Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-14 / 61. szám, szombat

ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS Alkalmazkodni az új feltételekhez A meghívott vendég a beszámoló és a vita alapján képet alkothatott magának nem csupán a pártszerve­zet és a járási nemzeti bizottság munkájáról, hanem a járás társadal­mi, gazdasági és kulturális élete fej­lesztésének problémáiról is. A beszá­moló lényegre törő tömörséggel jelle­mezte a múlt évben elért eredménye­ket, s kellő önkritikával felsorolta a járási nemzeti bizottság kommunis­táinak munkájában mutatkozó hiá­nyosságokat. A párt alapszervezeté­nek elnöke, Michal Kmeť elvtárs töb­bek közt elmondta, hogy a mezőgaz­daságban növekedett a munka ter­melékenysége, csökkent az anyag­igényesség. A járási építőipari válla­lat teljesítette valamennyi döntő fel­adatát, s a tervezettnél nagyobb nyereséget ért el. Növekedett az iskolákban étkező diákok száma, s ugyanakkor a kedvezményes ét­kezés előnyében részesülő öregek száma is. A szolgáltatások javuló színvonalát bizonyítja, hogy 4,6 szá­zalékkal növekedett a lakossági szolgáltatásokból származó bevéte­lek összege. Z-akcióban több mint 31 millió koronányi értéket teremtet­tek, mintegy 25 millió korona befek­tetéssel. A komplex lakásépítés ter­vét 121,5 százalékra teljesítették, 512 lakást adtak át. Tény viszont az, hogy növekedett a fűtésre és a me­legvíz-szolgáltatásra vonatkozó jo­gos panaszok száma, ami rossz fényt vet a járási lakásgazdálkodási vállalatra. A beszámolóban és az azt követő vitában nem kis hangsúlyt kapott az új gondolkodásmód, a megváltozott társadalmi és gazdasági körülmé­nyekhez való alkalmazkodás szük­ségessége s persze az elavult mun­kamódszerek és a bürokrácia elleni harc követelménye. A számítógépe­sítés, a kibernetikai ismeretek ter­jesztésének fontosságát felismerve idáig már három helyen hozták létre az ifjú technikusok és természettu­dósok állomását. A Tesla vállalattal együttműködve megalapítják a járá­si pionírház elektrotechnikai szak­osztályát, de nemsokára már a so- morjai (Šamorín) magyar tanítási nyelvű iskola diákjai is játszva sajá­títhatják el a tudományos-műszaki haladás által megkövetelt számító­gépkezelési ismereteket. A taggyűlésen széles teret kaptak az oktatással és a művelődéssel kapcsolatos kérdések, bírálatok, di­cséretek. A járásban több mint 3 ezer gyermek és felnőtt tevékeny­kedik a művészeti csoportok vala­melyikében, és hat olyan művész­együttes működik, amely a hivatalos minősítését tekintve külföldön is képviselheti hazánkat. Elégedetle­nül szóltak azonban arról, hogy a fiatal pedagógusokat nem mindig sikerül megnyerni a művészeti cso­portok számára, hogy hiányosságok mutatkoznak a hivatásos népműve­lők felkészültségében, aminek az okai olykor az egyetemi képzésre vezethetők vissza. A tervezettnél kevesebb diákot sikerült katonai közép- és főiskolára irányítani. Kritikusan szóltak arról, hogy az iskolák nem mindig a leg­jobb tanulmányi eredményeket elérő diákokat irányítják katonai pályára, de arról is, hogy a katonai közép- és főiskolák oktatói nem mindenütt ta­núsítanak kellő megértést a felvételi vizsgákon és a tanulmányok első hónapjaiban nyelvi nehézségekkel küszködő diákokkal szemben, s ezek a tapasztalatok elriasztják a többieket attól, hogy ilyen jellegű iskolába jelentkezzenek. Pedig szá­mos tapasztalat bizonyítja, hogy a magyar anyanyelvű diákok is jő eredményeket érnek el, amint kellő színvonalon elsajátítják az oktatási nyelvet. Nehézségek voltak a gyermekin­tézmények gazdasági szervezetek­nek történő átadásával is. 1985-ben még egyetlenegy bölcsődét vagy óvodát sem sikerült átadni a járás valamelyik vállalatának, szövetke­zetének. Ez természetesen felvetet­te, hogy jól kezdtek-e hozzá a kor­mány által kitűzött feladat megvaló­sításához. Megvitatták és megvál­toztatták munkamódszerüket. Kö­vetkeztek a gazdasági szervezetek vezetőinél tett személyes látogatá­sok, tárgyalások. 1986-ban már há­rom bölcsődét vettek át gazdasági szervezetek, és ígéretet kaptak a dercsikai (Jurová), csilizradványi (čilizská Radvaň) somorjai és nagy- magyari (Zlaté Klasy) egységes földműves-szövetkezettől, illetve egy állami gazdaságtól arra, hogy átveszik a községükben működő gyermekintézmények üzemeltetésé­nek gondjait. A bürokratikus munkamódszerek felváltását sürgették a taggyűlés résztvevői a lakossági panaszok és közérdekű észrevételek, illetve álta­lában a hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban. A bürokráciát példá­val szemléltette a beruházások elő­készítésének problémáit fejtegető hozzászóló. Az 1987-re tervezett építkezések közül csak három volt időben előkészítve. Ennek okát a felszólaló abban látta, hogy hiány­zik az egyes szakosztályok kommu­nistáinak kezdeményezőbb hozzá­állása, hogy gyakran éppen a jnb szakosztályai vagy az általuk irányí­tott szervezetek dolgozzák ki késle­kedve állásfoglalásukat és teszik meg észrevételeiket a tervezett be­ruházással kapcsolatban, hogy nem működnek együtt az ellentétes állás- foglalások egyeztetése, a problé­mák megoldása érdekében, s így végül is ahelyett, hogy megkönnyí- tenék a beruházó (például a hnb) dolgát, inkább megnehezítik. Magyarics Vince, a járási pártbi­zottság vezető titkára, miután meg­köszönte a jnb kommunistáinak munkáját, több problémára is felhív­A brnói Kovošrot nyersanyag-hasznosító vállalatnál az ón kivo­nására szolgáló berendezéssel, amelyet tavaly év végén helyez­tek üzembe, 95 százalékos tisztaságú ónt nyernek. A szakem­berek becslése szerint idén megközelítőleg 25 ezer tonna fém­hulladékból 172 tonna tiszta ónt vonnak ki. Az új berendezést az angol Wellman céggel együtt fejlesztették ki. Képünkön Jaroslav Bočekot láthatjuk a vezérlöfülkéban. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Megtartották évzárójukat a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizottság kommunistái is. A taggyűlés alapos előkészítését bizonyította az alapszervezet tevékenységének valamennyi területére kitérő beszámoló és a beszámoló megállapításaihoz kapcsolódó vita- felszólalások. Az erdő fölött nincs tető Télen sem szünetel a fakitermelés Kora reggel mínusz tizennyolc fokot mutat a hőmérő Tajovban, az Állami Erdészet Banská Bystríca-i üzemének egyik távoli telephelyén. Március harmadik hetében még itt. a meredek hegyoldalakkal határolt szűk völgyben is igen szokatlan az ekkora hideg. Minden mélyebb lélegzetvétel jégkockák szopogatására emlékezteti a rendszeres hételeji munkaelosztásra gyülekező favágókat, pedig szemlátomást valamennyien régen hozzáedződhettek a zord éghajlati viszonyokhoz.- Még a télen sem fáztunk ennyi­re! - dugja kezét a jól felfűtött radiá­torbordák közé Ladislav Vajcík, a te­lephely vezetője. - Januárban és februárban nemegyszer 28-29 fo­kos fagyok voltak nálunk és sok helyen több mint 130 centiméteresre vastagodott a hótakaró, de a néhány enyhe nap után váratlanul érkezett erős lehűlést jobban megérzi az ember. Az iroda ablakából jól látható, hogy a fenyvesekkel borított legkö­zelebbi hegyoldalakon már csak fol­tokban fehérük a hó. Az eddigi olva­dások azonban könnyítés helyett in­kább megnehezítették a hagyomá­nyos és korszerűen gépesített mód­szerekkel egyaránt folyó nagyüzemi fakitermelést. A hajlatokban és a tisztások füves-bokros részein csúszós jégpáncél képződött a több­szöri csordogálásnak indult hóléből, ami rendkívüli óvatosságot követel a kivágott szálfák völgy felé ereszté- sénél.- Mivel fontos és mind nagyobb mennyiségben igényelt nyersanyag a fa, erdeinkben telenként sem szü­netelhet a munka - magyarázza ez­zel kapcsolatban Roman Rosiar mérnök, üzemigazgató. - A tajovi telephelyen például évi 15 000 köb­méter nyersfa kitermelésére szól a terv, melynek teljesítése elképzel­hetetlen lenne, ha ősz végétől tava­szig egyfolytában csak a szép időre várnánk. Idén a leghidegebb januári és februári napokban is mindenhon­nan ugyanúgy hallatszott a motorfű­részek éles visítása, a fejszék csat­togása, a vontató- vagy szállítójár­művek zaja és a csúsztatások kez­detére figyelmeztető, elnyújtott kiál­tások sora, mint az év bármely más időszakában. A megszokott teljesít­ményeket csupán az csökkentette némileg, hogy reggelenként a kiter­melések helyéig újra meg újra utat kellett törni a derékig érő hóban és a fák törzsénél is lapátolással kellett kezdeni a munkát. A tajovi telephely húsz favágója állandóan négy munkacsoportot al­kotva dolgozik. A rossz terepviszo­nyok miatt gépekkel egyáltalán meg nem közelíthető erdórészeken - a benzinmotorral hajtott hordozha­tó kézifűrészek használatát leszá­mítva - évtizedek óta szinte semmit sem változtak a fakitermelés mód­szerei. Emberpróbáló erőfeszítések­be kerül, amíg egymás után földre zuhannak a több mint százéves fe­nyők. Legallyazásuk sem egyszerű művelet. A gyakran huszonöt méter­nél is hosszabb, 500-600 kiló súlyú, letisztított szálfát lovakkal vontatják a csúsztatóhelyig. Ahol nincs alkal­mas „meder“ a törzsek lecsúsztatá- sához, a fogathajtónak és lovainak feladata a nehéz teher biztonságos lejuttatása a völgy mélyén kanyargó erdei úthoz.- Mivel általában nem kis távolsá­gokról van szó, a legügyesebb foga- tosaink az ugyancsak megerőltető üresjáratok megtakarítása végett gondosan összeláncolva négy-öt­hat törzset visznek le egyszerre a meredek hegyoldalakról - kalauzol el egy ilyen munkahelyen szorgos­kodó csoporthoz Štefan Nemčík mérnök, az erdőgazdasági telephely technikusa. - Gyakran mi magunk, tapasztalt erdészek is hátborzongva nézzük, ahogyan a több mint 60 fokos lejtörészeken megállíthatat­lannak tűnő vágtatással kígyózik le­felé a száz-százhúsz méter hosszú fenyóvonat, hiszen a fogatos vagy a ló egyetlen rosszul kiszámított lé­pése. netán megcsusszanása bár­melyik pillanatban komoly balesetet okozhat. Sajnos, volt már erre példa. Az Árvából ideszármazott legjobb dolgozóink Karol Kekelák és Jozef Kekelák, akik neves favágó család gyermekeiként tanulták meg az er­dei munka minden fortélyát, a közel­múltban a legnagyobb elővigyáza­tosságuk ellenére sem tudták meg­akadályozni, hogy egymás után mindkét lovukat le ne sodorja a csúsztatásnak indított fa.- Tegnap én is megjártam - pa­naszolja fent a hegytetőn a 130 éves erdő vágásának rövid szünetében Juraj Kohút, az erdészet további érdemes dolgozója. - A jeges tere­pen sehogysem sikerült idejében le­fékeznem a ló istrángjához kötött súlyos szálfa sebességét. Félre kel­lett ugranom, hogy ne essen bajom. A hatvan ezer koronát érő jószág viszont nagyon megsínylette a völgy aljáig tartó kényszerű szánkálást ezen a kövekkel, sziklákkal, rönkök­kel teli szakaszon. Nem tudom, sike­rül-e még lábra állítani ót. Juraj Kohút brigádjának tagjai, Juraj Donovál és a Spišiak testvérek együtt bánkódnak, a már jól betaní­tott segítő hiányzik. Teljesítmény­bérért dolgoznak, s így egyáltalán nem mindegy, hogy a megszokott kettő helyett most csak egy igavonó áll a rendelkezésükre.- Bizony, keményen meg kell fog­ni a fűrészt vagy a fejsze nyelét a napi 7-8 köbméter nyersfa kiter­meléséhez - bizonygatja Juraj Do­novál. - Esőben, hófúvásban, szél­viharban vagy nyári forróságban sem engedhetjük meg magunknak a lazsálást, mert különben nagyon vékony maradna a fizetési boríték. Tudniillik, aki az erdészethez jön dolgozni, az rendszerint azért nem választ magának kényelmesebb munkahelyet, mert anyagilag is gyor­sabban meg akarja alapozni a jövő­jét. Az utóbbi években aránylag sok érettségizett, más szakmát tanult fiatal került hozzánk a szép kerese­tek hírére. A brigádvezetőnk például tizenhat évvel ezelőtt hagyta ott egy gépkocsijavító üzem télen fűtött, nyáron hűs műhelyét a favágás jobb anyagi megbecsülése végett.- És megtalálta a számítását?- A teljesítményektől függően ha­vi öt-hat-hétezer korona a kerese­tem - válaszolja elégedetten Juraj Kohút. - Természetesen ezért a pénzért alaposan meg kell dolgoz­ni. Mi itt valamennyien minden reg­gel öt óra előtt ébredünk, hogy idejé­ben kiérjünk az erdőbe. Reggelen­ként kézben vagy háton cipeljük fel a hegyre szerszámainkat, a motor­fűrészek üzemanyagát, a védőfel­szerelést és az egész napi élelmet, hogy estig aztán ne kelljen fölösle­gesén bemenni valamiért a telep­helyre. Amikor nehezebbek a faki­termelési feltételek, vagy például vé­konyabb törzsek kerülnek sorra, a szombatokat is munkával töltjük el a tervteljesítés érdekében. Az idei kemény télen szintén megtettük a magunkét: nincs bepótolni való lemaradásunk. Az elsó negyedév végéig csupán 200 köbméter ja­nuárban és februárban kivágott, le­gallyazott fenyőtörzset kell önkéní felajánlott többletként még lejuttatni a rakodóhelyre, ami húsz embernek tényleg nem nehéz feladat. Néhány kilométerrel távolabb, Ul’anka község fölött merőben más­ként, komplex gépesítéssel dolgozik a tajovi erdőgazdasági telephely egy másik brigádja. Nagy teljesítményű erdei kerekes traktorok, hidraulikus rakodók vontatják-adogatják a szál­lítójárművekhez a néhány órával ezelőtt még büszkén álló, sudár fe­nyőket.- Ahol megengedik a terepviszo­nyok, már csupa korszerű technika végzi a fakitermelés nehezét - mutat körbe a motorzúgást visszhangzó erdőben Jozef Mesarkyn traktoros, miután ügyes mozdulatokkal egy­kettőre leoldozza a vastag törzsekre tekert erős vontatóláncot. - Persze, a sokat tudó gépek kezeléséhez a kellő szakértelmen kívül a szorga­lom sem hiányozhat. Régi szabály, hogy a kiszabott normák pontos tel­jesítését nemcsak elvárjuk, de feltét­lenül meg is követeljük mindenkitől a brigádban. Mivel a törzsgárda tag­jait nem kell figyelmeztetni erre, a fiatalokat pedig ilyen szellemben neveljük, az utóbbi években egyszer sem maradtunk adósai a tervnek. Az Állami Erdészet Banská Bystrica-i üzemének többi telephe­lyén szintén nagy gondot fordítanak a megerőltető fakitermelési munka- folyamatok mind nagyobb arányú gépesítésére. Michal Štefančík fő­mérnök vélekedése szerint koránt­sem csak az évről évre növekvő feladatok és a munkaerőgondok in­dokolják a korszerű technika egyre szélesebb körű használatát, de az a sajátos körülmény is, hogy az erdő fölött sohasem lehet tető. LALO KÁROLY ta figyelmüket: pl. arra, hogy a járás a tervezettnél kevesebb sertéshúst, cukorrépát, zöldséget, gyümölcsöt termel. Ebben nem csupán objektív körülmények - pl. az időjárás - ját­szottak szerepet, ezt közvetve bizo­nyítják a járás egyes mezőgazdasá­gi szervezeteinek nagyon eltérő eredményei. Van, ahol 7 tonnás hektárhozamokat érnek el, másutt pedig a négy tonnát is alig-alig. Hozzászólásában kitért arra is, hogy a bürokrácia, bár évek óta harcolunk ellene, még mindig sok ember életét keseríti meg. Hangsúlyozta a nem­zeti bizottságok népi jellegét: az ál­lampolgároknak, ha ügyes bajos dol­gaik intézésében a nemzeti bizott­sághoz fordulnak, érezniük kell, hogy nem hivatalban vannak, kiszol­gáltatva a bürokrácia kénye-kedvé- nek érezniük kell, hogy a nemzeti bizottság a népi önigazgatás szerve, és ők, az állampolgárok is részesei annak a hatalomnak, amelyet képvi­sel. Hiszen a nemzeti bizottságok nevelik is a lakosságot, az állampol­gárokat - azokat is, akik a XXI. században fognak alkotni, dolgozni, FEKETE MARIAN A Týn nad Vltavou-i Épületszerelvénygyárban ónbevonatú acélból különböző ablak- és ajtókereteket gyártanak, amelyeket először befestenek, majd kiégetnek. Ezzel az eljárással készített keretek jobban ellenállnak az időjárási viszonyoknak, és nagyobb az élettartamuk. A képen Jindŕich Kobrle és František Bartúška minóségellenőrök látha­tók. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents