Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-17 / 63. szám, kedd

Levelezőink írják A prágai várban járt Sokan ismerik és csodálják a fia­talon, négy gyermekkel özvegyen maradt sečovcei (Tóketerebesi - Trebišov - járás) Ružena Kratoch- vílová társadalmi tevékenységét, munkaeredményét. 1973-ban került a helyi gépgyárba. Itt lett párttag, s később beválasztották az üzemi pártbizottságba. A városi pártbizott­ság tagjaként is aktivan dolgozik. A város lakossága 1976-ban bizal­mat szavazott neki, azóta is a vnb képviselője. Az elmúlt választási időszakban ő volt a legaktívabb kép­viselő, s az általa irányított polgári bizottság az első lett a városban. A gépgyár dolgozójaként fényképe többször felkerült a város, tavaly pedig a járás példás dolgozóinak arcképcsarnokába. A pártszervezetben és a nemzeti bizottság szerveiben végzett aktiv munkája mellett elnöke a Szlovákiai Nőszövetség városi bizottságának, a Vöröskereszt üzemi szervezeté­nek, és tagja a szakszervezeti üzemi bizottságnak. Példás munkájával, szorgalmával, becsületes helytállá­sával kiérdemelte, hogy részt vett a prágai várban a nemzetközi nőnap alkalmából rendezett fogadáson. Horosz Gizella Igényes feladatok A Martini Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárának termelésére is kiha­tással volt a januári hideg időjárás. Főleg a vállalat 01 -es számú üze­mének munkáját akadályozta. A ha­jóépítők a lemaradásukat főleg szombati és vasárnapi rendkívüli műszakokkal, valamint túlórákkal pótolják be. Az üzem dolgozói is csatlakoznak ahhoz a szocialista kö­telezettségvállaláshoz, mely a válla­lat Szovjetunióba irányuló idei kivi­teli tervének november 7-ig való tel­jesítésére irányul. Szovjet megren­delőknek hat NL Amur típusú teher- hajót és három KBT UFA típusú kotróhajót készítenek, ezenkívül két-két TR 1000 M típusú tolóhajót gyártanak a MAHART, valamint a Csehszlovák Dunahajózási Válla­lat részére. Tárnok István ÚTKERESÉS Vágsellyén (Šaľa) a Chemik szakszerve­zeti művelődési ház előcsarnokában gyak­ran rendeznek kiállí­tást. Legutóbb a 26 éves Pavol Kollár műé­pítész, amatőr festő munkáit tekinthették meg az érdeklődők. A trenčíni születésű Kollár gyermekkorát Szlovákiának ezen a déli részén élte le. Szereti az itteni embe­reket, a természetet, melyből nem kevés té­mát merít alkotásaihoz. A kiállított képek kété­ves alkotómunkáját és útkeresését tükrözik. A felvételen az egyik háborúellenes témájú olajfestménye. > Milan Aľakša (Papp Zoltán felvétele) Elnyerték a vándorzászlót A losonci (Lučenec) járási pártbi­zottság elnöksége értékelte a baráti Bogorogyicki járás dolgozóinak ván­dorzászlajáért folyó szocialista mun­kaversenyt, melyet az elért eredmé­nyek, a mennyiségi és minőségi tervmutatók teljesítése alapján, félé­venként értékelnek. A versenybe hagyományosan évek óta bekap­csolódik a járás valamennyi ipari vállalata és üzeme. Az 1986-os év második félévének eredményei alapján az első helyen a Szlovák Magnezitművek lovinoba- ňai üzemének dolgozói végeztek. Az árutermelési tervet az értékelt idő­szakban 300 millió korona értékű áru legyártásával 104,9 százalékra, az eladási tervet 107,2 százalékra, a szocialista államokba irányuló kivi­tel tervét 100 százalékra, a kapita­lista államokba irányulót 146,5 szá­zalékra teljesítette. Ugyanakkor jó eredményekkel dicsekedhetnek a költségek, az anyag- és energia­megtakarítás terén is. A tervezett 29,2 millió korona nyereség helyett Felújítják a feledi (Jesenské) takarmánykeveréket készítő üzemet. A termeléskiesést úgy oldották meg, hogy a šafárikovói és a rima­szombati (Rimavská Sobota) üzemek a felújítás megkezdése óta havonta kétezer tonna takarmánykeverékkel többet készítenek. így a körzet gazdaságai nem nélkülözik a nagytápértékü takarmányt. A munkálatokat áprilisig kell elvégezniük. A felvételen a kőművesek láthatók munka közben. Farkas Ottó felvétele Közellátásra is termelnek Évek óta sikeresen működik a Kertbarátok Szlovákiai Szövetsé­gének galántai (Galanta) szervezete Ondrášik Ernő vezetésével. A 660 tagú szervezet 15 hektáron gazdál­kodik, ebből 11 hektár kert. A galán­tai kertészkedök a zöldséggel, gyü­mölccsel való önellátáson kívül nagy részt vállalnak a járási székhely ellá­tásából. Az elmúlt évben 205 tonna zöldséget és 13 tonna gyümölcsöt adtak el a felvásárló vállalatnak több mint 1,6 millió korona értékben. Ér­tékes termelő munkájuk mellett ki­vették részüket a társadalmi munká­ból is, a legaktívabb tömegszerve­zetek közé tartoznak. A városszépí­tés során 9800 órát dolgoztak, 620 gyümölcsfát, valamint 1250 dísz­cserjét és fát ültettek el. A galántai kertészek az idén is jó munkát akarnak végezni, s a tavalyi­nál is nagyobb mennyiségű zöldség­gel és gyümölccsel szeretnének hozzájárulni a közellátás javításá­hoz. Oláh Gyula az üzemben az elmúlt fél évben 31,4 millió korona nyereséget értek el. A szocialista munkaverseny és bri­gádmozgalom hozzájárulása a terv­feladatok teljesítéséhez az elmúlt időszakban elérte a 9,9 millió ko­ronát. Az üzemben 55 munkabrigád kapcsolódott be a szocialista ver­senymozgalomba, közülük 36 kol­lektíva megkapta a Szocialista Mun­kabrigád címet. A szocialista mun­kabrigádok 61 tagja az arany foko­zat, 339 tagja az ezüst, 293 tagja pedig a bronz fokozat tulajdonosa. Az újítómozgalomba 59-en kapcso­lódtak be, a 151 benyújtott újításból 115-öt fogadtak el és 104-et vezet­tek be a termelésbe. A legértéke­sebb újítások az anyagmegtakarí­tásra, a munkavédelem növelésére és az energiafogyasztás csökkenté­sére vonatkoztak. Tresťanský Mária Negyvenéves vállalat A pezinoki Nyugat-szlovákiai tég­lagyárak tavaly ünnepelte alapításá­nak 40. évfordulóját. Az eltelt idő alatt termelését megsokszorozta, s gyártmányai választékát számot­tevően bővítette. Ma 15 tégla- és 5 panelgyár tartozik hozzá, termelé­sük értéke eléri a 0,4 milliárd koro­nát. Különféle nagyságú téglákat, födémpaneleket, födémgerendákat, falazóanyagokat, kerámia építőele­meket és nagy méretű falazóblokko­kat gyártanak. Termékeikkel egész Csehszlovákiában találkozhatunk. A Devínská Nová Ves-i üzem az NSZK-ba, Ausztriába és Jugoszlávi­ába is szállít. A pezinoki üzem több kitüntetést mondhat magáénak. Dolgozóira a 8. ötéves tervidőszakban is igényes feladat vár.. A tavalyi 371,4 millió koronás tervet - kiváló minőség mellett - 101,4 százalékra teljesítet­ték. Az ideit a kemény tél ellenére is teljesíteni szeretnék. E cél elérése érdekében a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. és a szlovák nemzeti felkelés 43. évfordulója, va­lamint a XI. szakszervezeti kong­resszus tiszteletére szocialista köte­lezettségeket vállalnak. Mikuláš Maťašeje Tavaszi nagytakarítás A Kassai (Košice) l-es számú Város­kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa, a pol­gári bizottságok elnökei, a városkerület képviselői és a lakóbizottságok elnökei megtárgyalták a tavaszi nagytakarítás és városszépítés menetét. A rendkívüli nagy tél és az utcák eljegesedése miatt több mint 18 ezer tonna homokot és salakot szórtak a város utcáira, tereire, járdáira. Ezt a hatalmas mennyiséget kell közösen összetakaritani és a központi hulladékte­lepre szállítani. A városkerület vezetői a nagyszabású akcióra - egyben sor kerül a lakóházak lomtalanítására és a zöldövezetek, parkok rendbe hozására is - mozgósították a köztisztasági hivatal, illetve a vállalatok és üzemek dolgozóit is. Szanyi József y fii FI ül JW Hl [T] 1 Foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadság után D. N.: 1983 júniusában kezdtem dolgozni jelenlegi munkáltatómnál. Háromhónaponként, félévenként újították meg a munkaszerződése­met, mert helyettesítettem. A legu­tolsó, sorban a hatodik munkaszer­ződésem már úgy szólt, hogy a munkaviszonyom akkor szűnik meg, amikor visszatér dolgozni az, akit helyettesítek. 1986 márciusá­ban azonban én is elmentem anya­sági szabadságra, és helyettem is felvettek valakit helyettesíteni. Az ő szerződése arra az időre szól, amíg én vagy az állandó dolgozójuk (akit én is csak helyettesítettem) vissza nem tér az anyasági szabad­ságáról. Most, hogy lassan már egy éve vagyok otthon a gyermekkel, bementem az üzembe érdeklődni, visszavesznek-e, s dolgozhatom-e csökkentett munkaidőben. Az üzem vezetője azonban elküldött azzal, hogy nem vesz vissza, van aki he­lyettesítsen, ^ arra a néhány hónap­ra, amíg visszatér eredeti dolgozó­juk, kár munkába állnom, (az pedig leghamarább szeptember 3-án áll munkába). Azt szeretném megtudni, jogukban áll-e elküldeni engem már most, amikor még le sem járt a mun­kaszerződésem. Még annyit szeret­nék hozzáfűzni, hogy nekem meg­van a közgazdasági szakközépisko­lai képesítésem, amelyet megköve­telnek annak a munkakörnek a be­töltéséhez, de az, akit helyettem vettek fel, csak gimnáziumi érettsé­givel rendelkezik. A gyermekgondozási szabadsá­gáról (ďalšia materská dovolenka) visszatérő dolgozó nőnek a Munka Törvénykönyv 147. § (2) szerint pe­relhető joga van arra, hogy a mun­káltatója foglalkoztassa - igaz, akár más munkahelyen és más munkával is, mint amelyet a szülés előtt vég­zett. Az említett rendelkezés szerint munkáltatójának is kötelessége fog­lalkoztatni önt a munkaszerződésé­nek vagy - ha ez nem lenne lehetsé­ges - a képesítésének megfelelő munkával. Ha a munkáltatója nem teljesíti a Munka Törvénykönyv 147. §-ában rögzített kötelességét, és ön ennek következtében nem dolgozik, a munkáltató oldalán felmerült mun­kaakadályról van szó, és ilyenkor a dolgozónak a Munka Törvény- könyv 130. §-ának perelhető jogigé­nye keletkezik munkabér-megtérí­tésre. Ha a munkáltatója jogellenes magatartásával valamilyen további kárt is okozna önnek, azt a Munka Törvénykönyv 137. § (1) bekezdé­se alapján érvényesíthetné (perel­hetné) a szakszervezet üzemi bi­zottsága mellett működő munkaügyi döntőbizottságnál (rozhodcovská komisia), vagy ha ilyen nem műkö­dik, az illetékes járásbíróságon Ami a csökkentett munkaidőt illeti, ehhez is alanyi joga van, tehát perel­heti is a fent említett szervek vala­melyikénél. A munkáltató csak akkor mentesül az alól a kötelessége alól, hogy kérésére csökkentett munkai­dőben foglalkoztassa, ha bizonyítja, hogy üzemeltetési feltételei nem te­szik lehetővé az ön csökkentett munkaidőben történő foglalkozta­tását. Tartásdíj és gyermekelhelyezés A. V.: Beteg vagyok. A férjem elköltözött tólem. Felpakolta a búto­raink egy részét, és a három gyer­mekemet is magával vitte. A bíróság a tárgyaláson gyermekenként ötven korona tartásdíjat állapított meg. Azt szeretném tudni, köteles vagyok-e én a havi 850 koronás nyugdíjamból a tartásdijat megfizetni (ez az egyet­len jövedelmem, mert az egészségi állapotom nem engedi meg, hogy dolgozzam). A tartásdíj ellen sajnos már nem tudok fellebbezni, de én abba sem tudok megnyugodni, hogy a gyermekeim a férjemnél legyenek, hogy ö nevelje őket. Számtalanszor voltam már a jnb családvédelmi osz­tályán és a helyi nemzeti bizottsá­gon is, de a panaszom senkit sem érdekel. Mit tehetek, hová forduljak, hogy a gyermekeimet visszasze­rezzem? Ami a tartásdíjat illeti, azt a bíró­ság által meghatározott összegben (bármennyire alacsony is ez) és idó­D ben (vagyis havonta) fizetnie kell, különben a bíróság elrendelheti a tartásdíj megállapításáról szóló döntésének végrehajtását. Egyéb­ként pedig a tartásdíj fizetésének (vagyis a tartási kötelezettség telje­sítésének) elmulasztása a Büntető Törvénykönyv 213. §-a értelmében büntetendő cselekmény még akkor is, ha nem szándékosan, hanem gondatlanságból követte el. A nyug­díja összegét tekintve, ön valószínű­leg részleges rokkantsági nyugdíjat kap, vagyis csupán részlegesen rok­kant és dolgozhat. A bíróság nyilván alaposan meg­vizsgálta életkörülményeiket, a gyermeknevelésre való alkalmas­ságukat, és meg is indokolta a gyer­mekek elhelyezéséről szóló kivéte­lesnek számító döntését. Elsősor­ban tehát azokon a körülményeken kellene változtatnia, amelyek miatt önt nem találta az apánál alkalma­sabbnak a gyermeknevelésre, s ezt követően fordulhatna ismét a bíró­sághoz, és a megváltozott körülmé­nyekre való tekintettel kérvényez­hetné a gyermekelhelyezésről szóló döntés megváltoztatását. A köteles részre jogosult örökös védelme L. J.: Heten vagyunk testvérek. Az édesanyám halála után négyen közülünk visszautasították az örök­séget, s így a családi háznak né­gyen maradtunk társtulajdonosai (az édesapánk és hárman a gyermekei közül). Édesapánk halála előtt vég­rendeletet készített, melyben megír­ta, hogy a ház csak két testvért illet meg, pedig az említett két testvér már édesanyánk halála után lemon­dott öröklési jogáról. A végrendelet­ről csak édesapánk halála után sze­reztünk tudomást. Most arra szeret­nék választ kapni, hogy helyesen járt-e el az állami közjegyzóség, amikor a hagyatéki tárgyalásra meg­hívta a végrendeletben említett két testvért, minket hármunkat, akik nem mondtunk le öröklési jogunkról, pedig nem idézett be? Elsősorban: az öröklésről való le­mondást a jogrendünk nem teszi lehetővé (a „lemondás“ még az öröKhagyó életében történik meg, illetve történhetett meg a ma már hatályos jogi előírás szerint). Az örökséget azonban az örökösnek módjában áll visszautasítania az örökhagyó halála után a közjegyző által meghatározott határidőben. Nyilván ez történt az édesanyjuk halála után: négy gyermek visszau­tasította az örökséget, és az ő ré­szüket is önök közt osztották szét. Az örökség visszautasítása azon­ban nem vonatkozhat az édesapjuk hagyatékára, erről az örökségről te­hát nem mondhattak le. Ha a levelét jól értettük, az édes­apja végakarata az volt, hogy a családi házból öt megillető tulajdo­ni hányadot csak két gyermeke örö­kölje, méghozzá azok közül, akik korábban nem örököltek. A Polgári Törvénykönyv 479. §-a szerint „a kiskorú leszármazóknak a végrendelkezés során legalább annyit kell juttatni, amennyi a törvé­nyes örökrészük volna, (az ó jogai­kat tehát egyáltalán nem csorbíthat­ja a végrendelet), s a felnőtt leszár­mazóknak legalább a törvényes örökrészük háromnegyedét. Amennyiben a végrendelet ezeknek a rendelkezéseknek ellentmond, eb­ben a részében érvénytelen, hacsak az örökhagyó nem tagadta ki az említett leszármazókat“. Az örökha­gyó természetesen nem köteles fi­gyelembe venni az olyan leszárma­znának jogait sem, aki a Polgári Törvénykönyv 469. §-a szerint ér­demtelen az öröklésre. A közjegyzői eljárásról szóló tör­vény szerint önöket is a hagyatéki eljárás résztvevőinek kellett volna tekinteni. Ugyanakkor azonban önöktől is nagyobb aktivitást követel meg a jogrend, amely bejelentési kötelezettséggel terheli az örökö­söket. Ajánljuk, keressék fel az állami közjegyzóséget, és jelentsék be kö­vetelésüket. Ha a közjegyző már döntést hozott volna a hagyaték ügyében, ügyvédhez fordulhatnak, aki a meghatalmazásuk alapján pol­gári peres eljárásban érvényesítheti örökségi jogaikat. (m-n.)

Next

/
Thumbnails
Contents