Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-01 / 76. szám, szerda
Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ SZÚ 3 1987. fV. 1. (Folytatás az 1. oldalról) nyesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harc hatásfokának növelésére, a hivalkodás megnyilvánulásai, az élet- és a munkajubileumok eltúlzott ünneplése elleni harcban. Fel kell mérni egyben a társadalmi, az állami, a gazdasági és a szövetkezeti szervek apparátusainak színvonalát, tevékenységük hatékonyságát és létszámát; számolunk a CSSZSZK új alkotmánya tervezetével kapcsolatos munka megtárgyalásával is. Az SZLKP KB Elnöksége ennek szellemében alkotó módon fog hozzá ennek a gondolati gazdagságnak konkretizálásához és megvalósításához, amely ösztönzi gyakorlati tevékenységünket hazánkban a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsítása stratégiai irányvonalának megvalósításában, a CSKP KB 5. ülése határozatainak konkretizálásában és teljesítésében. I. Határozottabban megvalósítani a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiáját Elvtársak, a CSKP KB 8. ülésén határozatokat hozott népgazdaságunkban a tudományos-technikai forradalom meggyorsításáról. Azóta új, fontos fejleményekre került sor. Jóváhagyták a KGST tagállamai tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programját, amely nagy hatással volt a Szovjetunió, illetve a KGST többi tagállama közötti tudomá- nyos-műszaki és gazdasági együttműködésről az évszázad végéig szóló kétoldalú nemzetközi szerződések megkötésére is. Tavaly hozzáfogtunk a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak konkretizálásához, elfogadva a gazdasági mechanizmus átalakításának olyan mély értelmezésű alapelveit, hogy ma ezt az átalakítást a társadalmi és a gazdasági folyamatok irányításában 1948 februárja óta a legforradalmibb változásnak minősíthetjük. Számunkra történelmi jelentőségű az SZKP XXVII. kongresszusa ösztönzéseinek alkotó hasznosítása nemcsak a gazdasági mechanizmus átalakításánál, hanem a társadalmi fejlődés minden területén, különösképpen a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztésében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ez év januári ülésén elvi fontosságú intézkedéseket fogadott el, amelyeknek kulcsjelentóségük van nem csak a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése meggyorsítása stratégiájának megvalósításában, hanem a világszocializmus fejlődésében is. További fontos fejlemény volt 1986 novemberében a KGST tagállamai legfelsőbb szintű képviselőinek munkatanácskozása. Jelentőségét az adja meg, hogy újszerűen vetette fel a nemzetközi együttműködés útját, módját és formáit. Ez vonatkozik főleg a tudományos-műszaki haladásra, a gazdálkodó szervezetek közti közvetlen kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi gazdasági mechanizmus megfelelő fejlesztésére, továbbá a KGST- szervek gyökeres átépítésére, nagymértékben élve a nemzetközi szocialista gazdasági integráció objektív tapasztalataival. Ezek a jelentős körülmények teljesen új megvilágításba helyezik a szocializmus objektív előnyei hasznosításának nagy lehetőségeit. Új szemszögből lehet megítélni néhány olyan nehézséget is, amellyel évek óta küszködünk a népgazdaság és az egész társadalom fejlesztésében. Ezek közé tartoznak azok a problémák, amelyek összefüggnek az intenzifikálással, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával, a beruházásokkal, az exportképességgel, a felértékelés folyamatával, a lakosság életszínvonala növelése minőségileg új szükségleteinek biztosításával. Mindez globálisan megnyilvánul abban, hogy egyelőre meg nem felelő méretekben valósítjuk meg a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött követelményt, gazdasági szerkezetünk lét- fontosságú átalakítását Ma már jobban látjuk és tudjuk, miért nem sikerült a gazdasági fejlődés dinamikája megújítását követően 1983-ban, de a 8. ötéves tervidőszak elsó éveiben sem, olyan minőségi változásokat elérni a hatékonyság növelésében, amilyeneket feladatul megszabott a CSKP XVII. kongresszusa. Azt a kérdést is meg tudjuk válaszolni, hogy miért valósítják meg olyan hosszadalmasan a fontos politikai intézkedéseket, a jóváhagyott határozatokat, és végül a dolgozók jószándékú kezdeményezése gyakran miért válik formálissá. Ezek az ismeretek szükségessé teszik, hogy határozottan cselekedjünk, s a kongresszusi irányvonal szellemében azoknak az okoknak az elhárításán munkálkodjunk, amelyek miatt jelentősebben nem tudunk előbbre lépni. Szemléltető példa erre a tudományos-műszaki haladás. A CSKP KB 1983 júniusi ülése kiemelten erre a területre összpontosította a figyelmet s még inkább ezt tette a párt előző két kongresszusa valamint központi bizottságának rendkívüli ülései. A tudományos-műszaki haladás mégsem vált az intenzifikálás alapvető eszközévé, főleg azért nem, mivel leszűkítettem a fejlődés sajátos jellegű vetüle- teként értelmeztük. Nem bontakoztattuk ki széles, mélyreható összefüggéseiben az illetékes gazdasági és társadalmi mechanizmusokkal, beleértve a nemzetközi kapcsolatokat is. Nem gondoskodtunk olyan igényes gazdasági közeg megteremtéséről sem, amelyben a gyakorlatban eredményesen érvényesíthető a tudományos-műszaki haladás. Gondolkodásmódunknak és cselekvésünknek az irányítás olyan új gazdasági módszereibe kell torkollnia, amelyekben a perspektivitás és a koncep- ciozitás egybeötvözódik a hatékonyságért folytatott harccal, mégpedig a tervszerűség két szerves vetü- leteként. Mindez nagyobb merészségre, az új szükségletek erélyesebb kielégítésére és arra kell sarkalljon bennünket, hogy elvessük az avitt szokásokat, a formalizmust, az elburjánzott bürokráciát, a sztereotípiákat és a rutinszerűséget, ami gátolja az előrehaladást. Ebben a vonatkozásban számunkra ösztönző a szovjet kommunisták eljárása az SZKP XXVII. kongresszusa programjának konkretizálásában és megvalósításában. Igy fogjuk fel a mi hozzájárulásunkat is a világszocializmus erejének, cselekvőképességének, a békepolitikában offenzivitásának és vonzerejének fokozásához, ami ma és a közeljövőben az emberiség reménye. A világimperializmusnak nem sikerült lefékeznie a szocializmus előrehaladását, noha kiélezte azt a politikát, amelynek célja a fokozott fegyverkezés és a megkülönböztető intézkedések intenzivebb alkalmazása. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájának általunk is sokoldalúan támogatott példátlan offenzívája mind vonzóbban hat a világ népeire és haladó erőire. Bizonyítja például azt, hogy megoldhatóak az olyan problémák, amilyen Európában a közép-hatótávolságú rakéták felszámolása stb. Elvtársak, olyan anyagokat adtunk önöknek, amelyek a tu- dományos-műszaki fejlesztés viszonylatában a CSKP KB 8. ülése óta értékelik gazdaságunk fejlődését. Mai ülésünk előkészítése során felhasználtuk a járási és a kerületi pártszervezeteknek, a gazdasági szervezeteknek, az állami szerveknek és a tudományos intézményeknek ismereteit is. Ezzel kapcsolatban néhány alapvető tényt ismertetek