Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-17 / 90. szám, péntek
„Sajnos, bőven akad munkánk“ AZ ÖNKÉNTES RENDŐRÖK PÉLDÁSAN TELJESÍTIK FELADATAIKAT Amíg a falubeliek a háztáji kertekben tevékenykednek, barkácsolnak, televíziót néznek, olvasnak, esetleg zenét hallgatnak, ők többnyire a községet pásztázzák, ügyelnek a közrendre. Benéznek a vendéglátó üzembe, az állami gazdaság telepére, a művelődési házba, szemügyre veszik a vasútállomás, az iskola és az üzletek környékét, végigsétálnak a parkon, megnézik, mi történik a fő utcán, a falu peremén, a kertek alatt, figyelik a közúti forgalmat, & ha valamilyen rendellenességet észlelnek, akkor intézkednek. Egyszerű ismertetőjelük a PS-VB felirattal ellátott sárga karszalag, önkéntes rendőrök. A Kassa (Košice)-vidéki járás legnagyobb és legmozgalmasabb községei közé tartozó Nagyidán (Veľká Ida) kilencen vannak. Hogy az önkéntes rendőrök járási és kerületi konferenciáján nem véletlenül dicsérték őket, azt Snyír Ferenc, a helyi nemzeti bizottság elnöke is megerősítette: - Valóban jól dolgoznak, igen hasznos munkát végeznek, s rendkívüli érdemeik vannak abban, hogy az utóbbi időben csökken nálunk a betörések, lopások és más bűncselekmények száma. Pelegrin Dénes, parancsnokuk, a Kelet-szlovákiai Vasmű géplakatosa tapasztalt szakembernek számít, hiszen már negyedszázada hordja zsebében szolgálati igazolványát és őrködik, hivatalos személyként is, a rend fölött. Helyettese, Rási László, a helyi vasútállomás főnöke. A testület irodájában velük beszélgettem a minap. Délután volt, munkaidő után. A telefon egyszer sem csengett, az ablakon sem kopogtattak, így járőrszolgálatuk előtt nyugodtan beszélgethettünk.- Tudjuk, egyesek furcsán néznek ránk, besúgónak tartanak. No persze, azzal is tisztában vagyunk, hogy ki vélekedik rólunk így. Az, akinek vaj van a fején... A tiszta lelkiismeretúek, akik nem vétenek szándékosan a közösségi élet szabályai ellen, s tiszteletben tartják a törvényt, valóban a rend őreit látják bennünk és segítenek is nekünk - mondotta Rási László. - Én kicsi koromban mindig rendőrnek készültem - folytatta mert érdekelt a kriminalisztika. Szüleim óhajára más pályán kötöttem ki, de a korábbi elhatározásomról nem mondtam le teljesen, s már néhány éve amatőrként dolgozom ezen a téren. Amikor ugyanis Nagyidéra kerültem, megtudtam, hogy itt jól működnek az önkéntes rendőrök. Jelentkeztem, s felvettek. Azóta elfoglaltabb ember vagyok, mert én kaptam az írnoki tisztséget, meg szolgálatba is járok, viszont szabadidőmben örömmel csinálom ezt a munkát. Pelegrin Dénes előszedte a naplót és belelapozott.- Nincs olyan nap, hogy valamelyikünk ne járná a falut. Minket nem kell nógatni, magunktól is tudjuk kötelességeinket. Az is igaz, hogy teendőnk van bőven, mert sok idegen is megfordul itt. Közel a Kelet-szlovákiai Vasmű, csupán néhány kilométerre van Saca (Šaca) városka, ugyanakkor pedig községünk most is, mint Arany János idejében, „híres“ a cigány lakosairól. Vitathatatlan, egyre többen élnek közülük rentuk fejünket, megbeszéltük a „haditervet“ és a korábbihoz képest többet sétáltunk fel, s alá a faluban. A harmadik betöréskor az illetőt a tett színhelyén kaptuk el. A tornai (Turnianske Podhradie) papiak fosztogatóját is a nagyidai önkéntes rendőrök tartóztatták le.- Éppen szolgálatba indultunk, amikor csöngött a felefon. A szepsi rendőrök hívtak és tudatták velünk, hogy az ismeretlen tolvaj kereket oldott A tájékoztató után elhatároztuk, hogy alaposan átfésüljük a helyi Pelegrin Dénes (jobbról) és Rési László a szolgálati napló felett (Gazdag József felvétele) desen, ám sok a bűnöző is. A helyi bűncselekmények kilencven százalékát ók követik el. A parancsnok egy újabb irattartót húzott elő a szekrényből, a büntetett előéletű lakosok nyilvántartási jegyzékét.- Ezeket az embereket figyelemmel követjük. Vannak közöttük olyanok is, akiknek a bírósági ítélet alapján rendszeresen jelentkezniük kell nálunk... A napló azt is elárulja, hogy a nagyidai önkéntes rendőrök tervszerűen dolgoznak. Tavaly például a parancsnok mintegy hatszáz órát töltött szolgálatban. Helyettese valamivel kevesebbet. Vrábel János, Árkai Gyula, Tímár János, Janitor István, Gálicz Sándor, Csucsko József és Haraszti Imre szintén gyakran járták a falut. Évekkel ezelőtt hivatásos rendőrök társaságában szolgáltak, ám amióta a Nemzetbiztonsági Testület helyi parancsnoksága megszűnt, azóta leginkább önállóan, ketteshármas csoportokat alkotva ellenőrzik a falu közrendjét. Természetesen, a szepsi (Moldava nad Bodvou) körzeti parancsnoksággal mindig kapcsolatban vannak, s ha szükségét látják, onnan kérnek segítséget.- Az utóbbi időszakban az 1983- as esztendő volt a legmozgalmasabb - mondták. - Akkor az üzletekbe háromszor törtek be. összedugál lom ásón megálló személyvonatokat. Felszálltunk és a másodiknak igazoltatott utas beismerte tettét...-A minap az enyickei (Haniska pri Košiciach) vasútállomásról jelentették, hogy megsebesítették a vasúti rendőrt. A tettes elmenekült, ám a szemtanúk aránylag jó személyleírást tudtak róla adni. Néhány órával később rátaláltunk a bűnözőre. Helyi lakosról volt szó. Még a kést is megtaláltunk nála... Vendéglátóim tucatszám sorolták az utóbbi évek kisebb-nagyob helyi bűncselekményeit. - Higgye el - mondta búcsúzáskor Pelegrin Dénes -, mi szívesen őrködünk és vigyázunk a közrendre, ám annak örülnénk a legjobban, ha nem lenne ránk szükség, illetve ha nem lennének rendbontások és rendbontók. GAZDAG JÓZSEF KOMMENTÁLJUK } A hozzáállástól is függ A CSKP Központi Bizottságának ötödik ülésén ismét hangsúlyt kapott az a mezőgazdasági fórumokon újabban gyakran kiemelt tapasztalat, hogy a többségükben bátran kezdeményező rendszergazdák jóvoltából a termelési rendszerek a haladás úttörőivé, a tudományos-műszaki vívmányok rugalmas közvetítőivé léptek elő. A megállapítás nem véletlenszerű, és nem is formális, ugyanis a hétéves tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a külföldön bevált és gyorsan meghonosodott termelési rendszerek nálunk is jelentős mértékben hozzájárultak a növénytermesztési eredmények javulásához, az ágazat hatékonyságának növekedéséhez. Az egykor kísérleti céllal behozott és kezdetben meglehetősen bátortalanul alkalmazott iparszerű termelési eljárások kizárólagos előnyeit sokan abban vélték felfedezni, hogy hozzájárulnak a taggazdaságok anyagi-műszaki ellátottságának tökéletesítéséhez. Való igaz, hogy a termelési rendszerhez csatlakozó gazdaságok könnyebben hozzájutnak a nagyobb hozamot ígérő, nagy termőképességű biológiai anyaghoz, a nálunk talán nem is kapható gyomirtó és növényvédő szerekhez, és nem egy esetben olyan korszerű, nagyteljesítményű gépekkel dolgozhatnak, amilyenekről a többi szövetkezetben és állami gazdaságban talán még nem is hallottak. Viszont azt is el kell mondani, hogy a termelési rendszerek kikényszerítették a munkaszervezés és az elvégzett munka minőségének javítását, és a figyelem középpontjába állították a technológiai fegyelem megtartását. Ezt a rendszerben termelők többsége ma már a legfontosabb előnyök között említi. Ahol eddig a felismerésig még nem jutottak el, ott egyelőre nem sokat profitálnak a termelési rendszerekből. A külföldi rendszerekkel szerzett tapasztalatok kamatoztatásával nálunk is kezdetét vette a termelési rendszerek kialakítása és fejlesztése. Voltak és vannak gondjaink a formalizmussal, de eredményeket is tudnak felmutatni a gazdaságok. A fejlődés leginkább a termelési rendszerek iránti érdeklődés növekedésében mérhető fel, ugyanis Szlovákiában 1983-ban még csak 88 000, tavaly pedig már közel 283 000 hektár volt a termelési rendszerek összterülete. Ez pedig azt jelenti, hogy a szántóterületnek mintegy 22 százalékán a termelési rendszerek előnyeit kihasználva termelték a gazdaságok a kukoricát, napraforgót, lencsét, babot, borsót, burgonyát, őszi repcét, ipari paradicsomot, gyökérzöldséget, szőlőt és az intenzív füféléket. Az elért termelési eredmények zömmel a rendszerek előnyét igazolják, ám ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a rendszer önmagában nem biztosítéka a sikernek. A múlt évi aszály még az öntözőgazdálkodás feltételei közepette is felszínre hozta a vétett agrotechnikai hibákat, figyelmeztetve arra, hogy sok esetben még a rendszerek taggazdaságai sem teremtik meg a kedvező feltételeket a biológiai anyag képességeinek érvényesüléséhez, illetve a termőhelyi adottságok tökéletes kihasználásához. Ezt a tapasztalatot már csak azért is érdemes időnként feleleveníteni, mert bizonyos, hogy a termelési rendszerek előnyeinek tökéletes kihasználása nélkül a mezőgazdaság nem tudja teljesíteni a 8. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladatát, a növénytermesztés fejlődésének meggyorsítását. E tekintetben, valamint a gondjainkat súlyosbító múlt évi hiányok pótlása szempontjából döntő fontossággal bír, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok az idén hozzávetőlegesen 71 000 hektárral nagyobb területen használhatják ki a termelési rendszerek hozamnövelö előnyeit. A szakmai felkészültségen kívül a szemléletmódtól és az egyéni hozzáállástól is függ, hogy milyen eredménnyel. KÁDEK GÁBOR ORVOSI TANÁCSADÓ A sérv (hernie) A legjobbak elismerése A nemzeti bizottságok szocialista munkaversenyét már hagyományosan áprilisban értékelik ki a Rima- szombati (Rimavská Sobota) járásban is, s a legjobbaknak járó kitüntetéseket és jutalmakat a májusi ünnepségek előestéjén adják át. Az elmúlt évben a járás valamennyi nemzeti bizottsága, s gyakorlatilag minden harmadik polgára bekapcsolódott a versenymozgalomba. A 30 ezer egyéni és 1400 kollektív felajánlás nyomán közel 66 millió koronás érték született. A nemzeti bizottságok a tömegszervezetek tagságának támogatásával mindenekelőtt a választási program célkitűzéseit valósították meg. Jól szolgálták a feladatteljesítést a fokozott munkaaktivitás napjai és a kommunista szombatok, melyek keretében a polgárok 307 ezer órát dolgoztak 10,5 millió korona értékben. A nemzeti bizottságok által irányított üzemek közül a járási építőipari vállalat és a járási ipari vállalat maradéktalanul eleget tett vállalásainak, ugyanakkor a vendéglátóipari vállalatnak és a szolgáltatóüzemnek még a tervfeladat teljesítése sem sikerült. A nemzeti bizottságok versenyében Osgyán (Ožďany) község került az élre, Tisovec és Klenovec előtt, a II. kategória győztese pedig Méhi (Včelince) lett, megelőzve Rimavská Bánát és Rimaszécset (Rimavská Seč). Kitüntetést, jutalmat kapnak a legaktívabb tömegszervezetek, a munkabrigádok és egyének is. A társadalmi szervezetek közül a nőszövetség jesenskéi, a Honvédelmi Szövetség rimaszécsi és a kertbarátok rimaszombati szervezete részesül elismerésben. A szocialista munkabrigádok versenyében a Zornica tisoveci üzemének kollektíváját illeti az elsőség, s a legaktívabb egyének között van Irena Adamovičová, Milan Markotán és Bodor Mihály is.-h. aA sérv egy testüreg szerveinek kifelé vagy egy másik testüregbe való kiboltosulása. így pl. a hasüreg szervei a hasfal nyílásán keresztül kifelé, vagy a rekeszizmon keresztül a mellüreg felé (rekeszsérv) bolto- sulnak. A sérveken megkülönböztetünk sérvkaput, sérvtömlőt és sérvtartalmat. Sérvkapunak nevezik azt a nyílást, ahol a sérv kilép. A sérvtömlót rendszerint a hashártya alkotja, a sérv tartalma pedig a hasüreg valamely szerve lehet, legtöbbször a vékonybél és a nagycseplesz. A sérv a hasfalon kifelé boltosulhat elő, de keletkezhet a has- vagy mellüregben is. Ilyenkor az előbbi külső sérvvel szemben belső sérvről beszélünk. Külső sérvek leggyakrabban a lá- gyékhajlatban (lágyéksérv) keletkeznek. A lágyékhajlat alatt, a combtőben a férfiakon a lágyéksérvek, nőkön a combsérvek gyakoribbak. A lágyéksérvek növekedése során azok tartalma az ondózsinór mellett a herezacskóba száll le (heresérv). Gyakoriságuk sorrendjében a lágyéksérv és a combsérv után következnek a köldöksérvek, és az általában korábbi műtéti metszések hegében keletkező hasfali sérvek. A szegycsont nyúlványa és a köldök között lépnek ki a kicsiny, néha alig tapintható, de igen fájdalmas ún. epigasztriális sérvek. A sérvek alkati hajlamosság alapján a hasfal anatómiailag gyengébb pontjain jönnek létre. Keletkezésüket huzamos megerőltetés, a hasprés túlzott igénybevétele (tartós köhögés, székrekedés stb.), valamint a hasfal kitágulása, majd ellazulása (terhességek, erős lefogyás) segítheti elő. Egyszeri hirtelen traumára (pl. emelésre) sérv rendszerint nem keletkezik, ilyenkor többnyire a kezdődő sérv érzékeny lesz, és az illető ilyenkor veszi azt először észre. A sérvek tünetei közül elsőként rendszerint a sérvkapu tájékán rugalmas elódomborodás észlelhető, amely főleg köhögéskor, tüsszentéskor és álláskor kifejezett. A sérvtömlő és a sérvtartalom húzódásának következménye a húzó jellegű fájdalom, amely különböző hasi megbetegedések tüneteit is utánozhatja. A szabad sérv fekvő helyzetben többnyire magától visszacsúszik vagy enyhe nyomással visszahelyezhető. A sérv visszahelyezése növekedése, az esetleg benne keletkező gyulladás és összenövés miatt egyre nehezebb lesz. A sérvek legveszélyesebb szövődménye a kizáródás. Ennek lényege, hogy a sérvtömlő tartalmára a sérvkapu rugalmasan ráfeszül, a sérvtartalom vérkeringését megszünteti, és annak elhalását okozza. A kizáródás leggyakoribb tünete az, hogy a puha, fájdalmatlan és az addig köny- nyen visszahelyezhető sérv hirtelen . fájdalmas, kemény és vissza nem helyezhető lesz. E tünetekhez rövidesen csatlakozhat a hashártya- gyulladás. A sérvek kezelése elvileg mindig műtéti. Ettől csak akkor térnek el, ha a beteg életkora (csecsemő, aggastyán) vagy egyéb betegsége a műtét elvégzését ellenjavallja. Ilyenkor jöhet szóba a sérvkötó viselése. Csak fekvő helyzetben, a sérv visszahelyezése után szabad felhelyezni. A sérvkötő viselése bizonyos esetekben veszélyes is lehet, ezért csak szakorvosi ajánlatra szabad hordani. A sérv kizáródása életveszélyes állapot, azonnali műtéti beavatkozást tesz szükségessé. A sérvműtét lényege a sérvtartalom visszahelyezése után a sérvkapu elzárása. Ez a gyakori lágyéksérvek, combsérvek és köldöksérvek esetén nem okoz rendszerint nehézséget. Körülményes lehet azonban a műtétek helyén keletkezett hasfali sérvek és főleg kiújult sérvek esetén. A sérv képződésére való hajlam ugyanis a sérvek kiújulását eredményezheti. Ilyen esetekben plasztikai megoldásként idegen anyagok (műanyag háló) beültetése is szóba kerülhet. Az izmok megerőltetése esetén, ha a felszínes rostok között a mélyebbek kiboltosulnak, izomsérv keletkezik. A mellkas falának vagy a koponyának veleszületett vagy traumás hiánya helyén elóboltosuló sérvet tüdő ill. agysérvnek nevezik. Gyakoriságuk miatt jelentősek a csigolyák között keletkező porckorongsérvek Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1987. IV. 17
