Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-11 / 85. szám, szombat

ÚJ szú 5 1987. IV. 11. Minden újra fogékonyan.. AZ ÉSSZERŰ ÉS KÖLTSÉGTAKARÉKOS TERMELÉS CÍFERI PÉLDÁI Újat, jobbat akaró közösség, amelynek tagjai szenve­déllyel váltják valóra mindazt, amivel hatékonyabbá és gazdaságosabbá tehetik termelésüket - igy jellemezhet­jük a legtalálóbban a ciferi Béke Efsz közel félezer aktiv dolgozót számláló tagságát. Elnökük, Milan Krajčovič, joggal mondhatja, hogy növénytermesztő, állattenyésztő és a melléküzemet is magába foglaló műszaki szolgálta­tó ágazatuk egyaránt olyan eredményeket ér el, ame­lyekkel szlovákiai elsők, és más mezőgazdasági üze­meknek példát mutatnak. így aztán mi sem természete­sebb, hogy évente a közeli és a távolabbi mezőgazdasá­gi üzemekből is sok százan keresik fel egyes központjai­kat, hogy a ciferi sikerekből, újszerűségekből és szerve­zési tapasztalatokból lehető legtöbbet merítsenek. Takarmányokból önellátóak Ján Sovik mérnök a páci takar­mányközpont vezetője. Persze, ak­kor sem történne félreértés, ha a helységnevet elhagynánk, mivel a két és félezer hektáron gazdálko­dó egységes földműves-szövetke­zetnek csak ez az egy takarmány- központja van. A nyolcezer sertés és másfélezer szarvasmarha, s ezen belül a 850 tehén innen kapja min­dennapi eledelét.- A központ negyedik éve üze­mel. A tíz fedett tárolóban összesen kétezer tonna takarmányt tudunk el­helyezni. Jó feltételek mellett, majd­nem veszteség nélkül, mivel a tartó­sított takarmányt az időjárási hatá­sok nem károsítják. Ez olyan minő­ségű, amelyből végszükségben akár kenyeret is lehetne sütni - mutatta a kezébe vett kukoricaszem-csutka őrleményt, amit tavaly ősszel tartó­sítottak. A szomszédos épületben azt is elmagyarázta, hogy ezt a takar­mányt miként hasznosítják. A szem- csutkakeveréket etetés előtt saját készítésű gépükkel osztályozzák. A lisztet és a finomabb szemcséket (az anyagnak megközelítően hetven százalékát) külön választják, és ezt a sertésekkel etetik. A nagyobb pon hosszabbított műszakban dol­goznak, vagyis az állatok etetését lényegében hárman is győzik. Az ésszerű és kevés munkaerő­vel megoldható, de ugyanakkor aránylag költséges beruházást sem igénylő etetés két alapgépe a takar­mányhordó és egyben adagoló, illet­ve takarmánykeverő gépkocsi. Ez utóbbi is sorozatgyártmány, de azzal a különbséggel, hogy a szövetkezet újítói egy elektronikus mérleggel is ellátták. így a takarmányadag egyes összetevőit a nagyban összekevert takarmányba az optimális értékek­hez viszonyítva maximálisan tíz ki­logrammos eltérésekkel adagol­hatják. Alkotó szenvedély Az újat és jobbat akarás mellett a tagok ilyen jellegű tulajdonságára is sorakoznak a bizonyítékok. Leg­többjük a szövetkezet névadó falujá­ban, a melléküzem gépgyártó mű­helyeiben található, ahová Oto Hradský mérnök, szaktanácsadó kí­sért el. A legújabb tudományos is­meretek gyakorlati alkalmazását és az újszerű technológiák bevezetését lehetővé tevő első újításaikat már csak elméletben összegezhette, mi­vel az idő haladtával feleslegessé váltak, illetve más gépek gyártásá­nak adták át helyüket.- A szemes kukorica újszerű be­így a gépgyártó részleg egyre igé­nyesebb célokat tűzött ki, s azokat valóra is váltotta. A bizonyítékokat, a vadonatúj és keresett mezőgazda­sági gépeket már közvetlenül is sze­mügyre vehettük. A nehéz tárcsás tarlóhántó a mezőgazdasági üzemekben pótolhatatlan szolgálatot tesz. Vít Drobný szerelés közben szemcséket -és a csutkamaradvá­nyokat tartalmazó részt a szarvas- marhák kapják. A legtermékenyebb, vagyis a naponta 20-25 liter tejet adó tehenek napi takarmányadagjá­ba tíz kilogrammot kevernek belőle. Ezenkívül még ugyanennyi lóbab és hat kilogramm árpa alapanyagú tel­jes növényi zúzalék, négy kilo­gramm lucernaszenázs és feleennyi lucernaszéna egészíti ki a napi ta­karmányadagot. A 15-20 liter kö­zött, illetve 15 liter alatt tejelő állatok adagja mérsékeltebb, és külön cso­portot képeznek az ellés előtt álló tehenek. Talán már feltűnt, hogy Sovík mérnök csak egyszerűen takarmá­nyokról beszélt, nem tett különbsé­get tömeg- és koncentrált takarmá­nyok között. Ez nem véletlen, ugyanis a szövetkezet takarmány- keverékeket már évek óta nem vá­sárol. Teljes egészében önellátó, s így a hús- és a tejtermelés is gazdaságosabb. Ebben persze a ta­karmány minősége is szerepet ját­szik. A teljes egészében „házilag gyártott“ takarmány kiváló minősé­gére a tavalyi 5007 literes fejési átlag, az üszők 845 és a hízóserté­sek 620 grammos napi átlagos súly- gyarapodása a lehető legmeggyő­zőbb bizonyíték. Hárman harminc munkáját- A takarmánygazdálkodás kor­szerűsítése során az állatok eteté­sében is számos újdonságot vezet­tünk be. Az üszők és a tehenek istállóit szabadtartásosra alakítottuk és az etetéssel járó valamennyi munkát gépesítettük, fgy amíg ko­rábban a másfélezer szarvasmarha etetéséhez harminc dolgozóra volt szükség, most hat is elég. Hárman- hárman az egymást követő két na­takarítását és szárítás nélküli tárolá­sát Szlovákiában az elsők között kezdtük alkalmazni, amikor még megfelelő gépek sem álltak rendel­kezésünkre. Ezért már 1981-ben Oto Hradský szaktanácsadó megmutatta a korsze­rű korszerűbb változatát, a 18 soros vetőgépet (Lőrincz János és a CSTK felvételei) átalakítottuk az első gabonakombáj­nokat, és rövidesen a daráló gépet is elkészítettük, amelyből aztán közel háromszáz darabot gyártottunk. Az újabb ismereteknek és igényeknek megfelelően a szem-csutkakeverék osztályozására is megszerkesztet­tük a megfelelő gépet. Az évek múlásával az alkotó szenvedély új ismeretekkel és gaz­dag tapasztalatokkal is kiegészült, „Ez olyan minőségű, amelyből vég­szükségben akár kenyeret is lehetne sütni“ mondja Ján Sovík, a takar­mányközpont vezetője- Ez a régebbi - mutatta kísérőm a nehéz tárcsás tarlószántót. - A szemes kukoricát termesztő me­zőgazdasági üzemekben pótolhatat­lan szolgálatot tesz. Két, 420 és 600 centiméteres munkaszélességben készül, és egyfajta csapágy kivéte­lével teljes egészében saját gyárt­mány. Nem így a legújabb gép, amely­nek gyártásában huszonnégy üzem­mel kooperálnak. Persze, ez lega­lább ennyivel összetettebb, hiszen nem másról, mint az egyik legkor­szerűbb, szemes kukorica, cukorré­pa és hüvelyesek vetésére egyaránt alkalmas, Becker típusú pneumati­kus vetögépről van szó.- A tárcsás talajművelőhöz ha­sonlóan ez is devizakiváltó termék. Nyugati valutáért ugyanis csak a ve­tőszerkezetet vásároljuk, így egy kész vetőgép áráért két és fél vető­géphez elégséges alkatrészt hozunk be. Az első két vetögépet a Viliam Jursa vezette szocialista munkabri­gád tagjai a CSKP XVII. kongresz- szusának tiszteletére készítették el. Tavaly összesen ötven, az idén pe­dig már kétszer annyi Becker típusú vetőgépet gyártunk. Nem lenne ciferi a példa, ha kísé­rőm csak ennyit mondhatott volna. Megmutatta ugyanis az eredeti vetőgép már általuk továbbfej­lesztett változatát, amivel a korábbi ti­zenkettő helyett ti­zennyolc sor cukorré­pa vethető. Arról is tájékoztatott, hogy a gyártás valutaigé­nyét fokozatosan csökkenteni akarják. A tervek szerint már jövőre maguk készítik a vetőkorongokat, amelyek megmunká­lása rendkívüli pon­tosságot igényel.- A tudományos- műszaki fejlesztés komplex és állandó feladat. Az új eljárás és a korszerűbb ter­melés csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha egy adott munkafolyamat­tal kapcsolatos min­den részterületet kor­szerűsítünk. A takar­mánytermesztéssel együtt például a tartó­sítást, a raktározást, az etetést, és természetesen az emberek, állat- gondozók, fejők stb. gondolkodás- módját is. Ugyanígy az is fontos, hogy az elért eredménnyel sose elé­gedjünk meg. Ennek szellemében akarunk még az egyébként világ- színvonalú vetőgépnél is jobbat gyártani - summázta Oto Hradský a leglényegesebb tanulságokat. EGRI FERENC A feljelentés elmaradt? EGY LEVÉL NYOMÁBAN Egy nagyarányú leltárhiányról tu­dósított minket a „25 elkeseredett elárusítónő“ aláírás mögé rejtőzött komáromi (Komárno) levélíró. A le­vél megírásárá az bírta rá, hogy a hiány egy részét nekik, az elárusí­tónőknek kellett megtéríteniük, an­nak ellenére, hogy ,,a vállalatnál mindenkinek tudomása volt arról, hogy a főnök és a helyettese napon­ta fogyasztottak szeszes italt és ezáltal elhanyagolták kötelességei­ket.“ Azt, aki súlyos mulasztással jelentős kárt okoz, a törvény szerint büntetőeljárásban kell felelősségre vonni. Éppen ezért meglepődtünk, amikor a továbbiakban azt olvastuk, hogy a vállalat nem értesítette sem a rendőrséget, sem az ügyészséget. Igaz ugyan, hogy a leltárhiányt, le­gyen az bármily nagy összegű is, a vállalatok nem kötelesek jelenteni az ügyészségnek, de más a helyzet akkor, ha a leltárhiányt valaki fontos kötelességei megszegésével okoz­ta. Ezek már olyan, bűncselek­ményre utaló körülmények, ame­lyekről haladéktalanul értesíteni kell az ügyészséget Ne szólj szám Elindultunk hát Komáromba, hogy megtudjuk, melyik vállalat intézi ilyen kurtán-furcsán egy bűncselek­mény-gyanús leltárhiány ügyét. A városközpontban dolgozó elárusi- tónőktől a levél tartalmát idézve per­ceken belül megtudjuk: „Ez Gyuri bácsi üzlete lehet“. A Zdroj 014-es üzletében az áru­val megrakott pultok között figyelő fehér köpenyes fiatalasszonytól megkérdeztük, ebből az üzletből ér­kezhetett-e a panasz. - Igen, itt volt a kálót leszámítva 61 ezer koronás leltárhiány októberben, de már le­fogták a fizetésünkből! - csodálkozik a levél elolvasása után. Többet azonban nem sikerül megtudnunk tőle. Én itt dolgozom - adja érté­sünkre, hogy mesélhetne ugyan, de nem akar. A következő elárusítónő­vel Gyuri bácsi utódjának irodájában próbálunk beszélgetni. - Még nem telt le a felmondásom - mentegető­zik ő is. Még egy kérdést teszünk fel új fönöknője jelenlétében; mennyit vontak le a fizetéséből és mennyit keresett havonta? Megmondja, ám azon nyomban ízelítőt kapunk a munkahelyi légkörről. A fönöknő, aki jóval az októberi leltárt követően került az üzletbe és a saját bevallása szerint nem tud arról, mi történt a leltározás előtt, nem éppen udvari­as hangon kéri számon tőle, miért nem mond igazat, merthogy többet kellett keresnie. Az elárusítónő meg­alázva, szégyenében elvörösödve hallgat. Kitérő válaszokat kapunk három további, de már más üzletben dolgozó elárusítónőtől is. Az elkese­redés azonban kitör belőlük. - Senki sem bizonyította, hogy bűnösök va­gyunk, mégis minket hibáztattak, büntettek. Úgy néznek ránk, mint a tolvajokra. Végül, eljutunk Kálmán Zsuzsá­hoz, az üzlet egykori műszakvezetö- jéhez. A lakására szinte velem egyi- dőben érkeznek meg néhányan a volt munkatársnői közül.- Nem tudjuk ki írta ezt a levelet - forgatja a névtelen panaszt Kál­mán Zsuzsa. - Pedig több helyre is küldtünk panaszt, de ezeket alá is irtuk. Mind a huszonötén. Jó okunk volt rá. Október 6-án volt a leltár, amely után egyenként behívattak minket egy bizottság elé, hogy. egyezzünk bele a hiánynak a mun­kabérünkből történő levonásába. Hi­ába mondtuk, hogy nem mi okoztuk a hiányt, hogy a főnök részeges volt, nem törődött semmivel, és a helyet­tese úgy sáfárkodott ahogy akart. Vagy harmincezer koronát vett ki például a pénztárból, de hogy visz- szatette-e? A barátnője, egy kocs­ma vezetője tőlünk hordta az italt. A pénztárnál nem fizetett érte, ez biztos. Tény az is, hogy a feljelenté­sünket követően a kocsmában meg­tartott váratlan leltározásnál 23 ezer korona többletet állapítottak meg. Érveltek azzal is, hogy mégiscsak mi okoztuk a hiányt azzal, hogy nem jelentettük a főnök italozását. De hát tudtak erről, ismerte öt mindenki, egyszer még fújatták is. Persze, eredményesen. Mégsem kapott fe­gyelmi büntetést, csak figyelmeztet­ték. Mi értelme lett volna akkor, hogy jelentsük a részegeskedését? Ami pedig a helyettes tevékenységét ille­ti, a hiány megállapításáig nem volt okunk a bizalmatlanságra. Meg az­tán, ennél a vállalatnál az elárusító- nőnek a főnökével szemben nem­igen lehet igaza. Hárman mentek el panaszkodni a főnökre, s másnap már mindhárman más üzletben dol­goztak.- November első napjaiban na­gyon furcsállottuk már, hogy a rendőrség nem tesz semmit ebben az ügyben. Ezért 4-én vagy 5-én elmentünk érdeklődni. Csodálkoz­tak. Nem tudtak semmiről, mert nem érkezett hozzájuk feljelentés. Ezzel aztán betelt a pohár. Tizenketten azonnal megírtuk a felmondást. És vég nélkül sorolják panasza­ikat... Valóban az elárusítónők hibáztat­hatok a leltárhiányért, mert nem je­lentették az üzlet vezetésében ta­pasztalt hiányosságokat? Miért kap­tunk öt elárusítónőtől oly furcsa, ki­térő válaszokat annak ellenére, hogy korábban saját aláírásukkal hi­telesítették a panaszukat? Mennyi­ben akadályozza a szocialista va­gyon védelmét a nyílt légkör hiánya, a „ne szólj szám, nem fáj fejem“ szelleme? És hogyan hibáztathatja a Zdroj vezetése az elárusítónőket azért, amit maga sem tett meg- a jelentés elmulasztásáért? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztattak, amíg a Zdroj hurbanovói üzemének vezetőivel próbálkoztunk kapcsolat­ba lépni. Egy hónap után - haladéktalanul- Nem igaz, hogy tudtunk volna az üzletvezető és a helyettese italo­zásáról, hisz ezt senki sem jelentette nekünk - állította határozottan Katarína Lubuškyová igazgatónő, amikor sikerült végre találkoznunk.- A leltározási időszak folyamán 25 ellenőrzés volt az üzletben és az ellenőrök egyetlen esetben sem észleltek italozást. Egy esetben álla­pította meg az üzemi ellenőr, hogy az üzletvezető alkoholt fogyasztott, de nem volt ittas. írásbeli figyelmez­tetésben részesítettük. Az elárusító- nőknek azonban elsőrendű köteles­ségük lett volna az üzlet vezetésé­ben mutatkozó hiányosságok azon­nali jelentése. Ezáltal mentesültek volna az anyagi felelősségük alól. A három elárusítónőt az üzem jogtanácsosának állítása szerint nem az üzletvezetőre tett panasz miatt, hanem a „saját kérésükre helyezték át“. És amikor rátértünk a vállalat törvényes feljelentési köte­lezettségére, az igazgatónő kijelen­tette, hogy ők idejében, vagyis a lel­tározás lezárása után tettek feljelen­tést, bár szerinte eddig semmi sem utal arra, hogy az üzletben a leltárhi­ánnyal összefüggésben álló bűn- cselekmény történt volna. A jogtaná- csosnó ugyanezt a nézetet vallotta, miközben elénk tette az okmányt, mely szerint a vállalat feljelentését november 7-én vette át személye­sen egy rendőrtiszt. A Zdroj tehát mégiscsak teljesí­tette feljelentési kötelezettségét, bár csak azután, hogy az elárusítónők majd egy hónappal a leltározás után „érdeklődtek“ a rendőrségen. Saj­nálatos, de eltérően értelmezzük, mit is jelent a „haladéktalanul“, sőt azt is, hogy mi tekinthető bűncse­lekménynek. Mert a jogtanácsosnő például lehetségesnek tartja, hogy az elárusítónők hordták el a hiányzó árut, ám amikor azt firtattuk, hogy ez nem lenne-e olyan bűncselekmény, amelyet haladéktalanul jelenteniük kellett volna, azt a sajátos nézetet fejtette ki, hogy a dolgozó a rábízott értékek eltulajdonításáért csak mun­kajogi, megtérítési kötelezettséggel tartozik. Magyarán, a sikkasztás nem bűncselekmény. Akkor pedig hogy is lehetne az a súlyos mulasz­tással okozott kár?! Hogy bűncselekmény történt-e s ki követte el, annak eldöntése a bűnüldöző szervekre tartozik. Közismert viszont, hogy bizonyítani bármilyen eseményt is annál nehe­zebb, minél régebben történt. A fel- jelentési kötelesség haladéktalan teljesítése tehát nem öncél - még akkor sem, ha az elmulasztásából eredő bizonyítási nehézségek ugyanúgy nem a vállalatot terhelik, mint ahogy nem a vállalatot, hanem a dolgozókat, a társadalmat sújtják az események bizonyíthatatlansá- gából, a helytelen káderpolitikából, a munkafegyelem hiányosságaiból eredő károk. FEKETE MARIAN

Next

/
Thumbnails
Contents