Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-11 / 34. szám, szerda

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért ÚJ szú 5 1987. II. 11.' Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Megteremtjük a gazdagabb termés feltételeit A bratislavai Komenský Egyetem­hez tartozó Marxizmus-Leninizmus Intézete politikai gazdaságtani osz­tályának előadói a 8. ötéves tervidő­szak első évében szerzett tapaszta­latok mélyreható elemzése és összegezése után kidolgozták és jó­váhagyták a tudományos-kutatási tevékenység 1987. évi tervét. Ennek során abból a követelményből indul­tak ki, hogy sokoldalú tevékenysé­gük fő területét a tudományos-kuta- tási munkának kell képeznie, mert elsősorban ennek az eredményes­ségétől függ szakmai, pedagógiai és politikai-nevelő tevékenységük szín­vonalának emelése. A marxizmus -leninizmus eszméinek terjesztését és propagálását elválaszthatatlan­nak tartják a marxista-leninista el­mélet alkotó fejlesztésétől. A Komenský Egyetem Marxiz­mus-Leninizmus Intézete bratislavai és szlovákiai viszonylatban a társa­dalomtudományi kutatás jelentős központjai közé tartozik, mind a tu­dományos-kutatási dolgozók, egye­temi pedagógusok létszáma, mind pedig a kutatási eredmények, az itthon és külföldön publikált szakdol­gozatok, elméleti tanulmányok és ismertető cikkek jelentős terjedelme szempontjából. Nem kevésbé jelen­tős az intézet dolgozóinak szakvéle­ményezési tevékenysége, valamint a felsőbb pártszervek számára vég­zett lektori munkája. Az elmúlt évben újabb ötéves idő­szak kezdődött a gazdasági kutatás állami tervében szereplő fő kutatási feladat teljesítésében. Címe: „A gazdasági folyamatok irányítása a szocialista gazdasági integráció feltételei között (a nemzeti és az internacionalista tényezők kölcsön­hatásai)“. E kutatási munka koordi­nátora prof. ing. Miloslav Jirges, DrSc., a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja. A fő feladat 7 részfeladatra tagozódik, s ezek közül négynek a megoldása az egyetem politikai gazdaságtani osztályára tartozik. Habár az említett fő feladat a nép­gazdaság és az irányítási szféra szükségleteivel összhangban az el­múlt ötéves tervidőszakban elkez­dett kutatás folytatását képezi, még­is ki kell emelni, hogy minőségileg új és magasabb szintű munkáról van Aligha van az országnak olyan zuga, ahol ne ismernék a Füleki (Fiľakovo) Kovosmalt termékeit. Azt azonban a környékbelieken kívül legfeljebb a felettes szerveink tud­ják, hogy termelési feladatainkat mi­lyen nehéz körülmények között telje­sítjük. Természetes, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött felada­tok számunkra is kötelező érvényű­ek, és a 8. ötéves tervidőszak végén nem hivatkozhatunk majd az időköz­ben felmerült nehézségekre. Mind­ezt csak azért említem, hogy szóljak dolgozóink áldozatkészségéről a fel­merült nehézségekhez való alkal­mazkodó képességükről. Az utóbbi években állandó gon­dok merültek fel tervfeladataink tel­jesítése során, amelyeket joggal ne­vezhetünk objektív nehézségeknek, tekintettel a megváltozott piaci igé­nyekre, amelyek elsősorban a ter­melési programunk gerincét képező fűtő- és főzőberendezéseket érin­tették. E berendezések gyártása még napjainkban is teljes termelé­sünknek több mint a felét teszi ki. Szemléltetésként említem, hogy az elektromos akkumulációs kály­hák gyártását érintette legérzéke­nyebben a piaci igények változása, hiszen eredetileg - még 1985-ben is - 62 ezer darabot gyártottunk, s ez a szám tavaly 32 ezerre csökkent. szó, amely a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusán elfoga­dott határozatokból indul ki. Ezek­nek a kongresszusoknak a gazda­sági és szociális fejlődés meggyor­sítására, a szocialista újratermelési folyamat intenzív típusának fejlesz­tésére, valamint a KGST keretében megvalósuló integrációs folyamatok elmélyítésére irányuló határozatai ugyanis teljes mértékben vonatkoz­nak az említett tudományos-kutatási feladatra. A politikai gazdaságtani osztá­lyunk keretében végzett kutatómun­ka fő területeit így elsősorban a szo­cialista gazdasági integrációban ér­vényesülő nemzeti és internaciona­lista tényezők kölcsönhatásainak ta­nulmányozása, a gazdaságpolitikai koordinálás tartalmi összefüggései­nek vizsgálata, az erre vonatkozó interdiszciplináris módszerek kiszé­lesítése és elmélyítése, valamint a termelőerők és a termelési viszo­nyok kölcsönhatásában érvényesülő új törvényszerűségek elemzése ké­pezi. A tudományos kutatásban részt­vevő egyetemi oktatók azonban sa­ját belső problémáikról sem feled­keztek meg, vagyis a pedagógiai- nevelési folyamat minőségi színvo­nalának emeléséről. A politikai gaz­daságtani osztály részéről például négyen kapcsolódtak be az oktatási minisztérium által kitűzött ágazati kutatási feladat megoldásába, amely a politikai gazdaságtan főis­kolai oktatásának módszertani töké­letesítésére vonatkozik. Ez az ága­zati feladat országos méretekben foglalkozik a módszertani és didakti­kai elméleti kérdésekkel, valamint a szemléltető oktatás lehetőségeivel és feladataival. A kutatás kiterjed a számítógép alkalmazására is e tantárgy oktatásában, az ezzel kapcsolatos kísérletek már néhány éve sikeresen haladnak az egyetem gyógyszerészeti karán, Doc. Ing. Erik Hajdyla, CSc. szakvezetésével. A tudományos-kutatási tevékeny­ség elmúlt évi tervének jóváhagyá­sa, valamint a feladatok részletes lebontása után élénk munka kezdő­dött. Ennek eredményességét szá­mos szakfolyóiratokban közölt be­számoló, tanulmány és értekezés bizonyítja, emellett a kutatók több népszerűsítő cikket is írtak az általuk művelt témakörökről. De említhetnénk a széntüzelésű kályhák iránti igény csökkenését is - 190 ezer darabról 120 ezer darab­ra -, míg a fa- vagy széntüzelésű tűzhelyek gyártása a felére csök­kent, így 70 ezer helyett csak 35 ezer tűzhelyet gyártunk. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 215 millió koro­nás termeléskiesést kell pótolnunk. Ez azért érint különösen érzékenyen bennünket, mert a 7. és 8. ötéves tervidőszak feladatainak kitűzése idején azzal számoltunk, hogy pél­dául az akkumulációs kályhákból évi százezer darabot fogunk gyártani. Ha a termékskála arányai az eredeti elképzelés szerint alakultak volna, minden gond nélkül megbirkóznánk a termelés növekedésének dinami­kája és a terv egyéb gazdasági mu­tatói által támasztott követelmé­nyekkel. Nem maradt más választásunk, minthogy az említett termékekre eső termelési értéket a kevésbé gazda­ságos, jóval munkaigényesebb ter­mékek gyártásának növelésével pó­toljuk. Ilyenek például a kisebb konyhafelszerelési eszközök, kis konyhagépek, zománcozott edé­nyek, zománcozott kádak és meleg­vizes kazánok. Ennek ellenére terv­feladatainkat úgy alakítottuk, hogy a termelés növekedésének dinami­kája számottevően ne csökkenjen, de mintha esetünkben beigazolódni A politikai gazdaságtani osztályon végzett kutatási munka egyik jelleg­zetessége, hogy az elméleti kutatás eredményeit a felső államigazgatási szervek közvetítésével a gyakorlat­ban is hasznosítja. A kutatók például részt vettek a népgazdaság irányítá­si rendszerének a kidolgozásában a 9. ötéves tervidőszakra, s az ezzel kapcsolatos javaslataikat már 1986 szeptemberében átadták. Elméleti kutatási eredményeiket a KGST ille­tékes szerveihez is eljuttatják. Ezzel konkrét formában segítik elő a KGST-országok tudományos-mű­szaki haladását célzó komplex prog­ram megvalósítását. Az elmúlt év­ben például három tanulmányt to­vábbítottak Moszkvába, a szocialis­ta világrendszer gazdasági kérdé­seivel foglalkozó nemzetközi inté­zethez. Az idén még igényesebb felada­tok előtt állunk, főleg abból a szem­pontból, hogy a gazdasági kutatás említett fő feladatának teljesítési ha­táridejét az eredetileg tervezett 1988 helyett 1987 májusára kellett előre­hozni. Lényegesen meg kell tehát gyorsítani a feladat befejezését, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításával, illetve a 9. ötéves tervidőszak fejlesztési koncepciójá­nak kidolgozásával foglalkozó szer­vek a gazdasági tudomány részéről megfelelő időben kapják meg a szükséges elméleti alapokat. Ezen kívül az a megtisztelő fel­adat is vár osztályunk dolgozóira, hogy előkészítsék a KGST-orszá­gok megbízott szakembereinek a ta­nácskozását a KGST és a fejlődő országok kapcsolatairól, amelyre ez év tavaszán Bratislavában kerül sor, széles körű nemzetközi részvétellel. Egyetemünk politikai gazdaság­tani osztályának pedagógusai az el­méleti kutatás területén konkrét tet­tekkel akarnak válaszolni Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtit­kárának, köztársaságunk elnökének újévi köszöntőjére, amelyben a kongresszusi program gyorsabb és határozottabb megvalósítására hívta fel hazánk egész társadalmát. Dr. ADORJÁN ZOLTÁN, a Komenský Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézete politikai gazdaságtani osztályának előadója látszanék a mondás: „szegény em­bert még az ág is húzza...“ Ugyanis a kerületi munkabiztonsági felügye­lőség tavaly néhány régi üzemrész­legben leállíttatta a termelést. Ezzel kapcsolatban el kell mon­dani, hogy a vállalatvezetés az utób­bi tíz év során sokat tett az elavult termelési részlegek felújításáért, hi­szen a termelőcsarnokoknak mint­egy a fele nem felelt meg a szigorí­tott munkabiztonsági és higiéniai előírásoknak. A vállalatvezetés és az üzemi pártbizottság ilyen körül­mények között is felelősségteljes hozzáállással próbálta megteremte­ni annak feltételeit, hogy a termelés- kiesés minél kisebb legyen. Mindez jelentős minőségi javulást követelt meg a munkaszervezésben, hiszen jóval kisebb területen folyhat csak a termelés, így a berendezéseket két-három műszakban kell üzemel­tetnünk. E nehéz helyzetben az is kiderült, hogy egész sor szubjektív hiányosság is nehezítette a munkát. Gondok voltak például a nyilvántar­tással, a készletgazdálkodásban és az új termelési részlegeken a terme­lésnek a kívánt szintre való felfutta­tásában is. Azonban azt is el kell mondani, hogy az utóbbi években sok, koráb­ban meglevő problémát is megoldot­tunk. A vártnál sikeresebben valósí­tottuk meg a kerületi munkabizton­A kelet-szlovákiai síkság valaha természeti csapásoktól sújtott vidé­ke volt az országnak, ahol egymást váltva évi rendszerességgel több al­kalommal pusztított az árvíz és az aszály. Zemplén lakóinak boldog élete elválaszthatatlanul egybefonó­dott a szocializmus építésével. A vi­dék vízgazdálkodási viszonyainak első és alapvető rendezési folyama­ta, amely a 60-as években vette kezdetét, nem csupán a síkság lát­képét változtatta meg szinte a felis- merhetetlenségig, de egyúttal a sok­oldalú fejlődés feltételeit is megte­remtette. A vízgazdálkodási viszo­nyok rendezésével sikerült megvé­denünk a falvak és a városok belte­rületét, a műszaki felépítmény be­rendezéseit és a mezőgazdasági földterületet az árvizektől és az elvi- zenyősödéstól, s ezzel egyetemben megteremtettük a települések, az ipar, az energetika, a szállítás, az üdülés és az utasforgalom fejlődé­sének konkrét feltételeit. A mindennapi életben gyakran felvetődik a kérdés, milyen a síkság vízgazdálkodása szabályozásának első szakaszával kapcsolatos ráfor­dítások megtérülése? A részletes és mélyreható elemzések azt mutatják, hogy kedvező. A tervdokumentáció­ban feltüntetett 12 év helyett a gya­korlatban 6 év a megtérülési határ­idő, és akkor még csupán a legfonto­sabb gazdasági értékeket vettük fi­gyelembe. Ha számításba vennénk a vízgazdálkodás rendezésével kapcsolatos, már elvégzett munkák társadalmi jelentőségének egészét, akkor egyértelműen arra a követ­keztetésre jutnánk, hogy rendkívül gyorsan megtérülő beruházásokról van szó. A vízgazdálkodás területvédelmi rendezésével és az elvezetett víz- mennyiség több célú tározókban, fő­leg a Zemplínska Šírava-i és a do- mašai víztározókban történő össze­gyűjtésével megteremtettük a felté­teleket a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fokozatos fejlesztéséhez. A rendezési munkálatok megkezdé­se előtt a síkságon alig 1,3 tonna búza termett egy hektáron. A CSSZSZK kormányának az 1958. évi 705-ös számú határozata, amely jóváhagyta a kelet-szlovákiai síkság rendezési munkálatainak megkez­sági felügyelőség által veszélyesnek talált üzemrészlegekből az egyes munkahelyek átköltöztetését is. Ezen felbuzdulva a múlt évben vál­laltuk, hogy a tervben előírt bruttó termelési értéket elérjük. Ehhez azonban végérvényesen meg kell oldanunk egy hosszú idő óta húzódó jelentős kérdést, ez pedig az úgyne­vezett „hibrid“ akkumulációs kály­hák értékesítésére vonatkozik. Ugyanis 1975-ben, amikor ezeknek az elektromos kályháknak a fejlesz­tési feladatát megkaptuk, az illetéke­sek azzal a megjegyzéssel adták át a megbízatást, hogy az ország terü­letének 90 százalékát bekapcsolják a központilag irányított elektromos távfűtésbe. Ez azonban 1986 végéig csak az ország egyetlen kerületében valósult meg. Meggyőződésem, hogy a felsorolt problémák és nehézségek folyama­tos megoldása politikai kérdés is, ez pedig a cselekvés fontosságát csak aláhúzza. Tekintve, hogy a termék­skála alakulása külső tényezőktől függ elsősorban, ilyen jellegű gon­dok kizárása lehetetlen, s a fentiek­ből is kitűnik: megoldásuk gyorsabb cselekvést igényel. Ezt pedig csakis újszerű gondolkodással, a problé­mákhoz való rugalmas alkalmazko­dással, jobb szervezéssel lehet elér­BÉKÉSI JÓZSEF, a Füleki Kovosmalt termelési diszpécsere dését, feladatul adta a 2,7-2,8 ton­nás hektárhozam elérését. Ezzel szemben ma a síkságon gazdálkodó Tőketerebesi (Trebišov), Michalov- cei és Vranov nad Topľou-i járások­ban 4 tonnás hektárhozamot érnek el gabonából. A gyakorlat szükségessé tette a belvizek elvezetésének tökéletesí­tését, a talajjavítási munkák komp­lex értelmezésének elmélyítését, a gazdálkodás vállalati rendszeré­nek összehangolását az agroökoló- giai feltételekkel, valamint a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányai­nak gyakorlati alkalmazását. A több mint 300 ezer hektár össz- terjedelmű - ebből 200 ezer hektár mezőgazdasági földterületet magá­ba foglaló - vidék komplex fejleszté­sének és hatékony intenzifikálásának történetében 1983-ban a központi párt- és állami szervek határozatai is megjelentek. Ezek az intézkedések a vidék építési, kutatási és fejleszté­si munkálataiban, valamint gazdál­kodásában érdekelt valamennyi szervezet részére irányelvül szolgál­tak, s egyúttal arra is jók voltak, hogy a kutatók javaslatai alapján a köz­ponti szervek meghatározták, mi­lyen fejlődést kell elérni a vidék me­zőgazdasági termelésében 1995-ig és távlatilag 2005-ig. Annak idején az egyik párt-gazdasági ellenőrzés alkalmával Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára találóan így nyilatkozott: - A kelet-szlovákiai síkság megol­dásra váró problémáinak súlypontja ma már lassan más területekre is áttolódik - a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének és a síkságon eddig kiépített létesítmények haté­konyabb kihasználásának a terüle­tére. Az igényes feladatok sikeres tel^ jesítése már megkezdődött, hiszen a 6. ötéves tervidőszak 253 ezer tonnájával szemben a 7. ötéves terv­időszak éveiben átlagosan 284 ezer tonna gabona termett a síksá­gon, jelenleg pedig már 310 ezer tonnát tervezünk. Hasonlóképpen nő a kitermelt tej, hús és egyéb termékek mennyisége, hogy mara­déktalanul teljesítsük a központi szervek által meghatározott felada­tokat. A termelés intenzifikálására, a minőség javítására, a termelés idényszerüségének és külső ténye­zőktől való függőségének felszámo­lására, valamint az árutermelés nö­velésére az építkezés befejezésével párhuzamosan kell sort kerítenünk. Ez a tény növeli az érdekelt vállala­tok és szervezetek kollektíváinak kezdeményező készségével szem­ben támasztott igényeket, de a fela­dat teljesíthető, és mi minden tarta­lékot mozgósítunk a siker érdeké­ben. MICHAL TUŠAN mérnök, kandidátus, az Állami Meliorációs Igazgatóság osztályvezetője Jól haladnak a mezőgazdasági gépek tavasz előtti javításában az olomouci járásban gazdálkodó Dolanyi Efsz gépjavítói. A felvéte­len Zbynek Skráček és Petr Me- laška gépjavítók már a ŽTR 330- as rotációs kaszálógépet készítik elő. (A ČSTK felvétele) Nehéz helyzetben is van megoldás Az elmélet és a gyakorlat egybekapcsolásával

Next

/
Thumbnails
Contents