Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-05 / 53. szám, csütörtök

Megvonták gazdálkodásuk mérlegét Nyíltan beszéltek a hibákról és a fogyatékosságokról A Nagymegyeri (Čalovo) Egysé­ges Földműves-szövetkezetben is megtartották már a múlt évi igyeke­zet eredményeit összegező és az új feladatokat ismertető zárszámadó közgyűlést. A szövetkezet tagjainak a jobbító szándékú kritikai igényes­ség szellemében zajló tanácskozá­sán jelen volt Magyarics Vince, az SZLKP Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottságának tagja, a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezetó titkára, és Pósa Lajos mérnök, az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umának osztályvezetője. Gondot okozott a kukorica és a cukorrépa Az elnökségi beszámolót Gaál Sándor mérnök, a szövetkezet elnö­ke terjesztette elő. Minden egyes mondatából kiérzódött, hogy ebben a gazdaságban nem a hivalkodó mellveregetés és az önigazoló ma­gyarázkodás helyszínének, hanem olyan fórumnak tekintik a zárszáma­dót, amely a megtett út eredményei­nek mélyreható elemzését, az ész­lelt fogyatékosságok kipellengére- zését, a szerzett tapasztalatok összegezését, valamint a jövő még igényesebb tennivalóira való alapos felkészülést hivatott szolgálni. A beszámolóból egyebek között megtudtuk, hogy a szövetkezet ezúttal amolyan felemás eredmé­nyekkel kezdte az ötéves tervidő­szakot. A növénytermesztési ága­zat, amelynek az állattenyésztést megelőző ütemben kellene fejlőd­nie, a múlt évben örömre csak rit­kán, bosszúságra viszont annál gyakrabban kínált alkalmat. Pozití­vumként említhető, hogy a gazda­ság teljesítette gabonatermesztési feladatát, és az állattenyésztési ága­zat takarmányigényeit is kielégítette. A siker elsősorban a kalászos gabo­nafélék elért 7,24 tonnás hektáron­kénti átlaghozamának köszönhető, amely nem csupán járási és kerületi viszonylatban biztosított hírnevet a gazdaságnak, hanem országos szinten is ismételten felhívta a fi­gyelmet a szövetkezet tagjainak buzgólkodására. Igen ám, csakhogy a kukorica mindössze 5,47 tonnás átlaghozamot nyújtott, ami a helyi adottságok közepette - főleg az Ag­rokomplex nemzeti vállalatnál elért eredményekkel összevetve - meg­közelítőleg sem számít elfogadható­nak. S mivel az már úgy szokott lenni, hogy akire egyszer „rácsodál­kozunk“, azon rövidebb-hosszabb ideig rajta felejtjük a szemünket, így a nagymegyeri szövetkezetei az utóbbi hónapokban sok bírálat érte a szerény kukoricahozamért. Ennek kapcsán a zárszámadón is szóba került, hogy a kukorica nagyobb ré­sze pont tavaly öntözhetetlen ho­mokföldekre került, mégis jogosnak tartják a bírálatot, mert a sikertelen­ségben az emberi mulasztásnak is döntő szerep jutott. A beszámoló külön fejezetben foglalkozott a cukorrépa-termesz­tésben észlelt gondokkal.- Cáfolhatatlan tény, hogy a múlt évinél jobb eredmények megalapo­zásához az eddiginél jobb minőségű biológiai anyagra, minden igényt ki­elégítő vegyszerellátásra, tökélete­sebb vetógépekre és főleg nagyobb öntözési lehetőségekre volna szük­ségünk - hangsúlyozta egyebek kö­zött Gaál mérnök de ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy ma­gunk sem tettünk meg mindent a várt siker érdekében. A szövetkezet tagjai a termelési értekezleteken már bizonyára ala­posan megvitatták ezeket a kérdé­seket, az elnökségi beszámoló még­is fontosnak tartotta feleleveníteni az ott elhangzottakat. Mindenekelőtt azt, hogy a növényvédelemben és az öntözógazdálkodásban vétett hi­bák, valamint a növényápolási mun­kák szervezésében, irányításában és minőségének ellenőrzésében ta­pasztalt mulasztások szintén hozzá­járultak a cukorrépa tervezettnél szerényebb hozamához., A termelé­si eredmények javításában komoly segítséget remélnek a termelési rendszerhez való csatlakozástól, de - miként azt később a vitában fel­szólalók is megerősítették - kizáró­lag erre nem alapozhatnak a fejlő­dés meggyorsításában. Feltétlenül meg kell változtatni az emberi hoz­záállást, s meg kell szilárdítani a technológiai és a munkafegyelmet, mert a tavalyihoz hasonló, mostoha időjárású évek ismét a felszínre hoz­hatják a múltban is tapasztalt fogya­tékosságokat. Sikerek az állattenyésztésben A növénytermesztési és a kerté­szeti ágazat gondjai után felemelő érzés volt hallani, hogy az állatte­nyésztési ágazat a tervezettnél 8,65 százalékkal nagyobb teljesítményt tudott elérni. Mivel ehhez a terve­zettnél mindössze 0,49 százalékkal igényeltek nagyobb ráfordítást, az ágazat 2,5 millió korona plusz nye­reségre tett szert. Az összesen 2200 szarvasmarhát tartó 2300 hektáros A Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet dolgozói ezekben a napokban fejezik be a gyújtógyertyák szigetelőinek behelyezését végző automata innoválását. A berendezés egy perc alatt 90 szigetelőt képes rögzíteni. Az automata tökéletesítésével egyharma- dára csökkent energiaigényessége, egyszerűbbé vált kezelése, és egyötödére nőtt a munkatermelékenység. A képen Ľudovít Gelo (balra) és Michal Jarábek látható az automata szerelése közben. (Peter Šimončák felvétele - ČSTK) gazdaság tavaly felzárkózott az évi és tehenenkénti átlagban több mint ötezer liter tejet termelő mezőgaz­dasági vállalatokhoz. Napi és tehe­nenkénti átlagban 13,3 liter tejet ér­tékesítettek, ami a Dunaszerdahelyi járásban a legjobb eredménynek számított. Említést érdemel még, hogy a sertéstenyésztésben egy ko­cától 19 malacot, a szarvasmarha­tenyésztésben 750 tehéntől 815 borjút választottak el, és valamennyi állatcsoportnál az engedélyezettnél kevesebb abraktarmányt használtak fel egy egységnyi termékmennyiség előállításához. Gond és megoldást sürgető prob­léma persze ebben az ágazatban is akad. A legégetőbb a tej minőségé­nek javítása, mert a múlt évben eladott mennyiségnek csak 87 szá­zalékát tudták az elsó minőségi osz­tályban értékesíteni. A javulást a ter­melési technológia módosításától várják, de bizonyos tartalékokat még az emberi hozzáállásban is fel lehet tárni. A sertéstenyésztés eredmé­nyesebbé tétele érdekében előbb egy korszerű hizlaldát, majd pedig egy fiaztató istállót kell felépíteniük. Átgondoltabban, hatékonyabban A Nagymegyeri Efsz múlt évi összteljesítménye 3,1 százalékkal elmaradt a tervezett közel 62 millió koronás szinttől, minek következté­ben a nyereségük is megrövidült, mintegy 3,7 millió koronával. így az idén a szokásosnál kevesebbet ál­dozhatnak a fejlesztési elképzelések megvalósítására, de szociális és kulturális célokra is kevesebbet költ­hetnek, mint máskor. Lehet, hogy a maga módján ez a tény is az adottságok tökéletesebb kihaszná­lására ösztönzi, a fejlesztési és a ta­karékossági elképzelések maradék­talan megvalósítására, egyszóval átgondoltabb és hatékonyabb mun­kára serkenti majd a szövetkezet ta9ja,t KÁDEK GÁBOR | KOMMENTÁLJUK j Gazdaságosabb társadalmi fogyasztást A dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégíté­sében a költségvetési pénzeszközök mellett fontos szerepük van a vállalatok és szervezetek kulturális-szociális alapjainak. Az állami vállalatok és szervezetek által finanszírozott társadalmi fogyasztásra - például a vállalati üdültetésre, rehabilitációs, kulturális és testnevelési létesítmények, a vállalati óvodák és oktatási létesítmények üzemeltetésével összefüggő kiadásokra, az üzemi étkeztetésre, s más szociális jellegű célokra - 1985-ben tizennégy milliárd koronát forditottak, ebből 10,5 milliárd koronát a termelési alapokból, s a maradék 3,5 milliárdot a vállalati kulturális-szociális alapokból fedezték. A szövetségi kormány az üzemi költségek általános növeke­désével foglalkozva nemrég fnegvitatta a vállalati társadalmi fogyasztás finanszírozásának helyzetét. Megállapítást nyert, hogy a vállalati pénzeszközök felhasználása társadalmi fogyasz­tásra nem arányos, s nincs összhangban az egyes dolgozókol­lektívák teljesítményével, sem pedig az egyes vállalatok és szervezetek konkrét adottságaival, a munkafeltételekkel. A válla­lati alapokból eredő társadalmi juttatások elosztása terén meg­erősödött az egyenlősdi tendenciája, s ez káros hatással van a gazdasági tevékenységre. A kormány a közelmúltban rendeletet hozott azzal a céllal, hogy a társadalmi javak elosztásának ezen a fontos területén az össztársadalmi érdekek és a gazdaságosság szempontjai legye­nek a meghatározó tényezők. A szövetségi kormány úgy döntött, hogy a vállalati társadalmi fogyasztásra fordított eszközök egy részét a vállalat elért nyereségéből, illetve a kulturális-szociális alapból kell fedezni. Milyen költségekről is van szó? Főként a vállalatok, gazdál­kodó szervezetek kulturális, üdültetési és testnevelési létesítmé­nyeinek javításával és üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokról. Országos viszonylatban a termelési alapból fedezett költségek így egymilliárd koronával csökkennének. Az új koncepció azt célozza, hogy a vállalati fogyasztási alapok elosztása egyenlete­sebb és igazságosabb legyen, és szigorúbban függjön a terme­lési eredményektől. A termelési alap a jövőben nem terhelhető meg olyan tételekkel, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolatuk a termelőmunkával. Az új koncepció egyben a vállalati társadalmi fogyasztási alapok gazdaságos kezelésére is ösztönöz. A jövőben a vállala­toknak, üzemeknek és gazdálkodó szervezeteknek felelősségtel­jesebben kell mérlegelniük, kifizetödö-e olyan létesítmény épí­tése vagy fenntartása, amely nincs teljesen kihasználva? Arról van szó, hogy ezen a téren is jobban érvényesüljön a nyereség­képzésen alapuló anyagi ösztönzés, kifejezőbben érvényesüljön az össztársadalmi érdek. A szövetségi kormány a rendelet érvényességét - a Szakszer­vezetek Központi Tanácsával egyetértésben - egy évben hatá­rozta meg. SOMOGYI MÁTYÁS Útmutató felajánlások Hatékonyabb termelés ~ növekvő többletvállalás Kezdeményezések az októberi forradalom 70. évfordulója és az FSZM XI. kongresszusa tiszteletére Országszerte számos vállalat, üzem és intézmény dolgozói tesznek felajánlást ezekben a hetekben az októberi forradalom 70. évfordulója és az FSZM XI. kongresszusa tiszteletére. Kötelezettségvállalásaikban csatlakoznak az SZKT kezdeményezéséhez és a prágai felhíváshoz. A bratislavai Hydrostav dolgo­zóinak felajánlása is e két ösztönző forrásból merít. Az SZSZK építői­parában az első olyan vállalati kö­telezettségválla­lásról van szó, amelyben a dol­gozókollektívák hosszabb időre- az egész 8. öté­ves tervidőszakra- konkrét eredmények elérését vál­lalják magukra a termelési folyamat hatékonyságának növelésében. Ezt pedig a haladó technológiák elsajá­tításával és más intenzifikációs módszerekkel kívánják elérni. Kez­deményezésüket a tárcán belül- akárcsak a bratislavai Termostav, a Popradi Magasépítő Vállalat, a Kassai (Košice) Kerámiaipari Üze­mek és a Pezinoki Járási Építőipari Vállalat felajánlását - útmutatónak tartják, s kiinduló pontja lehet egy szélesebb körű mozgalomnak. Az SZKT-nak a munkatermelé­kenység növelésére, az anyagkölt­ségek csökkentésére és a termelés minőségi paramétereinek a tervfela­datokkal szembeni javítására irá­nyuló kezdeményezését a Hydros­tav dolgozói már az 1987-es kezde­ményezőtervükbe is belefoglalták. Felajánlásukban ezt további egyti­zed százalékkal megtoldották, ami például 6,5 millió koronás anyag­megtakarítást jelent. A prágai felhí­vás elveihez igazodva további több­letvállalásokat tettek, ezzel is javítva a vállalat gazdasági eredményein. Kezdeményezésük részeként fel­gyorsul olyan nagyberuházások épí­tése, mint a mochovcei atomerőmű, a dunai vízlépcsőrendszer, a tranzit gázvezeték negyedik ága, a Hala­dás gázvezeték 180 kilométeres szakasza a Szovjetunióban, az in­tenzifikációs üzemegységek a brati­slavai Slovnaftban és mások. Kötelezettségvállalás elfogadá­sáról érkezett jelentés a Harmaneci Papírgyárból is. Ebben az áll, hogy a vállalat dolgozói felajánlották: a tervezett termelékenységet 1,8 százalékkal, a saját termelési érté­ket 2 millió koronával és a nyeresé­get - csökkenő anyagráfordítással -1,1 millióval szárnyalják túl. Eköz­ben az árutermelés 2,5 millió koro­nás túlteljesítésével számolnak. Komplex racionalizációs brigád oldotta meg a toalettpapír vágásá­hoz szükséges importált köralakú kések hazaiakkal való pótlását. Ily módon a vállalat számára már az idén félmillió devizakoronát takaríta­nak meg. (č-f) Segítség látássérülteknek Levočában a látássérültek reha­bilitációs központjába olyanok kerül­nek, akik különböző okokból felnőtt korukban vesztették el látásukat. A központ öt hónapig tartó tanfo­lyamain a tizennyolc-hatvan éves betegek elsajátíthatják a személyi higiéniával kapcsolatos szokásokat, valamint az önellátásban az alapve­tő műveleteket, hogy visszatérve otthonukba saját maguk, segítség nélkül láthassanak el olyan feladato­kat, melyeket a betegségük előtt is végeztek. Ehhez többek között ren­delkezésükre áll egy korszerűen fel­szerelt konyha, ahol a különféle éte­lek elkészítése során megtanulhat­ják tapintással kiválasztani at szük­séges edényeket, valamint illatuk és alakjuk szerint különbséget tenni az Traktor ’87 A csehszlovák gépipar hírnevét öregbítik a külföldi piacokon a Zetor típusú traktorok, amelyeknek gyár­tója a Martini Nehézgépipari Művek. Versenyképességük növelését és világpiaci helyzetük megszilárdítá­sát hivatott biztosítani a Zetor UR II tipus modernizált 87-es modellje is. Ez 12 változatban készül. A múlt évi változattól többek kö­zött biztonsági kabinja különbözteti meg, amelyben a vezető kényelmét növeli az új ülés, a beépített rádióké­szülék, az új műszerfal és más elemek. Jelentős változásokon ment ke­resztül a traktor sebességváltója, amely típustól függően 25-tól 35 kilométeres óránkénti sebességet biztosít. Ebben az évben a nullszériában a martini gépgyár 120 ilyen innovált traktort készít. (č-f) élelmiszer-alapanyagok között, fel­ismerni a fűszereket és a húsfaj­tákat. A betegek idővel megtanulnak nemcsak zárt térben mozogni- a használati tárgyakat helyükre rakni a szekrényekbe és fiókokba- hanem tájékozódni a közterülete­ken is. Megismerik a pontírást, spor­tolnak és a hasonló sorsú társaik körében megtanulnak ismét bízni erejükben, képességükben. Ján Vizváry, a rehabilitációs köz­pont vezetője hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemlátók, főleg a baleseteket szenvedettek egyenesen a kórházból, ill. a szakor­vostól érkezzenek az intézetbe, az alkalmazkodóképesség gyors és si­keres kialakulása végett. Az alapvető orientációs képesség kialakulása után a tanfolyam részve­vői jelentkezhetnek betanulásra a rokkantakat foglalkoztató ipari szövetkezetekbe. Az érdeklődők masszőrök, telefonkezelők lehetnek, de egyéb mesterségek közül is vá­laszthatnak. Azon betegek részére, akik főiskolai ill. egyetemi végzett­séggel rendelkeznek, a központ kü­lön programot dolgozott ki végzett­ségük szerint. JOLANA NOVÁKOVÁ ÚJ SZÚ 4 1987. III. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents