Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-25 / 70. szám, szerda
A feladatok nagyságához igazodva ÚJ SZÚ 3 1987. III. 25. (Folytatás az 1. oldalról) nünk. A legnagyobb probléma az, hogy a tervezetthez képest minőségi eltérések vannak. Ezek arról tanúskodnak, hogy nem sikerül megvalósítanunk a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött intenzifikációs célokat. Ez vonatkozik a termelés hatékonyságára, a gyártmányok hazai és külföldi piacokon való értékesítésére, a termékek és a technológia minőségére, az anyagi-műszaki ellátás zavaraira, a beruházások és a készletgazdálkodás fogyatékosságaira, valamint a nem szocialista országokba irányuló kivitel hiányos teljesítésére is. Ezek jelenlegi gazdasági fejlődésünknek legkényesebb, kritikus pontjai. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalati gazdasági szféra elégtelenül és rugalmatlanul alkalmazza a termelési gyakorlatban a tudományos-műszaki haladás eredményeit, amit most ismét bírált a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése. A fő stratégiai fronton, vagyis a gazdasági növekedés új minőségének biztosítása terén lassúbb előrehaladásunknak azonban legáltalánosabb oka az elégtelen munka- és technológiai fegyelem, a társadalmi érdekek következetlen szem előtt tartása és érvényesítése. Ez csakúgy vonatkozik a központi szervekre, beleértve a szövetségi kormányt, mint a vállalati gazdasági szférára, amelyben ezen túlmenően teret hódít az alibizmus, az a törekvés, hogy csak a saját érdekeiket tartsák szem előtt, sa hajlandóság hiánya, vállalni a kockázatot és a konfliktusokat. A kormány a közeli napokban foglalkozni fog a 8. ötéves terv és az idei állami terv teljesítése biztosításának, ezen belül néhány feladat pontosításának kérdéseivel. Közös erővel pótoljuk a lemaradást Nem lesz és nem is lehet szó átfogó módosításról, az 1987. évi terv és az egész ötéves terv feladatainak csökkentéséről, amint azt egyes tárcák, termelési-gazdasági egységek és vállalatok vélik. Amennyiben elfogadnánk javaslataikat, akkor ez egyet jelentene azzal, hogy ebben az esztendőben a nemzeti jövedelem gyarapodása két százalékra csökkenne. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy nemcsak elkerülhetetlenül szükséges, hanem reális is teljesíteni a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatokat és a tervidőszak első felében nem teljesített feladatokat legkésőbb ez idén, néhány esetben pedig a 8. ötéves tervidőszak további éveiben pótolni. Ez vonatkozik az idei esztendő első hónapjainak termelési kiesésére is. A vállalatokban és a termelési-gazdasági egységekben meg kell határozni annak konkrét módját, hogy ezt a kiesést rövid időn belül pótolják, mégpedig nemcsak a módosított saját termelési érték teljesítése, hanem főleg a termék- szerkezet és a -választék szemszögéből is. Ez kedvező hatással lesz a termelés ütemességére és segít az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságainak megszüntetésében is. Az ilyen eljárásban azonban a szállítóknak és a megrendelőknek meg kell egyezniük. Azokban a vállalatokban és termelési-gazdasági egységekben, amelyek nem teljesítik a tervfeladatokat, konkrét programokat és intézkedéseket kell kidolgozni teljesítésük biztosítására. A 8. ötéves tervidőszak gazdasági terveinek kidolgozását haladéktalanul be kell fejezni, s azokat a felettes szerveknek jóvá kell hagyniuk. Problémáink lényege a színvonalas munka és irányítás. Ezért éppen ezen a területen kell keresnünk a megoldás módját, nem csökkentve a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott és az ötéves tervről szóló törvényben rögzített céljainkat. Ez egyidejűleg