Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-04 / 79. szám, szombat
Az SZLKP KB ülésének vitája ÚJ szú 5 1987. IV. 4. (Folytatás a 4. oldalról) közelebb vigyük a politikai gyakorlat szükségleteihez. A kiindulópont természetesen az egyes tantárgyak magas szinten történő elméleti elsajátítása, úgy, hogy a hangsúlyt a klasszikusok munkájának és a pártdokumentumoknak az elsajátítására helyezzük. A tanítási folyamatnak közvetlenül a gyakorlati tevékenységre való felkészítésbe kell torkollnia, tartalmaznia kell a modellhelyzetek megoldását, és a pártszervek gyakorlatát egyaránt. Megkülönböztetett figyelmet igényel a hallgató világnézeti fejlődésének vizsgálata pártpolitikai gyakorlata idején. Számos tényező közül a marxista-le- ninista világnézet módszertani funkciójának az érvényesítése kerül előtérbe, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenségek és folyamatok megoldása során elsősorban a módszertan hiányzik. Nagyobb tiszteletre van szükség a tudományos tényekkel szemben, következetesen kell érvényesíteni a lenini munkastílust, hangsúlyozva a bíráló elemzés! valamint a fö láncszem módszerét. A világnézet átvetitése a pártpolitikai gyakorlatba megköveteli annak alapos ismeretét. Az egyik oldalon a marxizmus-leninizmus elsajátításáról van szó, a másik oldalon pedig arról, hogy azt összekapcsoljuk a valós élettel, a párt és a társadalom feladataival. A gyorsítás stratégiájának megvalósítása során megváltozott feltételek megkövetelik a párt politikájának tanulmányozását és a politikai dolgozó azon képességének fejlesztését, hogy sikeresen végezze pártpolitikai munkáját az új feltételek között. Az iskola csak elméletileg alapozza meg a hallgatók jövőbeni gyakorlati tevékenységét. A változó feltételek azonban megkövetelik az ismeretek rendszeres felújítását, azt, hogy a pártapparátus dolgozói egész életük során képezzék magukat. A politikai dolgozó munkájának szintjétől nagy mértékben függ, hogy a párt, annak szervei és szervezetei valóban életünk Az atomerőművek építése a tüzelőanyag- és energiatakarékossági állami célprogram mellett a csehszlovák energetikai fejlesztés alapvető programjává vált, amit a CSKP XVII. kongresszusa is konkrétan meghatározott. Az atomenergetikai program megvalósítása nálunk már több mint 25 éve tart, ezen belül 17 éve építjük a szovjet szerkesztésű WER reaktorokat, s ezekre irányul jelenlegi és további programunk is. Az eltelt időszak alatt a csehszlovák atomenergetikai program résztvevői, a kutatóintézetek, a beruházási és kivitelező szervezetek, valamint az üzemeltetők sok tapasztalatot gyűjtöttek össze. Nagy jelentősége van a Szovjetunióval folytatott tartós együttműködésnek a berendezések tervezésében, gyártásában, az atomerőművek építésében és üzemeltetésében. A program teljesítésére tekintélyes termelési és káderalapot fejlesztettünk ki. A mochovcei atomerőmű építésénél, ahol utoljára kerül sor a WER 440 MW típusú egységek alkalmazására, széles körben kihasználjuk a Jaslovské Bohunice-i és a Dukovanyi Atomerőmű építésénél és üzemeltetésénél szerzett tapasztalatokat, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatait is az ilyen típusú atomerőmüvek üzemeltetésében. A mochovcei telephely szeizmikus feltételei azonban sok változást tettek szükségessé a műszaki tervezésben, a berendezések kivitelezésében és az építkezésben. A mochovcei atomerőmű építése igényesebb műszaki és gazdasági feltételek között valósul meg, mint Jaslovské Bohunice és Dukovany esetében, főleg az építés szigorított ütemterve és az üzembiztonság szempontjából. Ezeket a követelményeket már a tervezésnél és az építkezés előkészítésénél figyelembe vettük. A progresszív kivitelezési módszerek és megoldások alkalmazása azonban gyakran az árképzés akadályaiba ütközik, meghaladja az építkezés költségvetési keretét. A problémákat a szükséges gépi berendezések, valamint a pótalkatrészek hiánya is növeli, s mivel ezeket hazai forrásokból nem tudjuk beszerezni, így az ilyen irányú tudományos-műszaki fejlesztés hatékonysága is csökken. Az atomenergetikai gépipari termékek szempontjából sokkal kedvezőbb a helyzet, a berendezések minőségi színvonalával elégedettek lehetünk. A nemzetközi kooperáció keretében a hazai gépipari vállalatok elsajátították az atomerőművek primer köréhez tartozó főegységek, a reaktorok, a gőzgenerátorok, a nyomáskiegyenlítők a szivattyúk, a csövek és egyéb szerelvények gyártását. Nagy figyelmet fordítunk a minőségi vizsgálatokra e berendezések gyártásánál és szerelésénél is. Különösen nagy haladást értünk el a termelési folyamat elektronizálásában. Nálunk valósul meg elsőként az országban az atomenergetikai technológiai folyamatok számítógépes vezérlésű automatizált irányítási rendszere, amely több tucatnyi miniszámítógépből és mikroprocesszorból áll. Ezen a területen jelentős a csehszlovák szállítások részaránya, de az ilyen terjedelmes rendszer kiépítése nem kis nehézségekkel is jár. Nem kielégítő például a műszerek és egyes alkatrészek minőségi színvonala, ezért a kutatásnak és a termelésnek rugalmasabban kell felzárkóznia a műszaki követelményekhez. A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű WER 440- es blokkjainak 10 éves üzemeltetése alatt számos hazai tudományos-kutatási eredményt vezettünk Már a harmadik ötéves tervidőszakban beszélünk a népgazdaság intenzifikálásáról, de még mindig a mennyiségi tervteljesítés extenzív mutatói vannak túlsúlyban. Az innnovációs folyamatok lassúsága nem növeli a keresletet a tudományos ismeretek és a szakképzett káderek iránt A tudományos-műszaki fejlesztés még mindig nem vált fő intenzifikációs tényezővé. Fel kell tennünk a kérdést, hogy a gazdasági szervezetek, a kollektívák és az egyének miért viszonyulnak igy a tudományos-műszaki haladáshoz. Véleményem szerint ez nem csupán érdekvezető erejévé válnak-e. Mit kell ebben a szellemben elsajátítaniuk? Lényegében arról van szó, hogy az iskola hallgatói az elméleti ismeretek alapján azonosuljanak a párt politikájával, hogy képesek legyenek azt gyakorlati tevékenységük során érvényesíteni. Ami a szokásokat, a rátermettséget és a képességeket illeti, ismerniük és érvényesíteniük kell a lenini munkastílust, az emberek irányításának, mozgósításának és aktivizálásának, a dolgozókollektívák irányításának lenini elveit, s a dolgozó tömegek és a kommunista párt tapasztalatainak általánosításával segíteniük kell a marxista-leninis- ta elmélet fejlesztését. Képeseknek kell lenniük arra, hogy elemezzék a szocialista építés változó feltételeit, hogy keressék és érvényesítsék a tudományos- műszaki haladás elősegítésének formáit, a gazdasági, társadalmi és politikai feladatok megoldását. A hallgatók erkölcsi-politikai tulajdonságai közül elsősorban az áldozatkészség és a pártpolitika érvényesítése során a következetesség kerül előtérbe, párhuzamosan a pártos elvszerüséggel, a szakmai felkészültséggel, az olyan cselekvéssel és erkölcscsel, amely a szocialista életmódon alapul. A kar, a főiskola összekapcsolása az élettel azt feltételezi, hogy a párt gyakorlatával, annak különböző formáival is össze legyen kapcsolva. Elsősorban a tájékozottság tartozik ide. Ezen a területen sok minden pozitív irányban változott. A karra érkező pártinformációkra nagy figyelmet fordítunk Nem lehet azonban elmondani, hogy már minden rendben van. A párt gyakorlatával való összefonódásba rendszert akarunk vinni. A hallgatóknak a tervezett tanulmányi gyakorlat mellett tanulmányi idejük alatt a bratislavai városi pártbizottság vagy valamely városkerületi bizottság aktivistáiként kellene dolgozniuk. Ezt a problémakört a legközelebbi időben meg kell vitatnunk az SZLKP városi bizottságán dolgozó elvtársakkal. A tanároknak rendszeresen kellene részt venniük a termelővállalatok pártalapszerveze- teinek taggyűlésein. be, sok új technológiai és műszaki megoldást alkalmaztunk. Az egyes kutatóintézetek, főleg a Jaslovské Bohunice-i Atomenergetikai Kutatóintézet eredményeinek hasznosítása tovább fokozta az üzemeltetés biztonságát, lerövidítette a főjavítások idejét, s így elősegítette az áramtermelés növelését is. Ezeket az új megoldásokat a mochovcei erőmű építésénél teljes mértékben figyelembe vesszük. Sajnos, számos intenzifikációs megoldás sok esetben csupán az eredeti berendezések minőségi fogyatékosságait egyenlítette ki. Ez a körülmény árrá figyelmezteti az illetékes gépipari és elektrotechnikai szervezeteket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a szállított berendezések és tartozékok minőségi színvonalára és megbízhatóságára. A szövetségi kormány nemrég intézkedéseket fogadott el az atomerőművek biztonságának és tűzvédelmének fokozására, az üzemeltetés stabilizálására és az üzemzavarok megelőzésére. A tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználása a technológiai rendszerekben és a berendezések kivitelezésében, valamint az anti- szeizmikus intézkedések megvalósítása a mochovcei erőmű építésénél azonban hátráltatja a munkák menetét, késéseket okoz az ütemterv teljesítésében. A műszaki dokumentáció előkészítése szakaszossá válik, az utólagos változtatások és kiegészítések feszültségeket okoznak, zavarják a munka folyamatosságát, s néha még a kész épületeken és részegységeken is változtatásokat kell végrehajtani. Mindez megnöveli az építkezés költségeit és munkaigényességét. A műszaki dokumentáció kidolgozását főleg a 3. és a 4. blokk berendezéseit tervező és szállító szervezeteknél kell meggyorsítani, hogy az építési és szerelési munkák folyamatossága biztosítva legyen. Nagy figyelmet fordítunk az üzemeltetés káderellátásának biztosítására is. Az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez sok politikailag, szakmailag fejlett, megfelelő szellemi képességekkel rendelkező dolgozóra lesz szükség. A szakemberek előkészítése az atomenergetikai kutatóintézet trnavai szakoktatási központjában, valamint az illetékes iskolában, továbbá a személyzet szociális és egészségügyi ellátásáról való gondoskodás színvonalának előirányzott növelése megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az emberi tényező megbízható eleme legyen az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének. Hiányoljuk azonban, hogy nincs még pontosan meghatározva az atomerőmű üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges személyzet szabványszerű létszáma, ami nehézségeket okoz a káderek kiválasztásánál és hosszú távú szakoktatásuk biztosításánál. A jelenlegi időszakban az atomerőművekben folyó áramtermelés magas fokon gazdaságos. A bérezési előírások ezt azonban nem veszik figyelembe, s nem adnak elég lehetőséget az anyagi érdekeltség elmélyítésére a hatékonyság növelésében. Az építkezésen előforduló késések, a költségvetési keretek túllépése, s esetenként az előirányzott paraméterek elmaradása gyakran képezik bírálat tárgyát, de azt is meg kellene vizsgálni, hogy az egyes előírások kölcsönös összhangban vannak-e egymással. Tudom, szükség van ezekre az előírásokra, de bizonyos esetekben, különösen az ilyen terjedelmes építkezéseknél ezek egyszerűbbek is lehetnének. telenség és bátortalanság kérdése. A jelenlegi gazdasági szabályozók és ösztönzők ugyanis gyakran a tudományos-múszaki haladás ellen hatnak, a reális kockázatot sem teszik lehetővé, s ha igen, a kockázat túl nagy és az ára túl csekély. Nem várhatunk az egész ötéves tervidőszakban az új gazdasági mechanizmusra, hanem olyan reális intézkedéseket kell tenni, amelyek senkit sem jogosítanak fel a tudományos-múszaki haladás elhanyagolására. Jelenlegi műszaki-fejlesztési terveink alapjában véve nem kutatási tervek, hanem végrehajtási tervek. A kutatás alkotó tevékenység, s mint ilyen, soha nem érhet el száz százalékos megvalósíthatóságot. Nálunk az alkalmazók nem hajlandók kockázatot vállalni, s bizalmatlanok a kutatóintézetekkel szemben. Garanciákat akarnak, bizonyosságot, működő mintapéldányt, ezért ilyen feltételek között nehéz keresztülvinni az eredeti megoldásokat. Ez az oka annak, hogy a műszaki fejlesztésben csak alacsonyabb szintű innovációkra kerül sor. így a kockázat is minimális, s a kutatási feladatok teljesítése is eredményes. Ezen az úton a gyakorlat és a tudományos-kutatási alap részéről egyaránt tudatosan és kockázatmentesen tervezzük termelésünk műszaki-gazdasági színvonalának lemaradását. További problémát jelent a tudományos-műszaki fejlesztés adminisztratív irányítása, amit gazdasági irányítással kell helyettesíteni. Ezért támogatom a CSKP KB 5. ülésének azokat a határozatait, amelyek a tudományos-kutatási alapban az önálló elszámolás elvének érvényesítésére, valamint a vállalatok innovációs érdekeltségének fokozására irányulnak. A vállalatnak belső szükségleteiből, saját gazdasági érdekeiből kell kiindulnia. Csak az a vállalat, termelési-gazdasági egység és reszort lehet sikeres, ahol megértik, hogy a szellemi befektetésekre igényes termelés csökkenti az anyag-, az eszköz - és energiaráfordítás mértékét, növeli a munka termelékenységét, s ami a legfontosabb, elősegíti a nemzeti jövedelem dinamikus növelését. Az ilyen jellegű gazdasági fejlődés növeli az emberi tényező szerepét, a szakképzettség jelentőségét, előtérbe kerül az alkotó aktivitás, az alkotó munka az élet minden területén. A gazdasági és szociális fejlődésnek ez a minőségileg új szakasza az iskolai rendszer szerepét is növeli, különösen a főiskolák esetében. Ezért örömmel fogadjuk a CSKP KB 5. ülésének azt az állásfoglalását, hogy a főiskolákat tudományos központokként kell fejleszteni. Annak, hogy a múltban nem tulajdonítottunk ennek kellő jelentőséget, kedvezőtlen társadalmi következményei voltak. Nem használtuk ki eléggé a főiskolák tudományos-műszaki potenciálját, csökkent a tudomány irányítására gyakorolt hatásuk, nem értékeltük a jelentőségüket a tudományos dolgozók nevelésében, s nem részesültek előnyben az anyagi-műszaki ellátás területén. Tudományunk, tudományos-kutatási alapunk, valamint termelésünk műszaki, technológiai és minőségi színvonala alapvető mértékben függ a főiskolák munkájának színvonalától, a tudományos dolgozók nevelésének, valamint a posztgraduális tanulási formák minőségétől. Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy a főiskolák a tudományos-múszaki haladás előkészítési szakaszának fő láncszemeit képezik, elsősorban itt alakulnak ki a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának potenciális lehetőségei. Az intenzifikációs folyamat szempontjából olyan intézkedéseket teszünk, hogy a főiskolák aktívabban hozzájárulhassanak a tudományos-múszaki haladás meggyorsításához. Ebben kulcsfontosságú szerepe van a főiskolák és a gyakorlat közti kapcsolatok elmélyítésének. Nagyon aktívan kezdtük el a pedagógiai-tudományos-termelési társulások kialakítását. Nagyon jól működik például a Szlovák Tudományos Akadémia, a Kassai (Košice) Műszaki A szakszervezeti szervek és szervezetek arra törekednek, hogy fokozzák a dolgozók alkotó részvételét a tudományos-műszaki fejlesztésben és eredményeinek gyakorlati alkalmazásában. Egyre jobban tudatosítjuk, hogy a szocializmus fejlesztésének meggyorsításával kapcsolatos feladatokat nem teljesíthetjük csupán a dolgozók kezdeményezésével. Elsőrendű feladatunk, amint azt a szlovákiai szakszervezeti kongresszus is hangsúlyozta, hogy az alkotó szellem minden munka, a kezdeményezés egész rendszerének, a dolgozók aktivizálásának alapelvévé váljon. A Szlovák Szakszervezeti Tanács jóváhagyta a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatait a Szlovák Szocialista Köztársaságban, a KGST- országok tudományos-műszaki fejlesztése komplex programjának megvalósítása során. Abból indultunk ki, hogy a szakszervezeteknek elő kell segíteniük a KGST-országok integrációját a tudományos-műszaki haladásban, a szervezetek közti közvetlen kapcsolatok megkötését, a közös társulások és vállalatok tevékenységét. Ezen a téren minden döntésben részt kell vennie a dolgozók kollektívájának. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az internacionalista szocialista versenynek, a program egyes feladatainak teljesítésére irányuló szerződések és megállapodások megkötésének és teljesítésének. Ezt döntőnek tartjuk dolgozóink kezdeményezésében. Nem tagadjuk, hogy az internacionalista versenyben, a megállapodások megkötésében még jelentős tartalékaink vannak és nem vagyunk elég igényesek az emberek kezdeményezéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A Szlovák Szakszervezeti Tanács hangolja egybe a dolgozóknak a robotizálás meggyorsítására és a 05 sz. áílami célprogram megvalósítására irányuló kezdeményezését. Tavaly a Kelet-szlovákiai kerületben a robotizálásban résztvevő szervezetek közös felajánlást tettek azzal a céllal, hogy a 8. ötéves tervidőszakban 420 robotizált munkahelyet létesítsenek. Közös felajánlásokat készítünk elő a Középszlovákiai és Nyugat-szlovákiai kerületben, valamint Bratislavában. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a tudományos-technikai forradalomnak és igy a robotizálás- nak is nagyobb mértékben kell elősegítenie a fárasztó, egészségre ártalmas munkák megszüntetését, a nők munkafeltételeinek javítását, a veszélyes munkahelyek számának csökkentését és a munka- védelem fokozását. A kezdeményezés szervezésében csakis a formalizmus kiküszöbölésével érhetünk el döntő fordulatot. Nem elegendő újszerűen gondolkodni és dolgozni, egyúttal többet, jobbat, olcsóbban kell termelFőiskola, a Zilinai Közlekedési Főiskola, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola, valamint a Považská Bystrica-i Vág Menti Gépgyárak társulása, amely szerződéses alapon konkrét műszaki-fejlesztési feladatok megoldására és új technológiai eljárások bevezetésére irányul. Ennél a termelési-gazdasági egységnél megértették, hogy a főiskolák segítsége nélkül nem tudnának megbirkózni az igényes termelési programokkal. A mi főiskolánkon 18 ilyen társulásba kapcsolódtunk be, amelyek új viszonyokat alakítanak ki az iskola és az ipar között, s konkrét gazdasági hasznot hoznak. Elégedetten vesszük tudomásul, hogy megoldódott a probléma az ún. főiskolai gazdasági melléktevékenységgel kapcsolatban, amit az elmúlt években korlátozni kezdtek. Az illetékes szervek csak Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának közbenjárása után értették meg, hogy ma már a főiskolákon nem valamiféle gazdasági melléktevékenységről van szó, hanem a főiskolai kutatási munka szerves részéről, melynek keretében szerződéses, kötelező alapon kerül sor a társadalmi gyakorlatban szükségessé vált feladatok megoldására. Az együttműködésnek ezzel a formájával pénzügyi és anyagi forrásokhoz is juttatjuk az iskolát, például az idén a költségvetésen kívüli gépek és berendezések beszerzési költségeinek csaknem 60 százalékát ebből a forrásból akarjuk fedezni. A főiskolai munka teljesen új tevékenységi területét képezi az önálló elszámolással megvalósuló kísérleti gyártás bevezetése. Ennek a gyártásnak az alapelveit az oktatásügyi minisztérium javaslata alapján az idén hagyta jóvá az SZSZK kormánya. Az ilyen gyártóközpontok építése Szlovákiában 5 kiválasztott főiskolán kezdődik el. Kibontakozik a főiskolák műszaki-kereskedelmi tevékenysége. Nemcsak kérni, vételezni akarunk az állami költségvetésből, hanem az önfinanszírozás lehetőségeit is kihasználjuk egyes tevékenységekben. Nehezményezem azonban, hogy nagyon elhúzódik a posztgraduális tanulásról szóló törvény kiadása, mégpedig az illetékességi kérdések megoldatlansága miatt. A termelő vállalatok saját intézményeik keretében akarják ezt szervezni, természetesen a főiskolákkal való szoros együttműködésben. A szakemberek nevelését azonban nem lehet megoldani csupán a jelenleg létező reszortok feltételei között, hanem figyelembe kell venni az össztársadalmi szükségleteket is. A főiskolákon el kell kezdeni az posztgraduális tanulásra szakosított részlegek, karok építését. A főiskolai végzettségű szakemberek ismereteinek állandó felújítása megköveteli a róluk való gondoskodást alkotó tevékenységük egész időtartama alatt. Bízunk benne, hogy a főiskolák és a gyakorlat együttműködése nem lesz csupán egyirányú út, hanem a gyakorlat is igyekezni fog közelebb kerülni a főiskolákhoz. Ennek több formája is lehet, megvalósulhat például céllaboratóriumok építésével a főiskolákon, kihelyezett munkahelyek létesítésével egyes vállalatoknál, a szakoktatói folyamatban való részvétellel, közös kutatási feladatok megoldásával, közös kutatócsoportok létesítésével. Ez az együttműködés elsősorban a termelő ágazatok érdekeit szolgálja, s elősegíti legértékesebb erőforrásunk, a dolgozók szakképzettségi színvonalának emelését. ni, javítani a munkát és a termékeket. Ezt a célt szolgálja a Szakszervezetek Központi Tanácsának az alapanyagok megtakarítására, a munkatermelékenység növelésére és a minőség javítására irányuló kezdeményezése is. Elégedetlenek vagyunk amiatt, hogy egyes ágazatokban a dolgozó kollektíváknak és a szocialista munkabrigádoknak csak egy része csatlakozott a munkakezdeményezéshez. Azt akarjuk, hogy a nagy október 70. és a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére, valamennyi munkakollektíva csatlakozzon a kezdeményezéshez, hogy az eredmények megmutatkozzanak a feladatok teljesítésében. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a komplex racionalizációs brigádoknak, az internacionalista versenynek a közös építkezéseken, valamint más közös akcióknak és feladatoknak. Folyamatosan kell teljesíteni az exportfeladatokat, idejében kell üzembe helyezni az új kapacitásokat s javítani kell a termékek és a munka minőségét. A szállítói- megrendelői kapcsolatokban a problémákat a közös szocialista felajánlásokkal akarjuk megoldani. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták tudatosítják, hogy a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsítása sok szempontból a dolgozóktól, a szak- szervezeti tagoktól, a munkakollektíváktól függ. A gazdasági mechanizmus eredményes átalakítását a munkakollektívák fontos feladatának tartjuk. El kell mélyíteni részvételüket az irányításban és a szocialista demokrácia érvényesítésében. Ez feltétele a szakszervezetek szerepe további megszilárdításának. Gondot okoz a feltalálók és az újítók mozgalma, a szocialista versengés irányításának mai rendszere nem teszi lehetővé, hogy lényegesen megváltoztassuk az elfogadott és a felhasznált újítások és találmányok közti arányt és megszüntessük számos vállalat és szervezet lemaradását. A dolgozók és az újítók alkotó javaslatainak csaknem felét nem használjuk fel, ami gyengíti a kezdeményezést, megkárosítja a vállalatokat és a társadalmat. Az újító és feltaláló mozgalmat irányító munkahelyek káderellátása nem felel meg a szükségleteknek. Sok újítónak bíróság útján kell harcolnia az újítási díjért, de senkit sem vonunk felelősségre ezekért a fogyatékosságokért. A Szlovák Szakszervezeti Tanács kitűzte feladatait az újítók és feltalálók mozgalmának fejlesztésében. A szlovákiai szakszervezeti kongresszus határozata feladatul adta, hogy az ebből eredő társadalmi haszon értékét évente minimálisan 7 százalékkal növeljük. MARTIN ŠPIRK0 elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a Mcchovcei Atomerőmű konszernvállalat igazgatója ANTON BLAŽEJ elvtárs, az SZLKP KB tagja, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola rektora ŠTEFAN HRÚZIK elvtárs, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára
