Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-14 / 61. szám, szombat
ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS Alkalmazkodni az új feltételekhez A meghívott vendég a beszámoló és a vita alapján képet alkothatott magának nem csupán a pártszervezet és a járási nemzeti bizottság munkájáról, hanem a járás társadalmi, gazdasági és kulturális élete fejlesztésének problémáiról is. A beszámoló lényegre törő tömörséggel jellemezte a múlt évben elért eredményeket, s kellő önkritikával felsorolta a járási nemzeti bizottság kommunistáinak munkájában mutatkozó hiányosságokat. A párt alapszervezetének elnöke, Michal Kmeť elvtárs többek közt elmondta, hogy a mezőgazdaságban növekedett a munka termelékenysége, csökkent az anyagigényesség. A járási építőipari vállalat teljesítette valamennyi döntő feladatát, s a tervezettnél nagyobb nyereséget ért el. Növekedett az iskolákban étkező diákok száma, s ugyanakkor a kedvezményes étkezés előnyében részesülő öregek száma is. A szolgáltatások javuló színvonalát bizonyítja, hogy 4,6 százalékkal növekedett a lakossági szolgáltatásokból származó bevételek összege. Z-akcióban több mint 31 millió koronányi értéket teremtettek, mintegy 25 millió korona befektetéssel. A komplex lakásépítés tervét 121,5 százalékra teljesítették, 512 lakást adtak át. Tény viszont az, hogy növekedett a fűtésre és a melegvíz-szolgáltatásra vonatkozó jogos panaszok száma, ami rossz fényt vet a járási lakásgazdálkodási vállalatra. A beszámolóban és az azt követő vitában nem kis hangsúlyt kapott az új gondolkodásmód, a megváltozott társadalmi és gazdasági körülményekhez való alkalmazkodás szükségessége s persze az elavult munkamódszerek és a bürokrácia elleni harc követelménye. A számítógépesítés, a kibernetikai ismeretek terjesztésének fontosságát felismerve idáig már három helyen hozták létre az ifjú technikusok és természettudósok állomását. A Tesla vállalattal együttműködve megalapítják a járási pionírház elektrotechnikai szakosztályát, de nemsokára már a so- morjai (Šamorín) magyar tanítási nyelvű iskola diákjai is játszva sajátíthatják el a tudományos-műszaki haladás által megkövetelt számítógépkezelési ismereteket. A taggyűlésen széles teret kaptak az oktatással és a művelődéssel kapcsolatos kérdések, bírálatok, dicséretek. A járásban több mint 3 ezer gyermek és felnőtt tevékenykedik a művészeti csoportok valamelyikében, és hat olyan művészegyüttes működik, amely a hivatalos minősítését tekintve külföldön is képviselheti hazánkat. Elégedetlenül szóltak azonban arról, hogy a fiatal pedagógusokat nem mindig sikerül megnyerni a művészeti csoportok számára, hogy hiányosságok mutatkoznak a hivatásos népművelők felkészültségében, aminek az okai olykor az egyetemi képzésre vezethetők vissza. A tervezettnél kevesebb diákot sikerült katonai közép- és főiskolára irányítani. Kritikusan szóltak arról, hogy az iskolák nem mindig a legjobb tanulmányi eredményeket elérő diákokat irányítják katonai pályára, de arról is, hogy a katonai közép- és főiskolák oktatói nem mindenütt tanúsítanak kellő megértést a felvételi vizsgákon és a tanulmányok első hónapjaiban nyelvi nehézségekkel küszködő diákokkal szemben, s ezek a tapasztalatok elriasztják a többieket attól, hogy ilyen jellegű iskolába jelentkezzenek. Pedig számos tapasztalat bizonyítja, hogy a magyar anyanyelvű diákok is jő eredményeket érnek el, amint kellő színvonalon elsajátítják az oktatási nyelvet. Nehézségek voltak a gyermekintézmények gazdasági szervezeteknek történő átadásával is. 1985-ben még egyetlenegy bölcsődét vagy óvodát sem sikerült átadni a járás valamelyik vállalatának, szövetkezetének. Ez természetesen felvetette, hogy jól kezdtek-e hozzá a kormány által kitűzött feladat megvalósításához. Megvitatták és megváltoztatták munkamódszerüket. Következtek a gazdasági szervezetek vezetőinél tett személyes látogatások, tárgyalások. 1986-ban már három bölcsődét vettek át gazdasági szervezetek, és ígéretet kaptak a dercsikai (Jurová), csilizradványi (čilizská Radvaň) somorjai és nagy- magyari (Zlaté Klasy) egységes földműves-szövetkezettől, illetve egy állami gazdaságtól arra, hogy átveszik a községükben működő gyermekintézmények üzemeltetésének gondjait. A bürokratikus munkamódszerek felváltását sürgették a taggyűlés résztvevői a lakossági panaszok és közérdekű észrevételek, illetve általában a hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban. A bürokráciát példával szemléltette a beruházások előkészítésének problémáit fejtegető hozzászóló. Az 1987-re tervezett építkezések közül csak három volt időben előkészítve. Ennek okát a felszólaló abban látta, hogy hiányzik az egyes szakosztályok kommunistáinak kezdeményezőbb hozzáállása, hogy gyakran éppen a jnb szakosztályai vagy az általuk irányított szervezetek dolgozzák ki késlekedve állásfoglalásukat és teszik meg észrevételeiket a tervezett beruházással kapcsolatban, hogy nem működnek együtt az ellentétes állás- foglalások egyeztetése, a problémák megoldása érdekében, s így végül is ahelyett, hogy megkönnyí- tenék a beruházó (például a hnb) dolgát, inkább megnehezítik. Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára, miután megköszönte a jnb kommunistáinak munkáját, több problémára is felhívA brnói Kovošrot nyersanyag-hasznosító vállalatnál az ón kivonására szolgáló berendezéssel, amelyet tavaly év végén helyeztek üzembe, 95 százalékos tisztaságú ónt nyernek. A szakemberek becslése szerint idén megközelítőleg 25 ezer tonna fémhulladékból 172 tonna tiszta ónt vonnak ki. Az új berendezést az angol Wellman céggel együtt fejlesztették ki. Képünkön Jaroslav Bočekot láthatjuk a vezérlöfülkéban. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Megtartották évzárójukat a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizottság kommunistái is. A taggyűlés alapos előkészítését bizonyította az alapszervezet tevékenységének valamennyi területére kitérő beszámoló és a beszámoló megállapításaihoz kapcsolódó vita- felszólalások. Az erdő fölött nincs tető Télen sem szünetel a fakitermelés Kora reggel mínusz tizennyolc fokot mutat a hőmérő Tajovban, az Állami Erdészet Banská Bystríca-i üzemének egyik távoli telephelyén. Március harmadik hetében még itt. a meredek hegyoldalakkal határolt szűk völgyben is igen szokatlan az ekkora hideg. Minden mélyebb lélegzetvétel jégkockák szopogatására emlékezteti a rendszeres hételeji munkaelosztásra gyülekező favágókat, pedig szemlátomást valamennyien régen hozzáedződhettek a zord éghajlati viszonyokhoz.- Még a télen sem fáztunk ennyire! - dugja kezét a jól felfűtött radiátorbordák közé Ladislav Vajcík, a telephely vezetője. - Januárban és februárban nemegyszer 28-29 fokos fagyok voltak nálunk és sok helyen több mint 130 centiméteresre vastagodott a hótakaró, de a néhány enyhe nap után váratlanul érkezett erős lehűlést jobban megérzi az ember. Az iroda ablakából jól látható, hogy a fenyvesekkel borított legközelebbi hegyoldalakon már csak foltokban fehérük a hó. Az eddigi olvadások azonban könnyítés helyett inkább megnehezítették a hagyományos és korszerűen gépesített módszerekkel egyaránt folyó nagyüzemi fakitermelést. A hajlatokban és a tisztások füves-bokros részein csúszós jégpáncél képződött a többszöri csordogálásnak indult hóléből, ami rendkívüli óvatosságot követel a kivágott szálfák völgy felé ereszté- sénél.- Mivel fontos és mind nagyobb mennyiségben igényelt nyersanyag a fa, erdeinkben telenként sem szünetelhet a munka - magyarázza ezzel kapcsolatban Roman Rosiar mérnök, üzemigazgató. - A tajovi telephelyen például évi 15 000 köbméter nyersfa kitermelésére szól a terv, melynek teljesítése elképzelhetetlen lenne, ha ősz végétől tavaszig egyfolytában csak a szép időre várnánk. Idén a leghidegebb januári és februári napokban is mindenhonnan ugyanúgy hallatszott a motorfűrészek éles visítása, a fejszék csattogása, a vontató- vagy szállítójárművek zaja és a csúsztatások kezdetére figyelmeztető, elnyújtott kiáltások sora, mint az év bármely más időszakában. A megszokott teljesítményeket csupán az csökkentette némileg, hogy reggelenként a kitermelések helyéig újra meg újra utat kellett törni a derékig érő hóban és a fák törzsénél is lapátolással kellett kezdeni a munkát. A tajovi telephely húsz favágója állandóan négy munkacsoportot alkotva dolgozik. A rossz terepviszonyok miatt gépekkel egyáltalán meg nem közelíthető erdórészeken - a benzinmotorral hajtott hordozható kézifűrészek használatát leszámítva - évtizedek óta szinte semmit sem változtak a fakitermelés módszerei. Emberpróbáló erőfeszítésekbe kerül, amíg egymás után földre zuhannak a több mint százéves fenyők. Legallyazásuk sem egyszerű művelet. A gyakran huszonöt méternél is hosszabb, 500-600 kiló súlyú, letisztított szálfát lovakkal vontatják a csúsztatóhelyig. Ahol nincs alkalmas „meder“ a törzsek lecsúsztatá- sához, a fogathajtónak és lovainak feladata a nehéz teher biztonságos lejuttatása a völgy mélyén kanyargó erdei úthoz.- Mivel általában nem kis távolságokról van szó, a legügyesebb foga- tosaink az ugyancsak megerőltető üresjáratok megtakarítása végett gondosan összeláncolva négy-öthat törzset visznek le egyszerre a meredek hegyoldalakról - kalauzol el egy ilyen munkahelyen szorgoskodó csoporthoz Štefan Nemčík mérnök, az erdőgazdasági telephely technikusa. - Gyakran mi magunk, tapasztalt erdészek is hátborzongva nézzük, ahogyan a több mint 60 fokos lejtörészeken megállíthatatlannak tűnő vágtatással kígyózik lefelé a száz-százhúsz méter hosszú fenyóvonat, hiszen a fogatos vagy a ló egyetlen rosszul kiszámított lépése. netán megcsusszanása bármelyik pillanatban komoly balesetet okozhat. Sajnos, volt már erre példa. Az Árvából ideszármazott legjobb dolgozóink Karol Kekelák és Jozef Kekelák, akik neves favágó család gyermekeiként tanulták meg az erdei munka minden fortélyát, a közelmúltban a legnagyobb elővigyázatosságuk ellenére sem tudták megakadályozni, hogy egymás után mindkét lovukat le ne sodorja a csúsztatásnak indított fa.- Tegnap én is megjártam - panaszolja fent a hegytetőn a 130 éves erdő vágásának rövid szünetében Juraj Kohút, az erdészet további érdemes dolgozója. - A jeges terepen sehogysem sikerült idejében lefékeznem a ló istrángjához kötött súlyos szálfa sebességét. Félre kellett ugranom, hogy ne essen bajom. A hatvan ezer koronát érő jószág viszont nagyon megsínylette a völgy aljáig tartó kényszerű szánkálást ezen a kövekkel, sziklákkal, rönkökkel teli szakaszon. Nem tudom, sikerül-e még lábra állítani ót. Juraj Kohút brigádjának tagjai, Juraj Donovál és a Spišiak testvérek együtt bánkódnak, a már jól betanított segítő hiányzik. Teljesítménybérért dolgoznak, s így egyáltalán nem mindegy, hogy a megszokott kettő helyett most csak egy igavonó áll a rendelkezésükre.- Bizony, keményen meg kell fogni a fűrészt vagy a fejsze nyelét a napi 7-8 köbméter nyersfa kitermeléséhez - bizonygatja Juraj Donovál. - Esőben, hófúvásban, szélviharban vagy nyári forróságban sem engedhetjük meg magunknak a lazsálást, mert különben nagyon vékony maradna a fizetési boríték. Tudniillik, aki az erdészethez jön dolgozni, az rendszerint azért nem választ magának kényelmesebb munkahelyet, mert anyagilag is gyorsabban meg akarja alapozni a jövőjét. Az utóbbi években aránylag sok érettségizett, más szakmát tanult fiatal került hozzánk a szép keresetek hírére. A brigádvezetőnk például tizenhat évvel ezelőtt hagyta ott egy gépkocsijavító üzem télen fűtött, nyáron hűs műhelyét a favágás jobb anyagi megbecsülése végett.- És megtalálta a számítását?- A teljesítményektől függően havi öt-hat-hétezer korona a keresetem - válaszolja elégedetten Juraj Kohút. - Természetesen ezért a pénzért alaposan meg kell dolgozni. Mi itt valamennyien minden reggel öt óra előtt ébredünk, hogy idejében kiérjünk az erdőbe. Reggelenként kézben vagy háton cipeljük fel a hegyre szerszámainkat, a motorfűrészek üzemanyagát, a védőfelszerelést és az egész napi élelmet, hogy estig aztán ne kelljen fölöslegesén bemenni valamiért a telephelyre. Amikor nehezebbek a fakitermelési feltételek, vagy például vékonyabb törzsek kerülnek sorra, a szombatokat is munkával töltjük el a tervteljesítés érdekében. Az idei kemény télen szintén megtettük a magunkét: nincs bepótolni való lemaradásunk. Az elsó negyedév végéig csupán 200 köbméter januárban és februárban kivágott, legallyazott fenyőtörzset kell önkéní felajánlott többletként még lejuttatni a rakodóhelyre, ami húsz embernek tényleg nem nehéz feladat. Néhány kilométerrel távolabb, Ul’anka község fölött merőben másként, komplex gépesítéssel dolgozik a tajovi erdőgazdasági telephely egy másik brigádja. Nagy teljesítményű erdei kerekes traktorok, hidraulikus rakodók vontatják-adogatják a szállítójárművekhez a néhány órával ezelőtt még büszkén álló, sudár fenyőket.- Ahol megengedik a terepviszonyok, már csupa korszerű technika végzi a fakitermelés nehezét - mutat körbe a motorzúgást visszhangzó erdőben Jozef Mesarkyn traktoros, miután ügyes mozdulatokkal egykettőre leoldozza a vastag törzsekre tekert erős vontatóláncot. - Persze, a sokat tudó gépek kezeléséhez a kellő szakértelmen kívül a szorgalom sem hiányozhat. Régi szabály, hogy a kiszabott normák pontos teljesítését nemcsak elvárjuk, de feltétlenül meg is követeljük mindenkitől a brigádban. Mivel a törzsgárda tagjait nem kell figyelmeztetni erre, a fiatalokat pedig ilyen szellemben neveljük, az utóbbi években egyszer sem maradtunk adósai a tervnek. Az Állami Erdészet Banská Bystrica-i üzemének többi telephelyén szintén nagy gondot fordítanak a megerőltető fakitermelési munka- folyamatok mind nagyobb arányú gépesítésére. Michal Štefančík főmérnök vélekedése szerint korántsem csak az évről évre növekvő feladatok és a munkaerőgondok indokolják a korszerű technika egyre szélesebb körű használatát, de az a sajátos körülmény is, hogy az erdő fölött sohasem lehet tető. LALO KÁROLY ta figyelmüket: pl. arra, hogy a járás a tervezettnél kevesebb sertéshúst, cukorrépát, zöldséget, gyümölcsöt termel. Ebben nem csupán objektív körülmények - pl. az időjárás - játszottak szerepet, ezt közvetve bizonyítják a járás egyes mezőgazdasági szervezeteinek nagyon eltérő eredményei. Van, ahol 7 tonnás hektárhozamokat érnek el, másutt pedig a négy tonnát is alig-alig. Hozzászólásában kitért arra is, hogy a bürokrácia, bár évek óta harcolunk ellene, még mindig sok ember életét keseríti meg. Hangsúlyozta a nemzeti bizottságok népi jellegét: az állampolgároknak, ha ügyes bajos dolgaik intézésében a nemzeti bizottsághoz fordulnak, érezniük kell, hogy nem hivatalban vannak, kiszolgáltatva a bürokrácia kénye-kedvé- nek érezniük kell, hogy a nemzeti bizottság a népi önigazgatás szerve, és ők, az állampolgárok is részesei annak a hatalomnak, amelyet képvisel. Hiszen a nemzeti bizottságok nevelik is a lakosságot, az állampolgárokat - azokat is, akik a XXI. században fognak alkotni, dolgozni, FEKETE MARIAN A Týn nad Vltavou-i Épületszerelvénygyárban ónbevonatú acélból különböző ablak- és ajtókereteket gyártanak, amelyeket először befestenek, majd kiégetnek. Ezzel az eljárással készített keretek jobban ellenállnak az időjárási viszonyoknak, és nagyobb az élettartamuk. A képen Jindŕich Kobrle és František Bartúška minóségellenőrök láthatók. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)
