Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-03 / 51. szám, kedd

ÚJ szú 5 1987. III. 3. Négy falu nagy ereje Hatékonyabb termelésre irányuló határozatot fogadtak el Zsúfolásig megtelt a vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földműves­szövetkezet új szövetkezeti klubjá­nak tanácsterme. A tagok a megnyi­tó után fegyelmezetten várták az egész évi munkájukról készült ter­melési és pénzügyi mérleg értékelé­sét. Mert a Csallóköznek ezen a ré­szén is sok gondot, nehézséget oko­zott a hosszan tartó aszály. Más kedvezőtlen körülmények is nehezí­tették a termelést. Ezekről már érte­süléseket szereztek a tanácskozás résztvevői a megelőző értekezlete­ken. Ennek ellenére mégis érdekelte őket, hogyan alakult az elmúlt év folyamán a gazdálkodás. Varga Gyula, a szövetkezet elnö­ke beszámolója bevezető részében megállapította, hogy a szorgalmas földművesek munkája meghozta gyümölcsét. Gazdagodtak, gyara­podtak. Jól feltöltött alapokkal kezd­hetik a 8. ötéves tervidőszak máso­dik évét. Arról is szólt, hogy aki jól dolgozott, az boldogulhatott a kö- zössében. Nem maradtak adósai az államnak sem, mert az eladási ter­veket teljesítették. A Dunaszerdahe­lyi (Dunajská Streda) járásban to­vábbra is a legjobban gazdálkodó egységes földműves-szövetkezetek közé tartoznak. Sikerrel valósították meg a szociális programot is. Az idősebb nyugdíjasok járadékát to­vábbra is kiegészítik. Korszerű üze­mi konyhát és ebédlőt építettek. A nagy beruházások ellenére teljesí­tették a pénzügyi tervet. A tagok jelentős év végi osztalékban része­sülhettek. Az elnök az eredmények méltatá­sa mellett megalkuvás nélkül bírálta az egyes szakaszokon előforduló mulasztásokat. Többször is hangoz­tatta, hogy a minőséget nem sike­rült minden területen a terv szerint javítani. Egyes munkahelyeken meglazult a munkafegyelem. Jó poli­tikai és agitációs munkával ezen a téren javulást kell elérni. Érvénye­síteni kell azt a jelszót, hogy min­denki legyen gazda a munkahelyén. Ne várjon mindig a vezetőség utasí­tásaira, cselekedjen a közösség hasznára. Horváth István, az ellenőrző bi­zottság elnöke konkrét példákat ho­zott fel a mulasztásokra. Bírálta, hogy a könyvelésben az elsődleges nyilvántartást nem vezették ponto­san. A munkaszervezés sem volt eléggé rugalmas. Későn kezdték a lucerna első kaszálását. A cukor­répa egy része elgyomosodott. A dinnye, a paradicsom és a zöld­paprika termése nem volt kielégítő. Mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatók eléggé kedvezőtlenül ala­kultak. A tervben meghatározott mennyiségű virágot termeltek, de az értékesítéssel szintén voltak problé­mák. Ezzel szemben a gyümölcster­mesztésben jól alakultak a minőségi mutatók. Az állattenyésztésben a nyárasdi (Topoľníky) kis- és nagy­telepen, és a csallóközkürti (Ohrady) részlegen a dolgozók egy része ké­sőn járt munkába és az is előfordult, hogy italozás miatt a munkát nem úgy végezték el, mint ahogy kellett volna. A munkafegyelem megsértőit írásbeli megrovásban és pénzbünte­tésben részesítették. Többször hangsúlyozta, hogy nagyobb igé­nyeket kell támasztani a vezetők munkájával szemben. A termelés­ben előforduló lazaságok, mulasztá­sok és különbségek főleg abból származnak, hogy az irányítók és a szervezők sokszor felületesen végzik munkájukat. Kovács Miklós