Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-06 / 80. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1987. IV. 6. Ki segít gondjaikon? „Önerőből nem tudunk előrelépni...“ Érsekújvárnak (N. Zámky) negyven éve van férfi kézilabdacsapata. Ez alatt az idő alatt az együttes kisebb nagyobb sikereket ért el. Legjobban 1978-ban szerepelt, amikor kiharcolta a Szlovák Nemzeti Ligába jutást. A Remesloslužba gárdája azonban egy év után kiesett, s azóta is a kerületi bajnokságban játszik (1984-töl Štart név alatt). Az utóbbi két bajnoki idényben csak hajszálon múlott a magasabb osztályba kerülés. Most ismét élmezőnyben tanyázik, és minden reménye megvan, hogy az április elején kezdődött tavaszi visszavágó sorozatban csoportjában az élen végezzen, ami az SZNL-be jutásért sorra kerülő osztályozóban részvételt jelentené. A Štart Nové Zámky kerületi bajnokságot nyert férfi kézilabdacsapata (Horváth György felvétele) A torna létszükséglet Látogatóban egy alapozó testnevelési szakosztályban Volšík Sándor, a csapat egykori erőssége 1983-tól irányítja a Startot. A fiatal edzőnek a kezdetben nem volt könnyű dolga. Most sem valami rózsás a helyzet az együttes háza táján, hiszen - többek között ezt a sportágat is mostohagyerekként kezelik a több mint 40 ezres Nyitra-parti városban.- Két alkalommal is ott voltunk már az SZNL küszöbén, ám egyszer sem sikerült ezt átlépnünk. Nem rajtunk múlott a továbbjutás. Ez már a múlté, nem szívesen emlékszem vissza erre a két évre. Simán megnyertük a kerületi bajnokság déli csoportját (1984-85), majd az első osztályozón a Zbehyt is legyőztük. Ezután következett négy csapat részvételével a második. A körmérkőzéses tornán rosszabb gólarány- nyal a Pov. Bystrica mögött végeztünk. Az utolsó fordulóban nekünk a döntetlen is elegendő lett volna. Mivel kikaptunk, így legnagyobb ve- télytársunknak sikerült behoznia a hátrányt... Az egészben az a legfájóbb, hogy I. ligás bírók vezették a mérkőzéseket. Nem szoktam panaszkodni, ám ami Novákyban történt, annak nem sok köze volt a kézilabdához. A csapatot nagyon megviselték a történtek. Ez meg is mutatkozott a Štart teljesítményén a múlt évi bajnokság elején. Azonban a kezdeti megingásokat követően csakhamar magára talált, és ismét az élen végzett. A folytatásban csak az első osztá- lyozóig jutottak az újváriak. Újra a Zbehyvel kerültek össze; odahaza ötgólos győzelmet arattak, úgy tűnt, A Nemzeti Front választási programjának keretében három évvel ezelőtt 2,5 millió korona értékben épült fel Gesztete (Hostice) községben egy szép tornaterem, melyet a helyi sportolókon kívül a szomszédos péterfalvai (Petrovce) labdarúgók is igénybe vesznek a téli hónapok folyamán. Az állandó sportolási lehetőség persze elsősorban az iskolai testnevelés céljait szolgálja. És ezzel élnek is az alapiskolában. Pál Dezső hat esztendeje tanít a Rimaszombati (Rim. Sobota) járás egyik legkisebb alapiskolájában, s a testnevelési órákon kívül sportköröket szervezett; ezekben a gyerekek megszerették a korábban alig ismert sportágakat, a kézilabdát, az asztaliteniszt és a sakkot.- Kezdetben még a kollégák körében is harcot kellett folytatnom a testedzés fontosságának elismeréséért - elevenítette fel ténykedésének kezdeti szakaszát a tornatanár. - Korábban a testnevelési órákat az iskolai „kisbirtokon“, a tangazdaságban töltötték a gyerekek - ásózással, kapálással. A testnevelésnek ez a fajta leértékelése aztán oda vezetett, hogy a végzős tanulókról csupa negatív visszajelzések érkeztek a szakmunkásképzőkből és a középiskolákból, sőt a hadseregből is. A növendékek között sok volt a testnevelés alól felmentett. Aktív sportolás helyett mind többen keresték a szórakozás más formáit, a motorozást, a diszkózást és sajnos néha az italozást is.- Annak idején, amikor feletteseimmel is konfliktusba kerültem, azzal érveltem; a sport megkedvel- tetésével elejét akarom venni a negatív irányú fejlődésnek. Az alapokat az atlétika és a torna segítségével raktuk le úgy, ahogyan azt a tanterv is előirányozza; emellett kerestük a játékos testedzési formákat. Télen és nyáron részt vettünk a sí-, illetve az úszótanfolyamokon, s már maga a részvételi lehetőség is motiválta a gyerekeket a testnevelési órákon. Ma ott tartunk, hogy a felsőtagozatosok mindegyike megtanult úszni, s a téli sportok űzése is igazi ez az előny elég lesz a visszavágón. Nem így történt! Az ellenfél hat góllal nyert, és továbbjutott. Nyáron a csapat játékoskeretében némi változások történtek: Juhász katonai szolgálata letelt, Svid- rák Topoľčanyból, Kúrthy pedig a Rapidből visszaigazolt a Starthoz, Kubačka viszont bevonult. Volšík Sándor edző a következő játékosokkal vágott neki az idei bajnoki pont- vadászatnak: Tóth, Grieč-Paulík, Haris, Mahor, Kutka, Goldschmidt -Juhász, Prítyi, Švidrák-Frunyo, Ficza, Kürthy, Miško.- Most is az elsőség megszerzését tűztük ki célul, s reméljük, harmadik nekifutásra az osztályozót is megnyerjük, és magasabb osztályba jutunk. Az őszi idény után kétpontos hátránnyal a harmadik helyen tanyázunk. A sorsolásra sem panaszkodhatunk, az első mérkőzéseken gyengébb ellenfelekkel találkozunk; a hajrá viszont nagyon igényes lesz. Lépéselőnyben vagyunk, hiszen vetélytársainkat (Trnava, Pieštany) saját pályánkon fogadjuk. Ha mindenki rendszeresen, becsületesen edzene, akkor nem félnék a tavasztól és az osztályozótói. Né- hányan azonban a múlt kudarcaira hivatkozva lazítottak. Ősszel például a kulcsmérkőzésekre gyakran csak nyolcán utaztunk. Az is igaz, hogy több diák van a csapatban, akik hétköznap nem edzhetnek velünk. A munkahelyről sem engedik el a játékosokat. Amikor szombaton van a forduló, akkor örülünk, ha ki tudunk állni... Egy biztos: nincs könnyű helyzetkedvtelés számukra. Iskolánk igazgatója, Kovács János messzemenően támogatja törekvéseinket, anyagi felszereltségünk is jónak mondható. Az iskolák közötti sport- versenyek során első sikereinket a honvédelmi és rátermettségi seregszemléken arattuk. A rendszeres edzések a mezei futóversenyen is kamatoztak. Zagyi Róbert a Žiar nad Hronomban megrendezett kerületi mezei futóversenyen bronzérmet szerzett, s lassan a csapatsportokban is előretörünk. Legnépszerűbb sportág az asztalitenisz, mellyel nemcsak a sportkörök heti egy-két órás időtartama alatt foglalkoznak Gesztetén, hanem szinte minden szabad percet edzéssel, mérkőzésekkel töltenek a gyerekek. A sikeres felkészülés meghozta az eredményt: tavaly az iskolák közötti körzeti bajnokság megnyerése után első helyen végeztek a járási döntőben. Ez azért is nagy fegyvertény, mert többek között megelőzték a Rimaszombati Šrobár Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola csapatát. Ebben az iskolában a sportágnak igen régi, gazdag hagyományai vannak, itt még ma is sportközpont működik - fizetett edzőkkel. Zagyi Katalin, Tóth Erzsébet, Gál Róbert és Köböl Sándor voltak az együttes legiobbjai. A kézilabdacsapat mindössze két esztendeje alakult; a lányok már az elmúlt évi bajnokság során jól szerepeltek, a negyedik helyen végeztek. Az erőviszonyok ismeretében az idén