előrehaladásunkról, illetve főleg olyan területekről, amelyeken a fejlesztés minőségi követelményeinek megfelelően nem teljesítjük a feladatokat. Az elmúlt három esztendőben a gazdasági fejlődés jellemző vonása volt a fejlődés dinamikájának megújulása és nagyobb stabilitása. Erről tanúskodik az, hogy az SZSZK-ban 13 százalékkal gyarapodott a nemzeti jövedelem, viszonylag egyenletes éves arányban, mégpedig nehezebbé vált feltételek között is. Tavaly hozzáfogtunk a CSKP XVII. kongresszusán, illetve az SZLKP kongresszusán kitűzött igényes célok és feladatok teljesítéséhez. Eredményeink arról tanúskodnak, hogy Szlovákia gazdasági és szociális színvonala az országos színvonalhoz hasonlóan emelkedett. Több kulcsfontosságú szándékunk teljesítése azonban nem felelt meg a terv előirányzatának. Az előző időszakhoz képest a gazdaság dinamikusabban fejlődött. A nemzeti jövedelem - előzetes adatok szerint -, noha nem érte el a tervezett szintet, 1986-ban 4 százalékkal növekedett. Az alapanyagokat jobban használtuk fel, növekedett a társadalmi munkatermelékenység. Megtartottuk az anyag- és általában a költségráfordítás meghatározott limitjeit. Az anyagi termelésben, eltekintve a mezőgazdaságban a növénytermesztést, a tervfeladatokat túlteljesítettük, ami ezekben az ágazatokban lehetővé tette a végtermékek volumenjének növelését. A feladatokat lényegében a foglalkoztatottak tervezett számával és a tervezett beruházási volumen megtartásával teljesítettük. Eredményeink lehetővé tették a lakossági élet- színvonal emelésében kitűzött feladatok teljesítését. A lakosság pénzjövedelme tavaly 3,9 százalékkal, vagyis a tervezettnél 0,6 százalékkal nagyobb mértékben növekedett. A lakosság társadalmi fogyasztására 4,1 százalékkal több anyagi eszközt fordítottunk mint 1985-ben. A lakásállomány gyarapításához és tökéletesítéséhez hozzájárult 31,5 ezer új lakás felépítése. E kedvező eredmények ellenére a ma, s főleg a holnap igényes feladatai szemszögéből a tavalyi eredményeket nem tartjuk kielégítóeknek. A feladatokat mind egyenetlenebbül teljesítettük, ami a szervezetekben és az ágazatokban a munka rendkívül differenciált színvonaláról tanúskodik. Az előző évekhez képest aggasztóan, csaknem kétszeresére gyarapodott azoknak az ipari vállalatoknak a száma, amelyek nem teljesítették a terv fontos feladatait. Ennek következményei kedvezőtlenül hatottak további vállalatok és ágazatok munkájának folyamatosságára és általában a gazdaság üzemvitelére. Súlyos fogyatékosság, hogy noha 1985-höz képest 4 százalékkal gyarapodott a végtermékek volu- menje, nem enyhültek az aránytalanságok, nem elégítettük ki jobban a külgazdasági követelményeket, a belpiaci szükségleteket s a beruházási igényeket. Nem teljesítettük a nem szocialista kivitel tervét. Jóllehet általában árufedezete volt a lakosság vásárlóerejének, választék tekintetében továbbra sem volt összhang a kereslet és a kínálat között. Bíráló szemmel tekintünk a döntő fontosságú beruházási feladatok nemteljesítésére. Bizonyos mértékben túlteljesítettük a volumenmutatókat, de nem kívánatos struktúrában, s lemaradás volt a kötelező állami tervfeladatok teljesítésében. Nem adták át rendeltetésüknek a kiemelt létesítményeknek csaknem a felét, s nem valósították meg a befejezetlen létesítmények száma csökkentésének szándékát. Több szervezetben és ágazatban továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a feladatokat extenzív módon teljesítik. Ennek következtében a behozatalban és a kivitelben rosszabbodnak a cserearányok, s az előző évhez képest a hazai piacon csökkenő mértékben értékesítették a fogyasztási árucikkeket. A termelés minőségének kérdését még mindig nem fogják fel komplex módon, mint az értékesítési lehetőségeknek, az elérhető árszintnek, a társadalom növekvő szükségletei kielégítése képességének döntő tényezőjét. A feladatok jobb teljesítéséhez nem járultak hozzá a tudományos-műszaki fejlődés eredményei sem. Nem teljesítik következetesen azt a kongresz- szusi feladatot, hogy a kutatási eredmények alapján két-két és félszeresére növekedjen az új gyártmányok hányada. A tudomány és a technika fejlesztési tervfeladatainak teljesítése során nem értünk el haladó műszaki-gazdasági paramétereket, s ez a fejlesztés nem kielégítően járult hozzá a népgazdaság gyarapításához. Az elmúlt esztendő eredményeinek rövid áttekintése arról tanúskodik, hogy a 8. ötéves tervidőszak második évébe pozitívumokkal, de egyidejűleg a minőségi feladatok teljesítésében továbbra is tapasztalható problémákkal léptünk. A végrehajtott felmérések és ellenőrzések arról tanúskodtak, hogy megkésetten és alacsony színvonalon tárgyalták meg az 1987. évi szállítói-megrendelői kapcsolatokat. Nem kielégítő az ötéves terv feladatainak konkretizálása sem a vállalatok és a szervezetek gazdasági terveiben. Kifejezésre jut ez főleg a kivitel alacsony fokú hatékonyságában, a belpiac szükségleteinek kielégítésében a lassú előrehaladásban. Komoly a lemaradás a döntő fontosságú beruházások előkészítésében nem kielégítő módon gondoskodnak itt a gépek és a gépi berendezések szállításáról. Ezek a fogyatékosságok - az időjárás rosszabbodása következtében is - ez év januárjában nyilvánultak meg. Ennek következtében az ipar 1,5, az építőipar 0,6 milliárd korona értékben nem teljesítette a volumenmutatókat. Ennél súlyosabb a következmény a terv minőségi mutatóinak teljesítésében. Az SZKP KB Elnöksége tüzetesen megtárgyalta a CSKP KB 4. ülése határozatainak és főleg az SZSZK gazdasági, szociális fejlesztése feladatainak teljesítését. Intézkedéseket hagyott jóvá az állami, a gazdasági, a párt- és a társadalmi szervezetekre vonatkozóan. Ezeknek célja, serkenteni a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának megvalósítására, ahogy azt szorgalmazza tőlünk a CSKP Központi Bizottsága 4. és a közelmúltban megtartott 5. ülésének határozata. Erre orientálnak a CSSZSZK gazdasági mechanizmusa átalakítását előkészítő intézkedések is. Gustáv Husák elvtárs a központi bizottság ülésén mondott beszédében hangsúlyozta: ,,A terv feltétlen teljesítésével egyidejűleg fokozatosan alkalmazni kell a gyakorlatban az új mechanizmus elemeit, hogy azok elősegítsék az időszerű gazdasági problémák megoldását. II. Gyorsabban változtassuk meg a gazdasági szerkezetet Elvtársak, a párt már hosszabb ideje síkra száll a gazdasági szerkezet megváltoztatásáért. Ezeket a változásokat magukba foglalják a 2000-ig szóló gazdasági és szociális fejlődés fő irányai. A szerkezeti változások alapja, hogy a fejlesztés súlypontja áttolódik a feldolgozó ágazatokba. Különösen a gép-, az elektrotechnikai és az elektronikai iparba, a finom vegyiparba és a fogyasztási ipar ágazataiba. A másik oldalon ezeknek a változásoknak bázisa a nyers- és az alapanyagot termelő alapvető ágazatokban a termelési hányad csökkentése és belső szerkezetében a minőségi változások. Ugyanakkor e makroszerke- zeti változások keretében célunk a terciális szféra fejlesztésének meggyorsítása, elsősorban ott, ahol a lakossági szolgáltatások mellett az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar számára is korszerű termelési jellegű szolgáltatásokat nyújtanak. Ezekhez a szerkezeti változásokhoz főleg a tudományos-műszaki haladás prioritást élvező irányainak kell hozzájárulniuk. Az ilyen szerkezeti változások szükségét azért hangsúlyozzuk, mivel szerepelnek a 8. ötéves tev- ben, s mivel a tudományos-technikai forradalom új technológiai szakaszába lépve a régi gazdasági struktúrát gyorsan újjal kell felváltam. Ezzel összefügg a magasfokúan képesített káderek felkészítése, s a gazdasági érdekeltség hatása az ilyen szerkezetváltásra. A CSKP KB 8. ülésén megfogalmazott tíz alapvető irány követésében számos kedvező eredményt értünk el. Ide sorolhatók főleg a kis elektronikai számítógépek, az ipari robotok, a hidraulika, egyes kiválasztott finomvegyipari szakágazatok fejlesztése, a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés, továbbá az élelmiszer- és az egészségügyi ipar számára a biotechnológia bázisára épülő gyártmányok fejlesztése, valamint néhány ökológiai probléma megoldására való törekvés is. Megemlíthetjük továbbá azt a fejlődést, amelyet az atomenergetikában és néhány radionuklid kihasználásában értünk el. Megalapoztunk több új perspektív programot. így például a számítógépek új nemzedékei gyártásának programját. Továbbá az elektronika, a műszerek, az automatikus és a gyógytechnika új elemei, néhány új alapanyag és gyártási technológiája kutatásának programját. A legkomolyabb fogyatékosság, hogy a szerkezetváltás lassú és kis mértékben indul az új, haladó termelés. Az új struktúrák fejlesztése megkívánja az elavulttá vált, nem hatékony termelés és technológia merészebb kiiktatását. Ez a helyzet változásokat diktál főleg a döntő fontosságú ágazatokban, amelyekre további fejlődésünk épül. Ide tartozk főleg a gép- és az elektrotechnikai ipar. Behozatali-kiviteli koncepcióvá kellene változtatni az ágazatok között a gépek exportját energia és nyersanyagok importjáért. Ez lehetővé tenné az ágazatokon belüli gépcsere elmélyítését, és főleg a szocialista országok közössége keretében a haladóbb szakosodást az alkatrészekre és a részelemekre. Ez lehetővé tenné a gépipari termelés tarthatatlanul széles választékának lényeges leszűkítését, a kis sorozatok gyártásának megszüntetését, a gépipari és az elektrotechnikai gyártmányok technológiai színvonalának emelését, és ki nem elégítő műszaki-gazdasági paramétereik javítását. Változtathatunk azon a helyzeten is, hogy gazdaságunk mindmáig nem eléggé nyitott a világgal szemben, ami kifejezésre jut abban, hogy a beruházásokra szánt gépeknek nagyjából a 80 százaléka hazai és csak 20 százaléka importtermék. A belpiac hazai gépekkel és elektrotechnikai termékekkel való ellátottsága 90 százalékos és csak 9-10 százalékos hányadot képvisel az import. A gépiparban viszonylag rövid időn belül jelentős mértékben tökéletesíteni kell az anyagi-műszaki bázist. A túlsúlyban levő mechanikus gépipartól' át kell térni mélyrehatóbb, sokoldalúbb elektronizálására. Az átszervezés súlypontját a rugalmas termelési rendszerek, valamint az olyan technológiai komplexumok képezik, amelyek ellathatóak mesterséges intelligenciával, szenzorokkal és új nemzedé- kú irányító rendszerekkel rendelkező, csatolható ipari robotokkal. Az elektrotechnikai ipar körvonalazott fejlesztése a gazdaság hatékonysága növelésének egyik kulcsfeltétele. Az SZLKP kongresszusa s az azt követő központi bizottsági ülései határozataival összhangban, az SZSZK-ban ennek az ágazatnak a fejlesztése jobban fog orientálódni az elektronika alkatrész- bázisára, a számítótechnikára és a fogyasztási elektronikára. Az elektrotechnikai ipart tavaly nem fejlesztettük a tervezettnek megfelelően. Ennek alapvető oka a végtermékek terve, valamint a hazai és a külföldi alkatrészszállítás közti aránytalanság, illetve a megrendelői-szállítói kapcsolatokban továbbra is széles méretekben tapasztalható fogyatékosságok voltak. Nem teljesítették a feladatokat a számítógépek, a beruházási gépipar elektrotechnikai alkatrészei, a közszükségleti elektronika igényelt termékei stb. előállításában. A termelés mennyiségi és főleg minőségi vonatkozásában tapasztalható kedvezőtlen helyzet fékezi a lakossági szükségletek jobb kielégítését, valamint a népgazdaság elektronizálása programjának megvalósítását. Az elektronizálás problémáit erélyesen meg kell oldani, mégpedig nemcsak a Szövetségi Elektrotechnikai Minisztériumnak, hanem elsősorban a termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak. Ebbe a folyamatba határozottabban kell bevonni a konstruktőröket, a termelés technológiai előkészítését, a kutatást és a fejlesztést, mégpedig a vállalatoktól a tudományos akadémia és a főiskolák tudományos munkahelyeiig. A termelést megelőző szakaszok dolgozói teljes felelősséggel tartoznak nemcsak az adott helyzetért, hanem főleg az olyan színvonal kialakításáért, amely megfelel nemcsak a jelen, hanem a jövő szükségleteinek is. Határozottabban kell eljárni az elektronika alkatrészellátásának a biztosításában, a gallium arzenid bázisára épülő különleges gyors áramkörök, az optikai közvetítő kábelek és az optoelektronikai alkatrészek gyártásában. Határozottabban kell cselekedni az elektronikai ipar ellátásában integrált áramkörök félvezetőinek gyártásához szükséges alapanyaggal. Ezen a területen a fejlődés megkívánja az igényes fizikai, fizikai-vegyi, illetve vegyi technológiák elsajátítását, az elektron és a röntgen litográfiától a finomvegyipar technológiai eljárásaiig, aminek célja a szükséges rendkívül tiszta vegyszerek és alapanyagok előállítása. A vegyiparban határozottabban kell előnyben részesíteni a finomvegyipart a kóolaj-feldolgozás- ban, javítani kell a termékek minőségét és használati tulajdonságait, s hatékonyabbá kell tenni termelésüket különleges polimérek, adalékok, stabilizáló szerek és katalizátorok alkalmazásával. Ugyanez vonatkozik az olyan fontos termékek egész skálájára, amilyenek a humán és az állatorvosi szükségleteket szolgáló festékek és gyógyszerek. Meg kell gyorsítani az alkán-alkén kémia programjának előkészítését és megvalósítását. Vajánban (Vojany), ahol már most nagy a lemaradás, biztosítani kell az új vegyipari központ építésének előkészítését. Ugyanilyen jelentős előrelépést várunk a biotechnológia fejlesztésétől, elsősorban széles körű alkalmazásától, a magas fokú innovációs hatékonyságtól, amely energiamegtakarítással és gazdasági előnyökkel jár. A biotechnológiának és termékeinek jobban kell érvényesülniük a gyógyászatban, a gyógyszergyártásban, a mezőgazdaságban és az élelmezésben. Főleg az új hormonok, enzimek, takarmányfehérjék és aminosavak előállításáról és felhasználásáról van szó. A fogyasztási ipar ágazataiban ebben az ötéves tervidőszakban határozottabban kell törekedni a termelési-műszaki és az anyagi bázis korszerűsítésére, a lábbeli, a textil-, a ruha- és a pamutiparban. A jóváhagyott korszerűsítési programokat gyorsab(Folytatás a 4. oldalon)
