Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-17 / 63. szám, kedd

Alkotóan fejleszteni a prágai felhívást (Folytatás az 1. oldalról) eredmények a megerőltető fizikai munka megszüntetése, a munka- szervezés javítása és a munkahelyi környezet fejlesztése terén szület­tek. Meg kell azonban állapítanunk, hogy e téren késik a leggyakrabban a feladatok megoldása. Ugyanis sok esetben beruházásokra van szük­ség, és nem keresnek meg minden lehetőséget, hogy a feladatokat ön­erőből vagy saját erőforrásokból old­ják meg. A munkaerő-állomány ter­vezésének jelenlegi helyzete és a mostani javadalmazási módszerek sem ösztönzik eléggé a különböző munkahelyek attesztálásával, a szerkezeti változásokkal, a nagy képesítést megkövetelő munka jó hasznosításával és a munkaerő szabaddá tételével összefüggő va­lamennyi tartalék kihasználását. • A megoldott feladatok száma alapján arra következtethetünk, hogy a kezdeményezés erősen elterjedt. Ki kíséri figyelemmel és ellenőrzi mindezt?- Prágában ez a kezdeményezés a párt- és a szakszervezeti szervek figyel­mének középpontjában áll. Folyamatosan elbírálták a jelentkezések és a kezdemé­nyezés fejlesztését célzó kötelezettség­vállalások minőségét. Prágában a felhí­váshoz 236 ipari üzem és építőipari szer­vezet, tudományos és kutatóintézet, fel­sőoktatási intézmény, valamint szolgálta­tóipari szövetkezet és vállalat kollektívái csatlakoztak Az üzemek és intézetek további százai reagáltak nagyon pozitívan a prágai felhívásra valamennyi cseh­országi kerületben és Szlovákiában. A mozgalom terjedését nagyban segítette az, hogy a CSKP Központi Bizottsága teljes politikai támogatásáról biztosította. Törődünk azzal, hogy a felajánlások teljesítését is nagy felelősséggel értékel­jék, s elbírálják, hogyan birkóznak meg a tudományos-műszaki fejlesztés és a gazdaság feladataival. Ugyanilyen vi­szonyulást vár el az eredmények értéke­lése során a városi pártbizottság a szak- szervezeti szervektől is. A prágai felhívás feladatainak teljesíté­sét és hasznosságát rendszeresen figye­lemmel kísérik a párt- és a szakszervezeti szervezetek, valamint a városkerületi pártbizottságok. Huszonhárom kiemelt szervezet felajánlásai teljesítésének eredményeivel rendszeresen foglalkozik a városi pártbizottság titkársága. Egyes kötelezettségek értékét a szakszervezeti és a központi szervek is elbírálták. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a prágai felhívás a szocialista kezdeményezés új típusa, amely az intenzifikálás követelményeire támaszkodik, és elsősorban a minőségi feladatokra irányul. Ez adja újszerűségét, de egyben nehézségét és igényességét is. • Hogyan csatlakoztak a kezdemé­nyezéshez a felsőoktatási intézmények és a tudományos intézetek?-Nagyon aktívan. Több mint 700 fel­adatot oldottak meg, ami azt bizonyítja, hogy a tudományos eredmények gyakor­lati felhasználását lényegesen meg lehet gyorsítani. A prágai felhívás sok tekintet­ben olyan eszközzé válik, amely elősegíti a tudomány reális eredményeinek konkrét értékelését és felhasználását a társadal­mi gyakorlatban. Egyúttal olyan eszköz, amelyet a pártszervezetek felhasznál­nak a szűk csoportérdekek érvényesíté­se, a meddő akademizmus, a különféle technokrata irányzatok ellen és az ellen vívott harcukban, hogy az intézetek és az iskolák élete elszakadjon a társadalmi élettől. Nagyon értékesek a kezdeménye­zései a vegyészeti főiskolának és más intézményeknek, amelyek önelszámolás­ra törekednek és önelszámolási módsze­reket próbálnak ki a tudományos kutató­munka hatékonyságának növelése érde­kében. • Vajon bevált a prágai felhívás a tudományos-műszaki fejlesztés ad­minisztratív és bürokratikus akadályai­nak leküzdése terén?- Számos példa támasztja alá, hogy a termelésben és a termeléselókészités- ben dolgozó kollektívák kezdeményezé­sei rugalmasabbá tették a műszaki fej­lesztés eredményei hasznosításának út­jait, a kutatástól és a fejlesztéstől a terme­lésig, és egyszerűbbé tették a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés irányítását a vál­lalatokon belül. A kollektívák bírálják a hosszadalmas ügyintézést és a túl sok rendelkezést, amelyek lassítják a tudo­mány-kutatás-termelés-felhasználás ciklus különböző fázisait. És igy a tudo­mányos-műszaki fejlesztés tervezése és irányítása, eredményeinek értékelése, valamint a javadalmazás elveinek érvé­nyesítése terén nagyon is hasznos. Eze­ken a területeken azonban mindeddig a legkevesebb kimutatható eredmény született. A prágai felhíváshoz csatlakozott kol­lektívák csaknem kétéves tevékenységé­nek legfontosabb tapasztalata az, hogy a bürokratizmusnak az irányításból való kiküszöböléséért vívott harcot nemcsak a túlzott papírmunka és a hosszadalmas ügyintézés elleni küzdelemmel kell egy­bekapcsolnunk. A kollektívák tapasztala­tai azt mutatják, hogy igy csak a követ­kezmények ellen küzdenek Az okokra nézve a bürokratizmus ugyanis egy bizo­nyos irányítási mód, amelynek alapja a szubjektívizmus. Olyan irányítási mód ez, amely elkerül­hetetlenül figyelmen kívül hagyja a tudo­mányos-műszaki fejlesztés, sót, gyakran a korszerű technológiák objektív szük­ségleteit s természetesen a termelés és a gazdaság fejlesztésének objektív köve­telményeit is. A bürokratizmus a vállalati, ágazati, népgazdasági és társadalmi szinten végzett irányítás rossz egybehan­golásának következménye, ugyanis dön­téseinek igaz voltát az utasítások, az előírások és a rendelkezések állandóan növekvő számával bizonyítja és érvénye­síti. A bürokratikus módszerek az alkotó munka legnagyobb ellenségei, valamint a műszaki, a gazdasági és a társadalmi stagnálás legfontosabb „védelmezői“. A bürokratizmus akadályozza a legna­gyobb mértékben a tudományos-műszaki haladást, és ezért nem véletlen, hogy a kezdeményezés éppen ebbe ütközött a legerősebben. Az ellene vívott harcot a versenyző kollektívák most nagyon szo­rosan egybekapcsolják annak megérté­sével, hogy mélyrehatóan át kell alakítani a gazdasági mechanizmust, ahogyan ezt a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány által jóváhagyott tervek is kife­jezik. • Mekkora mértékben sikerült a prágai felhívás segítségével növelni a műszaki, főleg az alkotó értelmiség aktivitását? Milyenek a konstruktőrök­kel és a technológusokkal, a prágai üzemekben folytatott beszélgetések legfontosabb tapasztalatai?- Nagyon örültem annak, hogy magas színvonalat ér el az élenjáró konstruktő­rök, műszaki szakemberek és konstruktő­ri kollektívák munkája a prágai iparvállala­tok döntő többségében. Közismertek Mi­roslav Medal mérnök elvtársnak, a szo­cialista munka hősének, a Holešovicei Tesla vezetó konstruktőrének és a vállalat más műszaki szakembereinek eredmé­nyei. Már hosszú ideje magas, sok tekin­tetben nemzetközileg is kiemelkedő mű­szaki színvonalon van világitótestek kifej­lesztése és gyártási eljárásai. Elismerést érdemel a prágai ČKD üzemeiben újon­nan kifejlesztett gyártmányokra fordított műszaki munka és konstruktőri tudás színvonala. Mindenekelőtt ezek közé tar­toznak a ČME 5 típusú mozdonyok, a T sorozathoz tartozó világhírű villamo­sok és. a nagy teljesítményű (25 mega­wattos) elektromos vontatógépek, a kompresszor- és a turbokompresszor- berendezések, a nagy hatékonyságú fél­vezetős technikák s főként felhasználá­suk a hengerdék és más nehézgépipari létesítmények automatizált vezérlőrend­szereiben. A nemzetközi összehasonlí­tást is becsülettel kiálló berendezéseket és gépeket konstruálnak a Rudý Letov vállalatnál a jinonicei Motorletben, a voko- vicei Aritmában és más prágai üze­mekben. Ezek az eredmények sokéves gyártási hagyományokat, a műszaki szakemberek és a konstruktőrök nemzedékeinek fel­gyülemlett tapasztalatait