Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-02 / 50. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1987. III. 2. Hogyan valósítják meg a CSKP KB határozatát? Megtették az első lépéseket A CSKP KB Elnöksége tavaly dokumentumot hagyott jóvá a testnevelés, a sport, a turisztika és a honvédelmi tevékenység fejlesztéséről. Vajon milyen visszhangra leltek ezek az intézkedések a gyakorlatban? Erre a kérdésre kerestük a választ a CSSZTSZ Galántai Járási Bizottságán. Iskolák- Az iskolákkal eddig is jó volt az együttműködésünk - tájékoztatott Melay Miklós módszertani és szervezési titkár. - Az elmúlt hónapokban további 17-tel gyarapodott a sportkörök száma, igy jelenleg 131 működik a járásban. Ezek természetesen elősegítik az egyes sportágak- evezés, cselgáncs, ökölvívás, atlétika, kosárlabda, labdarúgás, jégkorong, karaté és kézilabda valamint a turisztika és az alapozó testnevelés fejlődését. Járásszerte - helyesen - azok a sportok állnak az előtérben, amelyeknek hagyományai vannak errefelé. Labdarúgó sportosztály nyilt Vágsellyén (Šaľa), ökölvívó pedig a Galántai Magyar Tanitási Nyelvű Alapiskolában. Az előbbit szeptember elsejével sportközponttá szeretnék nyilvánítani. A gyerekekkel a járásban 72 edzői-oktatói képesítéssel rendelkező pedagógus és 29 önkéntes sportvezető foglalkozik.- E téren nálunk is nagy problémát jelent a jutalmazás. Kirivóak a különbségek az önkéntes edzők és a pedagógusok között, hiányzik egy jól kidolgozott, egységes rendszer. További nehézséget okoz, hogy az oktatási minisztérium jóváhagyta a sportosztályok felszerelésére vonatkozó rendeletet, de az iskolai sportközpontokról megfeledkezett. Ezenkívül állandóan hiánycikk a sportcipő, a magasugróléc, a gerely - hadd ne soroljam tovább- panaszolja a titkár. Szakmunkástanulók Évek óta állandó téma a szakmunkásképző intézetek diákjainak testnevelése, .sporttevékenysége. A spartakiád idején is a velük végzett munka jelentette a legtöbb gondot. A különböző iskolák az egyes szakágazati minisztériumok hatáskörébe tartoznak, ezért okoz sportéletük szervezése, irányítása ekkora gondot a testnevelési szövetség dolgozóinak. Galántán is hasonló a helyzet:- Nehéz egyezségre jutnunk velük. Ők azon a véleményen vannak, hogy a saját reszortjuk által kiirt versenynaptárt kell tiszteletben tartaniuk. A Vágsellyei Vegyipari Szakmunkásképzőből két kitűnő versenyző nem indulhatott a járás színeiben, mert ugyanakkor a vegyipariak rendezvényén szerepelt. Úgy hisszük, ez lenne a kisebb baj. Hiszen nem az a fontos, ki szervezi ezeknek a fiataloknak a sporttevékenységét, hanem az, hogy egyre többen kapcsolódjanak be abba, rendszeressé tegyük körükben is a testmozgást. Sajnos, épp ott van a legnagyobb hiba, hogy ezek a tanulók váltakozva járnak iskolába és gyakorlatra, s ilyenkor a testnevelés elmarad.- Azokkal, akik diákotthonban laknak, még csak tudunk mit kezdeni, de például az autójavítóknál mintegy ezer fiatal szerteszét széled, lakhelyére. S a falvakban manapság a labdarúgáson kivül a legtöbb helyen más nem igen van. A tömegsport terén nagyok a tartalékok, Felnőttek szabadidősportja A Mladosť sportegyesület 1979- ben alakult. Nem a szokott, népszerű szakosztályokkal, ,,csak“ az alapozó testnevelés és a tömegsport megszerettetése, művelése volt az alapítók célja. Akkor 30 tagot számláltak, jelenleg mintegy hetvenet tartanak nyilván. Tóth Gábor, a Galántai Pionírház igazgatója, az egyesület alelnöke meséli:- Háziakcióként indult a vállalkozás, a Pionirház dolgozói és családtagjaik sportolással egybekötött kirándulásokat szerveztünk. Aztán hire ment a dolognak, s egyre többen jöttek. Egész családokat vettünk föl, igy a tagság fele gyerek, a másik fele felnőtt. Általában negyvenes korosztály, de van egy hetven éven felüli nyugdíjas bácsink is, aki fiával és unokáival jár közénk. Ottlétünkkor épp másnapra terveztek egy akciót. Tóth Gábor a szülőkkel beszélte meg a részleteket, mert ha az anyukák, apukák nem tudnak menni, ők biztosítanak felügyeletet az apróságoknak. Mint elmondta, néhány év alatt nagyon jók a tapasztalataik: rendezvényeikre általában mindenki eljön. Télen és nyáron turisztikai és testnevelési napokat rendeznek. Népszerűek az egynapos biciklitúrák a háromtagú csoportok részére. Galánta felszabadításának tiszteletére minden évben rendeznek futóversenyt. Tavaly megalakult a kocogok klubja-jelenleg 13-14-en vannak. A Mladosť sikereiről tanúskodik, hogy létezésük e rövid ideje alatt már megkapták A példás egyesület érmet.- Még nem mindenütt dicsekedhetünk ilyen eredményekkel -ismeri be Melay Miklós. - Nehéz összehozni az embereket, hiszen nagy részük a járás határain talál magának munkát, s csak hétvégékre jár haza. Sokan pedig a mezőgazdaságban dolgoznak, ahol késő estig tart a munkaidő. Üzemek, szervezetek Az üzemekben ugyanaz a helyzet, mint a szakmunkásoknál: a sporttevékenység szétforgácsoló- dik. A CSSZTSZ járási bizottsága inkább módszertani tanácsokkal, szakemberek (játékvezetők) biztosításával segíti munkájukat.- A vállalatokban, üzemekben a szakszervezet sokat tehet annak érdekében, hogy a dolgozóknak sportolási lehetőséget teremtsen. A pionirtáborok szervezése folyamatos, rendszeres, sajnos, az üzemi torna még mindig nem honosodott meg. A Trikotában elkezdték az ún. tízperceket, de abba is maradt a kezdeményezés. Jó lenne, ha a vállalatok vezetősége támogatná a törekvést, hiszen bizonyított tény, hogy a torna milyen mértékben növeli a munkatermelékenységet. Kiemelném viszont a SZISZ-szel és a Honvédelmi Szövetséggel folytatott együttműködésünket. A katonakötelesek honvédelmi felkészítésén kívül turistatalálkozókat szervezünk - ezekre 600-nál több ember is eljár. A gyerekeknek ilyenkor játékos formában lebonyolított versenyeket írunk ki, aminek mondanom sem kell: nagyon örülnek, élvezik a dolgot - s nemcsak a jutalomcsoki kedvéért. A CSSZTSZ galántai járási bizottsága február végén vitatja meg a dokumentumból reája háruló feladatok teljesítését. Néhány hónap alatt csodák természetesen itt sem történhettek. De a helyzetet mindenképpen jól mérték föl, s az első lépéseket már megtették ahhoz, hogy javuljon és rendszeressé váljon a sporttevé kenység, URBÁN KLÁRA Fölfelé a dombon... Az alapiskolások a sítanfolyamon szakképzett oktató irányításával sajátítják el a sportág fortélyait. (ČSTK-felvétel) ISKOLAI TESTNEVELÉS Tornaóra a folyosón A Szovjetunió jégkorong-válogatottja a világbajnoki felkészülés jegyében két mérkőzést játszott Ouebecben az NHL-válogatott (Kanada) ellen. Az elsó találkozót a tengerentúliak, a visszavágót a szbornaja nyerte. Felvételünkön Fetyiszov veszélyezteti Fuhr kapuját. (ČSTK-felv.) Látszatra ugyanolyan a Nagycé- tényi (V. Cetín) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, mint a többi. Ám mégis más, szegényesebb... Egy valami nagyon hiányzik a tanulóknak: a tornaterem! Enélkül pedig főleg a téli hónapokban nehéz elképzelni a testnevelési órát és a délutáni sportköröket. Annak ellenére, hogy ez a helyzet, a körülményekhez képest meglepően gazdag a 200 diákkal rendelkező iskola sportélete. Felvetődik a kérdés, vajon milyen lenne akkor, ha volna tornaterme?- A közeljövőben sem várható változás, talán a következő ötéves tervben ránk is gondolnak majd - kezdi a beszélgetést Száraz Elek igazgató. - Huszonöt évvel ezelőtt költöztünk ebbe az épületbe, a ter- •vezök ki tudja miért, megfeledkeztek az ebédlőről és a tornateremről. Az előbbi időközben elkészült, az utóbbi viszont még egyelőre várat magára. Vajon meddig? Kora ősszel és tavasszal nincs gond; a tornaórákat az iskola melletti, önerőből felépült kis sportpályán tartják. A tél beköszöntével kezdődnek csak az igazi problémák. Ekkor a tanulók kénytelenek a folyosón tornázni, sportolni. Természetesen egyszerűbb és kényelmesebb volna a tornaterem hiányára hivatkozva a tanterembe vonulni, és más tantárggyal foglalkozni a heti két testnevelési órán. Máshol lehet, hogy ezt teszik, ám Nagycétényben ennek a gondolata sem merül fel. Fejes Gyula, magyar-orosz szakos tanító szívügyének tekinti a testnevelést. Az ő irányításával folynak a tornaórák, s nagy érdeme van abban, hogy megszerettette a gyerekekkel a sportot még ilyen körülmények között is. Az iskola tanulóinak a nagy része délutánonként is rendszeresen Kövecsesen (Štrkovec) az alig négyszáz lakost számláló gömöri kisközségben 1974-ben alakult meg a sportegyesület. Kezdetben két szakosztály működött, aztán érdeklődés és eredmények hiányában az asztaliteniszt feloszlatták, maradt és működik a labdarúgó-szakosztály - egy ifjúsági és egy felnőtt csapattal. Mindezt Keszi Bélától, az egyesület egyik alapító tagjától, elnökétől és edzőjétől tudtam meg, aki faluja sportéletének szervezése mellett tagja a Csehszlovák Testnevelési Szövetség járási és kerületi bizottságának is. Korábban, az ötvenes-hatvanas években is több tehetséges gyerek kergette a labdát a Sajó-parti réteken; ók rendszerint a környező falvak csapataiban, mindenekelőtt Királyban (Král) játszottak, néhányan pedig, így Szepesi László és Kankulya János Rimaszombatban (Rim. Sobota), Kankulya Árpád és Suba Iván pedig šafárikovóban a felsőbb szintű bajnokságokban szerepeltek. Ma is van egy büszkesége a községnek Keszi Attila személyében, aki nem más, mint az elnök-edző fia. Három éve erősíti a rimaszombati Slovan ifjúsági csapatát, s mint a kerület Tehetségekben nincs hiány egyik legtehetségesebb balszélsőjét tartják számon. Jövőre valószínűleg már a felnőtt együttes összeállításánál is figyeleasbe veszik a gólerős csatárt.- Szerény lehetőségekkel rendelkezünk, amolyan nevelő sportegyesület vagyunk - mondotta az elnök, majd hozzátette: ettől függetlenül igyekeznek a bajnokságban is minél jobb eredményt elérni. Megalakulásuk második esztendejében már a járási bajnokság harmadik osztályában szerepeltek, ahol éveken keresztül a legjobbak közé tartoztak, ám a riválisok - Klenovec, Rimaszécs (Rim. Seč) és Király a hajrában mindig megelőzték őket. A feljutás után az 1983/84-es idényben mégiscsak sikerült, igaz a területi átszervezésnek köszönhetően. Ekkor azonban az évek óta jól összeszokott csapat már túljutott teljesítménye zenitjén, s egy esztendő elteltével visszakerült a harmadik osztályba. Azóta is ott szerepel több-kevesebb sikerrel. Az őszi idény után az ötödik helyen tanyáznak. Mert idény előtt több játékosuk is bevonult katonának, s a helyükbe visszahívott idősebbek már nem bírták a mérkőzések fizikai igénybevételét. A legsürgősebb teendő tehát a fiatalítás. Rendelkeznek is háromnégy tehetséges játékossal, akik korengedéllyel lendíthetnek egyet a csapat kátyúba jutóit szekerén, s egy jó tavaszi hajrával akár a legjobb három közé is kerülhetnek. Az együttes edzéslehetőségei nem rosszak, öt évvel ezelőtt közel félmillió korona értékben felépítettek egy öltözőt, központi raktárral, zuhanyozóval és mellékhelyiségekkel. Sajnos, a játékosok többsége vagy középiskolás diák, vagy ingázó munkás, így az edzéseket - tornaterem hiányában - rendszeresen csak késő tavasszal és nyáron látogathatják, amikor már viszont a földeken is sok a munka. Ha tehetik, segítenek is a mezőgazdasági munkálatoknál. A helyi gyümölcstermesztő állami gazdaság viszonzásul autóbuszt bocsát az egyesület rendelkezésére. A felnőtt csapat már megkezdte felkészülését az új idényre. Egyelőre a hétvégeken, szombaton-vasárnap tartanak foglalkozásokat, melyeket később előkészületi mérkőzések követnek. Keszi Béla munkáját egy idősebb játékos, Bolacsek József is segíti: már képesítéssel is rendelkezik. A játékos-edzőn kívül tagja még a keretnek: Potocky István, Hajdú István, Bodon Béla, Mogyoródi Béla, Mogyoródi Mihály, Mogyoródi János, Fürjes László, Tóth István, Csala István, Koncz Attila, Agócs János, Szendrei Pál, Juhász János és Molnár Ottó. Az együttes vezetői elmondották: bár az állami gazdaság járművel segíti őket, a felszerelést és az egyéb kiadásokat mind nehezebb előteremteniük, ezért ideálisnak tartanák a szomszédos királyiakkal való egyesülést, s annak B-csapata- ként szerepelnének a jövőben. A fuzionálás azért is reálisnak tűnik, mert a játékosok többségét a királyiakat patronáló, jól működő Béke Efsz foglalkoztatja. Nagy kérdés, mit szólnak mindehhez az érintettek? (h. a.) sportol, a járási pionírliga valameny- nyi versenyén ott vannak a nagycé- tényiek, s nem is akármilyen eredményeket érnek el.- Nagy népszerűségnek örvend az atlétika, az asztalitenisz, a sakk, s természetesen a labdarúgás. Tavaly Ravasz Marianna diszkoszvetésben aranyérmes lett a járási bajnokságon, labdarúgó- és asztaliteniszcsapatunk harmadik helyen végzett a pionírligában. Talán a legnagyobb sportsikert a járási honvédelmi versenyen értük el az elmúlt évben: a Mikié, Balázsi, Csámpai összetételű csapat az első helyet szerezte meg. Vannak olyan tanulóink, akik két-három sportágban is figyelemre méltó eredményeket érnek el, s ezekre joggal vagyunk büszkék. Egyre többen kapcsolódnak be a turisztikai szakkör munkájába. Havonta egy nagyobb túrát szervezünk, ezen átlagban 15-20 diák vesz részt. E hónap végén a Tríbeč hegységbe megyünk egésznapos kirándulásra. Iskolánkon gyakoriak a sport- és honvédelmi rendezvények. A napokban került sor a februári győzelem tiszteletére rendezett sportnapra - kapcsolódik a beszélgetésbe Zeller Lujza pionírvezető. Mikié Arnold, a Nagycétényi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola egyike azon tanulójának, aki igen kedveli a sportot:- A testnevelés a legkedveltebb tantárgyam, nem mintha a többit nem szeretném. A foci és a pingpong a mindenem. Reggelig is a zöld asztal előtt állnék és játszanék. Ha egy nap valamilyen rendkívüli ok miatt nem sportolhatok, hiányérzetem van. Sokszor nem is tudom, vajon focizni menjek-e vagy asztaliteniszezni. Ha az időmből ki- tellik, akkor mindkét sportággal foglalkozom. Arnold nemcsak jó sportoló, hanem kitűnő tanuló és szavaló is.- A gyerekek már nagyon várják a tavaszt, s azt, hogy a szűkös és hideg folyosóról kikerüljenek a sportpályánkra, ahol bőven van hely a sportolásra. Ezt nemcsak a tanítási napokon használják ki. Szinte felemelő érzés, amikor a tanulók tömegesen jönnek és arra kérnek: rendezzünk sportdélutánt. A közelmúltban például a nyolcadikosok elvállalták, hogy megtanítják sakkozni az ötödikeseket; sikerült is nekik - újságolja a pionírvezetó. Amint az a fentiekből is kitűnik: Nagycétényben nincs baj az iskolai testneveléssel, sőt példaképül szolgálhat más, jobban felszerelt iskoláknak. Valóban megérdemelne ez a Nyitrához (Nitra) közeli kisközség egy egyszerű kis tornatermet. Nemcsak hogy ez nincs a faluban, de mozi, kultúrház sem... Jó volna, ha ezen az illetékesek is elgondolkodnának, ugyanis a múlt év végi CSKP KB Elnökségének határozatában az iskolai testnevelés fejlesztéséről is szó esett ZSIGÁRDI LÁSZLÓ
