Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-10 / 57. szám, kedd

ÚJ szó 6 1987. III. 10. A szabadság pénzbeni megtérítése Cs. J.: A múlt év júniusában agy­vérzés ért. Még jelenleg is munka- képtelen vagyok. Évente nyolc nap­tári hét szabadság jár nekem, mert pedagógusként dolgoztam. A beteg­ségem miatt nem tudom kivenni a múlt évi szabadságomat április végéig. Hogyan kérhetem az érte járó összeg kifizetését? Az üdülési szabadság pénzbeni megtérítését nem kell kérnie, mert a munkáltatója kérés nélkül is köte­les kifizetni. A szabadság pénzbeni megtérítése április 30-án válik ese­dékessé. Figyelmeztetjük azonban nem várhatja azt, hogy az egész szabadságát (vagyis 8 naptári hetet) pénzben adják ki. A Munka Törvény- könyv 109. § (4) bekezdése szerint a ki nem vett üdülési szabadságból a tanároknak és a gyermekintézmé­nyek tanítónőinek csak négy hetet fizethetnek ki, még akkor is, ha a ta­valyi nyolcheti üdülési szabadságá­ból valójában egyetlenegy napot sem merített. A közös ingatlan megosztása B. B.: A szüléink után örököltünk egy házat 7 áras telekkel. Már az apáink is tulajdonostársak voltak, s igy sajnos mi is, csak tulajdoni hányadokat örököltünk. Jelenlegi tu­lajdonostársam az unokanővérem, aki a közös tulajdont nem megoszta­ni, hanem potyán megszerezni sze­retné. Jártam nála, kértem, osszuk meg a földet, azután azt tehet a ré­szével, amit akar, de ö valami busás felárat szeretne ezért. Azóta már vevőt is hívott az udvarba, és felkí­nálta neki megvételre az általunk használt földrészt. Sőt, bement a bí­róságra is, ahol azt hazudta, hogy a mi telkünket már tíz éve ó használ­ja. Mellékesen megjegyzem, gyer­meke nincs, de van két berendezett lakóháza. Megtörténhet az, hogy a bíróság elveszi tőlünk a földet, és ráruházza egy ilyen telekspekuláns­ra, hogy az busás haszonnal túlad­hasson rajta? Először is: az ön unokahúga még tíz évig tartó kizárólagos használat­tal sem szerezhette volna meg elbir­toklással az önt megillető tulajdoni hányadot, és más jogosultságot sem, még ha igaz volna is az, amit állított. Az elbirtokláshoz ugyan va­lóban tíz év szükséges, de elbirtok­lással csak az szerezhet jogot, aki úgy rendelkezik a dologgal (pl. in­gatlannal), mint a sajátjával, mert indokoltan meg van győződve arról, hogy megilleti őt (tehát jóhiszemű). Az unokahúga esetében nyilván nem lehetett szó erről a jóhiszemű­ségről, ha tudta, hogy nem ő az egyedüli tulajdonos. A bíróság a közös tulajdon meg­osztásánál először a föld és a rajta levő építmények természetbeni megosztásának lehetőségét fogja vizsgálni. A föld természetbeni meg­osztása technikailag mindig megva­lósítható, jogilag viszont már nem. Ezenkívül a levelében megemlíti azt is, hogy a közös telken építmények vannak. Az építmények természet­beni megosztása pedig csak akkor lehetséges, ha a megosztás követ­keztében jogilag önálló építmények keletkeznek. Ha a közös tulajdon természetbe­ni megosztása nem valósítható meg, a bíróság a közös tulajdon tárgyait megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonos társ tulaj­donába adhatja, vagyis esetükben választania kell kettejük közt, mert feltehetőleg mindketten arra fognak törekedni, hogy „olcsón“, azaz az igazságügyi szakértő által megálla­pított áron jussanak hozzá a másik tulajdoni hányadához. A bíróság a kiválasztáskor termé­szetesen nem járhat el önkényesen. A törvény arra kötelezi, hogy ilyen esetekben tartsa szem előtt a dolog célszerű és a társadalom érdekeivel összhangban történő kihasználásá­nak követelményét. Pl. ha a földön álló építmény lakóház, családi ház, a bíróság a tulajdonostársak lakás­szükségletét fogja vizsgálni, és fi­gyelembe veszi, melyikük lakott ed­dig a házban, ki végezte a karban­tartást, a javításokat, s melyikük ké­pes és hajlandó erre a jövőben. Az, hogy ki milyen nagyságú tulajdoni hányadnak tulajdonosa, inkább má­sodrendű kérdés. Ha viszont termő­földről van szó, a bíróságnak első­sorban azt kell figyelembe vennie, melyik tulajdonostárs személye nyújt megfelelőbb biztosítékot arra, hogy a föld rendesen meg legyen művelve. Eltartás és öröklés M. M.: Magamhoz vettem egy ágyban fekvő 78 éves asszonyt, mi­vel nincs sem gyermeke, sem hoz­zátartozója, aki gondoskodni tudna róla. A közjegyzőnél van letétbe he­lyezve a végrendelete, mely szerint én vagyok az egyedüli örököse. A szociális osztályon viszont, ahol nemrég a gondozási díjat kérvé­nyeztem azt mondták nekem, hogy most már nem örökölhetek, mert én nem tartom el. Igaz ez? Az öröklési képesség (mint jogké­pesség) minden embert megillet életkorra, nemre, foglalkozásra, fe- lekezethez tartozásra való tekintet nélkül. Döntő szempont az, hogy az örökösnek van-e jogképessége (le­hetnek-e jogai és kötelességei). Sőt mivel a Polgári Törvénykönyv elis­meri az ún. jogi személyek jogké­pességét, végrendeleti örökösnek kinevezhetők ezek a jogi személyek (szocialista és más mint szocialista szervezetek vagy az állam) is. A végrendelkező is szinte korlátlan szabadsággal rendelkezik olyan ér­telemben, hogy szabadon megvá­laszthatja az öröklésre jogosult ter­mészetes vagy jogi személyeket, meghatározhatja, kié legyen a va­gyona, ha nincs olyan törvényes örököse, aki még az akarata ellené­re is örökölné vagyona jelentős ré­szét. Az öröklésből azonban kieshet az a végrendeleti örökös, aki az örök­hagyó előtt meghal, az, aki az örök­hagyó halála után visszautasítja az örökséget vagy az, aki szándékos bűncselekményt követett el az örök­hagyó vagy házastársa, gyermekei vagy szülei sérelmére, esetleg elíté­lendő cselekményt az örökhagyó végakarata ellen (ám ha az örökha­gyó megbocsátotta tettét, mégis örökölhet). Egyetlen jogszabályban sem szerepel, hogy végrendeleti örökös csak az lehet, aki eltartja az örökhagyót, sem az, hogy nem lehet örökös, aki térítés vagy jutalom elle­nében gondoskodik az örökha­gyóról. Örökösi minőségét a gondozási díj csak akkor zárná ki, ha ún. törvé­nyes örökösként kívánna örökölni. Bizonyos esetekben (pl. végrendelet vagy utódok hiányában) örökölhet az is, aki az örökhagyóval annak halála előtt legalább egy évig élt közös háztartásban, és ebből az okból gondoskodott a közös háztar­tás vezetéséréröl. Az „eltartó“ álta­lában ilyen - a közös háztartásban élő és a háztartás vezetéséről, az otthoni tevékenységek elvégzéséről gondoskodó - személyként örököl. Ha azonban az eltartó ellenszolgál­tatás, gondozási díj fejében gondos­kodik az örökhagyóról, akkor már nem a közös életvitel okából gon­doskodik róla, s így nem is örökölhet a törvényes öröklés rendje szerint, legfeljebb akkor, ha az örökhagyó a végrendeletében jelölte ki örökö­sének. A szociális osztály dolgozói tehát nyilván a törvényes öröklés rendjére vonatkozó szabályokból in­dultak ki, amikor azt mondták, hogy nem örökölhet, ha a néni gondozá­sáért jutalmat kap, és nem vették figyelembe, hogy a közjegyzőnél le­tétbe helyezett végrendeletben önt jelölte ki örököséül a néni. A juttatás megvonása P. A.: A férjem a helyi efsz-ben dolgozott. Minden évben kapott 15 mázsa gabonát. 