és kiváló képesí­tését tükrözik. .Kötelességünknek tartjuk e hagyományok további szilárdítását és fejlesztését, nemcsak annak érdekében, hogy tovább erősödjön fővárosunk gaz­dasági pozíciója, hanem és elsősorban az egész népgazdaság teljesítőképességé­nek növelése érdekében. Egyúttal tükrö­zik a műszaki szakemberek és a konst­ruktőrök mai nemzedékének arra tett erő­feszítéseit, hogy elsajátítsák és felhasz­nálják a nemzetközi tudományos élet és műszaki gondolkodás fejlődése során szerzett legújabb ismereteket, hatékonyan érvényesítsék az automatizált tervezés és konstruktőri munka rendszereit. Ezek az eredmények egyúttal azt is bizonyítják, hogy a munkáskollektívák képesek a raj­zokat és a terveket kiváló gépekké és berendezésekké változtatni. Pozitív tény, hogy az elmúlt években a tudomány és a termelés kapcsolatának szorosabbra fűzésére kibontakoztatott korábbi mozga­lom hatására erősödött számos kutatási, fejlesztési és konstruktőri munkahely együttműködése a tudományos és a fel­sőoktatási intézetek munkahelyeivel, pél­dául a ČKD kompresszorgyártó vállalata szerteágazó és nagy mértékben célszerű formákban fejt ki ilyen együttműködést. • Mi változott a termelés-előkészítő munkahelyek dolgozói szempont­jából?- Ma már.nem találkozunk azzal, hogy szavakkal becsülnék le a termelés-előké­szítő munkahelyek fontosságát a fejlesz­tés intenzifikális forrásainak érvényesíté­se terén Nagyon gyakran azonban hiá­nyoznak az arra irányuló mélyreható és átgondolt intézkedések, hogy felhasznál­ják e dolgozók ismereteit és alkotó képes­ségeit a gyártmányok színvonalának emelésére és minőségének javítására, a progresszívabb eljárások alkalmazásá­ra, korszerűsítésre, az exportképesség növelésére és a gyártási költségek csök­kentésére. Ezért nagyra értékeljük, hogy a gazda­ság hatékonyságáról és a gazdasági me­chanizmus átalakításáról folytatott viták során a vezető dolgozók és műszaki szakemberek egyre gyakrabban szólnak a gazdasági hatékonyságról, arról, hogy a világszínvonal elérését a lényegesen nagyobb termelékenység és kisebb ter­melési költségek elérésére tett erőfeszíté­sekkel is támogatni kell, képletesen szól­va törekedni kell a ..világdíj“ elnyerésére. Egyre sürgetőbben hangoztatják, hogy szükség van a konstruktőrök és a techno­lógusok nagyon szoros, szinte állandó együttműködésére, mégpedig a berende­zések, a gépek és alkotóelemeik kifej­lesztésének és gyártásának minden fázi­sában, hiszen éppen ilyen együttműkö­déssel lehet a legjobb technológiai és gazdasági eredményeket elérni. Sok szó esik az új, csúcsszínvonalon dolgozó műszaki káderek neveléséről Üzemeinkben a fiatal mérnökök közül ma is sokan válnak kiváló konstruktőrökké és más műszaki szakemberekké. Hogy jobb eredményeket érjünk el a fiatal mérnökök képességeinek és tehetségének kibonta­koztatásában, nagyobb mértékben kell orientálnunk őket a konstruktőri, a fejlesz­tési, a kutatási és a technológiai munkára, be kell bizonyítanunk, hogy nagyobbak lesznek a vállalatok lehetőségei a kollek­tíváknak a konkrét feltételek és a tudomá­nyos műszaki fejlesztési feladatok szerinti elosztásában és formálásában. Hangsú­lyozom, hogy nem lenne szabad létezniük az azt gátló akadályoknak, hogy a ráter­mett, teljes mértékben képzett és kiváló munkaeredményeket elérő fiatal mérnö­kök a legmagasabb és a legfelelősebb műszaki tisztségekbe kerüljenek. • Ez azonban szorosan összefügg a mérnökök társadalmi helyzetével. Hogyan lehet változtatni, javítani ezen a helyzeten?- A kor már régen megköveteli, hogy növeljük a mérnöki munka társadalmi te­kintélyét. Nemcsak a tömegtájékoztató és a propagandaeszközökben, hanem az egész társadalmi életben még sok az adósságunk e téren. A műszaki munkát mindeddig a társadalom nem becsüli meg megfelelőképpen, nem eléggé hatéko­nyak az ezzel kapcsolatos erkölcsi és anyagi ösztönzések. Az alkotó műszaki értelmiség nemcsak társadalmi hírnévre és népszerűségre vágyik, hanem elsősor­ban arra van szüksége, hogy a társada­lom támogassa munkáját, amely nagy kockázatvállalásokkal jár, és nagy mű­szaki merészséget követel meg. Megemlíthetnénk néhány példát a mű­szaki szakemberek külön anyagi megbe­csülésével kapcsolatban munkájuk rend­kívüli társadalmi hasznosságáért. Mind­eddig ez azonban távolról sem vált gya­korlattá. Ennek több oka is van. Minde­nekelőtt nagy mértékben szétforgácsoltak és áttekinthetetlenek a javadalmazási irányelvek, az ellenőrző szervek eseten­ként célszerűtlenül avatkoznak be az igaz­gatók jogkörébe, s a gazdasági, a szak- szervezeti és egyben a párttisztségviselők nem eléggé határozottan törekszenek az egyenlősdi és a hamis kollegialitás meg­szüntetésére, mintha mindenkinek azo­nos bérre lenne joga tekintet nélkül arra, milyen eredményekkel gazdagítja a társa­dalmat. Arra is gyakran mutatnak rá, hogy elégtelen a termeléselökészitő munkahe­lyek, a kutatás és a tudomány területén tevékenykedő kollektívák anyagi ösztön­zése. Elvárjuk, hogy a pártbizottságok és az alapszervezetek lényegesen javítsák a műszaki értelmiség körében végzett politikai munkájukat, teljes mértékben tá­mogassák a műszaki értelmiség együtt­működését a munkáskollektivákkal, ami napról napra sürgetőbb minden termelési és gazdasági feladat teljesítése és politi­kai céljaink elérése szempontjából. Ugyancsak nagy szerepe van a műszaki értelmiség közéleti és politikai elkötele­zettségének. Nagyra értékeljük azt az aktivitást, amelyet a prágai felhívás nép­szerűsítése terén fejtettek ki a Csehszlo­vák Műszaki Tudományos Társaság ak­ciói során. • Mire orientálja a városi pártszer­vezet ezzel kapcsolatban ideológiai munkáját?- Új feladatok állnak előtte. Gyakran nagyon helyesen bírálja a technokrata eljárások veszélyességét. Egyúttal azon­ban nem hangsúlyozza, hogy a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyorsítása nem kizárólag a műszaki szakemberek, a közgazdászok vagy a vezetők saját ügye, hanem - amint ezt már a CSKP XVI kongresszusa is kiemelte - ez való­ban egész társadalmunk feladata. A mai tudományos-műszaki forrada­lom eredményeinek a szocializmus elő­nyeivel való egybekapcsolása ezért nem­csak hosszú távú eszményünk, - hanem reális célunk is. Olyan küzdelem, amelyet naponta vívnak minden munkahelyen, és amelynek számos szociális és politikai összefüggése van. Ezért ezekben a kér­désekben bármilyen felületes következte­tés félrevezető és káros. Éppen a tudo­mányos-műszaki haladás társadalmi összefüggéseire kell megfelelően ügyel­nünk. Az ideológiai munka segítségével megfelelő megoldásokat kell találnunk. Egybekapcsoljuk a tudományos-műszaki haladást a munkásosztálynak, annak az erőnek a vezető szerepével, amelynek legfontosabb érdeke a tudomány és a technika elsajátítása, valamint gyakor­lati felhasználása. • Már szó volt a pártszervezetek munkájáról. Hogyan járulnak hozzá a tudományos és a műszaki eredmé­nyek gyors gyakorlati felhasználásáért folytatott küzdelemhez?- Mindenekelőtt eleget kell tenni annak a követelménynek, hogy a tudományos­műszaki haladás fontosságának tudatosí­tása áthassa az alapszervezetek megis­merő-, szervező-, káder-, eszmei nevelő és ellenőrző tevékenységét. A nemrég tartott évzáró taggyűlések alátámasztot­ták, hogy lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a tudományos-műszaki fej­lesztés feladataira. A legjobb eredménye­ket azonban azok az üzemi pártbizottsá­gok és pártszervezetek érik el, amelyek a vezető tisztségekben dolgozó kommu- nisták*és az egész munkahelyi kollektívák tevékenységét a különböző vállalatok, üzemek és műhelyek távlati fejlesztésé­nek kidolgozására, a korszerűsítési mó­dok tisztázására, a legkorszerűbb gépek, a műveltség és a képzettség nagyfokú hasznosítására orientálják, s ezeket a fel­adatokat egybe tudják kapcsolni a helyes káderpolitikával. Az a cél, hogy az alapszervezetek meg tudják fogalmazni és a gazdasági felada­tok teljesítésének megszervezése során érvényesíteni tudják bizonyos mértékben önálló műszaki politikájukat, közérthetővé tudják tenni ezt a politikát a kollektívák előtt, és ebbe az irányba tereljék ellenőr­ző-tevékenységüket. Ez egyúttal megkö­veteli a pártmunka módszereinek és stílu­sának megváltoztatását, ami nem egy­szerű és könnyű. Természetesen még nem minden pártszervezet dolgozik így. De már számos ösztönző tapasztalatot és munkamódszert tudnak felmutatni a párt- szervezetek a ČKD elektrotechnikai válla­latánál, a vokovicei Aritmában, a ČKD félvezetőket gyártó vállalatánál, a Zličíni Épitőiparigép-gyárban, a jinonicei Motor­letben és más vállalatoknál. Jobb eredményeket érnek el azok az üzemi pártbizottságok és pártszerveze­tek, amelyek aktívájuk útján szoros és alkotó kapcsolatban állnak a dolgozókkal és feladatmegoldó kollektívákkal, s e té­ren teljes mértékben felhasználják politi­kai befolyásukat és ellenőrző szerepüket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni aka­rom, hogy határozottan fellépünk azon tisztségviselők és gazdasági dolgozók el­len, akik a prágai felhívást csak formális akcióként értelmezték. • Milyen irányokban fejlesztik most tovább a prágai felhívást?- Számos teendő adódik az eddigi eredmények értékeléséből és azokból a gyenge pontokból, amelyek a különbö­ző területeken megnyilvánulnak. Olyan szervezetek is vannak, amelyek a felhí­vást egyszeri akciónak tekintették, tehát nagy tartalékaik vannak a felajánlások terén. Vonatkozik ez azokra a szerveze­tekre is, amelyek feladataik nagy részét már teljesítették. A prágai felhívás részt­vevői nem maradhatnak közömbösek az idei tervfeladatok teljesítése iránt. A további fejlesztés során a prágai felhívást olyan kezdeményezésként kell értelmezni, amely a hosszú távú felada­A gyászszertartáson az elhunyt családtagjain kívül részt vett Alois Indra, Miloš Jakeš, Josef Kempný és Josef Korčák, a CSKP KB El­nökségének tagjai, Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, továbbá a CSKP kerületi bizottsága­inak vezető titkárai, a Szövetségi Gyűlés, a CSNT és az SZNT alelnö- kei, valamint a CSSZSZK és az SZSZK miniszterelnök-helyettesei, a Cseh Nemzeti Front KB képviselői, továbbá más politikai és közéleti személyiségek. Jelen volt Oldrich Voleník választási körzetének, a Trebíči járásnak a küldöttsége is. A csehszlovák zászlóval leterített koporsó mellé elhelyezték a CSKP KB, a Szövetségi Gyűlés, a CSNT, a cseh kormány, az SZNT és más szervek, szervezetek koszorúit. (Folytatás az 1. oldalról) ésszerűbb kihasználására s a hen- gereltáru-gyártás tervének túlteljesí­tésére irányítják. Termelési tervük­ből kiiktatják a műszakilag már ela­vult termékeket, s emelik az elsó osztályúak számát. A XI. szakszervezeti kongresz- szust a brnói üzemek és vállalatok dolgozói is tettekkel köszöntik. Ed­dig 94 brnói üzem dolgozói csatla­koztak a kongresszusi versenyhez. Felajánlásaikban újítási javaslatok is szerepelnek. Ezek megvalósításuk esetén legkevesebb 186 millió koro­na megtakarítást fognak eredmé­nyezni. A brnói Városi Szakszerve­zeti Tanács azzal számol, hogy eb­toknak, elsősorban a 8. ötéves terv fel­adatainak és a tudományos-műszaki fej­lesztés terveinek teljesítésére irányul. Természetesen továbbra is abból indu­lunk ki, hogy a felhívás megfeleljen a vál­lalatok hosszabb távú kilátásainak a gyár­tási program, a termelési-műszaki alap fejlesztése és az emberek felkészültsége szemszögéből. A felhívást további mun­kahelyekre, a dolgozók szélesebb rétege­ire is kiterjesztjük. Azt akarjuk, hogy a tisztségviselők és a vezetők ezúton is teljes mértékben és terjedelemben meg­értsék a tudomány és a technika szere­pét, leküzdjék a proklamativ eljárásokat, s hogy a tudomány és a haladás javára megváltozzon a dolgozók gondolkodása és álláspontja. A prágai kezdeményezés résztvevői­nek feladata tehát megfelelő módon rea­gálni azokra a változásokra, amelyek a tár­sadalmi feltételeket illetően a mozgalom 1985 áprilisában történt indulása és első­sorban a XVII. pártkongresszus óta men­tek végbe, ugyanis a gyorsítás stratégiája visszatükröződik a gazdasági mechaniz­mus átalakításában, a gazdaság interna- cionalizálódásában, a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos- műszaki fejlesztési programjának felada­taiban. Abból indulunk ki, hogy a gazda­sági mechanizmus átalakítása tágabb te­ret biztosit a tudomány és a technika területén dolgozók kezdeményezésének, egyszersmind abból, hogy az emberek kezdeményezése olyan eszközzé válik, amely megteremti a politikai feltételeket a szubjektív tényező szerepének növelé­séhez, a gazdálkodó szervezetek önel­számolási önállóságának fokozásához, valamint a legprogresszívabb javadalma­zási és gazdálkodási módszerek felhasz­nálásához. A tudományos-műszaki fej­lesztés feladatai teljesítése irányításának éppen ezeket az új feltételeit kell hatéko­nyan visszatükröztetni a prágai felhívás fejlesztésében és a további kezdeménye­zésekben. A Borisz Jelcin elvtárssal, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a moszkvai városi pártbizottság első titká­rával folytatott megbeszéléseken rámu­tattunk arra, hogy kölcsönös baráti kap­csolatainkat fel kell használni az orszá­gaink szociális és gazdasági fejlesztésé­nek meggyorsítását célzó politika meg­valósítására, ezért a moszkvai elvtársak­kal közösen új együttműködési egyez­ményt dolgoztunk ki Prága és Moszkva baráti kapcsolatairól. Ez új ösztönzést adott a termelésben és a tudomány terü­letén tevékenykedő kollektívák kezdemé­nyezése kibontakozásának. Legfőbb célunk továbbra is az eredmé­nyek igényes és következetes ellenőrzé­se marad, ahogyan ezt a prágai dolgozók kezdeményezésének sokéves hagyomá­nyai megkövetelik, hiszen ez a kezdemé­nyezés szocialista társadalmunk fejlődé­sét szolgálja. • Köszönjük a beszélgetést. Zdenék Horení, Vladimír Čechlovský A búcsúbeszédet Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSNT elnöke mondta. Felidézte Oldrich Voleník sokéves politikai munkásságának mozzanatait. Vole­ník elvtárs különböző pártfunkciókat töltött be, majd először az Ústí nad Labem-i, később az ostravai kerületi pártbizottság vezető titkára lett. 1969-től a CSKP KB politikai szer­vezési osztályának vezetője volt A CSNT alelnökeként s a kommu­nista képviselők klubjának elnöke­ként következetesen érvényesítette a kommunista párt vezetó szerepét. Egész élete és munkássága össze­fonódott a kommunista párt és né­pünk életével - hangsúlyozta Josef Kempný. - Minden erejét, tehetsé­gét, képességeit öntudatosan a párt, a munkásosztály, a nép szolgálatá­ba állította. ben az ötéves tervidőszakban a he­lyi üzemek és vállalatok újítói együtt­véve egymilliárd korona megtakarí­tást érnek el. Számottevő a szakszervezetek segítsége a Nemzeti Front választá­si programjainak teljesítése terén. Például a Szakszervezetek Cseh­országi Tanácsa beruházási alapjá­ból csupán 1986-ban több mint hat­millió koronát fordítottak különféle közérdekű építkezésekre a Nyugat­csehországi kerületben. így épült a plzeňi Nyugat-csehországi Állami Erdőgazdaság, a tisovái villanyerö- mű, a Karlovy Vary-i porcelángyár és a vfesovái tüzelőanyagkombinát pionírtábora. (sm) Végső búcsú Oldrich Voleník elvtárstól (ČSTK) - A Prága-strašnicei krematóriumban tegnap vettek végső búcsút Oldrich Voleníktöl, a Cseh Nemzeti Tanács alelnökétől, a CSNT kommu­nista képviselői klubjának elnökétől. A dolgozók érdekeit szolgáló aktivitás ÚJ SZÚ 2 1987. III. 1

Next

/
Thumbnails
Contents