műhelyvezető az ellenőrző bizottság elnökének be­számolójából kiindulva szintén arról beszélt, hogy hatásosabb ellenőr­zéssel jobb munkát lehetne végezni. A tágas műhelybe például olyan fű­tőberendezéseket szereltek be, amelyek nem képesek biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. Emiatt a szerelőknek hidegben is kell dol­gozniuk. Krascsenits Géza részletes beszámolójában kiemelte az ered­ményeket és szintén bírálta a hiá­nyosságokat. Pőthe Magdolna, a szociális bizottság elnöke számos adattal bizonyította, hogy a szövet­kezetben egyre jobb körülmények között élnek az emberek. Javulnak a kereseti és munkakörülményeik. A közös család nem feledkezik meg tagjairól akkor sem, ha nehéz hely­zetbe kerülnek. Rajkovics Gábor munkavédelmi felelős szintén a sok­oldalú gondoskodás előnyeit bizo­nyította. Szalay Antal, az efsz alel- nöke a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszervezetének eredményes munkájáról számolt be. Jelentős beruházással Dudincében olyan lehetőségeket teremtettek, ahol a szövetkezeti tagok gyógyke­zeltethetik magukat. Bartos Andor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igaz­gatója felszólalásában főleg a fiata­lokhoz fordulva arról beszélt, hogy milyen kedvezően alakult a szövet­kezeti parasztság élete. Voltak olyan időszakok, amikor alig kaptak mun­kadíjat a szövetkezeti tagok, mégis dolgoztak, mert hittek a jövőben. A kevés szakismerettel rendelkező vezetők és tagok minden lehetősé­get felhasználtak a termelés növelé­sére. A Vásárúti Efsz mindig úttörő volt a szövetkezeti mozgalomban és ma is szép példáját mutatja a közös­ségi együttélésnek. Négy falu föld­műveseinek ereje rejlik az óriási eredmények elérése mögött. Ez a szövetkezet igazán a milliomosok közé tartozik. Mészáros Ernő üzemgazdász szintén a javuló gazdasági eredmé­nyekről számolt be. A nehéz körül­mények ellenére több mint 33 millió korona nyereséget értek el. Az ala­pokat jól feltöltötték, ami előfeltétele a további sikeres gazdálkodásnak. Az eredmények kiemelése mellett rámutatott a fogyatékosságokra is. Főleg arra, hogy a takarmányt az állattenyésztésben nem eléggé gaz­daságosan értékesítik. A határozati javaslatot Mózes Ár­pád raktáros terjesztette a résztve­vők elé. Ennek értelmében tervsze­rűen kell ellátni a talajt szerves anyagokkal. Az állattenyésztésben a számítástechnika segítségével kell meghatározni az optimális ta­karmányszükségletet. Egyszóval, a határozatban arról volt szó, hogy a tudományos-műszaki ismereteket gyorsabb ütemben kell alkalmazni a termelésben. A zárszámadó közgyűlés után elégedett tagok között beszélget­tünk a jövőről és az újabb termelési feladatokról. Góra István mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője el­mondotta, hogy az eredmények elle­nére sem teljesen elégedettek. Az elmúlt évben 1610 tehén átlagos tej- hozama 4248 liter volt, hektáronként 1325 liter tejet adtak el. Figyelembe véve a bírálatot, azt fejtegette, hogy tovább folytatják a keresztezést. A sertéstenyésztésben nagy figyel­met fordítanak a minőség javítására. Négy falu nagy ereje mutatkozott meg a Vásárúti Efsz jól szervezett és előremutató közgyűlésén. Ora­vec Istvánnak, a szövetkezet alel- nökének, a tanácskozás irányítójá­nak igazán sok volt a munkája. Ami­kor elbeszélgettünk vele, mégis elé­gedett volt, mert úgy értékelte a gyű­lést, hogy az lényegesen hozzájárult a szövetkezet további fejlődéséhez, felemelkedéséhez. Igaz, nehéz évet hagytak maguk után, ennek ellenére búzából 6,33, tavaszi árpából 5,20, szemes kukoricából 6,90 tonnás hektárhozamot értek el. Varga Ist­ván mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője megjegyezte, hogy jelentős területen vetőmagkukoricát is termeltek, ami kihatott a szemes kukorica hektárhozamára. Cukorré­pából 41,6 tonnát termeltek hektá­ronként, ami jó eredménynek szá­mít, de a jövőben többet akarnak elérni. BALLA JÓZSEF Összesen 19 054 tonna tavaszigabo- na-vetömagot tisztított meg és szállí­tott az észak-morvaországi földműve­seknek az olomouci Oseva. Legtöbbet a hranicei körzeti állomásról küldtek a megrendelőknek. Felvételünkön Ha­na Hýblová a tisztított tavasziárpa-ve- tömag ellenőrzését végzi. (Vladislav Galgonek felvétele - ČSTK) A teplicei Somét konszernvállalatnál az ott gyártott mérőműszerek forgó részének automata köszörülésére alkalmazott gépekkel nemcsak jelentős munkaerő-megtakarítást értek el, hanem a munka termelé­kenysége is nőtt. Az új berendezést, mely a munkakörülményeket is javítja, a vállalat kutatócsoportja és a prototípus-készitö műhely dolgo­zói fejlesztették ki és készítették el. A képen Helena Doušová, és Eduard Bobák gyártmányellenőrzés közben. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) Évzáró taggyűlésen Szoros összefogással ,,A község dolgozóinak és lako­sainak szoros összefogására van szükség ahhoz, hogy ezután köz­ponti községhez méltó módon él­jünk, fejlődjünk. Ennek érdekében még célratörőbb tömegpolitikai munkát kell kifejtenie a községben élő kommunistáknak a lakosok és a dolgozók körében.“ Ezek a gon­dolatok a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) falusi pártalapszervezet kommunistáinak évzáró taggyűlé­sén hangzottak el. Csallóközaranyost a burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején „veszélyes kommunista tűzfészek­nek“ tartották a hatalom képviselői. Az évzáró taggyűlés résztvevői kö­zött voltak olyanok is, akik még em­lékeznek arra, amikor 1936. május 20-án a CSKP KB május elseji felhí­vása nyomán az 1200 csallóközara­nyosi és nemesócsai (Zemianská Olča) mezőgazdasági munkás nem fogadta el az alacsony béreket, és a kommunisták irányításával sztrájk­ba lépett. Talán épp ezekre az ese­ményekre gondoltak az idősebb párttagok azalatt, míg az alapszer­vezet elnöke, Horváth Zoltán, érté­kelte a szervezet múlt évi tevékeny­ségét. Az elnök kritikusan elemezte az elvégzett munkát. Hangsúlyozta a pártoktatás fontosságát, mondván: „Régi igazság, hogy csak az tud érvelni és másokat meggyőzni, aki alaposan ismeri a tényeket.“ A pártalapszervezet az elmúlt év­ben is jó segítőtársakra lelt a társa­dalmi szervezetek tagjaiban. A vá­lasztási program megvalósítását eb­ben az 1987. január elsejétől immár központi községben nem is tudnák elképzelni a társadalmi szervezetek segítsége nélkül. Az eredmények nem is maradtak el. 1986-ban a Z-akció beruházási részében készülő óvoda és bölcső­de építésén több mint 1 200 000 korona értékű munkát végeztek el. Ugyancsak közös összefogással A tömzsi öregember nyakában lógó erszényében az aprót csörgeti.- Hogy megy az üzlet? Bizalmatlanul néz rám.- Külföldi?- Nem, nem, újságíró, beszélget­ni szeretnék. Nagyot csap a levegőbe.- Rólam már rengeteget írtak, be­széljen Dezsővel. Beszédes ember, és fürge mint a gyík. Jobban szalad, mint én. És miről akar beszélgetni?- Arról, hogy miért csinálja ezt a munkát.- Azt gondoltam, hogy vénsé- gemre majd ülök a televízió előtt. De jól jön havonta ez a kis nyugdíjkie- gészítő, viszont gyalogolunk is érte eleget. Ne irigyelje! Hány éves? Ó, még túl fiatal. Biztosan nem kitar­tó. .. meg se értheti miért csináljuk mi vén rókák. Várjon, kezelem azt a kocsit, aztán bemutatom De­zsőnek. Még a januári nagy hidegben felfi­gyeltem rájuk, rétegesen öltözve, vastagtalpú cipőben rótták a járdát, várták, hogy a parkolóba befordul egy kocsi. Nyugdíjasok. Vállalhattak volna könnyebb munkát is, ahol nin­csenek kitéve az időjárás viszontag­ságainak, ahol nem kell kilométere­ket gyalogolniuk.- A nyugdíjkor elérése után sem­miképp sem akartam otthon maradni - mondja Marosi Dezső. - Egyrészt eleven. A komáromi (Komárno) Prior áruház előtti autóparkoló 24 férőhe­lyes. Kollégájával két részre osztot­ták, az egyik fél az övé. Kedves, udvarias a durva sofőrökkel is.- Egy dunaszerdahelyi (Dunajská Nekem nem parancsol az idő a pénz miatt, másrészt a tétlenség beteggé tesz. Az éjjeliőrség nem nekem való. Nappal nem tudok aludni, na meg hiányoznának az emberek is. Itt kapcsolatban vagyok velük, hallok ezt-azt, tanulok. Ha fiatalabb lenne, azt monda­nám, főiskolai hallgató lehet, aki szabad idejét munkával tölti. Tájéko­zott, olvasott, művelt ember. Jó tár­salgó.- Pedig nem végeztem ülőmun­kát. Nem vagyok iskolázott ember. Talán az egyetlen a családból, ugyanis pedagógus családból szár­mazom. Fiaim is pedagógusok. Ha nem is jártam egyetemre, velük együtt tanultam, olvastam. Szabó voltam a bórdíszmúáru-készítő szö­vetkezetben. Négy éve nyugdíjas. Megműtöt­ték mindkét térdét, mozgása mégis Streda) jelzésű kocsi fiatal sofőrjé­nek igazságtalanságát, durva ma­gatartását máig nem tudom elfelejte­ni. A rokkantak részére kijelölt helyre állt be kocsijával. Megkértem ót, hogy hagyja szabadon azt a helyet-a rok­kantaknak van fenntartva, nekik in­gyenes a parkolás. Rám támadt, szidalmazott... pedig én csak a kö­telességem teljesítem. És naponta előfordul az ilyesmi. Van aki beáll a parkolóba, fizetni nem akar, mond­ván, hogy csak beszalad a Priorba, rögtön jön. Hát mindenki csak ezért áll meg. A rendelet pedig világosan előírja, egy óráért 2 korona a vára­kozási díj. Ha valakivel kivételt te­szek, a többiek arra hivatkoznak. Azt mindenképpen írja meg, hogy aki nem jogosult rá, ne álljon be a rok­kantak részére kijelölt helyre. Minek egymást feleslegesen bosszantani. Világéletemben igyekeztem elkerül­ni a stresszhelyzeteket. Nézzen rám, két műtétem volt, de az idege­imnek semmi baja. Itt is, ha valaki ért a szóból, én engedek. Nekem már nem éri meg az idegeskedés - én nem nevelem át a kocsitulajdonoso­kat. Tudja, nekem nem is kellene.- Kocsi?- Igen. Ha délután hazamegyek, fogom a biciklit és körbekerekezem a várost.- Ilyen időben is?- Nincs olyan idő, ami rajtam ki­fogna. Kővé merednek itt a lábaim. Fel kell lazítani az izmokat, tekerni a pedált. De szeretném kipróbálni az új uszodát is. Bár az orvos a térdem miatt megtiltotta a megerőltető moz­gást, a kis tornára szükségem vßn. Nekem nem parancsol az idő, a mozgás nagyobb úr, kifog rajta. Nyáron a Tátrába készülök, hegyet mászni. Pár éve csónakkal leeresz­kedtem a Garamon. Csodálkozik?- Nem. Csak az ön korában ilyen teljesítmény nem mindennapi.- Hízelgő is, hogy fiatalabbnak néznek. Meg hogy azt mondják, mi­csoda dolgokra képes még ma is ez az öregember. TALLÓSIBÉLA 100 családi házba vezették be a földgázt, 650 méterrel bővítették a vízvezeték-hálózatot és 4 autó- busz-várótermet építettek. A beszámoló az eredmények mellett rámutatott azokra a hiányos­ságokra is, amelyek fékezik a köz­ség dinamikus fejlődését. Utalt to­vábbá a terjedő vandalizmusra és a környezet szennyezésére. A vitában többen olyan kérdése­ket vetettek fel, amelyeket a köz­ségben nem képesek megoldani, de a felsőbb szerveknek a hiányossá­gokat orvosolniuk kell. Például, hogy a gyerekek az iskolában a 10 C fo­kos hőmérsékletű tantermekben nagykabátban ülnek. Ki várhatja el a falu fiatalságától, hogy hideg kul- túrházban töltse estéit? Elavult fűtő­berendezések vannak mindkét he­lyen. Szalay Lajos, a népművelési központ vezetője számos új, érde­kes szórakoztató-nevelő munkafor­mát vezetett be, de az említett hely­zet meghiúsítja munkáját. Szabados Péter elvtárs már nem fiatal ember, de nagyon sokat tesz a fiatalság tevékenységének fellen­dítése érdekében, örömmel jelen­tette be, hogy a falusi SZISZ-szer- vezet egyre aktívabb. Tavaly az év­záró párttaggyűlésen 31 tagról volt szó, ma a SZISZ-tagok létszáma ennek már a duplája. Arról is be­szélt, hogy szerinte az ifjúság és a középkorosztály között űr keletke­zett, megszakadt a kapcsolat. Hasonló problémákra mutatott rá Szenesi Imre is, aki szintén sokat foglalkozik fiatalokkal a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetében, to­vábbá az ifjú határvadászokkal. El­mondta: nemigen akad vezető aki foglalkozna a fiatalokkal: Javasolta, hogy a tömegszervezetek alkalmaz­zanak újabb, korszerűbb, vonzóbb munkaformákat. Vasi János számítástechnikai szakkörök létesítését javasolta. Szalay Lajos, a népművelési köz­pont vezetője azt mondta, megelé­gednének egy 16 mm-es vetítővel és legalább egyszines televízióval. Gubicza Erzsébet elvtársnő ked­vezőtlen jelenségre mutatott rá: na­gyon fellazult a járási és falusi társa­dalmi szervek és szervezetek közötti kapcsolat. A járási szervek appará­tusában dolgozók egy része hivatal­nokká vált, és keveset jár a tömegek közé. Ez pedig jóra nem vezethet. A vitázók még sok problémát fel­vetettek, mindet lehetetlen felsorol­ni. Ellenben érdemes felfigyelni Hor­váth Zoltánnak, a pártalapszervezet elnökének egy gondolatára: a köz­ségben az elmúlt évtizedekben sok szép létesítmény épült a választási program keretében - de 1965 óta valamennyi csak Z-akcióban. A Csallóközaranyosi Helyi Nemzeti Bizottság több ízben első helyen végzett a nemzeti bizottságok szo­cialista versenyében, s ezért több kormánykitüntetésben is részesült. Megérdemelne már a község né­hány állami lakás építésére szolgáló pénzkeretet is. Például a pedagógu­sok számára. A csallóközaranyosiak évzáró pártgyűlése határozatában névre szóló, konkrét feladatokkal bízta meg tagjait annak érdekében, hogy e központi község az elkövetkezen­dő időszakban rangjához méltóan fejlődjön tovább. KOLOZSI ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents