Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-10 / 33. szám, kedd
Levelezőink írják A tömegszervezetek hozzájárulása Negyedszázados Példás munkát végeznek a ne- gyedi (Neded) tömegszervezetek, elsősorban a Nemzeti Front választási programjának teljesítése és a faluszépítés terén tevékenyek. Tavaly a közterületek és középületek karbantartásánál és zöldövezetek Falufejlesztés Az elmúlt választási időszakban a Kassa (Košice)-vidéki járás apró falvaiból összevont Perényhím (Pe- rín-Chým) községben jó eredményeket értek el a falufejlesztésben. A sportpályán öltözőt építettek, korszerűsítették az iskola, az óvoda és a könyvtár épületét. Új házasságkötő termet rendeztek be. Egy-egy épületben klubot kaptak a nyugdíjasok és a fiatalok. Javították az útburkolatot és járdákat építettek, valamint kitisztították a vízelvezető árkokat. Mozi is épült a községben. Megoldották a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátását. Reméljük, az új választási program sikeres teljesítésével is sok hasznos létesítménnyel gazdagodik majd Perényhím. Iván Sándor Eredményes évet zártak Jó eredményeket ért el a múlt évben a szálkái (Salka) Új Élet Efsz, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban a cukorrépa terméshozama itt volt a legmagasabb, ami az öntözőberendezés maximális kihasználásának köszönhető. Elegendő tömegtakarmányt biztosítottak az állattenyésztés számára is. A nehézségek ellenére a húseladási tervet 100,6 százalékra teljesítették, a tejtermelési tervüket pedig 102,3 százalékra, 50 ezer literrel többet adtak el a tervezettnél. A súlygyarapodás mérlegén is javítottak, pedig nem használtak fel több takarmányt a tervezett átlagnál. Egy kocától 18,5 malacot, száz tehéntől 116 borjút választottak el. Jó ütemben folyik a gépek javítása. Több hiányzó alkatrészt maguk készítenek el, s a tavaszi munkák megkezdéséig valamennyi gépük üzemképes lesz. Majerszky Márton létrehozásánál a tagok 163 960 órát dolgoztak, s ezzel 1 686 225 korona értéket hoztak létre. Z-akcióban építették fel az új óvodát és az iskolai tornatermet. A lakosság bekapcsolódott a másodlagos nyersanyagok gyűjtésébe is, 10,2 tonna ócskavasat, 1,17 tonna papírhulladékot és 300 kilogramm vadgesztenyét gyűjtöttek. Külön dicséretet érdemelnek a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének tagjai, akik a faluszépítés során, valamint a lőtér és klubjuk környékének rendbentartásánál 1170 órát dolgoztak. Jó munkát végeztek a fiatalok is, öt hektár, géppel nehezen hozzáférhető területről takarították be a szénát. Oláh Gyula üzem A kassai (Košice) Garant gyorstisztító most ünnepli megnyitásának 25. évfordulóját. A ruhatisztító héttagú szocialista brigádjának munkáját Sulej Erzsébet irányítja. Az asszonyok legutóbb eleget tettek a követelményeknek, és megvédték aranyjelvényüket. Munkájukra nem érkezik panasz. Ésszerűen takarékos- kodnak a vegyszerekkel: a múlt évben majdnem 20 ezer korona értékű tisztítószert takarítottak meg. Bevezették az önelszámolási rendszert. Eredménye a fokozottabb anyagtakarékosság és a munka minőségének javulása. A dolgozók - mint mondják - még jobb eredményeket érnének el, ha tágasabb helyiségekben dolgozhatnának, és korszerűbb gépek segítenék munkájukat. Jolana Nováková Új, emléktárgyakat árusító üzletet nyitottak Karlovy Varyban, ahol ajándék- és emléktárgyakon kívül ivókészletek is kaphatók. Az üzlet melletti műhelyben Irena Pouchová a vevő kívánságára az üvegpohárra nevet és évszámot köszörül. (Kovács Árpád felvétele) AHOL SZÍVESEN SPORTOLNAK A partizánskei Augusztus 29. Cipőgyár nemesócsai (Zemianská Ol- ča) üzemében a mindennapi munkafeladatok teljesítésén kívül nagyon aktív honvédelmi és sporttevékenység folyik. Ezt Laky László vezetésével a honvédelmi bizottság irányítja, melynek a feladata a polgári védelmi egységek továbbképzésének biztosítása, a sorköteles fiatalok felkészítése a tényleges katonai szolgálatra, valamint honvédelmi versenyek szervezése. Nem vártak utasításra A vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom), a Komáromi (Komárno) járás egyik legfélreesöbb szövetkezete. Az alábbi történetet Petrányi Gyula mérnök, a szövetkezet zootechniku- sa mondotta el: „Amikor január 12- én jött a hóvihar, elzárta a külvilágtól a szövetkezet kabai részlegét, ahol a Jobbágy majorban 300 fejőstehén van elhelyezve (a falutól közel 2,5 kilométernyire). Az állatgondozók: Forró Kálmán, Vendégh Gizella, Psenák István nem várva semmilyen utasításra, nekivágtak a helyenként már egy méter magasságot is meghaladó hótorlasznak. Gubán Gyula szerelő is velük tartott, s megérkezésük után gyorsan kiolvasztotta a befagyott vízvezetékeket, hogy az állatgondozók megetethessék, megfejhessék a jószágot. Ezek az emberek, akik a tejtermelési tervüket magasan száz százalékon felül teljesítik, csak kiváló minőségű tejet adnak el, tudatosították, hogy milyen kárt jelentene, ha a jószág éhezne és a fejés is elmaradna. Ez sarkallta őket. így törtek utat maguknak a Jobbágy major felé. Minden méterért megküzdöttek, de célba értek. Mire a szövetkezet hóekéi járhatóvá tették az utat, és a többi dolgozó is megérkezett, a tehénállomány már vizet és takarmányt kapott és a kifejt tej is biztonságban volt.“ Kolozsi Ernő Kezdetben csak az üzemrészlegeknek szerveztek céllövő és összetett honvédelmi versenyt. Az elért eredményekre felfigyeltek a partizánskei anyavállalat vezetői is, akik lehetőséget biztosítottak a legjobbaknak a vállalati versenyeken való részvételre. A legeredményesebben Fitos Margit, Nagy Etel, Knazsik Tibor, Szalay László és Laky Dénes szerepeltek. A honvédelmi tevékenységen kívül nagyon élénk a sporttevékenység. A Szikra sportegyesület Soós László elnökletével 1971 -ben alakult meg. Az egyes akciókat a honvédelmi bizottsággal közösen valósítják meg. Baráti kapcsolatot tartanak fenn a Tatai (Magyarország) Cipőgyárral. 1975-től minden évben felváltva rendeznek nemzetközi honvédelmi sportnapot, kézilabdában, labdarúgásban és sportlövészetben méri össze tudását a két csapat. A szlovák nemzeti felkelés évfordulója tiszteletére évente labdarúgó- tornát rendeznek négy csapat részvételével. Nagyon közkedvelt az évente megrendezésre kerülő horgászverseny, melynek sikerében jelentős része van Németh Istvánnak és Szabó Miklósnak. 1983-ban tovább bővült a sportkedvelők tábora. Megalakult az asztalitenisz-szak- osztály, melynek tagjai az első két évben változó sikerrel szerepeltek a járási bajnokságban, s a járási versenyen minden mérkőzést megnyertek. Ravasz ödön A Bratislavai Mélyhűtő Vállalat nyitrai (Nitra) 03-as számú üzemének dolgozói a múlt évben a tervezettnél félmillió korona értékű áruval többet termeltek. Idén 75,5 millió korona értékben kell szállítaniuk megrendelőiknek. A januári hóviharok miatt ebben az üzemben sem teljesítették a tervet, s a lemaradást úgy pótolják be, hogy szombatonként is dolgoznak, és alaposan megszervezik a termelést. Jelenleg naponta 350 ezer korona értékű árut állítanak elő. A felvételen Mária Schmidtová (jobbról) Veronika Belanová és Júlia Markusiková látható a csomagoló- ban. Pavol Matis felvétele Játék a szavakkal? Z. N.: Csehországban töltöttem le a katonai szolgálatomat. Szeptember 30-án (vagyis kedden) bocsáj- tottak el, s mert csak másnap reggel érkeztem haza, október 6-án (hétfőn) jelentkeztem régi munkahelyemen (amely több, mint száz kilométerre van otthonomtól). Még a katonaságon megnyugtattak, hogy ha időben beállók dolgozni, jogigényem lesz az évi szabadságom egy részére. Most mégis elutasítottak a személyzeti osztályon azzal, hogy mivel nem dolgoztam le az elmúlt évben 75 napot, nem is keletkezett igényem szabadságra. Megjegyzem még, hogy a munkábalépésem után már egyetlen napot, egyetlen órát sem hiányoztam. Mielőtt rátérnénk az üdülési szabadság feltételeire, álljunk meg annál, hogy valóban idejében jelentkezett-e munkáltatójánál a katonai szolgálat befejezése után. A Munka Törvénykönyvét végrehajtó 1975. évi 54. sz. rendelet szerint legkésőbb három napon belül kellett volna ezt megtennie (vagyis péntekig), de ez a határidő meghosszabbodik az ún, utazási napokkal. Egy utazási nap jár azoknak, akik az elbocsájtás helyéről legalább 6 óra hosszat utaznak az állandó lakhelyükre vagy munkahelyükre, és két utazási nap azoknak, akiknek több mint 18 órát kell utazniok. Ezek az utazási napok munkaakadályoknak minősülnek és beleszámítanak a 75 napba. Október 6-án tehát, amikor a meghosszabbodott határidőben jelentkezett a munkáltatójánál már egy vagy két napja megvolt a 75-ből! A Munka Törvénykönyve 100. § (1) bek. szerint a dolgozónak akkor keletkezik jogigénye üdülési szabadságra, ha a munkaviszonya legalább 5 hónapja tart megszakítás nélkül (ezt a feltételt nyilván teljesítette), s ha a naptári év végéig legalább 75 napig „végzett munkát“. A törvény tehát nem azt követeli meg, hogy öt hónapot vagy 75 napot ledolgozzon, hanem a 75 napi munkavégzést írja elő feltételként. Ez nem játék a szavakkal! A már említett végrehajtási rendelet 64. § (1) és (2) bekezdése határozza meg, milyen időket kell munkavégzésnek tekinteni (nem soroljuk fel valamennyit, csupán azt, ami érintheti önt). Az 1. bekezdés a) pontja szerint egyes munkaakadályok idejét (a Munka Törvénykönyve 125. § (6) bekezdése értelmében az utazási napokat), a d) pontja szerint pedig azt az időt is, amikor azért nem dolgozott, mert olyan ünnep volt, melyért munkabérmegtérítés jár vagy melyért legalábbis nem csökkentik havi munkabérét (ilyen a karácsony első és második ünnepe). A végrehajtási rendelet 64. § (3) bekezdése pedig egy különleges szabályt állít fel arra, hogyan kell számítani a 75 napot. Eszerint, ha a dolgozó a hét folyamán a megállapított munkaidőben végezte munkáját (ismét nem „ledolgozta“ a megállapított munkaidőt), úgy kell venni, mintha 6 napot dolgozott volna le még akkor is, ha a munkaideje kevesebb napra (mondjuk háromra) volt szétosztva. Az említett szabályok szerint számolva ön 75 vagy 76 napig „végzett munkát“ (attól függően, hogy egy vagy két utazási nap járt-e önnek). Évi szabadságát azonban a végrehajtási rendelet 16 § (1) bekezdése értelmében rövidíteni fogják. A rövidítés a katonai szolgálat miatt le nem dolgozott munkanapok szerint történik, mégpedig úgy, hogy az első száz igazoltan mulasztott munkanapért egytizenketteddel rövidítik szabadságát (15:12=1,25), s minden további 25 igazoltan mulasztott munkanapért további egytizenketteddel (199 munkanapért négy ti- zenketteddel, 5 nappal; 200 napért öt tizenketteddel). Ajánljuk, követelésével forduljon ismét a személyzeti osztályra, s ha nem érne el sikert, úgy a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntőbizottságra (rozhodcovská komisia). A tavalyi szabadságát április 30-ig veheti ki, s ha ezt a munkáltatója nem teszi lehetővé, pénzben köteles a szabadságát kiadni (az elévülés ideje egy év). Ki viseli a per költségeit? R. S.: Az elmúlt évben munkahelyet változtattam, s a régi munkáltatóm beperelt, mert szolgálati lakásban laktam. A pert természetesen elvesztettem, arra köteleztek, hogy a pótlakás kiutalását követően ürítsem ki a szolgálati lakást. Tudtam, hogy a költségeket is nekem kell viselnem, mégis meglepődtem, hogy a felperesnek 300 koronát kell fizetnem perköltség címén. Azt kérdezném tehát, miért nem a bíróságnak kell fizetnem ezeket a költségeket? Miért 300 koronát fizetett be a régi munkáltatóm a per megkezdése előtt, hogyan tudhatták, hogy ennyibe fog kerülni a per (a bírósági tárgyalás csak tíz percig tartott!). Végezetül pedig még azt szeretném tudni, mi történik, ha nem fizetem meg a korábbi munkáltatómnak a háromszáz koronát? A Polgári Perrendtartás 142. § (1) bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megtérítésére a bíróság a pervesztes felet kötelezi. A felperes lényegében akkor pernyertes, ha a bíróság a kereseti kérelmével egyezően döntötte el a pert (jogvitát); ha viszont a felperes keresetét a bíróság elutasítja, mert a felperest az érvényesített jog (követelés) nem illette meg, az alperes a pernyertes. A pernyertes fél perköltségként felszámíthatja többek közt a perilletéket is. A bírósági illetékekről szóló törvényt végrehajtó 1984. évi 142. sz. rendelet függeléke egyfajta „árjegyzéket“ tartalmaz, vagyis meghatározza, mikor, milyen összegű illetéket kell fizetni (házassági bontó- berben pl. 400 koronát, sajtóperben 600 koronát stb.). Ha az illeték nincs így, egyedi módon meghatározva és a pertárgy értékét nem lehet pénzben kifejezni (ilyen pertárgy például a lakáshasználati jog) 300 korona illetéket kell fizetni, természetesen még az eljárás megkezdése előtt. A volt munkáltatója ezt az illetéket kifizette, a pert megnyerte, s nem lenne igazságos, hogy 300 koronát elveszítsen csak azért, mert a jogát érvényesítette. Másrészt a perilletéket egyszer már megkapta az állam, így a háromszáz koronát ön nem a bíróságnak, hanem a volt munkáltatójának köteles megfizetni. Az illeték összegét pedig nem befolyásolja az, hogy hány percig (óráig) tartott a tárgyalás vagy hány tárgyalást kellett elrendelni az ügyben, mert ez nem a bíróság vagy a bírák munkadíja, hanem a hatósági eljárás igénybevételéért az állam részére fizetett előre meghatározott összegű térítés, melynek többek közt célja az is, hogy megakadályozza az indokolatlan pereskedést. Ha a felperesnek nem fizeti meg az ítélettel összhangban a perköltséget, akkor az valószínűleg végrehajtás útján fogja ezt behajtani az ön fizetéséből történő levonással. Ennek érdekében ismét a bírósághoz fordul majd, s önnek nem csupán a 300 koronát vonják majd le a munkabérből, hanem a végrehajtási per illetékét és a kereskedelmi kamatokat is. Megéri? Szabadság N. I.: 1986. február 6-tól beteg vagyok (munkaképtelen). Ez év február 7-tól teljes rokkantsági nyugdíjat folyósítanak számomra. Mivel 1986-ban a betegségem miatt nem vehettem ki a szabadságomat, most januárban kértem a munkáltatómat, hogy fizesse ki pénzben. Azt válaszolták, hogy nem dolgoztam le a 75 napot, s így nem keletkezett jogigényem a szabadságra. A 75 nap „ledolgozását“ illetően utalunk a fentebb megjelent válaszra azzal, hogy a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendelet 64. § (2) bekezdése szerint nem tekinthető munkavégzésnek egyebek közt a munkaképtelenség ideje sem (február 6-ig pedig akárhogy számítjuk is, nem teljesíthette a 75 napi munkavégzés feltételét). Kivételes esetet képez azonban az, ha a munka- képtelenség olyan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következménye, melyért a munkáltató felel. Az ilyen kivételes esetekben a munkaképtelenség is munkavégzésnek számít az üdülési szabadságra való jogigény elbírálásánál. (m-n.) újs; 6 1987. II.