1986 októberében kilépett az efsz-ból, és máshová ment dolgozni. Most erre hivatkozva nem adják ki neki a 15 mázsa gabo­nát. Azt szeretném tudni, helyes-e a szövetkezet eljárása? A szövetkezet belső, a közgyűlés által jóváhagyott szabályzatai isme­rete nélkül nem válaszolható meg a kérdése. Tény azonban: ezek a szabályzatok tartalmazhatnak olyan rendelkezést, hogy nyereség- részesedésre, természetbeni jutta­tásra nem jogosultak azok, akik a szövetkezetben nem dolgozták le az egész évet. (m-n.) Levelezőink írják A 60-as és 70-es évek magyar grafikája címmel a CSSZBSZ városi szervezete a prágai Magyar Kulturális Központtal együttműködve kiállítást rendezett Kassán (Košice) a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Házában. A közönség negyvennégy mai magyar grafikus alkotásaival ismerkedhetett meg. Joggal hívták fel magukra a figyelmet például a Rékássy Csaba Munkácsy-díjas művész rézkarcai és fametszetei. Műveit már Párizsban, Tokióban és Sao Paulóban is kiállították. Hasonló érdeklődést keltettek Stettner Béla, Kéri Imre, Badacsonyi Sándor, valamint Rádóczy-Gyarmathy Gábor grafikái és Sziráki Endre könyvillusztrációi A 60-as években Magyarországon nemcsak a képzőművészet, hanem az irodalom és a filmművészet is fellendült. A grafika volt azonban az a terület, amely a legközvetlenebbül reagált a változásokra, s az említett évtizedben igen magas színvonalat ért el. Jolana Nováková felvétele a kiállításon készült. HELYREIGAZÍTÁS Molnár József ipolykeszi (Kosihy nad Iplbm) levelezőnk lapunk február 24-i Le­velezőink írják rovatában közölt tudósítá­sában tévesen azt írta, hogy az Ipolybalo- gi (Balog nad Ipľom) Efsz-ben az egy tehénre jutó évi fejési átlag meghaladta a 4000 litert. A valóságban a tejhozam tavaly a 4500 litert is meghaladta. Egé­szen pontosan 4532 liter volt. Levelezőnk az elkövetett hibáért a szövetkezeti tagság és az olvasók elné­zését kéri. A Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozói megszervezték az ifjú természetvédők körét. A szakkör munkáját az ifjúsági szervezet tagjai irányítják. A 10-12 éves gyerekek a foglalkozásokon gyarapítják a biológiai ismereteiket, s megismerkednek hazánk növényvilágával, az állatok morfológiai és biológiai tulajdonságaival, valamint a természetvédelem feladataival. Hetente háromszor találkoznak a kutatóintézet épületében. A felvételen dr. Iván Zajonc és Lubica Kulišková mérnök a szakkör tagjai között. Pavol Matis felvétele HÁROM ÉV MÉRLEGE Megtartotta járási konferenciáját Galántán (Galanta) a Vöröskereszt­szervezet, ahol Vörös Anna vezető titkár értékelte az eltelt három évet. A 16 594 tagot számláló szervezet sikeresen teljesítette a Vöröskereszt IX. kongresszusának határozatait. A tagság példás munkát végzett az eltelt időszakban. A választási prog­ram teljesítésében, egészségügyi tevékenységük során és a mező- gazdasági munkákban több mint 70 ezer órát dolgoztak. Kilencezer fát és bokrot ültettek ki, 16 tonna gyógynövényt gyűjtöttek és több tíz tonna másodlagos nyersanyagot ér­tékesítettek. Szlovákiai méretben a legjobbak közé tartoznak az ön­kéntes véradásban, tavaly több mint ötezren adtak vért. Többszörös vér­adásért sokan kitüntetésben része­sültek, 449-en megkapták a Jánsky- emlékérem ezüst, harmincan pedig arany fokozatát. A szervezet tagjai aktívan kivették részüket a lakosság és az alapiskolások körében végzett egészségügyi nevelés, valamint az idős állampolgárokról való gondos­kodás terén végzett munkából. A konferencia kitűzte az elkövet­kező két évre a szervezetre háruló feladatokat, valamint jóváhagyta a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalá­sokat. Oláh Gyula Mészáros Valéria (a felvételen) 1969-ben került ebbe az üzletbe. Akkor 20-25 ezer koronás havi for­galmat bonyolított le, ma már hat­vanezer az egy hónap alatti bevéte­le. Százezer koronás árukészlete van, de ha egyszerre több szállító hozza az árut - tizenhárommal van szerződése - alig marad hely ezek­nek. Ilyen körülmények között nehéz a higiéniai előírások megtartása. Té­len a hidegtől is védeni kell az árut, főleg az ásványvizet, amiből sok kell, mivel a községben nincs ivóvíz. Az országút melletti üzletnél nagyon sok gépkocsi is megáll, hogy utasai egy-egy üveg üdítőt fogyasszanak el vagy tízórait vásároljanak. A ne­hézségek ellenére bő az áruválasz­ték, s a gyors, udvarias kiszolgálás­sal elégedettek a vásárlók. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf Eredményes esztendőt zártak Négy napig tartották zárszámadó közgyűléseiket a Csilizköz Egysé­ges Földműves-szövetkezet dolgo­zói. A tanácskozásokat a hét köz­ségből álló szövetkezet vezetősége nagy gonddal készítette elő. A tagok valamennyi községben szép szám­ban jelentek meg. A pionírok műsor­ral köszöntötték a szövetkezet dol­gozóit. A gazdasági eredményekről és a pénzgazdálkodásról szóló je­lentést a szövetkezet vezetői ter­jesztették elő. A vitában felszólalók beszámoltak az év folyamán elért sikerekről, valamint a felmerült prob­lémákról. A szövetkezet vezetősége kitüntetést adott át azoknak a dolgo­zóknak, akik 1986-ban kiváló ered­ményeket értek el. A Csilizköz Efsz Kiváló Dolgozója kitüntetést 31-en, az efsz tiszteletbeli jelvényét 41-en kapták meg. Példás Dolgozó kitün­tetést 23-an, Érdemes Dolgozó ki­tüntetést 10-en, dicsérő oklevelet 33-an kaptak. Cafik Gusztáv Kiváló áruk boltja? Szép ajándékot kapott Rima­szombat (Rimavská Sobota) lakos­sága a város felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. Megnyílt az Eső bolthálózathoz tartozó kiváló és különleges élelmiszereket árusító üzlet a Szlovák Nemzeti Felkelés téren, a volt kenyérüzlet helyén, amelynek átalakítása és korszerűsí­tése mintegy 330 ezer koronába került. Az új üzlet a rimaszombati Zdroj élelmiszer-ellátó vállalat irá­nyítása alá tartozik. Dolgozói való­ban az áruk széles skáláját mutatták be, és kínálták a lakosságnak. Na­pokig a vásárlók százai vártak a bolt előtt, hogy valami csemegéhez, kü­lönlegességhez jussanak. Ma már Elégedettek a vásárlók Okánikovo a Komáromi (Komár­no) járás mindössze kétszáz lelket számláló kisközsége. A Jednota fo­gyasztási szövetkezet élelmiszerüz­lete egy kis épületben van, amely bizony már szűknek bizonyult. Az épület tőszomszédságában már megkezdték az új bolt alapjainak a lerakását, s a létesítmény átadását a jövő őszre tervezik. csak itt-ott téved be néhány kíván­csiskodó a boltba, de a pultokon nem sok különlegességet fedez fel. Egy-két fajta keksz, tea, pástétom és cukorka található csak a polco­kon, természetesen csillagászati árakért. A város lakosságának telje­sen más elképzelése volt a különle­ges minőségű áruk boltjáról. Az a néhány árucikk, ami a polcokon szépen, esztétikusán van elrendez­ve, azt hiszem megférne az élelmi­szerüzletek pultjain felsorakoztatott áruk között is. Ha az olcsóbb külön­leges csemegéket a Zdroj vállalat nem tudja folyamatosan biztosítani, akkor bizony ez a vállalkozás nem volt a legsikeresebb. Torpis József Hegesztőtanfolyam A prostéjovi Agrozet vállalat rozsnyói (Rožňava) üzemében 1985 októbere óta vizsgával végződő hegesztőtanfolyamo­kat is rendeznek, az Agrozet dolgozóin kívül más üzemek és egységes földmű­ves-szövetkezetek dolgozói számára. Ta­valy nyolcvan hegesztőt képeztek, legtöb­bet a rozsnyói Agrostav és a járási építői­pari vállalat, valamint a Dobšinái Légtech­nikai Üzem részére. Mivel a hegesztői jogosítványt két­évenként meg kell hosszabbítani, évente többször szerveznek továbbképzést. Az ilyen tanfolyamokon az elmúlt évben 233- an vettek részt. Ezeken az elméleti okta­tást Ondrej Leng végzi, a szakgyakorlatot pedig Jaroslav Hruška vezeti. Kovács Éva

Next

/
Thumbnails
Contents