a kormány tevékenységének és azoknak az intézkedéseknek alapvető tartalma és értelme, amelyeket a gazdasági fejlődés javítására hozunk. A dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést szavatoló tárgyi lépéseket illetően figyelmünket a beruházásokra és a készletgazdálkodásra összpontosítjuk. Feltétlenül szükséges már ebben az esztendőben hozzávetőleg 8 milliárd korona értékben csökkenteni az új beruházások keretét. Olyan építkezésekről van szó, amelyeken az ellenőrzés kimutatta az átlagon aluli műszaki színvonalat, illetve az elégtelen felkészülést. A fő lehetőségeket a legkevésbé hatékony és a legköltségesebb akciókban fogjuk keresni. A következő esztendőben az új építkezések 20-30 milliárd korona értékű csökkentésével számolunk. Nyilvánvaló, hogy nem egyszeri intézkedésekről van szó. Továbbra is szigorúan mérlegelni és átértékelni fogjuk a beruházási célokat. Csak így változtathatunk azon a helyzeten, hogy az egyik oldalon a vállalatok nem rendelkeznek elegendő eszközzel a termelési bázis hatékony korszerűsítésére és szerkezetének megváltoztatására, a másik oldalon pedig a feltételezett eredményekből elmaradó akciókat valósítanak meg. A kormány még ebben az évben megtárgyalja ezen a területen a fogyatékosságok kiküszöbölésének javaslatát, hogy biztosítsa az állóalapok újratermelése hatékonyságának növekedését. Ez a kérdés elválaszthatatlan a tudomány és a technika eredményeinek hatékony gyakorlati alkalmazásától, amit a CSKP KB legutóbbi ülésén elvitathatatlan prioritásként ismét kiemelt. A szövetségi kormány a közeljövőben megtárgyalja ennek az ülésnek az eredményeit és következtetéseit, tárgyszerű szervezési lépéseket tesz határozatainak következetes megvalósítására, mind az alap- és az alkalmazott kutatásban, mind a termelési szférában. Noha a műszaki-gazdasági színvonal és gyártmányok versenyképessége növelésének alapvető előfeltétele az innováció, valamint a termelési bázis műszaki felújítása, nem csekély tartalékok rejlenek a csehszlovák gyártmányok minőségében is. A minőség alakulása 1986-ban megerősítette azt a nem egészen kedvező hosszú távú tendenciát, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacon gyártmányainkat nagy anyagi és erkölcsi veszteséggel értékesítjük. Ennek meggátolására meghoztuk a közismert intézkedéseket a termékminőség javítására, beleértve az ellenőrzés szigorítását ott, ahol ezt a helyzet megkívánja. Ilyen ellenőrzést vezettünk be már öt vállalatban. Eddigi eredményeiből az következik, hogy a problémák súlypontja a technológiai eljárások meg nem tartása és az elégtelen műszaki ellenőrzés. Az ellenőrző csoportok beavatkozásai alapján ideiglenesen leállították egyes gyártmányok forgalmazását. Ezzel egyidejűleg intézkedéseket foganatosítottak a technológiai folyamatok szervezésében, az ellenőrző próbák szigorításában é^s a termelési berendezés karbantartásának tökéletesítésében. Persze, a gyártmányminőség szavatolásában az alapvető fordulat elérése feltétlenül további intézkedéseket is kíván. A kormány ezért az év első felében a gazdasági mechanizmus átalakítása munkálatainak keretében megtárgyalja a minőségszabályozási rendszer elveinek javaslatát. Ehhez hasonlóan kíván harcolni azon veszteségek ellen, amelyeket népgazdaságunknak a készletek aránytalan növekedése okoz. A kormány e tekintetben egyértelmű lépést tett az elmúlt esztendő vége felé, döntést hozva arról, hogy nem fogadják el az ilyen készletek utólagos hitelellátásának követelményeit. Ez az intézkedés indokolt volt, mivel az üzemelési hitelekkel végső következményeiben gyakran fedezik a nem nagyon hatékony, rossz minőségű és nem megfelelő összetételű