Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-16 / 62. szám, hétfő
ÚJ szú 3 % * 1987. III. 16. A szocialista demokrácia elmélyítése Segédanyag a pártoktatás 5. témájához A szocialista demokrácia fejlesztése objektív folyamat, amelyet különböző belső és külső körülmények befolyásolnak. Legjellemzőbb vonása a legszélesebb tömegeknek a szocialista állam igazgatásába való egyre szélesebb körű bevonása, S a tudományosság egyre következetesebb érvényesülése az összes tevékenységi területen való határozathozatalkor, főleg ami a szocializmus anyagi és műszaki bázisa működésének egyre effekti- vebbé tételét és az államapparátus munkájának hatékonyságát illeti. A szocialista demokrácia a társadalom demokratikus szerveződésének legmagasabb rendű formája. A társadalom további demokratizálása A szocialista demokrácia, amely átülteti a gyakorlatba a tudományos kommunizmus alapítóinak a tömegeknek a társadalom irányításában való részvételével, a politikai hatalom megteremtésével, gyakorlásával és gyakorlásának ellenőrzésével kapcsolatos eszméit, a többségnek a többség érdekében való demokráciája, s a szocializmusnak a dolgozó emberrel szemben való elkötelezettségének, az ember iránt megnyilvánuló tiszteletnek, valamint nézetei, szükségletei és egyéb igényei tiszteletben tartásának a kifejeződése. A demokrácia minden megnyilvánulásában hozzátartozik a szocializmus lényegéhez, elválaszthatatlan fejlődésétől: a népnek a nép érdekében gyakorolt hatalma. Lenin a demokráciát, a dolgozók élénk alkotó tevékenységét az új társadalmi rendszer fejlődését előmozdító fő erőnek tartotta. ,,A demokrácia az egészséges, tiszta levegő - hangzott el az SZKP XXVII kongresszusán - egyedül ebben élhet teljes értékű életet a szocialista társadalom.“ A szocialista demokrácia nem szakítható el az emberektől, mint ahogy az emberek sem értelmezhetik demokratikus jogaikat csupán előnyökként vagy igényekként, hanem mint társadalmi igényt, a társadalom irányításában és fejlesztésében való részvételt illetően. Előre vezető útról van szó; a rajta való haladáshoz a sokoldalú szocialista demokrácia megteremti a szükséges feltételeket és légkört. A demokrácia nem absztrakció; társadalmi jellegű, osztályszempontból, gazdaságilag és szociális szempontból meghatározott. A szocialista demokrácia tartalma, osztályjellege, egyes aspektusai és megnyilvánulásai, a legszélesebb néptömegek saját ügyeik intézésében való demokratikus részvételének a formái, a szocialista demokrácia érvényesülésének módjai és - főleg - a dolgozók alkotó aktivitását és kezdeményezését szolgáló módszerek állandóan fejlődnek. A szocialista demokrácia - amely a szocialista gazdaság változásainak függvénye - dinamikus fejlődésének forrásai magában a munkásosztály hatalmának jellegében rejlenek. Amikor azt mondjuk, hogy még nem használjuk ki teljes mértékben a szocializmus hatalmas potenciálját, mint az SZKP XXVII. kongresszusán is megállapították, arra is gondolunk, hogy a társadalom fejlődésének a meggyorsítása elképzelhetetlen és lehetetlen a szocialista demokráciának, minden összetevőjének és megnyilvánulásának a további fejlesztése nélkül. Nemcsak az elméletből tudjuk, hanem saját, sokéves gyakorlatunkból is, hogy a szocialista társadalmi rendszer csak akkor fejlődik, ha a nép maga intézi ügyeit, ha az emberek milliói részt vesznek a politikai életben. A szocialista építés folyamata maga vezetett rá arra, hogy szükség van hozzá az emberek többségének az aktív részvételére. Az embereknek a politikában, az ügyek - amelyek ilyen vagy olyan formában érintik őket - irányításában való konkrét és állandó részvétele nélkül nem lehet elérni tartós eredményeket, sikereket. A szocialista demokrácia elmélyítése, a munka és az élet mindennapi összefüggéseivel kapcsolatos gyakorlása társadalmunk további fejlődésének feltétele. A szocialista demokrácia nem mesterséges kezdeményezés, amelyet felülről kívánnak meg vagy diktálnak. A szocialista demokrácia az emberek tapasztalatainak, nézeteinek, véleményének és ötleteinek hatalmas folyama; ezek a különféle aktivitási skálákon és a társadalom igazgatásának különböző formáiban realizálónak, s befolyással vannak a társadalmi és állami intézmények, társadalmi és gazdasági szervezetek munkájára. A szocialista demokrácia érvényesítésének és elmélyítésének lehetőségei s forfnái kapcsolatosak minden feladattal, amelyet társadalmunk kitűz. Az emberek kezdeményezése, aktivitása nem kötött, kialakulnak a feltételek bővüléséhez, s a társadalom nagy hangsúlyt helyez a kibontakoztatására, támogatására. A demokrácia fogalmával a mindennapi életben a legkülönbözőbb összefüggésekben találkozunk. Ez többek között a jelenség összetett, sokdimenziós voltáról tanúskodik. Tehát differenciáltan, de egyúttal átfogóan kell értelmezni. Ilyen megközelítésben is elengedhetetlen, hogy a konkrét feltételekkel és feladatokkal összhangban tekintettel legyünk a demokrácia irányainak, aspektusainak és megnyilvánulásainak bizonyos hierarchiájára, megkülönböztetetten kezeljük az elsőrendű kérdéseket, amelyekre mindenekelőtt a törekvéseket és a figyelmet összpontosítani kell. A politikai rendszer feladatai és a Nemzeti Frontnak a szocialista demokrácia fejlesztésében betöltött szerepe A párt vezető szerepe kulcsfontosságú a szocialista demokrácia harmonikus és dinamikus működéséhez. A párt mint a politikai rendszernek, állami és társadalmi szervezeteknek a magva, vezető szerepét mindenekelőtt tagjain keresztül érvényesíti. A kommunisták minden munkaterületen elősegítik a szocialista demokrácia elmélyülését és megszilárdulását s azoknak a lehetőségeknek a bővülését, amelyeket a fejlődés eredményez. A pártnak a társadalmunk politikai rendszerében elfoglalt helye egyúttal záloga a dolgozók és szervezeteik a közügyek irányításába való, a társadalom egészének céltudatos fejlesztési tervének alapján történő aktív bekapcsolásának. A CSKP XVII. kongresszusán, hasonlóan, mint az SZKP XXVII. kongresszusán, újra hangsúlyozták, hogy a párt alapvető feladata, legsajátabb funkciója a társadalom fejlődési programjának a kidolgozása, és hogy ez a program politikai és koncepciózus jellegű. A párt irányvonala - a fejlett szocialista társadalom építése - tulajdonképpen a CSKP IX. kongresszusán a szocializmus építésére kitűzött irányvonal folytatása. Felhasználja és az új feltételeknek megfelelően továbbfejleszti azokat a forradalmi vívmányokat, amelyek a szocializmus alapjainak a lerakásakor s a következő években jöttek létre. A kommunista párt harcot folytatva a politikai rendszer minden láncszeme tevékenységének a javításáért, a bürokráciától való megtisztításával és a tömegek kezdeményezését fékező helyi érdekeknek a kiküszöbölésével példát mutat: mindenekelőtt a pártmunka szervezésével, a párton belüli viszonyokkal és a vezetőség munkastílusával. A szocialista demokrácia elmélyítésében fontos szerepe van a szocialista államnak, szervezeteinek, mechanizmusának. A szocialista államiság szilárdulása dialektikus egységben van a szocialista demokrácia szilárdulásával és elmélyülésével. A szocialista állam garanciát jelent az embereknek a társadalom irányításában és a politikai hatalom gyakorlásában való legszélesebb körű részvételére. A szocialista demokrácia fejlődésével összefügg egy fontos fejlődési irányzat; a szocialista államhatalom egységének erősödése. Ennek a tendenciának a hatása törvényszerűen jelentkezik az állam- igazgatási mechanizmusban is, azáltal, hogy fokozódik a képviselőtestületek döntő szerepe megerősítésének követelménye. Ezek törvényhozási joguk érvényesítése mellett egyre nagyobb mértékben végeznek irányító- és ellenőrző tevékenységet, ezenkívül államigazgatási feladatokat is ellátnak, s mindezt nemcsak a helyi szervek szintjén, hanem a központiakén is. A szocialista állam feladatainak a dolgozók kezdeményezésével való összehangolása összekapcsolja az államigazgatást a politikai rendszer többi láncszemével, s az államhatalom gyakorlásának demokratikus jelleget ad. A szocialista állam alapja és demokratikus jellegének legteljesebb megtestesülése a képviseleti szervek rendszere A helyi képviselőtestületek széles jogköre, széles körű felelőssége, valamint jogaik gyakorlása bizonyítja, hogy az országos ügyekben csak az egységes képviseleti rendszer keretében folytatott munkával érhető el siker. Politikai rendszerünk fejlődésének objektív tendenciáját az adja, hogy túlsúlyban vannak benne azok a tényezők - és egyre növekszik súlyuk -, amelyek a képviseleti szervek pozitív szerepének fokozódását mozdítják elő. Ez azáltal adott, hogy a képviseleti szervek és képviseleti rendszerünkben a nemzeti bizottságok mint az államhatalmi és -igazgatási rendszer alapegységei a dolgozók legszélesebb köreiben képviselik a párt- és az állam politikája megvalósításának szféráját. A nemzeti bizottságoknak nemcsak jó szervezőknek kell lenniük, hogy be tudják vonni a dolgozókat községük vagy városuk életébe s megnyerni őket a körükben folytatott mindennapi munka által, hanem a néphatalom felelős képviselőinek is. A felületességnek, következetlenségnek, fölényeskedésnek, tehetetlenségnek és bürokráciának munkájuk során való minden megnyilvánulása árt a szocialista társadalomnak, és negatívan tükröződik az emberek aktivitásában és elkötelezettségében. A legmegfelelőbb embereknek a képvi- selójelöltségre való kiválasztásában hazánkban fontos szerepet játszik a Nemzeti Front alkotta bázis. A párt- és a nép kapcsolatán alapuló széles politikai bázist képviselő Nemzeti Front a szocialista demokrácia fejlődése szempontjából társadalmunkban specifikus feladatot lát el, amely a történelmi fejlődésből adódik. A Nemzeti Front mind szervezetileg, mind politikailag a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, valamint politikai pártok tömörülése. Tagszervezetei, amelyek részt vesznek a társadalom gazdasági és szociális fejlesztésében, közös lehetőséget biztosítanak az emberek különféle érdekeinek és szükségleteinek kifejeződéséhez és érvényesüléséhez. A társadalmi szervezetek széles skáláján minden állampolgár megtalálja azt, amely megfelel érdekeinek és szükségleteinek, akár a közéletet, akár a munkáját vagy szabadidő-tevékenységét nézzük. A szocialista demokrácia elemeinek elmélyítésével és az emberi tényező mozgósítására irányuló törekvések nyomán az emberek egyre aktívabban vesznek részt társadalmunk további építésében, s megnő a dolgozók egyes szervezeteinek- főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, bár a többiről sem szabad megfeledkeznünk - a jelentősége és társadalmi feladatai. A szocialista demokráciának a társadalmi és állami élet minden területén való elmélyülése tehát a kölcsönös befolyásolás folyamata. Az egyik oldalon az állampolgár áll, aki iránt állandó érdeklődést tanúsítunk: érdekünk, hogy ne maradjon közömbös semmi iránt, ami körülveszi őt- emberek, a társadalomban végzett munka akiben a társadalom igyekszik a közös javak öntudat és felelősségtudat jellemezte gazdájára utaló tulajdonságokat kialakítani, s kezdeményezéseit mások kezdeményezéseivel a köz javára összefogni. A másik oldalon a társadalmi és állami szervek és intézmények vannak, amelyek az emberek részvétele és tevékenységükbe való bekapcsolódása nélkül csak formálisak, a szocialista demokrácia elvétől távol állókat, tekintély nélküliek volnának. Az érett személyiség kialakítása a szocialista társadalomban A szocialista demokrácia elmélyülése elképzelhetetlen az emberek gyakorlati tapasztalatai nélkül: nézeteik és a társadalom iránti viszonyuk a közösségi élet és munka folyamán a társadalom előtt álló feladatok megoldásában való részvételnek megfelelően alakul. Döntő fontosságú momentum, hogyan jut el az egyén az irányításhoz, a közügyek intézéséhez, hogy vesz részt benne, milyen tapasztalatokat szerez véleményének érvényesülésével kapcsolatban, és milyen légkörben fejtheti ki nézeteit. Ezt a légkört az emberek maguk alakítják ki, és sok lehetőségük van pozitív irányú befolyásolására s minden olyan probléma megoldásába való bekacsolódásra, amely érinti őket. Az emberek személyiségének alakítása, a társadalom és állam életének tiszteletére való nevelése így egyúttal a pozitív értékorientációra, kommunista erkölcsre való nevelés, a szocialista embert jellemző erkölcsi és akarati tulajdonságok kialakítása. A szocialista demokrácia elmélyítése nemcsak a dolgozóknak az irányításban, a társadalom igazgatásában való részvételének jogi előírásokkal történő rögzítésére, jogaik politikai dokumentumokba és társadalmi szervezetek által hozott határozatokba való foglalására irányul. Mindenekelőtt konkrét tartalommal kell megtölteni minden formát, amely az embereknek a társadalom életében való részvételével kapcsolatos, és reális garanciát kell teremteni e lehetőségek érvényesüléséhez. A szocialista demokrácia feltételezi, hogy az egyén él jogaival, amelyek őt a társadalmi fejlődés során megilleti. Olyan jogok ezek, amelyek a társadalom fejlődésével összhangban való fejlődését szolgálják, s ez csupán akkor lehetséges, ha e jogok megfelelő kötelességekkel párosulnak. A szocialista társadalomban a jogok nélküli ember éppen olyan elképzelhetetlen, mint a kötelességek nélküli. A jogok érvényesítésével és a kötelességeknek ezzel párhuzamosan történő teljesítésével alakul az emberek társadalmi, közéleti és munkaaktivitása. A szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztésének a folyamata tehát minden ember - dolgozzék bármilyen munkaterületen - lehető legteljesebb és leghatékonyabb aktivizálására irányul. Az emberek társadalmi aktivitása, amely során élünk a szocialista demokrácia minden lehetőségével, egyúttal elősegíti a társadalom fejlődésével kapcsolatos feladatoknak a kor szintjén, igényeinek megfelelően történő megoldását, az emberek magas fokú öntudata mellett és érdekeiknek megfelelően CZAKÓ JÓZSEF az SZLKP KB alosztályvezetője A skalicai Grafobal az elmúlt évben 220 ezer leporellót exportált csaknem egymillió korona értékben Nagy-Britanniába, Hollandiába, Franciaországba és más államokba. Rövidesen elkezdik egy nagyobb teljesítményű gépsor tervezését is, amely évente 3,5 millió darabot fog gyártani. Egy másik gépsor üzembe helyezése 1989 szeptemberére várható. Képünkön Anna Sokolí ková (baloldalt) és Martina Jurkovičová a csomagolás előtti ellenőrzés közben. (Peter äimončík felvétele - ČSTK) Kritikus hangvételű tanácskozás A szolgáltatások, a kereskedelem és a nemzeti bizottságok munkájának színvonalával foglalkozott a komáromi (Komárno) járási pártbizottság Anton Hlaváč elvtárs, a komáromi járási pártbizottság vezető titkára a szerv legutóbbi ülése eredményeinek ismertetésekor leplezetlen elégedettséggel közölte: már rég nem tartottunk ennyire ötletekben gazdag és kritikus hangvételű tanácskozást! Azok, akik gyakrabban vesznek részt a járási pártbizottság ülésein, alátámaszthatják állítását. A dolgokat nevükön nevezték, senki sem próbálta meg szépíteni, vagy enyhíteni a bírálatot. Az ilyen légkörhöz bizonyára hozzájárult az, hogy a járási pártbizottság a hétköznapok problémáival foglalkozott: a szolgáltatásokkal, a kereskedelemmel, a nemzeti bizottságok munkájával, de nyilván az is, hogy újmódon értelmezték az emberek gondjaihoz való pártos viszonyt. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a járás lakosainak nincs okuk komolyabb panaszra. Legalábbis a tények erre utalnak. Hiszen az elmúlt két évtizedben lényegesen átépítették a városok és a községek üzlethálózatát. Tavaly minden lakos 715 koronát költött szolgáltatásokra, ami 225 koronával haladja meg a kerületi átlagot. A CSKP KB 6. ülése óta 23 új szolgáltató üzemet adtak át, minden második községben működnek a nemzeti bizottságok melléküzemei, és 380 személy kapott engedélyt hiányosság számba menő vagy közkeresett szolgáltatások nyújtására. Úgy tűnhet tehát, hogy a dolgok rendben vannak. Ha azonban alaposabban vizsgáljuk a helyzetet - és a járási pártbizottság tagjai ülésükön ezt tették - máris fölmerül számos probléma, amelyek fölöslegesen keserítik meg az emberek életét. Alžbeta Lavrincová, a járási párt- bizottság tagja a dolgokat olyan dol- gozónó szemszögéből nézte, aki mindig jól öltözött és ápolt szeretne lenni. Csakhogy ehhez fodrászhoz kell járnia, ahol 3-5 órát is üldögélhet. A tudományos-műszaki forradalom éveit éljük, de valahogy nem ez vehető észre az olyan munkákban, mint a fodrászmunka. Fodrászhoz a nők csak időnként mennek, viszont főzniük csaknem mindennap kell. Ez pedig szerény számítás szerint is legalább 2 órát vesz igénybe. Sok városban már megkedvelték a félkész ételeket, de a komáromi üzletekben alig kaphatók. A mélyhűtött ételek is eltűntek az üzletekből, csakúgy mint az ízletesebb sajtfajták. Vajon hol a hiba: a kereskedelemben, a termelésben vagy mind a kettőben? Sokminden nyomta a szívét Peter Magvasinak, a járási pártbizottság kolárovói tagjának is. Városa nemcsak növekszik, hanem jellege is megváltozik, agrárvárosból ipari agrárváros lesz. S bár a környező községekkel együtt csaknem 15 ezer lakosa van, sokan még mindig csak nagy falunak tartják. A városban csak a legalapvetőbb egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe, ezért orvoshoz többnyire a járási székhelyre kell járni. Ennek következtében a dolgozók munkahelyi távolmaradása az orvos felkeresése miatt lényegesen gyakoribb az országos átlagnál. A város üzlet- hálózata megfelel a követelményeknek, de az ellátás húsipari és tejtermékekkel lényegesen rosszabb, mint a szomszédos járásokban. Az emberek már hosszabb ideje bírálják, hogy Kolárovóban csak egyetlen újságárusbódé van, ami kevés. Vakutár László, a szocialista munka hőse, a Marcelházai (Marce- lová) Efsz elnöke községének fejlődését elemezte részletesebben. A falu a szövetkezet és a nemzeti bizottság pénzbeli támogatásának köszönhetően lényegesen megváltozott, minden évben átlagban 25 új ház épül. Az önerőből építkezők azonban amiatt panaszkodnak, hogy sok a papírmunka az építkezési engedélyek kiadását illetően. Ha mindent szabályszerűen el akarnak intézni, erre gyakran két heti szabadságuk megy rá. Ugyanennyi szabadságot kell kivenniük az építőanyag beszerzésekre is. Miért nem lehetnek nyitva az építőanyagot árusító üzletek szombaton is, esetleg hétköznap délután 6 óráig? Ha az önerőből építkezők tudnák, hogy a szükséges építőanyagokat munkaidő után is megvásárolhatják, nem kellene engedéllyel vagy engedély nélkül távol maradniuk munkahelyükről. Aztán ismét a tej... Ezt újra Štefan Martišek, a járási pártbizottság hurbanovói tagja hozta szóba. Bár tej van elég, hiszen a mezőgazdasági dolgozók eleget termelnek, a hurbanovói üzletekből gyakran hiányzik. Főleg szombaton nem lehet kapni, amikor a háziasszonyoknak és a kisgyermekeknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A járási pártbizottság tagjai és póttagjai felszólalásaikban számos problémára mutattak rá. Járási szemszögből ezek kicsiségeknek tűnhetnek, azonban azoknak a szempontjából, akiket közvetlenül érintenek, mindezek égető kérdések. Ezért gyakrabban kell velük foglalkozni a járási pártbizottság ülésein is a szolgáltatások fejlesztésének 1990-ig és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra szóló, korábban jóváhagyott koncepciója szellemében. Figyelmen kívül hagyása ugyanis gondokat okoz az embereknek, mégpedig olyanokat, amelyekre a járási pártbizottság ülésén kertelés és szépítés nélkül rámutattak a megoldásuk lehetőségeivel együtt. FRANTIŠEK BUDA
