Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-08 / 82. szám, szerda
A Rudé právo és a Pravda brigádjának kijevi és szumi naplójából ÚJ szú 5 1987. IV. 8. I. A tudomány és a gyakorlat összekötő hidjai Az alkotóképesség hatékony kihasználásának új útjai • Hosszú távú tudományos-műszaki fejlesztési program a pártszervek kezdeményezése alapján • Határozott lépések az együttműködés magasabb formáinak érvényesítésében Aki Kijev és Szumi nevét hallja, bizonyára azonnal tudja, hogy az ukrajnai SZSZK-ról van szó. A köztársaság fővárosát, Kijevet sokak számára nem is kell külön bemutatni. Ennek a városnak azonban kiemelkedően fontos helye van a Szovjetunióban a gazdasági és szociális haladás gyorsítási stratégiájának megvalósítása, valamint a tudomány, a műszaki kutatás és a termelés integrálódásának szervezési-gazdasági formái szempontjából is. Ezt a tényt Mihail Gorbacsov elvtárs a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseiről 1985 júniusában tartott tanácskozáson a következő szavakkal húzta alá: ,,A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának keretei között nagyon hatékonynak bizonyult a komplex ágazatközi tudományos-műszaki központok kialakítása, a J. O. Paton Villamoshegesztési Intézet és más tudományos intézetek tapasztalatai alapján Szumi viszont igen jelentős ipari központ Ukrajnában, s újabban az önfinanszírozás sikeres kísérleti alkalmazásával vált nevezetessé országszerte és nemzetközi viszonylatban is, amit a gazdasági mechanizmus átalakítása keretében az itt működő M. V. Frunze Gépipari Tudományos Termelési Egyesülésben vezettek be. A Rudé právo és a Pravda brigádja, amely ez év márciusában az említett városokba látogatott, elsősorban erre a két témakörre összpontosította a figyelmét. A brigád tagjai voltak: Stanislav Šourek, szövetségi pénzügyminiszter-helyettes, Juraj Kováč, az SZLKP KB dolgozója, Dušan Paulik, a Csehszlovák Áilami Bank Szlovákiai Föintézetének vezérigazgató-helyettese, a Pravda szerkesztőségéből Arnošt Bak, helyettes fő- szerkesztő, Peter Sitányi, a gazdaságpolitikai rovat vezetője, Jozef Šupšák szerkesztő, Miroslav Polakovič fotoriporter, a Rudé právo szerkesztőségéből Zdenék Hoffmann, a népgazdasági rovat szerkesztője, az Új Szó szerkesztőségéből Makrai Miklós, a népgazdasági rovat vezetője. Ukrajna Kommunista Pártjának Kijevi Városi Bizottságán a brigád tagjaival beszélgettek: Szvetlana Valosina, az UKP Kijevi Városi Bizottságának titkára, Jurij Fedorenko osztályvezető és a bizottság további dolgozói. A brigád tagjai ezután a kijevi I. I. Lepsze Gépgyárba látogattak. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiáján Arnold Sipakov akadémikus, az intézmény tudományos titkára fogadta a brigádot, további tudományos dolgozók részvételével. Szumiban a brigád tagjai először Anatolij Bondaren- kóval, az UKP Szumi Területi Bizottságának titkárával találkoztak, majd pedig részletesen megismerkedtek az önfinanszírozás és a teljes önelszámolás úttörőinek tapasztalataival az M. V. Frunze Tudományos Termelési Egyesülésben. Mindenkinek, aki először érkezik Kijevbe, s a város nevezetességeivel ismerkedik, bizonyára megmutatják a Dnyeper partjait összekötő egyik hatalmas hidat. Ez a híd a hegesztett tartószerkezetek méretei és az egyes szerkezeti elemek nagysága szempontjából világviszonylatban is különlegességnek számít. Alkotója Jevgenyij Oszkarovics Paton, aki egy személyben nemcsak kiváló építész volt, hanem az automatikus hegesztést is kifejlesztette. Kijevben, Ukrajna fővárosában szimbolikus értelemben is léteznek ilyen szilárd hidak, amelyek úgyszintén nélkülözhetetlenek, hiszen az elméletet a gyakorlattal, a tudományt a termeléssel kötik össze. A Szovjetuniónak ebben a harmadik legnagyobb városában hatalmas tudományos-kutatási alap épült ki. Amint arról Szvetlana Vasziljevna Valosina, a városi pártbizottság titkára tájékoztatott, az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának több tucatnyi intézete működik itt, továbbá számos más egyesülés és gazdasági szervezet, amelyek összesen 80 ágazati minisztérium irányítása alá tartoznak. Mintegy 200 ezer ember foglalkozik itt tudományosműszaki kutatással, közülük csaknem húszezernek van tudományos minősítése, s a tudományok doktorainak a száma eléri a kétezret.- Törvényszerű, hogy mi is keressük a válaszokat az újonnan felmerült kérdésekre, például arra, hogy miként lehetne a leghatékonyabban kihasználni városunk alkotó dolgozóinak képességeit és a rendelkezésre álló anyagi feltételeket a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb gyakorlati bevezetésére. Ez nemcsak időszerű népgazdasági kérdés, hanem nagyon fontos politikai feladat is - mondja Jurij Mihajlovics Fedorenko, a városi pártbizottság osztályvezetője. - Már a 10. Ötéves tervidőszak kezdetén pártellenőrzés alá vettük a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának meggyorsítását, az ezzel kapcsolatos munkák koordinálását, valamint az ágazatközi akadályok felszámolását. Annak érdekében, hogy pártvonalon is eleget tehessünk ennek a feladatnak, a városi pártbizottságon külön szaktanácsot hoztunk létre a tudományos-kutatási dolgozók soraiból. így a kijevi városi pártbizottság mellett már több éve dolgozik a TUDOMÁNYOS-MÚSZAKI FEJLESZTÉS TANÁCSA. Munkájában élenjáró tudósok és szakemberek vesznek részt (29 akadémikus, 49 tudományok doktora), a gazdasági és pártszervek képviselőivel, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés városi programbizottságainak vezetőivel együtt. A tudományos-műszaki fejlesztés céltudatos irányításának rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, ami abból is kitűnik, hogy a városi pártbizottság titkára áll az említett tanács élén, s az egyes munkacsoportokat a városi pártbizottság tagjai irányítják. A pártszervek indítványa alapján Kijevben PROGRES-90 név alatt kidolgozták a tudományos-műszaki haladás hosszú távú komplex programját, beleértve annak gazdasági és szociális kihatásait. Az INTENZI- FIKÁCIÔ-90 leningrádi programhoz hasonlóan ebben is lebontották az időszerű tudományos-műszaki, gazdasági és szociális fejlesztési feladatokat az egyes vállalatok szintjére, ezeket határidőkhöz kötötték, s meghatározták az anyagi-műszaki ellátás feltételeit is. Ebben különösen fontos az a körülmény, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés egyes résztervei a tudományos-műszaki haladás sokoldalú kihasználásából indulnak ki, az ötéves terv részét képezik, s teljesítésüket nemcsak ellenőrzik, hanem elsősorban segítséget nyújtanak hozzá a városi pártbizottság említett munkacsoportjainak a tagjai. így Kijevben a tudományos-műszaki fejlesztés a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának kiemelt pártpolitikai feladatává vált. Az akadémiai munkahelyek szerepe a tudományos-műszaki fejlesztésben A kijeviek jogosan állítják, hogy tudományos akadémiájuk atudomá- nyos-műszaki fejlesztés sokoldalú és szilárd bázisát képezi. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának kollektívái már hagyományosan törekednek az alapkutatás színvonalának állandó emelésére, céltudatosságának fokozására, a kutatási eredmények gyors és sokoldalú kipróbálására, ezek széles körű gyakorlati hasznosítására. Különösen az jellemző erre az intézményre, hogy dolgozói következetesen szilárdítják a tudomány és a gyakorlat kapcsolatait, fejlesztik a kutatók és a termelők közvetlen, alkotó együttműködését. Már az a tény is sok mindent elárul, hogy a tudományos kutatásra fordított minden egyes rubel 4-5 rubel értékű gazdasági hasznot eredményez. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mintegy 80 akadémiai intézet szervezetten vesz részt a gyakorlati feladatok megoldásában. Az akadémiának tíz kísérleti üzeme is van, s a kísérleti laboratóriumok tucatjai önálló elszámolással gazdálkodnak. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája a 11. ötéves tervidőszakban 138 össz-szövetségi és köztársasági tudományos-kutatási program teljesítésében vett részt. Az állami tervből eredő tevékenységét széles körben kiegészíti a különböző kutatási-fej- lesztési és termelési szervezetekkel folytatott együttműködés, amely alapvető mértékben meggyorsítja az ötlettől a gyakorlati alkalmazásig terjedő egész folyamatot. Mindez számos új technológiai eljárás, műszaki megoldás bevált alkalmazásához ■ vezet. Az akadémiai intézetek a komplex tudományos-műszaki programok keretében egyes nagyvállalatokkal és egyesülésekkel közös kutatási feladatokat valósítanak meg. Ez a forma lehetővé teszi a jelentősebb technológiai eljárások rugalmasabb bevezetését az egész termelési egyesülés és később az egész szakágazat keretei között. Az akadémiai munkahelyeken problémaorientált céllaboratóriumokat létesítettek, amelyek az elmeleti ismeretek gyors gyakorlati alkalmazására szolgálnak. Az egyes akadémiai intézetek mellett 57 ilyen laboratórium működik, amelyek szerződéses alapon teljesítenek kutatási-fejlesztési feladatokat 23 minisztérium és más központi szerv számára. Széles körben elterjedt a közvetlen együttműködési szerződések rendszere is az akadémiai intézetek és az iparvállalatok között, amelyek nemcsak az új ismeretek gyakorlati hasznosítását gyorsítják meg, hanem a termelési-műszaki alap korszerűsítését, a gyártási folyamatok gépesítését és automatizálását is elősegítik. Az intézetekben meghonosodott az önálló elszámolás Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának Elnökségén folytatott beszélgetés során további értékes ismereteket is szereztünk. Különösen figyelemreméltó a tudományos dolgozók, a kutatók és fejlesztők gazdasági érdekeltségének és ösztönzésének a rendszere a kutatási eredmények gyorsított ütemű gyakorlati felhasználásában. Mivel az akadémiai munkahelyeken széles körben érvényesülnek az önálló elszámolás alapelvei, így az intézetek többségénél (főleg a műszaki tudományok területén) már nem nyújtogatják a kezüket az állami pénztár felé. így például az USZSZK TA Donyecki Ipargazdaságtani Intézetének kiadásait már csak fele arányban fedezik az állami költség- vetésből, a költségek másik felét az intézet keresi meg, az önálló elszámolás elvei alapján. A bevételek abból származnak, hogy az intézet dolgozói segítséget nyújtanak az egyesüléseknek és vállalatoknak az önálló elszámolás, valamint a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetéséhez. Az akadémián a gazdasági szervezetekhez hasonlóan gazdasági ösztönzési alapot létesítettek, amely két részre tagozódik, az egyiket az anyagi-műszaki ellátás alapja, a másikat a szociális fejlesztés alapja képezi. Az egyes intézetek rendszerint a nyereség felét fizetik be az állami költségvetésbe, 10 százalékát az akadémia központosított alapjába juttatják, a többit pedig megtartják saját dinamikus fejlődésük pénzügyi ellátására. A nyereség elosztását normatívumok szabályozzák. A Szovjetunióban szembetűnő figyelmet fordítanak a tudomány, a kutatás és a termelés integrációs formáinak kiszélesítésére és tökéletesítésére. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája például néhány évvel ezelőtt kezdeményezője volt annak a gondolatnak, hogy a fejlett konstrukciós és próbaüzemelési alappal rendelkező nagyobb intézetekből tudományos-műszaki komplexumokat alakítsanak ki a kutatási eredmények és műszaki újdonságok gyorsabb gyakorlati bevezetésére. Az akadémia keretei között jelenleg hat ilyen tudományos-műszaki komplexum működik. Mérnöki központok- Ebben az irányban teljesen új lépést jelentett a szakosított, célirányú alakulatok, a mérnöki központok létrehozása - mondja Arnold Nyiko- lajevics Sipakov, az akadémia tudományos titkára. - Ezek a központok a tudományos-műszaki komplexumok keretei között működnek. Az a küldetésük, hogy elősegítsék a progresszív technológiai eljárások, az új alapanyagok és berendezések kifejlesztését és alkalmazását, s céltudatosan és kezdeménye- zően gondoskodjanak ezek széles körű bevezetéséről a népgazdaság különböző ágazataiban. A mérnöki központok segítségére főleg ott van- nagy szükség, ahol nem rendelkeznek a szükséges feltételekkel a jelentős technológiai és műszaki újdonságok elsajátításához. Ez főleg az olyan kutatási eredmények esetében fordul elő, amelyek érvényesítése ágazatközi jellegű. A reszortizmus fennálló feltételei között az ilyen kutatási eredmények nehezen találnak „gazdára" valamelyik minisztérium vagy más központi szerv személyében. Ugyanakkor a terjedelmesebb népgazdasági problémák többsége meghaladja az egyes ágazatok kereteit. Számos nehézség származik abból, hogy ilyen esetekben hiányzanak a megfelelő szervezeti formák. A mérnöki központok egyik szerepe ezért főleg abban rejlik, hogy áthidalják az ilyen nehézségeket - magyarázta Sipakov akadémikus. Tegyük hozzá, hogy a mérnöki központokat céltudatosan dolgozó kollektívák képezik. A tudományosműszaki komplexum idetartozó konstrukciós és technológiai osztályai közvetlenül együttműködnek a tudományos intézet illetékes osztályával. A mérnöki központ saját realizációs kapacitásokkal rendelkezik a kísérleti gyártás vagy a próba- üzemeltetés megvalósításához. A kutatás és fejlesztés stratégiai céljait a mérnöki központ tudományos vezetője határozza meg, a termelési és a pénzügyi-gazdasági tevékenységet a mérnöki központigazgatója irányítja. A mérnöki központ munkáját egységes terv szabályozza, amely részletesen tartalmazza a progresszív technológiai eljárások, műszaki berendezések és alapanyagok bevezetésére és hatékony gyakorlati alkalmazására irányuló kutatási-fejlesztési és konstrukciós munkákat, valamint a szervizszolgáltatásokat. A mérnöki központok az önálló elszámolás alapelvei szerint közvetlenül együttműködnek a különböző minisztériumok által irányított termelési egyesülésekkel és vállalatokkal, amelyek részben a megrendelők szerepét töltik be, részben pedig a legújabb technológiai eljárások bevezetéséhez szükséges részegységeket és mintapéldányokat gyártják. Az új berendezések egyes mintapéldányainak az elkészítését, valamint ezek egy részének próbaüzemeltetését a mérnöki központ saját erejéből valósítja meg. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának keretei között az első mérnöki központokat 5-6 évvel ezelőtt létesítették, s tevékenységüket szervezeti szempontból három éve szabályozták. Jelenleg kilenc mérnöki központ működik az akadémián, ebből hat a J. O. Paton Villamoshegesztési Intézethez tartozik. Minden megoldás nemzetközi újdonság Érthető, hogy örömmel fogadtuk a meghívást az említett világhírű intézet meglátogatására, amely nemcsak átütő tudományos eredményekkel szerzett magának nemzetközi tekintélyt és elismerést, hanem azzal is, hogy jól átgondolt szervezési formákat alkalmaz a tudomány és a gyakorlat összekapcsolásában. Az intézet demonstrációs központjában az utóbbi időszak legjelentősebb kutatási eredményeit gyűjtötték össze. Minden bemutatott berendezés nemzetközi csúcsszínvonalat jelent a maga nemében. Ezt az Egyesült Államokba, Japánba, az NSZK-ba, Franciaországba és más országokba eladott licencek sokasága is bizonyítja. Az intézet dolgozói például elsők voltak a világon a terepviszonyok között alkalmazott nagy teljesítményű, automatikus csöhegesztő berendezések kifejlesztésében. Ezek alkalmazása öt- szörösére-hatszorosára növelte a munka termelékenységét.- A sikeres fejlesztés egyik alapvető feltétele, hogy új szervezési formák érvényesüljenek a tudomány és a termelés összekapcsolásában - magyarázza Borisz Boriszovics Fedorovszkij, a J. O. Paton Villamoshegesztési Intézethez tartozó, elektrosalakos öntési technológiával foglalkozó mérnöki központ igazgatója. - Tudósaink, akik az alapkutatás kérdéseivel foglalkoznak, a mérnöki központ munkájában főleg azt becsülik, hogy mentesíti őket az újdonságok gyakorlati bevezetésének a gondjaitól.- Mi történik akkor, ha például az egyik gyár felkéri az önök központját, mondjuk az elektrosalakos technológiai eljárás bevezetésére?- A mérnöki központ dolgozói először sokoldalúan felmérik a helyzetet, kimutatják az új technológia gazdasági előnyeit az adott feltételek között, s csak ezután készítik el a szükséges dokumentációt. A vállalatnak nemcsak a szerelési munkákhoz nyújtunk segítséget, hanem az új berendezések üzemeltetéséhez is, emellett a szakemberek, a kezelő személyzet felkészítéséről is gondoskodunk.- önök az önálló elszámolás feltételei között dolgoznak. Az új technológiai eljárás bevezetéséért a központ pénzjutalomban részesül. De hogyan részesülnek ebből azok a tudósok, akik közvetlenül nem vettek részt az alkalmazásban, de jelen voltak az új megoldás születésénél?- Róluk sem feledkezünk meg, egyáltalán nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe. A tudósokkal az önálló elszámolásból következő haszon jutalmazásra fordítható részéből rendszerint fele-fele arányban osztozkodunk. így mindkét fél elégedett lehet - teszi hozzá Borisz Fedorovszkij. xxx Ukrajna hatalmas tudományos- műszaki potenciálja a mi tudományunk és termelésünk számára is ideális partnert jelent az integráció szilárd láncszemeinek kialakításához. A Rudé právo és a Pravda brigádja azonban csak szomorúan állapíthatta meg, hogy nem használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeket. Az akadémia tudományos intézeteinek, főleg a J. O. Paton Villamos Hegesztési Intézetnek, a V. M. Gluskov Kibernetikai Intézetnek, a Különlegesen Szilárd Anyagok Intézetének és más nevezetes munkahelyeknek a küszöbét nem restellik átlépni az olyan ismert cégek képviselői, amilyen például a Mannes- mann az NSZK-ból, a Mac Dermott az Egyesült Államokból, a Nippon Steel Japánból és mások. Egyes szocialista országok is példát mutatnak számunkra. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája és Bulgária Tudományos Akadémiája például közös laboratóriumokat létesített a hegesztés és a porkohászat robot- technikai ellátására. Folyamatban van további közös szovjet-bolgár tudományos-termelési munkahelyek létesítése. Szovjet és magyar tudósok közös akadémiai munkahelyek létesítését tervezik. Igaz ugyan, hogy már aláírtunk 56 megállapodást a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája közti együttműködésre, de amint arra a kijevi elvtársak rámutattak, egyelőre az együttműködés alacsonyabb formái vannak túlsúlyban. Azonban már ma is világosan láthatjuk, hogy csupán a baráti kézszorítások a tudományos integrációt a szocialista országokban, nevezetesen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió között, nem viszik előbbre. A legfőbb ideje, hogy cselekedjünk, mert nemcsak az 1990-es év, de az évezred vége sincs már messze...