gyártmányok termelését. Még ebben a félévben további lépéseket teszünk, amelyeknek célja a belső gazdasági egyensúly megújítása. Szigorítani fogjuk a készletek tervezését és normázá- sát, de az egész bankjegykibocsátási és hitelpolitikát is. Az elmúlt esztendőben további előrelépés történt a KGST-orszá- gokkal, főleg a Szovjetunióval való együttmüködésben és integrációban. Aktívan részt veszünk a szocialista országok, a KGST tagállamok testvérpártjai vezető képviselőinek tavalyi novemberi munkatalálkozóján elfogadott határozatok megvalósításában. Ez a tanácskozás kijelölte a haladóbb gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés új útjait. Részt veszünk a KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági integráció és tevékenység mechanizmusa átalakításának előkészítésében, valamint a következő 15-20 esztendőre a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójának kidolgozásában, annak tudatában, hogy ez egész közösségünknek, s így a CSSZSZK- nak is létfontosságú érdeke. Ezért arra is törekszünk, hogy mind az integráció, mind a KGST tevékenysége az egyes tagállamok és az egész közösség gazdasági fejlődésének dinamizáló tényezőjévé váljon. Az így értelmezett munkamegosztásban a gazdasági mércék teljes mérvű alkalmazását elkerülhetetlennek tekintjük. Ugyanilyen figyelmesen foglalkozunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági (ČSTK-felvétel) és tudományos-műszaki együttműködésünk fejlesztésére vonatkozó 2000-ig szóló hosszú távú program megvalósításával. Ez nincs híján a nehézségeknek, mindmáig rányomja bélyegét a nem eléggé hatékony, elavult megközelítés. Hozzáfogtunk a közvetlen kapcsolatok szervezéséhez és a szovjet féllel közös egyesülések és vállalatok létesítéséhez. Számolunk azzal, hogy tapasztalataink a közeljövőben szélesebb fronton teszik lehetővé a gyorsabb előrehaladást. Eléggé rugalmas, a világpiac alakulásának megfelelő eljárást követel kereskedelmünk és gazdasági együttműködésünk a nem szocialista államokkal is. Tavaly növekedett gépeink és gépi berendezésünk kivitele a fejlett tőkés államokba, és 1985-höz képest ebben a térségben exporthányaduk is. A kivitel egészét tekintve azonban a termelők és a külkereskedelmi szervezetek nem értek el kedvezőbb exportárakat, sőt a kivitel hatékonysága tovább csökkent. A csehszlovák kivitel továbbra is tapasztalható elégtelen alkalmazkodása a mind igényesebb külföldi piacok követelményeihez az árproblémák mellett gyártmányaink értékesítésének fizetési feltételeiben is tükröződik. A termelőknek, a külkereskedelmi vállalatoknak és a banknak jobban kell ügyelniük a konkrét kereskedelmi műveletekben és a kereskedelmi szférákban a fizetési egyensúly biztosítására. Számolunk külföldi aktíváink hatásosabb mozgósításával is. A kormány még ebben a félévben megtárgyalja kivitelünk és behozatalunk hatékonysága növelésének, a külföldi partnerekkel folytatott együttműködés és kooperáció elmélyítésének 1990-ig szóló konkrét eljárását. A szövetségi kormány eleget tesz annak a kötelezettségének is, amely összefügg a 2000-ig szóló hosszú távú szociális és gazdasági fejlesztés tervével. Megtárgyalta az Állami Tervhivatal, valamint a Tudományos-Műszaki Beruházási és Fejlesztési Állami Bizottság által szervezett munka eljárását, meghatározta a központi szervek kötelességeit és ezen a területen a vállalati szféra helyét. Kezdettől fogva arra törekszünk, hogy ennek a munkának jellege megfeleljen a feladatok nagyságának, modern korunknak, annak az igénynek, hogy népgazdaságunk in- tenzifikálásával meggyorsítsuk a fejlődést. Igyekszünk rátalálni a népgazdaság minősége és teljesítőképessége lényeges javításának, és ezáltal a világban betöltött helyzete javításának kiindulópontjára. Abból indulunk ki, hogy egyma- gunkban nem birkózhatunk meg a tudomány és a technika fejlesztése jelenlegi tendenciáinak szerteágazó követelményeivel, s nem fejleszthetünk, illetve nem őrizhetünk meg minden olyan termelési ágazatot, amelyre a korszerű társadalomnak szüksége van. Döntéseink annál bonyolultabbak és felelősségteljesebbek. Ez a munka ezért érthető módon szorosan összefügg az egész szocialista közösség hasonló jellegű igyekezetével. Egyrészt a tudomá- nyos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjára, másrészt a KGST keretén belül a mjnka- megosztás hosszú távú koncepciójának kidolgozására gondolok. Megfontolt szociálpolitikai intézkedések A gazdasági fejlődés alapvető aktív tényezője a megfontolt szociálpolitika, s ennek keretében a munka javadalmazása. A bérek emelésében a 8. ötéves tervben megalapozott valós lehetőségekből indulunk ki, abból, hogy ennek szigorú összhangban kell állnia a társadalmi munkatermelékenység növekedésével. Ezért a korábbi öt esztendőhöz képest meghatároztuk a béreszközök létrehozásának és felhasználásának igényesebb feltételeit, és ezért érvényesítjük az anyagi termelés egész szférájában a bérrendszerek gazdasági hatékonysága növelésének programját. A szövetségi kormány ebben az esztendőben felméri ezeknek az intézkedéseknek a hatásfokát. A munkahelyeken elhangzó bíráló észrevételek arról tanúskodnak, hogy a bérpolitikában gyakori a formalizmus, leszűkítik a keresetek differenciálásának lehetőségeit és a központ ebben a szférában túlzottan beavatkozik a vállalatok hatáskörébe. Ezért feltétlenül szükséges alapvető módon átértékelni az eddigi gyakorlatot, s lényegesen növelni a szervezetek felelősségét főleg a bérek tarifán feletti mozgó részének elosztásánál. A közeljövőben felmérjük egyes szakágazatok és szakmák helyzetét, amelyekben a kereseti szint bizonyíthatóan és indokolatlanul alacsony. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem, a városi tömeg- és az autóbuszközlekedés, az élelmiszeripar, a nemzeti bizottságok által igazgatott iskolai és kulturális intézmények dolgozóinak kiválasztott csoportjairól van szó. A gazdasági és a szociális fejlődésnek a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott fő irányai a kormányt és az illetékes szerveket egyebek között további olyan szociális intézkedésekre ösztönzik, amelyeknek célja emelni a nyugdíjasok egyes kategóriáinak és a gyermekes családoknak életszínvonalát. Ezzel összefüggésben meg szeretném említeni, a kormány teljes tudatában van e feladat sürgető voltának és előkészítjük a szükséges javaslatokat. Látni kell azonban, hogy a gazdaságfejlesztés minőségi vetületei teljesítésének fogyatékosságai bizonyos mértékben leszűkítik azoknak az eszközöknek a terjedelmét, amelyeket a lakosság maghatározott csoportjai életszínvonalának javítására fordíthatunk. A sikeres gazdaságfejlesztés egyik mércéje kétségtelenül a belpiac és a különféle szolgáltatások működésének színvonala. Tudjuk, hogy e tekintetben távolról sincs minden rendben, s a lakosok joggal mutatnak rá számos fogyatékosságra. A kormány ezért feladatul adta az említett szférához kötődő gazdasági mechanizmus átalakításán a munka meggyorsítását. Még ebben a félévben felmérjük, hogy a következő esztendőtől fogva milyen mértékben foghatunk hozzá a tervezési folyamat jelentős leegyszerűsítéséhez, a szállítói-megrendelői kapcsolatok ésszerűbb rendezéséhez, a szükséges motiváltságra épülő szocialista vállalkozás elemeinek érvényesítéséhez, a kereskedelem és a szolgáltatások zavartalan működését mindmáig gátló felesleges területi, szervezési és egyéb korlátozások felszámolásához. Arról már szóltunk, hogy ezzel összefüggésben javítani kívánjuk a kereskedelmi dolgozók meghatározott kategóriáinak fizetési feltételeit is. Ennek fejében azonban színvonalasabb munkát, a vásárlóval szembeni nagyobb figyelmességet várunk el tőlük. Jogos észrevételek vannak a közlekedéssel és a távközléssel kapcsolatban is. Valamennyi közlekedési dolgozó figyelmének homlokterében álljon az arra irányuló következetes törekvés, hogy az utazás kulturáltabb legyen. Nem engedhetünk ezen ágazat gazdaságossága jelentős növelésének, veszteségessége jelentős csökkentésének követelményéből sem. A távközlés, főleg a távbeszélő szolgálat javítása, gyorsítása és lényeges elterjesztése mellett szükségesnek tartjuk meggyorsítani a fizetési kapcsolatok tökéletesítését, a lakosság készpénz nélküli pénz- forgalmának elterjesztését és ezen innováció számára a megfelelő műszaki ellátottság biztosítását. A kormány a lakásépítés terén a figyelmet tartósan összpontosítja a kitűzött program megvalósítására, a lakások számát és minőségét, valamint a járulékos beruházásokat és a műszaki ellátottságot tekintve egyaránt. Megkívánjuk azt, hogy az illetékes szervek határozottabban küszöböljék ki a lakások építése előkészítésének fogyatékosságait, amelyek következtében túl sok lakás építését fejezik be az ötéves tervidőszak záróévében. Egyben fontolóra kell vennünk a lakásépítés növelését a fővárosban, Prágában. Noha jelenleg a lakásépítés terjedelmét nagymértékben megszabják a termelési szektorban a nagy beruházási követelmények, beleértve az integrált akciókra exportált építőipari kapacitást, haladéktalanul el kell hárítani az irányítás színvonalával, az építkezéseken az alacsony fokú teljesítőképességgel, a munkafegyelemmel és renddel összefüggő gátló körülményeket. A szövetségi kormány, valamint a két köztársaság kormányai az elmúlt év második felében átfogó dokumentumot fogadtak el, amelynek célja jelentősen javítani a lakásgazdálkodás helyzetét. Megvalósításával azonban nem lehetünk elégedettek. Arra törekszünk, hogy a kitűzött feladatok egyeztetett teljesítése minél hamarabb kedvezően nyilvánuljon meg a lakásállomány karbantartásában, gyorsabb korszerűsítésében és a lakással kapcsolatos szolgáltatások javulásában. A kormány a népgazdasági feladatok teljesítése mellett figyelmet szentelt az egészség-, az iskolaügy és a kultúra kérdéseinek is. Az egészségügyben, elsősorban a megelőzés egyik alapjaként, a körzeti orvosi ellátás fejlesztésére törekedtünk. Jelenleg az a helyzet, hogy az iparban és a mezőgazdaságban az üzemi orvosok a dolgozóknak már több mint a 75 százalékát látják el. A kormány sürgető fontosságú feladatnak tekinti a járóbeteg- és a kórházi ellátás minőségének lényeges javítását. A közeljövőben a Cseh Szocialista Köztársaság néhány járásában kísérletet valósítanak meg, amelynek célja a lakosoknak lehetővé tenni, hogy körzeti orvosukat saját belátásuk szerint válasszák meg. Ezzel a kísérlettel kívánjuk egyebek között felmérni az egészségügyi dolgozók munkájának hatékonyságát és minőségét, valamint javadalmazásuk új módszereit is. A korszerű, hatékony diagnosztizáló és gyógymódszerek alkalmazása, az orvosi kutatás eredményeinek rugalmas gyakorlati felhasználása és az orvosi ellátás tökéletesítése megkívánja az illetékes berendezések jobb elhelyezését és műszaki ellátottságát. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyógyászat egyes területeinek műszerellátottsága elmarad a világszínvonal mögött. (Ľubomír Štrougal elvtárs beszédének befejező részét holnapi számunkban közöljük.)
