Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-16 / 89. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1987. IV. 16. Az Áprilisi tézisek 1917. április 16-án a késő esti órákban futott be Pétervárra az a szerelvény, amely a közel tíz évi száműzetés után hazatérő V. I. Lenint és bolsevik elvtársait hozta. Érkezésük híre gyorsan terjedt, a várost szinte elborították a Ma érkezik haza Lenin feliratú falragaszok. A kettőshatalommal, az Ideiglenes Kormány imperialista, háborús, a nagytőkét és a nagybirtokokat támogató politikájával elégedetlen munkások, katonák és értelmiségiek hatalmas tömege özönlött az állomás előtti térre. A tüntetők vártak, mert tudni akarták, hogy milyen tervekkel, célkitűzésekkel érkezik haza az a politikus, aki még távollétében is befolyásolta a hazai forradalmi eseményeket. Lenin ezen az éjszakán többször is szólt a türelmesen várakozó, a proletárhatalmat éltető tömegekhez, s röviden megismertette velük azt a tervezetet, amely Áprilisi tézisek néven került be a történelembe. Lenin április 17-én az összorosz- országi munkás- és katonaküldöttek konferenciájának résztvevői előtt már részletesen ismertette téziseit. A legégetőbb problémának a háború demokratikus befejezését tartotta, mert véleménye szerint csakis a béke biztosíthatja az országban megindult forradalmi mozgalom fejlődését, átnövését a szocialista forradalomba. Rámutatott, hogy az Ideiglenes Kormány nem változtatta meg a háború imperialista jellegét, s a háború továbbra is a burzsoázia érdekeit szolgálja. A munkásosztály békét akar, de Lenin nem tagadja a forradalmi védekezés szükségességét sem, bár ezzel csak akkor ért egyet, ha a hatalom a proletariátus és a dolgozó parasztság kezébe megy át, ha megszűnik az annektá- lás minden formája, s ha a proletariátus már teljesen elhatárolta magát a kapitalisták érdekeitől. A dolgozóknak meg kell magyarázni- hangsúlyozta Lenin hogy az imperialista háború és a kapitalisták érdekei annyira összefonódtak, hogy a harcok demokratikus befejezése az adott helyzetben már lehetetlen a polgári kormány megbuktatása nélkül. A második tézis azt a folyamatot elemzi, amely a polgári demokratikus forradalomban hatalomra jutott burzsoáziától elveszi és a munkásosztály, s a szegényparasztság kezébe adja a politikai hatalmat. Lenin véleménye szerint a kettőshatalom kiindulópontot jelent a burzsoáziának a hatalomból való kiszorításához, de a hatalom átvételére- ami egyenlő a szocialista forradalom győzelmével - a munkásosztályt még fel kell készíteni. Ez a politikai nevelő és meggyőző munka speciális módszereket követel, aminek a lényege a bolsevik párt politikájának és a kialakult belpolitikai helyzetnek az összehangolása. A harmadik tézis a bolsevik párt és az Ideiglenes Kormány viszonyát' elemzi. Lenin alapállása, hogy a mensevikek és az eszerek szovjetjeinek támogatását élvező kormányt egyelőre nem lehet megdönteni, csak gyengíteni, mégpedig azzal, ha a bolsevisták leleplezik a tömegek előtt a kormány kétszínűségét, álnokságát. Elkerülhetetlen, hogy a bolsevik párt tagjai népszerűsítsék új irányvonalukat: Semmi támogatás az Ideiglenes Kormánynak! Arra a kérdésre, hogy kié legyen akkor a hatalom, Lenin új taktikai jelszóval felelt: Minden hatalmat a szovjeteknek. Szerinte az új forradalmi mozgalom egyedüli lehetséges letéteményesei a munkásküldöttek szovjetjei. Hatalomrajutásukhoz még sok türelemre, felvilágosító munkára, a néptömegek meggyőzésére van szükség. Lenin ebben a tézisben a forradalom békés lefolyásának a feltételeit fogalmazta meg. Az volt a meggyőződése, hogy a kettőshatalom viszonyai között is elkerülhető a fegyveres összecsapás. S milyen lesz az a kormány, az az államforma, amelyet az oroszországi munkások, mezőgazdasági cselédek és a földművesek képviselői hoznak létre a győztes szocialista forradalom után? Lenin szerint a történelem legmagasabb típusú államformája lesz ez, mert a néptömegek zömének az akaratából jön létre, s ezek érdekeit képviseli. Lenin foglalkozik az új szocialista állam közgazdaságával is. Mivel Oroszország elmaradott agrárállam, elsőnek a földről, a föld birtokolásának kérdéséről szól. Kifejti, hogy a megoldás alapját a dolgozó parasztság és a mezőgazdasági proletariátus érdekei képezik. Meghirdeti a nagybirtokok kisajátítását és felosztását, amit majd a mezőgazdasági munkásokból alakuló szovjetek hajtanak végre. A forradalomban ugyanis jelentős feladat vár a mezőgazdasági proletariátusra, a falusi szegénység vezetőjére. S hogy mi lesz a sorsa az elkobzott nagybirtokoknak? Lenin tervezete szerint ezek egy részén mintagazdaságokat szerveznek, olyan mezőgazda- sági nagyüzemeket, amelyekben a parasztok megtanulhatják a legjövedelmezőbb agrotechnikákat. A gazdasági terveket nem lehet megoldani pénz nélkül, a termelést be kell indítani, illetve sok üzemben fokozni kell, hiszen az országot éhínség fenyegeti. Lenin ezért meghirdeti a banktőke szocializálását is. Szükségesnek tartja még a gazdasági élet ellenőrzését és a javak jobb elosztását. Az Áprilisi tézisek utolsó két pontjában Lenin a forradalmi bolsevik párt fejlesztésének kérdéseit taglalja. Az egyik legsürgetőbb feladatnak a bolsevik párt konferenciájának az összehívását tartja. Ennek a feladata a program ellenőrzése és - az ország belpolitikai helyzetének figyelembevételével - a módosítása. A bolsevikoknak ugyanis el kell határolniuk magukat a szociáldemokrata pártok háborús és tőkebarát politikai gyakorlatától. Lenin szükségesnek tartja a két párt közötti eszmei különbség nyilvános demonstrálását is: a párt nevének megváltoztatását. A tézisek utolsó pontja az orosz- országi bolsevik párt elveit valló összes munkáspártok nemzetközi egyesülését veti fel. Lenin egy olyan nemzetközi szervezet tervezetét ismerteti, amely egységesen lép fel a szociálsoviniszták és a centralisták ellen. Az Áprilisi tézisek az oroszországi munkásmozgalom történelmi mérföldkövei. Bennük Lenin aprólékosan jellemzi az országban és a munkásmozgalomban kialakult helyzetet: Oroszország a polgári forradalom és a szocialista forradalom közötti átmenet állapotába került. Megjelöli azokat a közvetlen célokat is, amelyek a legeredményesebben vezetik el a pártot a szocialista forradalomhoz. Ez a kettőshatalom megszűnését, a munkás- és katonaküldöttek osztatlan hatalmát jelenti majd. Kijelenti, hogy a forradalmi hatalom egyetlen lehetséges formája a szovjetköztársaság, amelyben a gazdasági élet: a tőke, a föld, és az ipar a munkásság ellenőrzése mellett a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Lenin hazatérése és Áprilisi tézisei pontosan megjelölték a követendő utat. VADKERTI KATALIN Ugyanazt - következetesebben Küldöttként jelen van az FSZM XI. kongresszusán Barátságosan, mosolygó arccal fogad, s mert ismeri találkozásunk célját, a kézfogást követően kérdésre sem várva mondja.- Amikor a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai kongresszusán beválasztottak az országos kongresszus küldötteinek sorába, felemelő, boldog érzés töltött el. Olyan, amilyen csak ritkán adatik meg ^z ember életében. Izgalommal, de egyben nagy felelősségérzettel készültem Prágába, ahol szakszervezeti munkámhoz minden bizonnyal további tapasztalatokat szerzek majd. Hegedűs Cecília, a komáromi (Komárno) péküzem dolgozója rövid időn belül tehát már negyedszer is becsomagolta utazótáskáját, hogy részt vehessen egy újabb jelentős összejövetelen, ahol az előzőekhez hasonlóan a dolgozók széles tömegeivel, azok munkájával és mindennapjaival kapcsolatos kérdések szerepelnek napirenden. Negyedszer, hiszen a szlovákiai kongresszust megelőzően az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének és az FSZM kerületi konferenciáján is részt vett, s szavai is bizonyítják, hogy ennek jelentőségét kellően tudatosítja.- Az eddigi tanácskozásokon sok újat hallottam, amiket szakszervezeti munkámban hasznosítani akarok. Egyrészt itt az üzemben, a szak- szervezet üzemi bizottsága tagjaként, másrészt kerületi méretben, mivel az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete kerületi bizottsága elnökségének is tagja vagyok. Az előző tisztségben a negyedik, az utóbbiban a második megbízatási időszakot tölti. így felesleges bizonygatni, hogy az egyes tanácskozásokon elhangzottakat és a határozatokból adódó feladatokat tapasztalt szakszervezeti dolgozóként értékeli.- Az eddigi tanácskozásokon a szakszervezeti munkát nyíltan, tárgyilagosan és önbírálóan elemezték. Konkrétan megjelölték azokat a feladatokat, amelyek a XVII. párt- kongresszuson elfogadott határozatokkal összhangban, a gazdasági és a szociális fejlesztés gyorsításának és a gazdasági mechanizmus átalakításának szellemében a szakszervezetre várnak. A fő feladatokat külön is megemlítette. Mindenekelőtt a termelés segítségét és a szocialista munkaversenyt. Ezekkel kapcsolatosan a megfelelő erkölcsi elismerést és anyagi ösztönzést tartja fontosnak. Szerinte a felmerülő problémák megoldásában sokat segítenek a termelési értekezletek, de a dolgozókról való sokoldalú szociális gondoskodást sem szabad elhanyagolni. Nézeteit és tapasztalatait az üzemben végzett szakszervezeti munka tükrében is összegezte. Hogy konkrét legyek, üzemünk csatlakozott az SZKT kezdeményezéséhez. Vállalásunkkal összhangban egy százalékkal növeljük a munkatermelékenységet, miközben fél százalékkal csökkentjük az anyagi költségeket és termékeink minőségére is ügyelünk. A kiváló minőségű sütőipari termékeink tervezett 8,4 százalékos arányát 0,1 százalékkal teljesítjük túl. Mindez nagy dolog, de ki merné állítani, hogy ez a esi cs, s hogy még jobb eredményt már nem lehet elérni. Ugyanilyen szellemben kell értékelni a szakszervezeti munkát is. Sok minden szóba került, csak éppen munkaköri beosztásából adódó feladatairól esett kevés szó. Ennek pótlása csak részben sikerült, mivel a személyével kapcsolatos első mondatok után gondolatai újra a nagy eseményre, a prágai tanácskozásra terelődtek.- Huszonötödik éve dolgozom az üzemben, jelenleg a sütőipari termékek expediálásáért felelek. Naponta többezer kilogramm kenyér, hatvanezer kifli és további, ugyancsak jelentős mennyiségű finom sütőipari termék elosztása a feladatom. Az ünnepek előtt még ennél is nagyobb mennyiségről kell gondoskodni. Az üzem és kollégáim mégis örülnek, elismerésnek tartják prágai kiküldetésemet EGRI FERENC NÖVEKSZIK AZ ÜZEMI BALESETEK SZÁMA Az ok az alkohol A Közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben naponta átlagosan 421 ember hiányzik a munkából munkahelyen történt baleset vagy megbetegedés miatt. A kerület tizenhárom járása közül a legjelentősebbnek, legtermékenyebbnek tartott Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a legrosszabb a helyzet. A miertre Révay Lászlóval, a járási mezőgazdasági igazgatóság szakelőadójával kerestük a választ.- Az elmúlt évben a Rimaszombati járás mezőgazdasági üzemeiben nem kevesebb, mint 385 üzemi baleset történt, tizenhéttel több, mint a korábbi esztendőben, s emiatt a sérültek összesen 9156 napot voltak munkaképtelenek. Elképesztően sok - harmincöt - baleset történt a Hrnčiarske Zalužany-í Egységes Földműves-szövetkezetben, s Kle- novecben, Újbáston (Nová Bašta), Jesenskében és Rimaszombatban is húsznál több eset fordult elő. A munkavédelmi előírások megszegése két alkalommal végzőgött a legsúlyosabb következménnyel, halállal. A csehszlovák tudósok és műszaki szakemberek a Vega programban való sikeres részvételük után a Phobos program megvalósításába is bekapcsolódnak. A csehszlovák közreműködést Boris Valníček kandidátus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézete kozmikus asztrofizikai osztályának vezetője koordinálja. A Phobosra (a Mars holdja) jövőre két szonda repül. Ezek a Nap mellett elhaladva a Nap tevékenységét is vizsgálni fogják csehszlovák szakemberek által kidolgozott program szerint. A képen Miroslav Hladík egy RF15 típusú fotométert készít elő kísérletre. (Jan Vrabec felvétele - ČTK)-Tanulságul szolgálhatna ezekről részletesebben is?- Nagybalogon (Veľký Blh) egy szövetkezeti lakásépítésnél többszörös mulasztás okozta a tragédiát. Mindenekelőtt hiányzott a felügyelet és az ellenőrzés, a védőkorlátról, feljáróról nem is beszélve. Szakfelügyelet hiányában fordulhatott elő, hogy a dolgozók alkoholt fogyasztottak, ittas állapotban próbálták megkezdeni a munkát. Az anyagmozgatásra használt szállítószalagot is ittas személy kezelte. Utólag kiderült, hogy a munkaeszközt nem csupán a malter és a tégla, hanem személy- szállításra is használták. Az építkezés már a második szintnél folyt, a lépcső, vagy más biztonságos feljáró azonban még hiányzott. A kőművesek és segítőik általában létrán jártak föl és le, s ha nem volt kéznél a szállítószalagra ültek. így történt azon az emlékezetes napon is, amikor a 37 esztendős D. J. - hat gyermek édesapja - ebéd után megkérte kollégáját, kapcsolja be alatta a gépet, ám mielőtt az emeletre jutott volna, 5 méteres magasságból lezuhant és szörnyethalt. A szerencsétlenül járt ember vérében 2,46 ezrelék alkoholt mutatott ki a vizsgálat, s munkatársa D. L. is jóval több szeszes italt fogyasztott a megengedettnél. A másik halálos baleset Szentkirályin (Kráľ) történt az elmúlt év májusában. A 22 éves traktoros és munkatársa műtrágyaszórásra kaptak megbízást, ám a szórótartály feltöltésekor túl hosszúnak találták az utat, s ezért lerövidítése mellett döntöttek. Rosszul tették, mert a meredek dombon megcsúszott, majd felborult a jármű. A traktoros a vontató alá került, s belehalt sérüléseibe. Munkatársa idejében leugrott a gépről. Szakemberek a helyszínen azt is megállapították, hogy a baleset bekövetkeztében közrejátszott a jármű műszaki állapota, kopott fékrendszere is. A felelósségre- vonás természetesen egyik esetben sem maradt el, ám ez már mit sem változtatott a fiatalember tragédiáján, a hozzátartozók fájdalmán.-Tapasztalataik szerint milyen tényezők váltják ki leggyakrabban a baleseteket?- A munkavédelmi előírások megszegése, semmibevételét kell első helyen megemlítenem. Az elmúlt esztendei balesetek kategorizálása mindenesetre sok tanulsággal szolgálhat. Az állattenyésztésben például soha nem tapasztalt mennyiségű baleset történt, s ezek többsége a gazdasági épületek rossz állagából, elavultságából erednek. Vonatkoztatható ez a megállapítás a gépesítésre is, ahol 101 balesetet jegyezhettünk fel. A növénytermesztésben előfordult balesetek, betegségek közül mind többet okoznak a vegyszerek. A permetezésből eredő megbetegedések teljes mértékben elkerülhetők lennének, ha a vegyszerekkel dolgozók nem tekintenék fölösleges nyűgnek a védőöltözékek használatát. Rohamosan növekednek a melléküzemági termelésben a balesetek. Az ipari jellegű tevékenységnél 38, az építkezéseknél 31 baleset történt, s a figyelmetlenül dolgozók nem egy esetben szenvedtek tartós egészségi károsulást. Megállapítottuk például, hogy a fűrésztelepek, asztalos- műhelyek felszereltsége igencsak kezdetleges, s a gazdaságok többsége sajnos csak a bajok bekövetkezte után fordít kellő figyelmet az élet- és egészségvédelemre.- Milyen szerepe van az alkohol- fogyasztásnak a munkahelyi balesetekben?- Évról-évre romló baleseti statisztikánk figyelmeztető tanúlsága, hogy minden negyedik-ötödik baleset okozója az alkohol. Ezt az adatot mi még nem is tartjuk pontosnak, hiszen például az utólag jelentett baleseteknél az alkoholfogyasztás már ki sem mutatható. A járás föld- műves-szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban az elmúlt években ugyan bevezettük az alkoholfogyasztás úgynevezett háromlépcsős ellenőrzését, külön szakbizottságokat hoztunk létre, ám ezek működése többé kevésbé formális. Énnek objektív okai is vannak - a szonda például még ma is hiánycikknek számít, jószerivel azonban szubjektív tényezők gátolják hatékonyságát. Márpedig jelenlegi gazdasági helyzetünkben tarthatatlan ez az éllapot. Irányítószerveink az elmúlt időszakban tettek bizonyos erőfeszítéseket a helyzet javítására, gondolok itt elsősorban a felvilágosító és propagandamunkára, tanfolyamok szervezésére. Csakhát meggyőződésem szerint a munkavédelem kérdését nem szűkíthetjük le egy-egy felelős dolgozó vagy vezető személyére, mert ók a jelenlegi helyzetben nem sokat tehetnek a helyzet lényeges javításáért. Hatékonyabb intézkedésekre lenne szükség, HACSI ATTILA