előbbre is léphetnek, sőt a fiúk is ott lehetnek a járás legjobbjai között. A kézilabdának a faluban nincsenek különösebb hagyományai, s gondot jelent, hogy a járásban sem ifjúsági, sem felnőtt bajnokságot nem rendeznek, így a nyolcadik osztály befejezése után nincs lehetőség a játékra. Pedig a gyerekek kifejezetten szeretik ezt a sportot, s nemcsak ők, hanem a szülők is megkedvelték. Szurkolnak, lelkesednek, örülnek a tanulók sporteredményeinek. Gesztetén és környékén ma már van miért lelkesedni, van minek örülben a Štart. És ha figyelembe vesz- szük, hogy egy üzem, vagy vállalat sem támogatja, segíti, akkor igazán figyelemre méltó, amit csinálnak. Manapság önerőből, a járási sport- szövetség szerény támogatása mellett nem könnyű eltartani magát egy négy szakosztályból álló sportegyesületnek. Amióta (1984) nem patronál senki, egyszerűen képtelenek vagyunk előbbre lépni. Az anyagi és a morális támogatás hiánya miatt csak egy helyben topogunk. Olyan ez, mintha egy nagy határban magunkra hagyatva állnánk. Érsekújváron ez sajnos nemcsak a kézilabdára érvényes! Amíg valaki nem fogad be minket, addig nem tudunk jobb feltételeket biztosítani játékosainknak. Ennek ellenére nem csüggedünk: fel szeretnénk kerülni az SZNL-be. Játékosságban felvesszük a versenyt ellenfeleinkkel. Sokat köszönhetünk az egyesület fáradhatatlan két vezetőjének, mindenesének, Oros Tibor tornatanárnak és Hagan Katalinnak, akik szabadidejük egy részét a csapat ügyes-bajos dolgainak intézésére áldozzák. Minden teher az ő vállukon van. Évente egy-két tehetség távozik a csapattól, magasabb osztályban folytatja pályafutását. Szücs Csaba, a válogatott gólerős csatára is a Startból került a VSŽ Košice I. ligás együttesébe. Móder, a ČH Bratislava ificsapatának, Jurik pedig a Holešov (CSNL) együttesének az erőssége. Tehetségekben tehát nincs hiány, csak támogatni, felkarolni kellene őket. Érsekújvárott gazdag hagyománya van a kézilabdázásnak. A nők (Tesla) több éven át sikeresen szerepeltek a második vonalban, s a férfiak is egy évig ismerkedtek a Szlovák Nemzeti Ligával. Vajon lesz-e a városnak második ligás kézilabdacsapata a közeljövőben? ZSIGÁRDI LÁSZLÓ ni. A legutóbbi időszakban például a sakkozók hívták fel magukra a figyelmet.- A szellemi sportnak is nagy jelentőséget tulajdonítunk - mondotta a testnevelő. - Azt tapasztaljuk, hogy a sakk a gyerekeket elmélyült gondolkodásra, és nagyfokú koncentrációra készteti. A sakkozás hagyományai nem túl régiek, ám együttesünk tulajdonképpen az első nekirugaszkodásra a második helyet szerezte meg a járási csapatbajnokságban. Az elért sikerek köteleznek bennünket. Kézilabdázóink már a téli holtidényben is több előkészületi mérkőzést játszottak a szomszédos várgedei (Hodejov) ésjesenskéi alapiskola csapatával; jó lenne olyan edzőpartnereket is találni, akiktől tanulhatnánk. Látogatásunk után értesültünk arról, hogy a helyi alapiskola asztalitenisz-csapata megvédte tavalyi járási elsőségét, részt vehet a kerület legjobbjainak tornáján. HACSI ATTILA A stadion büféjében éppen leltárhoz készülődnek. Rosszkor toppantunk be. A vezető készségesen a segítségünkre siet: „Nélkülem is meglesznek, csak jöjjenek“. Kneizel Mária tizenhárom éve jött Komáromba (Komárno). Élete nagy része azóta a Spartak Komárno testnevelési egyesület stadionjában zajlik, férje gondnok, ő pedig a büfé vezetője. Itt laknak a stadionban, így nem csoda, ha a sport, a mozgás mindennapjai elemévé lett. 1980-ban a spartakiádon akkor ötéves kisfiával együtt vett részt, s a rendezvény befejeztével sem hagyta abba a tornát. Elvégezte az oktatói tanfolyamot (jelenleg 2-es képesítéssel rendelkezik), s két évre rá már ő lett az alapozó testnevelési szakosztály elnöke.- Az elődömtől, Vrecsics Margittól sok segítséget, tanácsot kaptam és kapok ma is, s nélküle aligha jutottam volna valamire - szerénykedik. - Ma már körülbelül százötven felnőtt és száz ifjúsági tagunk van és egy igen jó oktatói testületünk. A CSSZTSZ járási bizottságán hallottam, hogy tevékenységük igen gazdag és sokrétű...-Igyekszünk... Három női csoportunk működik, ebből kettő hetente egyszer, egy pedig kétszer tart foglalkozást. Ügyesen kell az órát beosztanunk, mert tagjaink korösz- szetétele különböző, tizennyolctól hatvan évig mozog, s fontosnak tartjuk, hogy mindenki megtalálja nálunk, amit szeret. Először is a mozgás alapjait kell elsajátítaniuk a lányoknak, asszonyoknak, aztán jöhet az aerobic, a dzsesszgimnasztika, a gyógytorna. Szívesen jönnek a nők?- Nézze, a tornaterem időszakok szerint van tele. Tavasszal, amikor elkezdődik a kerti munka, természetesen kevesebben járnak, mint télen. A tornateremmel eddig gondban is voltunk, most már megoldódott a dolog: a helyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumtól kapjuk azt kölcsön. Tavaly valami újdonsággal is szolgáltak...- Redukciós tornát kezdtünk, s mondhatom az első nekifutás igen sikeres volt. Az év végén két csoport indult, hathetes időtartamban, örültünk annak, a nők rádöbbentek: nem várhatják, hogy csak bejönnek a tornaterembe, s mindjárt lefogynak hat-tíz kilót. Azt is megértették, hogy a mai életmódhoz létszükséglet a torna; az idegfeszítő, sok esetben egész nap ülőfoglalkozást végző asszonyoknak kell a mozgás. Természetesen orvosi felügyelet alatt zajlottak a gyakorlatok, s masz- szőr is rendelkezésre állt. Az idén az érdeklődésre való tekintettel újra megismételjük. A nők mellett fiatalok is szép számban találhatók a tagok között ...-A Komensky Utcai Alapiskolában Alžbeta Haláková ritmikus sportgimnasztikai kört vezet, a hato- dik-hetedikes lányokkal második lett a járásban. A másik iskolában Helena Fojteková irányításával a fiúk gazdag turisztikai tevékenységet fejtenek ki. Egyébként nyáron, a szünidő alatt se pihenünk. Futni, úszni járunk. Télen pedig a jégpályát használjuk ki.. A legtöbb egyesületben a spartakiád idején és utána is a férfiak bevonása jelentett gondot...- Taktikusan kellett velük bánni. A Spartakban igen jól dolgoztak a veterán focisták, őket sikerült beszerveznünk az alapozó testnevelési szakosztályba. Hetente egyszer eljárnak, igaz nem tornáznak, de futballoznak. Az év végén tornát rendeztünk, amelyen négy csapat vett részt: a nyitraiak (Nitra), két magyarországi együttes és a mieink. Azóta is büszkék a hazai férfiak, hogy ők nyerték meg a tornát. Szeretnénk őket rávezetni, hogy a spar- takiáddal kapcsolatos turisztikai akciókba is bekapcsolódjanak. Mik az idei terveik?- A CSSZTSZ harmincéves fennállása tiszteletére labdarúgó-mérkőzést rendezünk a Slovan veterán játékosai ellen. Októberben pedig a nők és a ritmikus sportgimnasztikai csoportunk is fellép. Terveink között szerepel, hogy felkaroljuk a nyugdíjasokat, elmagyarázzuk nekik, miért szükséges számukra is a testmozgás. Remélem, a többi szakosztály, a vezetőség és a járási bizottság támogatásával ez az elképzelésünk is sikerrel jár. URBÁN KLÁRA Iskolai testnevelés Van miért lelkesedni Fiatalok és idősebbek egyaránt szívesen járnak a tornaterembe. Kneizel Mária (középen) gyakorlatai népszerűek (Archív felvétele)
