Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-01 / 76. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ SZÚ 3 1987. fV. 1. (Folytatás az 1. oldalról) nyesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harc hatásfokának növelésére, a hivalkodás megnyilvánulásai, az élet- és a munkajubileumok eltúlzott ünneplése elleni harcban. Fel kell mérni egyben a társadalmi, az állami, a gazdasági és a szövetkezeti szervek apparátusai­nak színvonalát, tevékenységük hatékonyságát és létszámát; számolunk a CSSZSZK új alkotmánya tervezetével kapcsolatos munka megtárgyalásával is. Az SZLKP KB Elnöksége ennek szellemében alkotó módon fog hozzá ennek a gondolati gazdag­ságnak konkretizálásához és megvalósításához, amely ösztönzi gyakorlati tevékenységünket ha­zánkban a szociális és a gazdasági fejlesztés meg­gyorsítása stratégiai irányvonalának megvalósításá­ban, a CSKP KB 5. ülése határozatainak konkretizá­lásában és teljesítésében. I. Határozottabban megvalósítani a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiáját Elvtársak, a CSKP KB 8. ülésén határozatokat hozott nép­gazdaságunkban a tudományos-technikai forrada­lom meggyorsításáról. Azóta új, fontos fejlemények­re került sor. Jóváhagyták a KGST tagállamai tudo­mányos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komp­lex programját, amely nagy hatással volt a Szovjet­unió, illetve a KGST többi tagállama közötti tudomá- nyos-műszaki és gazdasági együttműködésről az évszázad végéig szóló kétoldalú nemzetközi szer­ződések megkötésére is. Tavaly hozzáfogtunk a CSKP XVII. kongresszu­sa határozatainak konkretizálásához, elfogadva a gazdasági mechanizmus átalakításának olyan mély értelmezésű alapelveit, hogy ma ezt az átalakí­tást a társadalmi és a gazdasági folyamatok irányí­tásában 1948 februárja óta a legforradalmibb válto­zásnak minősíthetjük. Számunkra történelmi jelentőségű az SZKP XXVII. kongresszusa ösztönzéseinek alkotó hasz­nosítása nemcsak a gazdasági mechanizmus átala­kításánál, hanem a társadalmi fejlődés minden terü­letén, különösképpen a szocialista demokrácia sok­oldalú fejlesztésében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ez év januári ülésén elvi fontosságú intézkedéseket fogadott el, ame­lyeknek kulcsjelentóségük van nem csak a Szovjet­unió társadalmi és gazdasági fejlődése meggyorsí­tása stratégiájának megvalósításában, hanem a vi­lágszocializmus fejlődésében is. További fontos fejlemény volt 1986 novemberé­ben a KGST tagállamai legfelsőbb szintű képviselői­nek munkatanácskozása. Jelentőségét az adja meg, hogy újszerűen vetette fel a nemzetközi együttműködés útját, módját és formáit. Ez vonatko­zik főleg a tudományos-műszaki haladásra, a gaz­dálkodó szervezetek közti közvetlen kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi gazdasági mechaniz­mus megfelelő fejlesztésére, továbbá a KGST- szervek gyökeres átépítésére, nagymértékben élve a nemzetközi szocialista gazdasági integráció ob­jektív tapasztalataival. Ezek a jelentős körülmények teljesen új megvilá­gításba helyezik a szocializmus objektív előnyei hasznosításának nagy lehetőségeit. Új szemszög­ből lehet megítélni néhány olyan nehézséget is, amellyel évek óta küszködünk a népgazdaság és az egész társadalom fejlesztésében. Ezek közé tartoz­nak azok a problémák, amelyek összefüggnek az intenzifikálással, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával, a beruházásokkal, az exportké­pességgel, a felértékelés folyamatával, a lakosság életszínvonala növelése minőségileg új szükségle­teinek biztosításával. Mindez globálisan megnyilvá­nul abban, hogy egyelőre meg nem felelő méretek­ben valósítjuk meg a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött követelményt, gazdasági szerkezetünk lét- fontosságú átalakítását Ma már jobban látjuk és tudjuk, miért nem sikerült a gazdasági fejlődés dinamikája megújítását követően 1983-ban, de a 8. ötéves tervidőszak elsó éveiben sem, olyan minőségi változásokat elérni a hatékonyság növelésében, amilyeneket feladatul megszabott a CSKP XVII. kongresszusa. Azt a kér­dést is meg tudjuk válaszolni, hogy miért valósítják meg olyan hosszadalmasan a fontos politikai intéz­kedéseket, a jóváhagyott határozatokat, és végül a dolgozók jószándékú kezdeményezése gyakran miért válik formálissá. Ezek az ismeretek szükségessé teszik, hogy határozottan cselekedjünk, s a kongresszusi irányvo­nal szellemében azoknak az okoknak az elhárításán munkálkodjunk, amelyek miatt jelentősebben nem tudunk előbbre lépni. Szemléltető példa erre a tudományos-műszaki haladás. A CSKP KB 1983 júniusi ülése kiemelten erre a területre összpontosította a figyelmet s még inkább ezt tette a párt előző két kongresszusa valamint központi bizottságának rendkívüli ülései. A tudományos-műszaki haladás mégsem vált az intenzifikálás alapvető eszközévé, főleg azért nem, mivel leszűkítettem a fejlődés sajátos jellegű vetüle- teként értelmeztük. Nem bontakoztattuk ki széles, mélyreható összefüggéseiben az illetékes gazdasá­gi és társadalmi mechanizmusokkal, beleértve a nemzetközi kapcsolatokat is. Nem gondoskodtunk olyan igényes gazdasági közeg megteremtéséről sem, amelyben a gyakorlatban eredményesen érvé­nyesíthető a tudományos-műszaki haladás. Gondolkodásmódunknak és cselekvésünknek az irányítás olyan új gazdasági módszereibe kell torkollnia, amelyekben a perspektivitás és a koncep- ciozitás egybeötvözódik a hatékonyságért folytatott harccal, mégpedig a tervszerűség két szerves vetü- leteként. Mindez nagyobb merészségre, az új szükségle­tek erélyesebb kielégítésére és arra kell sarkalljon bennünket, hogy elvessük az avitt szokásokat, a for­malizmust, az elburjánzott bürokráciát, a sztereotípi­ákat és a rutinszerűséget, ami gátolja az előrehala­dást. Ebben a vonatkozásban számunkra ösztönző a szovjet kommunisták eljárása az SZKP XXVII. kongresszusa programjának konkretizálásában és megvalósításában. Igy fogjuk fel a mi hozzájárulásunkat is a világ­szocializmus erejének, cselekvőképességének, a békepolitikában offenzivitásának és vonzerejének fokozásához, ami ma és a közeljövőben az emberi­ség reménye. A világimperializmusnak nem sikerült lefékeznie a szocializmus előrehaladását, noha kié­lezte azt a politikát, amelynek célja a fokozott fegyverkezés és a megkülönböztető intézkedések intenzivebb alkalmazása. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájának általunk is sokoldalúan támogatott példátlan offenzívája mind vonzóbban hat a világ népeire és haladó erőire. Bizonyítja például azt, hogy megoldhatóak az olyan problémák, amilyen Európában a közép-hatótávolságú rakéták felszá­molása stb. Elvtársak, olyan anyagokat adtunk önöknek, amelyek a tu- dományos-műszaki fejlesztés viszonylatában a CSKP KB 8. ülése óta értékelik gazdaságunk fejlődését. Mai ülésünk előkészítése során felhasználtuk a járási és a kerületi pártszervezeteknek, a gazda­sági szervezeteknek, az állami szerveknek és a tu­dományos intézményeknek ismereteit is. Ezzel kap­csolatban néhány alapvető tényt ismertetek előre­haladásunkról, illetve főleg olyan területekről, ame­lyeken a fejlesztés minőségi követelményeinek megfelelően nem teljesítjük a feladatokat. Az elmúlt három esztendőben a gazdasági fejlő­dés jellemző vonása volt a fejlődés dinamikájának megújulása és nagyobb stabilitása. Erről tanúskodik az, hogy az SZSZK-ban 13 százalékkal gyarapodott a nemzeti jövedelem, viszonylag egyenletes éves arányban, mégpedig nehezebbé vált feltételek kö­zött is. Tavaly hozzáfogtunk a CSKP XVII. kongresszu­sán, illetve az SZLKP kongresszusán kitűzött igé­nyes célok és feladatok teljesítéséhez. Eredményeink arról tanúskodnak, hogy Szlová­kia gazdasági és szociális színvonala az országos színvonalhoz hasonlóan emelkedett. Több kulcsfon­tosságú szándékunk teljesítése azonban nem felelt meg a terv előirányzatának. Az előző időszakhoz képest a gazdaság dinamikusabban fejlődött. A nemzeti jövedelem - előzetes adatok szerint -, noha nem érte el a tervezett szintet, 1986-ban 4 százalékkal növekedett. Az alapanyagokat jobban használtuk fel, növekedett a társadalmi munkater­melékenység. Megtartottuk az anyag- és általában a költségráfordítás meghatározott limitjeit. Az anyagi termelésben, eltekintve a mezőgazda­ságban a növénytermesztést, a tervfeladatokat túl­teljesítettük, ami ezekben az ágazatokban lehetővé tette a végtermékek volumenjének növelését. A fel­adatokat lényegében a foglalkoztatottak tervezett számával és a tervezett beruházási volumen meg­tartásával teljesítettük. Eredményeink lehetővé tették a lakossági élet- színvonal emelésében kitűzött feladatok teljesítését. A lakosság pénzjövedelme tavaly 3,9 százalékkal, vagyis a tervezettnél 0,6 százalékkal nagyobb mér­tékben növekedett. A lakosság társadalmi fogyasz­tására 4,1 százalékkal több anyagi eszközt fordítot­tunk mint 1985-ben. A lakásállomány gyarapításá­hoz és tökéletesítéséhez hozzájárult 31,5 ezer új lakás felépítése. E kedvező eredmények ellenére a ma, s főleg a holnap igényes feladatai szemszögéből a tavalyi eredményeket nem tartjuk kielégítóeknek. A felada­tokat mind egyenetlenebbül teljesítettük, ami a szer­vezetekben és az ágazatokban a munka rendkívül differenciált színvonaláról tanúskodik. Az előző évekhez képest aggasztóan, csaknem kétszeresére gyarapodott azoknak az ipari vállalatoknak a száma, amelyek nem teljesítették a terv fontos feladatait. Ennek következményei kedvezőtlenül hatottak to­vábbi vállalatok és ágazatok munkájának folyama­tosságára és általában a gazdaság üzemvitelére. Súlyos fogyatékosság, hogy noha 1985-höz ké­pest 4 százalékkal gyarapodott a végtermékek volu- menje, nem enyhültek az aránytalanságok, nem elégítettük ki jobban a külgazdasági követelménye­ket, a belpiaci szükségleteket s a beruházási igé­nyeket. Nem teljesítettük a nem szocialista kivitel tervét. Jóllehet általában árufedezete volt a lakosság vásárlóerejének, választék tekintetében továbbra sem volt összhang a kereslet és a kínálat között. Bíráló szemmel tekintünk a döntő fontosságú beruházási feladatok nemteljesítésére. Bizonyos mértékben túlteljesítettük a volumenmutatókat, de nem kívánatos struktúrában, s lemaradás volt a kö­telező állami tervfeladatok teljesítésében. Nem ad­ták át rendeltetésüknek a kiemelt létesítményeknek csaknem a felét, s nem valósították meg a befeje­zetlen létesítmények száma csökkentésének szán­dékát. Több szervezetben és ágazatban továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a feladatokat extenzív módon teljesítik. Ennek következtében a behozatalban és a kivitelben rosszabbodnak a cserearányok, s az előző évhez képest a hazai piacon csökkenő mértékben értékesítették a fo­gyasztási árucikkeket. A termelés minőségének kér­dését még mindig nem fogják fel komplex módon, mint az értékesítési lehetőségeknek, az elérhető árszintnek, a társadalom növekvő szükségletei ki­elégítése képességének döntő tényezőjét. A feladatok jobb teljesítéséhez nem járultak hoz­zá a tudományos-műszaki fejlődés eredményei sem. Nem teljesítik következetesen azt a kongresz- szusi feladatot, hogy a kutatási eredmények alapján két-két és félszeresére növekedjen az új gyártmá­nyok hányada. A tudomány és a technika fejlesztési tervfeladatainak teljesítése során nem értünk el haladó műszaki-gazdasági paramétereket, s ez a fejlesztés nem kielégítően járult hozzá a népgaz­daság gyarapításához. Az elmúlt esztendő eredményeinek rövid áttekin­tése arról tanúskodik, hogy a 8. ötéves tervidőszak második évébe pozitívumokkal, de egyidejűleg a mi­nőségi feladatok teljesítésében továbbra is tapasz­talható problémákkal léptünk. A végrehajtott felmérések és ellenőrzések arról tanúskodtak, hogy megkésetten és alacsony szín­vonalon tárgyalták meg az 1987. évi szállítói-meg­rendelői kapcsolatokat. Nem kielégítő az ötéves terv feladatainak konkretizálása sem a vállalatok és a szervezetek gazdasági terveiben. Kifejezésre jut ez főleg a kivitel alacsony fokú hatékonyságában, a belpiac szükségleteinek kielégítésében a lassú előrehaladásban. Komoly a lemaradás a döntő fon­tosságú beruházások előkészítésében nem kielé­gítő módon gondoskodnak itt a gépek és a gépi berendezések szállításáról. Ezek a fogyatékosságok - az időjárás rosszab­bodása következtében is - ez év januárjában nyilvá­nultak meg. Ennek következtében az ipar 1,5, az építőipar 0,6 milliárd korona értékben nem teljesítet­te a volumenmutatókat. Ennél súlyosabb a követ­kezmény a terv minőségi mutatóinak teljesítésében. Az SZKP KB Elnöksége tüzetesen megtárgyalta a CSKP KB 4. ülése határozatainak és főleg az SZSZK gazdasági, szociális fejlesztése feladatainak teljesítését. Intézkedéseket hagyott jóvá az állami, a gazdasági, a párt- és a társadalmi szervezetekre vonatkozóan. Ezeknek célja, serkenteni a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának megvalósításá­ra, ahogy azt szorgalmazza tőlünk a CSKP Központi Bizottsága 4. és a közelmúltban megtartott 5. ülésé­nek határozata. Erre orientálnak a CSSZSZK gazdasági mecha­nizmusa átalakítását előkészítő intézkedések is. Gustáv Husák elvtárs a központi bizottság ülésén mondott beszédében hangsúlyozta: ,,A terv feltétlen teljesítésével egyidejűleg fokozatosan alkalmazni kell a gyakorlatban az új mechanizmus elemeit, hogy azok elősegítsék az időszerű gazdasági prob­lémák megoldását. II. Gyorsabban változtassuk meg a gazdasági szerkezetet Elvtársak, a párt már hosszabb ideje síkra száll a gazdasági szerkezet megváltoztatásáért. Ezeket a változáso­kat magukba foglalják a 2000-ig szóló gazdasági és szociális fejlődés fő irányai. A szerkezeti változások alapja, hogy a fejlesztés súlypontja áttolódik a fel­dolgozó ágazatokba. Különösen a gép-, az elektro­technikai és az elektronikai iparba, a finom vegyipar­ba és a fogyasztási ipar ágazataiba. A másik oldalon ezeknek a változásoknak bázisa a nyers- és az alapanyagot termelő alapvető ágazatokban a terme­lési hányad csökkentése és belső szerkezetében a minőségi változások. Ugyanakkor e makroszerke- zeti változások keretében célunk a terciális szféra fejlesztésének meggyorsítása, elsősorban ott, ahol a lakossági szolgáltatások mellett az ipar, a mező­gazdaság, a közlekedés és az építőipar számára is korszerű termelési jellegű szolgáltatásokat nyújta­nak. Ezekhez a szerkezeti változásokhoz főleg a tu­dományos-műszaki haladás prioritást élvező iránya­inak kell hozzájárulniuk. Az ilyen szerkezeti változások szükségét azért hangsúlyozzuk, mivel szerepelnek a 8. ötéves tev- ben, s mivel a tudományos-technikai forradalom új technológiai szakaszába lépve a régi gazdasági struktúrát gyorsan újjal kell felváltam. Ezzel össze­függ a magasfokúan képesített káderek felkészíté­se, s a gazdasági érdekeltség hatása az ilyen szerkezetváltásra. A CSKP KB 8. ülésén megfogalmazott tíz alap­vető irány követésében számos kedvező eredményt értünk el. Ide sorolhatók főleg a kis elektronikai számítógépek, az ipari robotok, a hidraulika, egyes kiválasztott finomvegyipari szakágazatok fejleszté­se, a növénytermesztés és az állattenyésztési ter­melés, továbbá az élelmiszer- és az egészségügyi ipar számára a biotechnológia bázisára épülő gyárt­mányok fejlesztése, valamint néhány ökológiai probléma megoldására való törekvés is. Megemlít­hetjük továbbá azt a fejlődést, amelyet az atomener­getikában és néhány radionuklid kihasználásában értünk el. Megalapoztunk több új perspektív programot. így például a számítógépek új nemzedékei gyártásának programját. Továbbá az elektronika, a műszerek, az automatikus és a gyógytechnika új elemei, néhány új alapanyag és gyártási technológiája kutatásának programját. A legkomolyabb fogyatékosság, hogy a szerke­zetváltás lassú és kis mértékben indul az új, haladó termelés. Az új struktúrák fejlesztése megkívánja az elavulttá vált, nem hatékony termelés és technológia merészebb kiiktatását. Ez a helyzet változásokat diktál főleg a döntő fontosságú ágazatokban, amelyekre további fejlő­désünk épül. Ide tartozk főleg a gép- és az elektro­technikai ipar. Behozatali-kiviteli koncepcióvá kelle­ne változtatni az ágazatok között a gépek exportját energia és nyersanyagok importjáért. Ez lehetővé tenné az ágazatokon belüli gépcsere elmélyítését, és főleg a szocialista országok közössége kereté­ben a haladóbb szakosodást az alkatrészekre és a részelemekre. Ez lehetővé tenné a gépipari terme­lés tarthatatlanul széles választékának lényeges leszűkítését, a kis sorozatok gyártásának megszün­tetését, a gépipari és az elektrotechnikai gyártmá­nyok technológiai színvonalának emelését, és ki nem elégítő műszaki-gazdasági paramétereik javí­tását. Változtathatunk azon a helyzeten is, hogy gazdaságunk mindmáig nem eléggé nyitott a világ­gal szemben, ami kifejezésre jut abban, hogy a be­ruházásokra szánt gépeknek nagyjából a 80 száza­léka hazai és csak 20 százaléka importtermék. A belpiac hazai gépekkel és elektrotechnikai termé­kekkel való ellátottsága 90 százalékos és csak 9-10 százalékos hányadot képvisel az import. A gépiparban viszonylag rövid időn belül jelentős mértékben tökéletesíteni kell az anyagi-műszaki bázist. A túlsúlyban levő mechanikus gépipartól' át kell térni mélyrehatóbb, sokoldalúbb elektronizálá­sára. Az átszervezés súlypontját a rugalmas terme­lési rendszerek, valamint az olyan technológiai komplexumok képezik, amelyek ellathatóak mester­séges intelligenciával, szenzorokkal és új nemzedé- kú irányító rendszerekkel rendelkező, csatolható ipari robotokkal. Az elektrotechnikai ipar körvonalazott fejlesztése a gazdaság hatékonysága növelésének egyik kulcs­feltétele. Az SZLKP kongresszusa s az azt követő központi bizottsági ülései határozataival összhang­ban, az SZSZK-ban ennek az ágazatnak a fejleszté­se jobban fog orientálódni az elektronika alkatrész- bázisára, a számítótechnikára és a fogyasztási elektronikára. Az elektrotechnikai ipart tavaly nem fejlesztettük a tervezettnek megfelelően. Ennek alapvető oka a végtermékek terve, valamint a hazai és a külföldi alkatrészszállítás közti aránytalanság, illetve a meg­rendelői-szállítói kapcsolatokban továbbra is széles méretekben tapasztalható fogyatékosságok voltak. Nem teljesítették a feladatokat a számítógépek, a beruházási gépipar elektrotechnikai alkatrészei, a közszükségleti elektronika igényelt termékei stb. előállításában. A termelés mennyiségi és főleg minőségi vonat­kozásában tapasztalható kedvezőtlen helyzet fékezi a lakossági szükségletek jobb kielégítését, valamint a népgazdaság elektronizálása programjának meg­valósítását. Az elektronizálás problémáit erélyesen meg kell oldani, mégpedig nemcsak a Szövetségi Elektrotechnikai Minisztériumnak, hanem elsősor­ban a termelési-gazdasági egységeknek és a válla­latoknak. Ebbe a folyamatba határozottabban kell bevonni a konstruktőröket, a termelés technológiai előkészítését, a kutatást és a fejlesztést, mégpedig a vállalatoktól a tudományos akadémia és a főisko­lák tudományos munkahelyeiig. A termelést mege­lőző szakaszok dolgozói teljes felelősséggel tartoz­nak nemcsak az adott helyzetért, hanem főleg az olyan színvonal kialakításáért, amely megfelel nem­csak a jelen, hanem a jövő szükségleteinek is. Határozottabban kell eljárni az elektronika alkat­részellátásának a biztosításában, a gallium arzenid bázisára épülő különleges gyors áramkörök, az optikai közvetítő kábelek és az optoelektronikai alkatrészek gyártásában. Határozottabban kell cse­lekedni az elektronikai ipar ellátásában integrált áramkörök félvezetőinek gyártásához szükséges alapanyaggal. Ezen a területen a fejlődés megkívánja az igényes fizikai, fizikai-vegyi, illetve vegyi techno­lógiák elsajátítását, az elektron és a röntgen litográ­fiától a finomvegyipar technológiai eljárásaiig, ami­nek célja a szükséges rendkívül tiszta vegyszerek és alapanyagok előállítása. A vegyiparban határozottabban kell előnyben részesíteni a finomvegyipart a kóolaj-feldolgozás- ban, javítani kell a termékek minőségét és használa­ti tulajdonságait, s hatékonyabbá kell tenni termelé­süket különleges polimérek, adalékok, stabilizáló szerek és katalizátorok alkalmazásával. Ugyanez vonatkozik az olyan fontos termékek egész skálájá­ra, amilyenek a humán és az állatorvosi szükségle­teket szolgáló festékek és gyógyszerek. Meg kell gyorsítani az alkán-alkén kémia programjának elő­készítését és megvalósítását. Vajánban (Vojany), ahol már most nagy a lemaradás, biztosítani kell az új vegyipari központ építésének előkészítését. Ugyanilyen jelentős előrelépést várunk a bio­technológia fejlesztésétől, elsősorban széles körű alkalmazásától, a magas fokú innovációs hatékony­ságtól, amely energiamegtakarítással és gazdasági előnyökkel jár. A biotechnológiának és termékeinek jobban kell érvényesülniük a gyógyászatban, a gyógyszergyártásban, a mezőgazdaságban és az élelmezésben. Főleg az új hormonok, enzimek, takarmányfehérjék és aminosavak előállításáról és felhasználásáról van szó. A fogyasztási ipar ágazataiban ebben az ötéves tervidőszakban határozottabban kell törekedni a ter­melési-műszaki és az anyagi bázis korszerűsítésé­re, a lábbeli, a textil-, a ruha- és a pamutiparban. A jóváhagyott korszerűsítési programokat gyorsab­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents