Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-03 / 78. szám, péntek
Az SZLKP KB ülésének vitája ĽUBOMÍR KUBAŠČÍK, az SZLKP KB póttagja, A Banská Bystrica-i Számítástechnikai Vállalat igazgatóhelyettese Az elmúlt esztendő közepe táján az SZLKP Banská Bystrica-i Járási Bizottsága azt kezdeményezte, hogy gyorsítsuk meg az elektronizáció fejlődését a járásban. A szakemberek egy munkacsoportja által kidolgozott elemzés alapján 1986 októberében az SZLKP Járási Bizottságának Elnöksége határozatot hozott, amelyben jóváhagyta a járás területén az elektronizáció fejlesztésének programját, és meghatározta nagyságrendjét. Ennek alapján az 1987-es év fö feladata az volt, hogy a járás több mint hetven vállalatánál és szervezetében kidolgozzák a 8. ötéves tervidőszakra szóló elektronizációs programot, és annak 2000-ig szóló távlati tervét. E program fővédnöke a Banská Bystricai Számítás- technikai Vállalat lett. Az említett elemzés megmutatta, hogy melyik vállalatnál, illetve szervezetben melyek a legfőbb teendők az elektronizálás fejlesztésének folyamatában. A számítástechnika fejlesztésének különleges figyelmet szentel az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottsága is. Ezt bizonyítja, hogy az illetékes ágazat és termelési-gazdasági egység vezetőinek részvételével még 1984-ben megtárgyalta és kidolgozta vállalatunk fejlesztésének tervezetét. Az elfogadott határozatok és intézkedések azóta az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottsága Elnöksége és Titkársága figyelmének középpontjában vannak. Ennek eredményeként az egyes munkahelyek és a felsőbb pártszervek kommunistáinak közvetlen kapcsolata a döntő fontosságú kérdések megoldásában jelentős segítséget biztosít. A vállalati pártbizottság és a vállalatvezetés még a CSKP KB 8. ülése után alapvető fontosságú intézkedéseket hozott a tudományos-múszaki fejlesztés biztosítására. Ennek eredményeként a vállalatnál a termeléselókészítö munkahelyeken a taglétszám 13,6 százalékra nőtt, és ez az arányszám műszaki-termelési részlegeken is egyre nő. A termeléselökészítési folyamatok hatékonysága növelésének legfontosabb alapfeltételei közül az első helyen kell említenünk a dolgozók politikai fejlettségét és szakmai felkészültségét. Vállalatunknál jelentős mértékű innovációs aktivitás tapasztalható, és ez a Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézettel folytatott együttműködésben is megnyilvánul. Ha ezt az aktivitást számszerű adatokkal akarjuk illusztrálni, el kell mondanunk, hogy a CSKP KB 1983-ban megtartott 8. ülése óta, vagyis öt év alatt üzembe állítottunk tizenegy számítógépet és tízféle periférikus berendezést. Az újonnan beindított termelőegységekjészaránya 25 és 41 százalék között mozgott, a magas műszaki-gazdasági tulajdonságú termékeké ezalatt az idő alatt 7,5 százalékról 32 százalékra nőtt. Ez az állapot azonban a jelenlegi időszak magas szintű követelményeinek már nem felel meg. Az elért eredmények bizonyítják, hogy az elmúlt időszak alatt sikerült elsajátítanunk az új, korszerű műszaki berendezések gyártásának követelményeit. Munkánk sikerét jelzi, hogy számítástechnikai cikkeink teljes áruskálájára megvan a megfelelő kereslet. Örömmel nyugtáztuk a CSKP KB 5. ülésén a címünkre elhangzott dicsérő szavakat, amelyek egyúttal köteleznek is. Az elért eredmények ellenére még sok olyan tartalékkal rendelkezünk, amelyek feltárása a közeljövő feladata lesz. Különösen az új kapacitások üzembe helyezésének területén - a minőségi mutatók betartásának igénye mellett - mutatkozik sok teendő. Sok a tartalék az emberi kapcsolatok terén. Még ma is találkozunk olyan nézetekkel, hogy az új technika elsősorban az anyagbeszerzésben, a műszaki, technológiai, termelési és szervezési téren szül új gondokat. Azonban mindenekelőtt az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásáért és az ő érdeklődésük fölkeltéséért folyó harc az elsődleges e gondok megoldásában. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek érvényre juttatása a gyakorlatban nem egyszerű folyamat a mi vállalatunknál sem. Még mindig érvényes az a nézet, hogy a régi, az elavult kiküszöbölése konfliktusokkal teli folyamat, amelyben azok, akik az új dolgokat szorgamazzák, a kezdeti stádiumban kisebbségben vannak. Hogy a tudomány és a technika fejlesztésének tervét megfelelő komolysággal kezelje mindenki, ez elsősorban azoktól a dolgozóktól követel meg nagyobb erőfeszítéseket, akik e tervek megvalósulásának biztosításáért felelnek. Csak természetes, hogy ezt a tevékenységet ne csak a műszaki részlegek dolgozói végezzék, hanem valamennyi vezető dolgozó alapvető feladata kell hogy legyen. Az elvi fontosságú intézkedések közé tartozik a számítástechnika további fejlesztésében a vállalat termelési programjának a kiemelt ágazatok szolgálatába állítása. Sajnos, az illetékes felettes szervek és a vállalat többéves igyekezete ellenére mindezt komplex módon nem sikerült elérni, ami továbbra is fékezi a meglévő termelési kapacitások kihasználását. Véleményem szerint a felsőbb szervek határozottabb hozzáállásával mielőbb meg kell oldanunk ezt a gondot. Sajnos éppúgy, mint 1986-ban, amikor a megvalósítás folyamatában számos negatív jelenséggel találkoztunk, az 1987-es év feladataira is kedvezőtlenül nyomja rá bélyegét a szállítói-meg- rendelői kapcsolatokban mindmáig jelenlévő számos visszás jelenség, ami kedvezőtlenül mutatkozik meg az általunk gyártott termékskálában is. Saját erőnkből biztosítjuk a különböző egycélú gépek és berendezések fejlesztését, illetve gyártását. Azonban a vállalati lehetőségeket már teljes mértékben kihasználtuk, és a technológiai berendezések újabb generációjának biztosítását önerőből nem folytathatjuk. A jelen időszakban alapvető technológiai átépítésre is szükség van, elsősorban a szellemi és fizikai munka automatizálása területén. A 8. ötéves tervidőszak során a számítógépek egyes típusainak választékában változás áll be. Mint ahogy arról a CSKP KB 5. ülésének vitájában is szó volt, a szállítói-megrendelői kapcsolatok legfontosabb területein nincsenek meg a szükséges feltételek a beruházások igényeinek megfelelő biztosítására. Ehhez még hozzá kell tennünk a műszaki fejlesztés terveinek összetett és komplex problémakörét. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy az SM 52-12 típusú számítógép gyártása mielőbbi megkezdéséhez a vállalat mind ez idáig nem tudta beszerezni a szükséges mérőműszereket és csak a Csehszlovák Állami Bank innovációs hitelének köszönhető, hogy megvásárolhattuk a legfontosabb berendezéseket. A számitógépes rendszerek Kivitelezése szempontjából ebben az évben további problémák várhatók a tervteljesítésben, és ugyanez vonatkozik a személyi számítógépek kivitelezésére is. Vállalatunk dolgozói, élen a kommunistákkal, tudatában vannak meglévő tartalékainknak. A legutóbbi évzáró taggyűléseken erről nyíltan beszéltek. Bírálóan szóltak a nyomtatott áramkörök gyártására szolgáló termelési részleg építésének akadályairól. Ez késlelteti a termelést, annak egyenletességét, folyamatosságát, és ezzel termékeink minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. A vállalatfejlesztést célzó intézkedéseink közül fontos szerepet kapott a korszerűsítést és rekonstrukciót szorgalmazó döntés. A megvalósítás folyamatában azonban elengedhetetlen, hogy minden fázisban rugalmas döntéseket hozzunk, különösen az olyan termelési ágazatban indokolt ennek igénye, mint a számítástechnika. nek megfelelő helyen dolgozik a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek 92 százaléka, a középiskolát végzett szakemberek 82 százaléka. Más problémát jelent, hogy a végzett szakemberek egy része a kohászatra, a közlekedésre, illetve a mezőgazdaságra,'az állatorvosi ágazatra, részben pedig a gépipari ágazatokra összpontosul az iskolák székhelyén és nem hajlandók olyan munkahelyet elfogadni és olyan munkát vállalni, amely összhangban áll a társadalom szükségleteivel azokon a területeken, ahol hiányoznak a szakemberek. Ennek a problémának a megoldására intézkedést hozott az SZSZK Oktatási Minisztériuma. Jelentős változásokat eredményez a középiskolák és felsőoktatási intézmények végzett hallgatóinak elhelyezésére vonatkozó kormányrendelet módosítása, amely szorosabb együttműködést teremt az iskolák és a gyakorlat között és lehetővé teszi, hogy a végzett diákok a szakképzettségüknek megfelelő helyen helyezkednek el. A nemzetközi fejlődés azt mutatja, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés előtérbe állítja a gazdaság szerkezeti átalakításának szükségességét. Ennek kísérőjelensége a munkaerő átcsoportosítása az egyes ágazatok között. A fejlett országok megkülönböztetett figyelmet fordítanak a terciális szférára, főleg a szolgáltatásokra. Gazdaságunk fejlődésében is tanúi lehetünk a nem termelési ágazatok fejlesztésének, annak, hogy nagyobb a részarányuk a foglalkoztatottak struktúrájában. Míg 1975-ben a dolgozóknak mintegy 36 százaléka dolgozott a terciális szférában, ez az arány ma megközelíti a 40 százalékot. így is jelentős a lemaradásunk a gazdaságilag fejlett országokhoz viszonyítva. Ezen a téren sem hasonlíthatjuk össze gépiesen a fejlődésünket anélkül, hogy figyelembe vennénk a történelmi, társadalmi és gazdasági feltételeket. Látnunk kell azonban, hogy a termelés nagy fejlődése időszakában nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is döntő szerepük van a szolgáltatásoknak. A munkatermelékenység alakulása objektív képet ad gazdaságunk teljesítőképességéről. A változások nemcsak a dolgozók szakképzettségétől, aktivitásától és kezdeményezésétől függnek, hanem a munka műszaki ellátottságától, és az állóeszközök reprodukciójától is. Ez a folyamat az elmúlt időszakban a nem megfelelő felújítás, a tudományosműszaki fejlődés eredményeinek lassú alkalmazása miatt extenzív volt. 1980-tól a termelés gépi ellátottsága egy főre számítva 92 000 koronáról 123 000 koronára emelkedett 1985-ig, de közben csökkent az állóeszközök hatékonysága. Míg 1980-ban a termelésben egy korona értékű nemzeti jövedelem képzéséhez három korona értékű állóeszközre volt szükség, 1985-ben már több mint négy koronára. Az iparban a munkások műszakszáma 1,419-röl 1,413- ra csökkent. Annak ellenére, hogy Szlovákiában a műszak- szám magasabb mint az országos átlag, még mindig nem érjük sl az optimális szintet (1,8). Igaz ugyan, hogy a magasabb műszaki mutatókkal jellemzett gépek kihasználtsága jobb volt, de ennek ellenére nem lehetünk elégedettek azzal, hogy az automata gépeket naponta 15 órán, a részben automatizált gépeket 13 órán keresztül használjuk ki. Még mindig alacsony a magas műszaki színvonalú gépek és berendezések aránya. Figyelmeztető tény, hogy a robotika és informatika korszakában sok szervezetben megterhelést jelent a számítógépek használata. A lemaradást ezen a téren nagymértékben a felhasználók felkészületlensége okozza. Ez olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak. A megoldást a szakemberek képzésén kívül az egyes tárcákon belül a továbbképzési rendszer kiépítésében látjuk. Az állóeszközök kihasználása szorosan összefügg az új munkahelyek létesítésével és a munkaerők gyarapodásával. 1982-1985-ben csaknem 22 000 új munkaalkalom nyílt a munkások számára, ezekből 15 000-et töltöttek be. Mivel már néhány éve hasonló a helyzet, jelenleg 173 000 betöltetlen munkahely van. Ez a társadalmi eszközök nem racionális befagyasztását, a növekvő szakképzettség nem megfelelő kihasználását eredményezi. A legutóbbi felmérések azt tanúsítják, hogy Az újratermelési folyamat felgyorsításának, alapvető formája a műszakilag igényes gyártási ágazatok felé ható strukturális változás. A komplex auto- matizációval és a „Komplex program" keretén belüli nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódással együtt, a termelés strukturális változásai képezik azt az irányvonalat, amellyel a gördülőcsapágygyárak termelési-gazdasági egység vállalatai fejlődésüket biztosítani szándékoznak. Ezt az utat jártuk már a 7. ötéves tervidőszakban is. A 8. ötéves tervidőszak utolsó évében a fejlesztés eredményeként az új és innovált termékeink aránya az össztermelés 40 százaléka lesz. Ennek az igényes tervnek a megvalósítása - főleg a termelő berendezések műszaki színvonalának emelésében - egy sor problémát állít elénk. A gépipar az elmúlt időszakban exportra dolgozó ágazatnak számított. A gépek eladása előnyt élvezett a termelőeszközök felújításával és fejlesztésével szemben. A gépi berendezések hiánya azt eredményezte, hogy az új termelőegységek is elöregedett technikával lettek felszerelve. Ilyen módon korlátozva volt a termelékenység növelése és a termelés minőségi mutatóinak javítása. Ha a gépiparnak a tudományos-műszaki fejlesztés hordozójává kell válnia és a népgazdaság minden ágazatában biztosítania kell a műszaki bázis felújítását, akkor az említett lemaradást be kell hozni. Ezért szükséges a Szövetségi Általános Gépipari Minisztériumnak a csúcsszínvonalú gépek gyártására irányuló erőfeszítéseit támogatni, s ennek végső eredménye a csehszlovák gépipar modernizálása lenne. Elodázhatatlanná vált a csehszlovák gazdasági mechanizmus komplex átalakítása dokumentumának gyakorlatban való érvényesítése, amelyet a CSKP KB 5. ülése is megvitatott. Amikor fokozatosan konkrét formát öltenek azok a fejlesztési akciók, amelyek a 9. ötéves terv feladatainak teljesítését hivatottak elősegíteni, a népgazdaság komplex átalakítását célzó egyes előírások és az önfinanszírozás elvének érvényesítése után előfordulhat, hogy a múltban helyesen meghozott döntés gazdaságtalannak mutatkozik. Ennek az egész termelési-gazdasági egységre kellemetlen következményei lehetnek. Ezért fontos, hogy a komplex átalakítás minden részletét a megadott határidőre kidolgozzák. A komplex átalakítást szem előtt tartva már ma alkalmazunk az irányításban új elemeket, amelyek a fejlesztés dinamikájának meggyorsítására irányulnak. Bővítjük például a technológiai tervezés részlegét. A hiányzó gépeket és berendezéseket részben saját fejlesztésüekkel pótoljuk, annak érdekében, hogy a 9. ötéves terv feladatait létszámnövelés nélkül teljesíteni tudjuk. Annak ellenére azonban, hogy többszörösen növeljük a célgépek gyártását, a létrehozott gyártókapacitás nem fedezi a csapágygyártás szükségleteit. A megoldás lehetőségét biztosíthatja a csehszlovák kormány döntése a Szovjetunióval létesíthető közvetlen termelési és tudományos-múszaki kapcsolatokról. A Szovjetunióval aláirt keretszerződés alapján együttműködünk a csapágygyártás technológiájának továbbfejlesztésében, és feltételezzük a csehszlovák népgazdaságban a munkatermelékenység jelentősen lemarad a világszínvonal mögött. Nincs tehát más lehetőségünk, mint keresni a tervezettnél gyorsabb fejlődés elérésének módját. Ezen a téren szerepet kell játszania a kezdeményezésnek. Pozitív példaként említhetjük meg a kassai (Košice) KERKO eredményeit. Ennél a vállalatnál a tudomány és a kutatás eredményeinek alkalmazásával, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésével már több éve kiváló eredményeket érnek el. 1982 és 1986 között a munkatermelékenység ennél a vállalatnál 4,2 százalékkal nőtt, míg a bérek 2,7 százalékos növelése lehetővé teszi, hogy jobban differenciáljanak a javadalmazásban. Az SZSZK Munkaügyi és Szociális Minisztériuma aktívan és kezdeményezöen részt vesz népgazdaságunkban a minőségi változások elérésében, a tudomány és technika támogatásával, az anyagi és az emberi tényező jobb kihasználásával. Több intézkedést készítettünk elő. A gépek és berendezések jobb kihasználását segítik elő a müszakszám növelését ösztönző javaslatok, ilyen például a különleges pótszabadság bevezetése az iparban műszakban dolgozók számára, a délutáni és éjszaki műszakban dolgozóknak juttatott meleg étel, az a lehetőség, hogy a délutáni műszak előtt ebédelhessenek a dolgozók, a vezetők anyagi érdekeltségének növelése. A munka további racionalizálását segítik elő a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelésével közvetlenül vagy közvetve összefüggő intézkedések is. A gazdasági mechanizmus átalakítása keretében azzal számolunk, hogy a béreszközök növelését függővé tesszük a tiszta termék növelésétől úgy, hogy ez a rendszer lehetővé tegye a teljes, de ugyanakkor hatékony foglalkoztatottságot, a szükséges szerkezeti változásokat, a munkatermelékenység növelését és a nagyobb hatékonyság elérését. Ennek keretében keressük annak módját, hogyan tegyük érdekeltté a tudományos-kutatási alapot, a tervező szervezeteket az eredmények növelésében. Ezért kidolgoztuk a tudományos-kutatási alap dolgozói javadalmazása rendszerének módosítására vonatkozó javaslatot. Ez a kutatásban és fejlesztésben alkotó munkát végzők anyagi érdekeltségének növelésére irányul, főleg azokéra, akik kiváló eredményeket érnek el és tevékenységükkel elősegítik a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának meggyorsítását. egy szerszámgépfejlesztő tervezőiroda létrehozását. Termékeink minőségével sem vagyunk elégedettek, és állandóan keressük a színvonal javításának módszereit. Sajnos, nem mindig tudjuk biztosítani a minőség 100 százalékos ismétlődését a sorozat- gyártásban és vannak olyan termékeink is, amelyek egyáltalán nem öregbítik hírnevünket. Az ilyen esetek kiküszöbölése céljából 1985-ben létrehoztuk a „vállalati minőségi felügyeletet“. Ez jó lépésnek bizonyult. Ott ahol ennek felügyelői dolgoznak, jelentősen megnőtt a termelés minősége. Tudjuk azonban, hogy nem ez a leghelyesebb útja a termelés minősége biztosításának. A minőséget ugyanis nem lehet ellenőrzéssel létrehozni, azt le kell tudni gyártani. Ez az intézkedés azonban kényszeríti a dolgozókollektívákat arra, hogy munkájukat szigorúbb kritériumok alapján végezzék és megtartsák a technológiai fegyelmet. Ha a minőséget a termelés teljes skálájában biztosítani akarjuk, akkor a nyersanyag és félkésztermékek szállítóitól is jobb acélt, köszörülöanyagot, és jobb technológiai berendezéseket kell kapnunk. Ezért rájuk ugyanolyan nyomást gyakorolunk, ennek biztosítása érdekében, amilyent ránk gyakorolnak a mi megrendelőink. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy olyan fontos folyamat mint a terv kidolgozása és ellenőrzése csak az irányító munkát végzők szűk körében zajlik le. A feladatok növekedése a dolgo- zókollektivákhoz nem a vállalat belső szükségleteként, hanem a felsőbb szervek határozataként jut el. így ezeket a feladatokat a kollektívák nem tekintik a sajátjuknak, és ezzel csökken az aktivitásuk. Az is előfordul, hogy az önelszámolási rendszer hiányos alkalmazása miatt a dolgozók nem érdekeltek a jó minőségű munkában. Az ilyen problémák kiküszöbölése közvetlenül hatást gyakorol a növekedés ütemére. A tudományos-műszaki fejlesztés színvonala növelésében a kutatóintézetek és a fejlesztési részlegek alkotó munkát végző dolgozóinak több mint 50 százaléka közvetlenül anyagilag is érdekelt, a rendkívüli anyagi ösztönzés lehetővé tételének következtében. A döntő fontosságú komplex fejlesztési akciókat a feladat megoldására létrehozott ideiglenes munkacsoportok segítségével valósítjuk meg, s ezen kollektívák tagjait a konszern különböző vállalataiból válogatjuk. A növekvő igényesség miatt konfliktusokba is kerülünk a szállítókkal, a megrendelőkkel, a kötelességeiket nem teljesítő vállalatokkal és egyénekkel. Mi a konfliktusokat nem megkerülni, hanem megoldani akarjuk. Legfontosabb feladatunk az, hogy támogassuk azokat, akik az ilyen konfliktusoktól nem félnek. Azok a problémák, amelyeket a CSKP KB 5. ülése megvitatott mindannyiunkat közvetlenül érintenek. Az átalakítás komplex dokumentumainak következetes lebontása az egyes konkrét területekre gazdasági életünk döntő tényezője lesz, s közvetlenül befolyásolja majd az ezredforduló végéig társadalmunkban végbemenő változásokat. NAGY KÁZMÉR elvtárs, az SZLKP KB tagja, az SZSZK munkaügyi és szociális minisztere A tudomány és technika eredményeinek érvényesítése az emberek alkotó erejének kihasználásától függ. Ez azt jelenti, hogy az emberi tényező és felkészültsége egyre fontosabb szerepet tölt be az intenzív szociális és gazdasági fejlesztés időszakában is. A népgazdaságban jelenleg több mint 215 000 felsőfokú végzettséggel, csaknem 600 000 középiskolai végzettséggel rendelkező és 812 000 szakmunkásképző intézetet végzett dolgozó van. A felsőoktatási intézményeket végzett szakemberek egyharmada, a középiskolákat végzettek kétötöde műszaki szakember. A felsőfokú végzettséget illetően kis mértékben az országos szint fölött vagyunk, de a szakképzett munkások részaránya 6,2 ponttal alacsonyabb. A CSKP KB 8 ülésének és az SZLKP KB ülésének határozataiból kiindulva a 8. ötéves tervidőszak tervében azzal számoltunk, hogy tovább emelkedik a lakosság műveltségi szintje, miközben előnyben részesülnek a műszaki szakmák. Feltételezések szerint 1990-ig a szakképzett dolgozók részaránya a mostani 64 százalékról 72 százalékra emelkedik. A felkészítésben jelentősen megszilárdulnak a műszaki ágazatok, konkrétan a felsőoktatási intézmények esetében 49 százalékra emelkedik az arány. A 7. ötéves tervidőszakban ez 46 százalék volt, míg a középiskolások esetében az arány 40 százalékról 56 százalékra nőtt. A munka melletti tanulást csaknem kizárólag a műszaki ágazatokra irányítjuk. Természetesen a tudományos-műszaki haladás céljainak elérése nemcsak a műveltségi szinttől függ, hanem a szakképzettség kihasználásától is. Milyen a mai helyzet? A népgazdaságban Szlovákiában a képzettségéLADISLAV SKLENÁR elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Považská Bystrica-i Gördülöcsapágygyárak konszern vezérigazgatója új szú 6 llllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllilllllllllllililllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllll 1987. IV. 3.
