsuzsa. - Pedig több helyre is küldtünk panaszt, de ezeket alá is irtuk. Mind a huszonötén. Jó okunk volt rá. Október 6-án volt a leltár, amely után egyenként behívattak minket egy bizottság elé, hogy. egyezzünk bele a hiánynak a munkabérünkből történő levonásába. Hiába mondtuk, hogy nem mi okoztuk a hiányt, hogy a főnök részeges volt, nem törődött semmivel, és a helyettese úgy sáfárkodott ahogy akart. Vagy harmincezer koronát vett ki például a pénztárból, de hogy visz- szatette-e? A barátnője, egy kocsma vezetője tőlünk hordta az italt. A pénztárnál nem fizetett érte, ez biztos. Tény az is, hogy a feljelentésünket követően a kocsmában megtartott váratlan leltározásnál 23 ezer korona többletet állapítottak meg. Érveltek azzal is, hogy mégiscsak mi okoztuk a hiányt azzal, hogy nem jelentettük a főnök italozását. De hát tudtak erről, ismerte öt mindenki, egyszer még fújatták is. Persze, eredményesen. Mégsem kapott fegyelmi büntetést, csak figyelmeztették. Mi értelme lett volna akkor, hogy jelentsük a részegeskedését? Ami pedig a helyettes tevékenységét illeti, a hiány megállapításáig nem volt okunk a bizalmatlanságra. Meg aztán, ennél a vállalatnál az elárusító- nőnek a főnökével szemben nemigen lehet igaza. Hárman mentek el panaszkodni a főnökre, s másnap már mindhárman más üzletben dolgoztak.- November első napjaiban nagyon furcsállottuk már, hogy a rendőrség nem tesz semmit ebben az ügyben. Ezért 4-én vagy 5-én elmentünk érdeklődni. Csodálkoztak. Nem tudtak semmiről, mert nem érkezett hozzájuk feljelentés. Ezzel aztán betelt a pohár. Tizenketten azonnal megírtuk a felmondást. És vég nélkül sorolják panaszaikat... Valóban az elárusítónők hibáztathatok a leltárhiányért, mert nem jelentették az üzlet vezetésében tapasztalt hiányosságokat? Miért kaptunk öt elárusítónőtől oly furcsa, kitérő válaszokat annak ellenére, hogy korábban saját aláírásukkal hitelesítették a panaszukat? Mennyiben akadályozza a szocialista vagyon védelmét a nyílt légkör hiánya, a „ne szólj szám, nem fáj fejem“ szelleme? És hogyan hibáztathatja a Zdroj vezetése az elárusítónőket azért, amit maga sem tett meg- a jelentés elmulasztásáért? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztattak, amíg a Zdroj hurbanovói üzemének vezetőivel próbálkoztunk kapcsolatba lépni. Egy hónap után - haladéktalanul- Nem igaz, hogy tudtunk volna az üzletvezető és a helyettese italozásáról, hisz ezt senki sem jelentette nekünk - állította határozottan Katarína Lubuškyová igazgatónő, amikor sikerült végre találkoznunk.- A leltározási időszak folyamán 25 ellenőrzés volt az üzletben és az ellenőrök egyetlen esetben sem észleltek italozást. Egy esetben állapította meg az üzemi ellenőr, hogy az üzletvezető alkoholt fogyasztott, de nem volt ittas. írásbeli figyelmeztetésben részesítettük. Az elárusító- nőknek azonban elsőrendű kötelességük lett volna az üzlet vezetésében mutatkozó hiányosságok azonnali jelentése. Ezáltal mentesültek volna az anyagi felelősségük alól. A három elárusítónőt az üzem jogtanácsosának állítása szerint nem az üzletvezetőre tett panasz miatt, hanem a „saját kérésükre helyezték át“. És amikor rátértünk a vállalat törvényes feljelentési kötelezettségére, az igazgatónő kijelentette, hogy ők idejében, vagyis a leltározás lezárása után tettek feljelentést, bár szerinte eddig semmi sem utal arra, hogy az üzletben a leltárhiánnyal összefüggésben álló bűn- cselekmény történt volna. A jogtaná- csosnó ugyanezt a nézetet vallotta, miközben elénk tette az okmányt, mely szerint a vállalat feljelentését november 7-én vette át személyesen egy rendőrtiszt. A Zdroj tehát mégiscsak teljesítette feljelentési kötelezettségét, bár csak azután, hogy az elárusítónők majd egy hónappal a leltározás után „érdeklődtek“ a rendőrségen. Sajnálatos, de eltérően értelmezzük, mit is jelent a „haladéktalanul“, sőt azt is, hogy mi tekinthető bűncselekménynek. Mert a jogtanácsosnő például lehetségesnek tartja, hogy az elárusítónők hordták el a hiányzó árut, ám amikor azt firtattuk, hogy ez nem lenne-e olyan bűncselekmény, amelyet haladéktalanul jelenteniük kellett volna, azt a sajátos nézetet fejtette ki, hogy a dolgozó a rábízott értékek eltulajdonításáért csak munkajogi, megtérítési kötelezettséggel tartozik. Magyarán, a sikkasztás nem bűncselekmény. Akkor pedig hogy is lehetne az a súlyos mulasztással okozott kár?! Hogy bűncselekmény történt-e s ki követte el, annak eldöntése a bűnüldöző szervekre tartozik. Közismert viszont, hogy bizonyítani bármilyen eseményt is annál nehezebb, minél régebben történt. A fel- jelentési kötelesség haladéktalan teljesítése tehát nem öncél - még akkor sem, ha az elmulasztásából eredő bizonyítási nehézségek ugyanúgy nem a vállalatot terhelik, mint ahogy nem a vállalatot, hanem a dolgozókat, a társadalmat sújtják az események bizonyíthatatlansá- gából, a helytelen káderpolitikából, a munkafegyelem hiányosságaiból eredő károk. FEKETE MARIAN