Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-12 / 59. szám, csütörtök
AMIKOR NEM A DOLGOZÓKON MÚLIK Kendergyár - „mínuszban“ Két évtizedes fejlesztési lemaradás • Elhasználódott technológiai berendezések • A kender sem elég [ KOMMENTÁLJUK Csaknem egy évtizede jártam utoljára a Holíči Len- és Kendergyárak sládkovičovói üzemében, ahol azon a ködös februári napon valahogy már a portán - a még mindig- ismerős kép mintha rosszat sejtetett volna...- Ha jót akarnak írni, bennünket messze kerüljenek el! - mondta Sebők Szilveszter. Az éppen távozni készülő, a galántai (Galanta) járásban csak kendergyárként emlegetett üzem igazgatóhelyettese még hozzáfűzte:- Valóban objektív okok miatt nem teljesítettük tervfeladatainkat, és egyetlen lényeges tervmutatót teljesítettünk túl, mépgec^ig a veszteségünk volt kisebb a tervezettnél... Valóságos csoda! Csodák pedig ritkán történnek, ezért - ha ritkán egy-egy adódik- megér egy utánajárást. Cselekedni - halaszthatatlanul Ján Kohút, a Galántai járási párt- bizottság ipari ügyekkel foglalkozó titkára ismeri a kendergyár helyzetét.- Számunkra is nagyon kellemetlen a sládkovičovói üzem helyzete, annál is inkább, mivel jó kollektíva dolgozik a gyárban, s önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe. Mit sem változtat ez azonban a tényen, s tekintve, hogy az ott dolgozókért mi is felelünk, kötelességünk keresni a megoldást, aminek érdekében tettünk már egyet-mást... - mondja, miközben dossziét vesz elő a bizonyítékokkal. - Meggyőződésünk, hogy az áldatlan állapotok valódi oka a mintegy húsz éves fejlesztési lemaradás, amiért a vállalat, a termelési-gazdasági egység, sót az SZSZK Ipari Minisztériuma is felelős. A fejlesztés kérdésének elhanyagolása már huzamosabb ideje a bajok forrása, ráadásul a termelésben a múlt év harmadik negyedévében további csökkenés mutatkozott az energetikai berendezések megbízhatatlanságából eredően. Közben dokumentumokat helyez elém: a járási pártbizottság elnökségének szóló jelentést arról, hogy nem fogadják el az ügyben a Slova- kotex termelési-gazdasági egység vezérigazgatójának magyarázatát, mert az nem intézkedik a bajok orvoslásáról, csak ismétli az ismert okokat, azokra hivatkozik. Például arra, hogy elhasználódott a berendezés; az egyik kazán generáljavítása 40 nappal tovább tartott; közben meghibásodott a másik kazán...- Nem fogadhatjuk el azt az indokot sem, hogy az üzem rekonstrukciója és az energiaszolgáltatás megnyugtató megoldása devizában mintegy 40 millió koronájába kerülne a vezérigazgatóságnak, amit nem tud megfelelő termék híján megtéríteni. Akkor viszont a minisztériumnak kell a megoldást megtalálnia, akár térítésmentes devizajuttatás formájában. Mégpedig halaszthatatlanul! Kifizetődő, de... Tekintve, hogy a kendergyár termelését a már említett okokon túl anyaghiány is késleltette, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályát sem akartuk kihagyni a sorból. Eles Károly titkártól megkérdeztük, vajon mi az oka, hogy a mezőgazda- sági üzemek nem termelnek annyi kendert, mint amennyi elég volna a gyár szükségleteinek biztosításához. Talán nem kifizetődő?- Kifizetődő, de tekintve, hogy a kendertermesztés sok fizikai munkával jár, sok gondot is okoz. A gyárakba történő beszállításig túl sok munkafolyamatot kell elvégezni, amelyekhez vagy nincs megfelelő gép, vagy pedig nincs rá pénz. Javasoltuk a Slovakotexnek, hogy a beruházási alapból vegyenek gépeket és azokat adják a szövetkezeteknek, ahol kendert termesztenek. Tudtommal a múlt év végén bizonyos számú kaszáló- és kötözógé- pet már megvettek, így remélhetőleg csökkennek a gondok.- „Csak“ a gépek okoznak gondot, vagy más is?-Tavaly például a Slovosivo a 85-90 százalékos csíraképességú vetőmag helyett alig 60-65 százalékosat szállított, amit az üzemek vagy nem fogadtak el, vagy amelyek igen, azok többet kértek belőle. A jó minőségű vetőmag csak késón, májusban érkezett meg. Ez idén legalább lesz, de ilyesminek nem szabadna előfordulnia, hiszen a mezőgazda- sági üzemek megvolnának kender nélkül is, de a kendergyáraknak létkérdés a kender!- Ez idén tehát ebből a szempontból megnyugtatóan alakul a helyzet?- Úgy érzem, csak részben, mert tudtommal a Sládkovičovói Kendergyárnak 6 ezer 400 tonna kenderre volna szüksége, de annak csak alig több, mint a felét sikerült eddig szerződésekkel biztosítani. Túl a vállalat hatáskörén Eduard Vargával, a Holíči Len- és Kendergyárak vállalati igazgatójával azon a tanácskozáson találkoztunk, amelyet a sládkovičovói üzem tanácstermében tartottak. A tanácskozás elsődleges célja a minél jobb minőségű alapanyag biztosítása volt.- Milyenek a len- és kenderfeldolgozás távlatai manapság, a műszál- felhasználás korában?- Ez a tanácskozás is bizonyítja, hogy a jövőben is meglesz a létjogosultsága mindkét növény feldolgozásának, annál is inkább, mert a belőlük készült termékek iránt megvan idehaza, de külföldön is a termesztést és a feldolgozás hatékonyságának javítását indokló széles körű kereslet. Talán kevesen tudják, hogy különböző zsinegek, zsinórok, tömlők, vitorlavászon, zsákok, szőnyegek, alapanyaga a kenderszál, de felhasználja erős cérnák formájában a cipőipar, a nyergesipar, sőt a húsipar is. A kenderkóc legismertebb felhasználási területe: tömítésként vízvezeték-szerelésnél, míg a korábbi hulladék, a pozdorja a bútoriparban kerül felhasználásra a poz- dorjalemezek alapanyagaként.- A sládkovičovói üzem a kender mindkét alapvető feldolgozási területét tekintve gondban van évek óta...- Sajnos, a vállalat hatáskörén túl esett az üzem gondjainak orvoslása, ezért késik-késett. Most javulás áll majd be az energiaszolgáltatásban, de az alapanyag-biztosítása ez idén sem alakul megnyugtatóan. Mintegy felét biztosítottuk szerződésben a kendermennyiségnek. Ami viszont elgondolkodtató: miért van az, hogy például a tanyi (Tôň) üzemünk részére kendert termesztő Csicsói (Ci- čov) Efsz-ben hektáronként 25 ezer 392 koronás bevételt értek el, a galántai járásban a legjobb kendertermesztő, a Szenckirályfai (Král'ová pri Senci) Efsz pedig csak 17 ezer 662 koronát? Veszteségből - jeles... Amikor ezen a tanácskozáson újra találkoztam Sebők Szilveszterrel, a sládkovičovói üzem igazgatóhelyettese akkor már bizakodóbb volt, pedig a tavalyi mérleg kapcsán sok kellemetlen dolog jutott az eszébe.- Talán az a legemlítésreméltóbb tény, hogy a tervezett 5,6 milliós veszteségnél jóval kisebb, csak 4,085 millió koronás deficittel zártuk az évet. Igaz, kenderszálból több mint 70 tonnával - összesen 400,05 tonnát - termeltünk többet, de a nyers pozdorjalemezból mintegy 18 ezer, felületkezelt pozdorjalemezból pedig 67 ezer négyzetméterrel készült kevesebb.- Nyilván nem ok nélkül, amint arról a járási pártbizottságon is beszámoltak.- Az energetikai gondokat tehát nem említem, csak azt, hogy emiatt különösen a felületkezelt pozdorja- lemezek gyártásában volt fennakadás. Ráadásul az objektív okokat az elbírálásnál számba sem vették, s 21 napot nem termeltünk pozdor- jahiány miatt sem. Nálunk pedig a hétvégeken lehetetlen a lemaradás pótlása, akkor ugyanis a hót elejére üzemképes állapotba kell hozni az elhasználódott berendezést, amely a 22 év 3 műszakos termelése során már megtette a magáét. Ellenpontozás- Több bizalommal tekint a jövőbe, mint legutóbb...- Valóban, mert ígéretünk van a minisztériumtól egy új, óránként 10 tonnás fogyasztású kazán megvételére, amit a Gázművek soron kívül beszereltet. Ezzel megnő a teljesítmény, kisebbek lesznek a költségek, javul a hatásfok... öt-tíz évre konszolidálódik az energiahelyzet.-Tovább is gond marad a nyers pozdorjalemez gyártása.- Ez bizony fájó pont, ebben az ötéves tervidőszakban sem következik be javulás, hacsak... Az fenyeget, hogy egyszer kénytelenek leszünk ezzel a részleggel leállni. Az állandó jó minőséget már régen nem tudjuk garantálni, a gazdaságosságot pedig enélkül nem lehet, nem javulhatnak az ökológiai feltételek, s csökken a munkáslétszám.- Ez utóbbinak több oka is lehet...- Ide sorolható a nehéz fizikai munka jelentős hányada és van zajártalom is. A dolgozók fele nő! Mindezt lakásépítéssel, nyaralási lehetőségekkel, fürdő- és gyógykezeléssel, fokozott orvosi ellátással igyekszünk ellensúlyozni. Mert nehéz helyzetünkben továbbra is elsősorban dolgozóinkban bízhatunk. Ez sem kevés, de önmagában nem elég. A járási párttitkár fentebb elhangzott véleményére utalva: arra is szükség van, hogy a felettes gazdasági szervek illetékesei is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ezt joggal elvárhatja a Sládkovičovói Kendergyár 370 dolgozója, akik közül sokan rossz környezetben, porban, zajban nehéz fizikai munkát végeznek, s nem rajtuk múlik, hogy az átlagfizetést tekintve az üzem a járási lista vége felé jár. MÉSZÁROS JÁNOS Minőségi fejlődés az élelmiszeriparban Hazánkban a lakosság számához viszonyítva kevés a mezőgazdasági termőterület. Emiatt évtizedekkel ezelőtt csak jelentős behozatallal elégíthettük ki teljesen a fogyasztók élelmiszerigényét. A szocialista nagyüzemi termelési módszerek előnyeit kihasználva a vállalatok ma már olyan magas szinten termelnek, hogy egyes időszakokban tejből, tojásból, húsból a tervezettnél is többet termeltek. A közellátás javításához a kertbarátok és a kisállattenyésztök is hozzájárultak. A társadalmi összefogás azt eredményezte, hogy az élelmiszerek fogyasztásában ma már hazai forrásból 96-97 százalékos ellátottságot értünk el. Nagy szó ez egy ipari jellegű, s mint már mondottuk, kevés termőterületű országban. Amint arra a Salima’87 élelmiszerkiállításon Miroslav Toman szövetségi miniszterelnök-helyettes, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rámutatott, nemcsak az önellátás mértéke fokozódott, hanem ezzel egyidejűleg az exportált élelmiszereink is jó hírnevet szereztek a világpiacon. Egyre több cukrot, komlót, malátát, sört, hús- és tejipari terméket szállítunk külföldre. Többek között a prágai sonka is világszerte keresett élelmiszeripari cikk. Az élelmiszeripari vállalatok vezetői egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gyártmányfejlesztésre. Az erkölcsi és anyagi ösztönzőket is ilyen irányban használják ki. A szocialista munkabrigádok, komplex racionalizációs brigádok és más élenjáró kollektívák kötelezettségvállalásaiban első helyre kerül a minőség. A nagyobb tápértékű és a helyes táplálkozás alapelveinek megfelelő élelmiszerek egyre nagyobb arányt képviselnek a vállalatok termékeiben. Olyan termékek is a kereskedelmi hálózatba kerülnek, amelyekre a 7. ötéves tervidőszakban még nem is gondoltunk. A Salima ’86 kiállításon bemutatott Granola például az új gyártási program egyik jól sikerült terméke. Mézzel, természetes cukorral, mazsolával, szárított tejjel ízesített, jó minőségű gabonadrazsé. Egyes termékek azt is bizonyították, hogy a biotechnológiai eljárások az élelmiszeriparban egyre nagyobb teret kapnak. A húsiparban ezekkel a módszerekkel állítják elő a finomszemcsés, hosszabb ideig tartósítható szalámiféléket. A tejiparban elkezdték a kétpenészes sajtok gyártását. Az értékelő bizottság nagy elismerésben részesítette a kiállításon a Milex érsekújvári (Nové Zámky) üzemében gyártott Mozza- rela párolt sajtot. Hozzá kell fúznünk, hogy ebből az üzemből az elmúlt tervidőszakban is sok új termék került ki. A brnói Salima '87 élelmiszeripari kiállítás ország-világ előtt bizonyította élelmiszeriparunk emelkedő színvonalát. A külföldi szakemberek is elismerésüket fejezték ki az üzemek kiváló minőségű termékeivel kapcsolatban. Jelentős üzletkötések történtek az export növelésére. A sikereken felbuzdulva a vállalatok még nagyobb erőfeszítéseket tesznek a termelés minőségi színvonalának emelésére. A sikerek ellenére sok még a tennivaló. A vállalatok egy részénél a vezetők gyakran a munka könnyebbik oldalát választják. Keveset kockáztatnak a jó ügy érdekében. Az ilyen emberektől az üzemek fokozatosan megszabadulnak. A húsiparban máris jó néhány alkalmatlan vezetőt váltottak le. Olyanok kerültek a helyükre, akik értik szakmájukat, s nagy felelősséggel irányítják a kollektívák munkáját. BALLA JÓZSEF AZ ISMERETGYARAPÍTAS SZOLGALATABAN Könyvszemle - szakelőadásokkal • A kiállítók kétezer kötetes ajándéka • Kölcsönös együttműködés a mezőgazdasági könyvkiadásban A somorjai (Šamorín) kultúrház- ban - egyheti nyitvatartás után - ma ér véget az az érdekes és a maga nemében színvonalas mezőgazdasági könyvszemle, amelyre a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ, a járási könyvtár mezőgazdasági tájékoztatási központjának és a budapesti Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének együttműködése nyomán kerülhetett sor. Miként azt a megnyitón Pisch László mérnök, a tudományok kandidátusa, a rendezvény fölött védnökséget vállaló somorjai Kék Duna Efsz elnöke megfogalmazta, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés tervszerű továbbfejlesztése elképzelhetetlen a haladást segítő, legfrissebb tudományos-műszaki ismeretek gyors és általános elterjesztése nélkül. Ehhez pedig minden igényt kielégítő szakirodalomra, mindenekelőtt szakkönyvekre van szükség. A könyvhónap rendezvénysorozatát gazdagító bemutató ilyen szempontból is teljesítette küldetését: kidomborította a szakiroda- lom rangját és szerepét, miközben felhívta a mező- és erdőgazdasági, illetve a vízgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek figyelmet a legújabb magyarországi kiadványokra, ezzel is hozzájárulva az ismeretgyarapítási lehetőségek bővítéséhez. A könyvszemle további pozitívumaként kell megemlítenünk azt a tényt, hogy lehetőséget kínált a kölcsönös tapasztalatcserére is. Az ünnepélyes megnyitó résztvevői, főleg a járás mezőgazdasági vállalataiból érkezett szakemberek a délutáni órákban - érdeklődési körüknek megfelelően - három szakelőadást is meghallgathattak. Az állattenyésztési ágazatvezetók dr. Baltay Mihálynak, a Budapesti Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet fómunkatársának előadása után a sertéstenyésztés genetikai alapjainak tökéletesebb kihasználásával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Tekintve, hogy a sertéstenyésztés fejlesztése a Csallóközben is időszerű feladat, a szakemberek körében nagy volt az érdeklődés az előadás iránt. A másik csoportban Almásy Károly, a Budapesti Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat főmunkatársa vázolta, hogy milyen jelentősége és jövője van a mezőgazdaságban a számítógépek alkalmazásának. Később, amikor megtudta, hogy a számítógépes adatfeldolgozás tapasztalataira alapozva a járás egyes gazdaságaiban már az öntözőrendszer számítógépes vezérlésének megoldásán munkálkodnak, csak annyit mondott: - És én még azt hittem, merő udvariasságból bólogatnak szavaimra az emberek. A harmadik - ugyancsak időszerű - előadást Kralovánszky Pál professzor, a Budapesti Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Fehérje- és Biotechnológiai Irodájának főmunkatársa tartotta. Előbb arról beszélt, milyen óriási lehetőségeket jelent a biotechnológia kihasználása a növénytermesztési és az állattenyésztési eredmények javítása, a termelés hatékonyságának növelése szempontjából, majd röviden jellemezte a biotechnológia előnyeinek kihasználására irányuló magyarországi törekvéseket. Kiemelte, hogy a külföldi és a legújabb hazai tapasztalatok kamatoztatásával a burgonya vírusfertőzöttségének mielőbbi felszámolására, illetve egyes dísznövények szövettenyész- téses nemesítésére és gyors elsza- porítására összpontosítják a figyelmüket, de közben folynak az előkészületek, hogy rövidesen a zöldség- és gyümölcsféléknél is széles körben Kihasználhassák a szövettenyésztés előnyeit a vetőmag-, illetve az ültetóanyag-termelésben. A kiváló eredményeket produkáló budapesti Meriklón gazdasági társaság példájára tíz új szövettenyésztő laboratórium, valamint biotechnológiai kutatóközpont épül az országban. Ezzel párhuzamosan máris megkezdték a felsőfokú szakemberképzést. A mezőgazdasági könyvszemle megnyitóján részt vett Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke is. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a két évvel ezelőtt Dunaszer- dahelyen tartott hasonló bemutató kedvező visszhangjára és tapasztalataira alapozva úgy határoztak, hogy ha a már említett társrendezők igényelni fogják, akkor kétévenként rendszeresen eljönnek bemutatni új mezőgazdasági kiadványaikat. Ezúttal több mint ötszáz kiadvány szerepelt a szemlén, s a budapesti Mezőgazdasági Kiadó az utóbbi évek „termelésének“ legjavát válogatta össze a bemutatóra. Dr. Galy- lyas Csabától, a kiadó munkatársától megtudtuk, hogy a szemlére bo- csájtott kiadványokat - összesen kétezer könyvet - felajánlották a társrendező, vagyis a Dunaszerdahelyi Járási Könyvtár mellett működő mezőgazdasági tájékoztatási központ számára. A könyvkiállítást megtekintette Ján Braun mérnök, a bratislavai Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat főszerkesztője is. Egyebek között elmondta, hogy évtizedek óta baráti kapcsolatban állnak és a kiadói munkában is együttműködnek a budapesti Mezőgazdasági Kiadóval. Nemcsak rangos nemzetközi kiállításokon találkoznak, de Duna- szerdahelyen, és a szlovákok lakta magyarországi Rétságon is rendeztek már közös bemutatkozó kiállítást. Braun mérnök elmondta, hogy tervbe vették a bemutatón is látott Domokos-Lukács: A kiskertek eszközei és gépei című kiadvány szlovák fordításban való megjelentetését. KÁDEK GÁBOR ÚJSZ 4 1987. III.
