Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-05 / 29. szám, csütörtök
IJ szú 3 987. II. 5. Világszerte elítélik a nevadai robbantást Az USA történelmi lehetőséget szalasztott el a szovjet moratórium követésének elutasításával (ČSTK) - A nevadai lőtéren kedden végrehajtott újabb amerikai atomrobbantás rendkívül heves reagálásokat váltott ki világszerte, a lapok kommentárjai, s neves politikusok és közéleti személyiségek is egyaránt azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok nagy lehetőséget szalasztott el a nukleáris leszerelés terén, amikor nem csatlakozott a Szovjetunió moratóriumához. LAS VEGAS - A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom öt tagját vették őrizetbe a nevadai lőtér közelében. A szervezet azt tervezte, hogy tagjainak személyes jelenlétével fog tiltakozni az eredetileg csütörtökre meghirdetett atomkísérlet ellen. A Greenpeace és az American Peace Test szervezetek vezetői közölték, annak ellenére, hogy az atomrobbantást előrehozták, a nevadai lőtér bejáratánál folytatják tiltakozó tüntetésüket. WASHINGTON - Eugene Carrol nyugalmazott tengernagy, a védelmi információs központ igazgatóhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy a keddi nevadai robbantás nyomán az amerikai közvélemény fokozza harcát a kormány politikája ellen. Felszólította a Kongresszust, ne adjon pénzt a kormánynak a további robbantásokhoz. Bernard Lown professzor, az ismert amerikai tudós, a nukleáris háború elhárításáért küzdő nemzetközi orvosmozgalom társelnöke kijelentette: a washingtoni kormányzatnak nem áll szándékában a nukleáris fegyverkezés megszüntetése. Megvolt a lehetőség arra, hogy megtegyük az első lépést a helyes irányba, ám az új tömegpusztító fegyver kifejlesztésének szándéka legyőzte a józan észt, ami komolyan aggaszt - mondotta a professzor. A CSKP KB üdvözlete (ČSTK) - Bejrúttól délkeletre. Bakiinban tegnap folytatódott a Libanoni Kommunista Párt V. kongresszusa. Josef Valenta, a CSKP KERB tagja, a Život strany főszerkesztője, aki a kongresszuson részt vevő CSKP-küldöttséget vezeti, a vendéglátó párt vezető képviselőinek átadta a CSKP KB üdvözletét. A dokumentum megállapítja, hogy a Libanoni Kommunista Párt V. kongresszusát igen súlyos időszakban tartja, amikor az imperializmus és a cionizmus a reakciós erők támogatásával szüntelenül támadja Libanon nemzeti függetlenségét és területi egységét, s élezi a feszültséget a világon. A dokumentum értékeli azt, hogy a libanoni kommunisták az internacionalista szolidaritás megszilárdításáért szállnak síkra és hogy tevékenységükben következetesen a marxizmus-leninizmus elveihez igazodnak. A Libanoni Kommunista Párt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szilárd és aktív része, mutat rá a CSKP KB üzenete. Befejeződtek a szovjet-bolgár tárgyalások (ČSTK) - Moszkvában tegnap befejeződtek a szovjet-bolgár tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett bolgár tisztségviselők: Kiril Zarev miniszterelnök-helyettes és Hriszto Hrisztov kereskedelmi miniszter, valamint további hivatalos személyiségek tegnap hazautaztak Szófiába. A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy Georgí Atanaszov bolgár kormányfő megbetegedése miatt az ó hivatalos szovjetunióbeli látogatására későbbi időpontban kerül sor. Atanaszovon, aki hétfőn érkezett moszkvai látogatásra, a szovjet fővárosban sürgős epemútétet hajtottak végre. A sebészi beavatkozás sikeres volt. A kormányfő a repülőgépen lett rosszul, és gyomorfájdalmakra panaszkodott. (ČSTK) - Tíz chilei baloldali politikai párt, köztük a Chilei Kommunista Párt, Santiagóban közös felhívást adott ki, amely felszólítja az ellenzéki erőket az ún. politikai pártokról szóló törvény egyöntetű elutasítására. A fasiszta junta a törvény kihirdetését tervezi, s ennek egyedüli célja a Pinochet-rezsim hatalmának meghatározatlan időre való meghosszabbítása. Az egész ellenzék együttes elutasítása döntő szerepet játszhat a katonai diktatúra megdöntésében és olyan helyzet létrehozásában, amely lehetővé tenné a valóban szabad választások megtartását. A dokumentum a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a tervezett törvény csak egyes „kiválasztott“ párLONDON - Az amerikai atomrobbantást élesen bírálták a brit ellenzéki pártok. Kevin McNamara, a Munkáspárt hadügyekért felelős képviselője a nevadai kísérletet „a békére és az enyhülésre mért csapásnak, hidegháborús szellemű akciónak" nevezte. A liberális és a szociáldemokrata pártszövetség egyik vezetője, John Cartwright rámutatott, az amerikai atomrobbantások összefüggenek a „csillagháborús“ program megvalósításával. Hangsúlyozta, a brit kormánynak határozottan szorgalmaznia kellene a nukleáris kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló nemzetközi megállapodás megkötését. BONN - Az NSZK közvéleményének felháborodását fejezte ki a békevédók országos koordinációs bizottsága, amely tegnap tiltakozó tüntetéseket szervezett több nyugatnémet nagyvárosban, például Hamburgban, Brémában, Frankfurtban és Hannoverben. PÁRIZS - Roland Leroy, az FKP Politikai Bizottságának tagja a (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap találkozott a Moszkvában tartózkodó ismert amerikai közéleti és politikai személyiségekkel, köztük Peter Peterson- nal, Harold Brownnal, Cyrus Van- ce-szel, David Jones-szal, Jeane Kirkpatrick-kal, Henry Kissinger- rel, Michael Mandelbaummal, Charles Mathiasszal, Peter Tar- noffal és W. Highlanddal. Az említett amerikai személyiségek a Szovjet Tudományos Akadémia mellett működő Amerika- és Kanada-kutató Intézet meghívására érkeztek a Szovjetunióba. Mihail Gorbacsov jellemezte a szovjet külpolitika legfőbb vonásait, megállapítva: ez a politika a jelenkor realitásaira épül, mindenekelőtt arra a felismerésre, hogy az atomháború katasztrófát jelentene mindenki számára. Az űrfegyverkezés pedig az ezt szorgalmazók biztonságát is fenyegeti, s ugyanakkor lehetetlenné teszi a nukleáris fegyverkezés ellenőrzését. Hangsúlyozta, (ČSTK) - Berlinben tegnap közleményt adtak ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter látogatásáról, melyre 1987 február 2-4 között került sor. Eduard Sevardnadzét baráti megbeszélésen fogadta Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Megbeszéléseik a kétoldalú együttműködést és a nemzetközi helyzet fejleményeit érintették. A szovjet külügyminiszter találkozott Willi Stoph miniszterelnökkel is. A látogatás során Eduard Se- vardnadze részletes véleménycserét folytatott Oskar Fischer külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről és időszerű tok tevékenységét engedélyezné, majd ezeket is a minimumra korlátozná. Ezenkívül a rezsim fenntartja magának a jogot arra, hogy ideológiai szempontból ellenőrizze, vagyis minden eszközzel befolyásolja az engedélyezett pártokat. A törvénytervezetet már nyilvánosan elutasította a Demokratikus Szövetség (AD) ellenzéki koalíció, amely a keresztény-demokratákat, szociáldemokratákat, a radikálisokat és egyes további, jobbára centrista pártokat egyesít. Az AD és az ellenzéki Népi Demokratikus Mozgalom (NDP) baloldali koalíció között azonban még nem jött létre megállapodás a törvénnyel szembeni közös fellépésről. l’Humanitéban megjelent cikkében az emberiség létét fenyegető veszélyes lépésnek nevezte a nevadai robbantást. Georges Seguy, az ún. Százak Mozgalmának egyik vezető képviselője rámutatott, hogy az amerikai atomkísérlet hírét a francia békeerök felháborodással fogadták. STOCKHOLM - Az Együttműködés a békéért nevű svéd szervezet nyilatkozatában rámutat, a nevadai atomrobbantással Washingon ismét bebizonyította, hogy nem óhajtja a tényleges leszerelést. Az erőfölény megszerzésére irányuló washingtoni politika rendkívül veszélyes a világbékére nézve, s csak a lázas fegyverkezés további fokozódásához vezethet - szögezi le nyilatkozatában a svéd békeszervezet. TOKIÓ - Nagaszaki polgármestere, Motodzsima Hitosi tiltakozó táviratot küldött az USA tokiói nagy- követségének, amelyben felháborodását fejezi ki az újabb atomrobbantás miatt. Sajnálkozással állapítja meg, hogy az USA nem hallgatott a nemzetközi közvélemény felhívásaiba, és nem csatlakozott a Szovjetunió által elrendelt moratóriumhoz. Hasonló táviratot küldött a nagykövetségnek Araki Takesi, Hirosima polgármestere is. hogy szovjet vélemény szerint szükség van az új gondolkodásmódra, annak megértésére, hogy a jelenlegi helyzetben már a legerősebb állam sem dirigálhat az egész világnak. Mihail Gorbacsov a továbbiakban kérdésekre válaszolva tömören jellemezte a Szovjetunióban megvalósuló átalakulás folyamatát. Leszögezte, ennek lényege: több szocializmust és több demokráciát. Az átalakítás nem jelent eltérést a szocialista rendszertől, ezzel senki sem számol, hanem a szocializmus potenciáljának teljes kihasználását jelenti. Ennek alapvető feltétele az, hogy az egész nép részt vegyen a mély változásokra megérett társadalom tökéletesítésében. Az átalakítás nem áll ellentében más népek érdekeivel. „Az, ami jelenleg országunkban történik, a legmeggyőzőbb és legobjektívebb bizonyítéka annak, hogy konstruktív békepolitikára van szükségünk, amit őszintén és következetesen fogunk érvényre juttatni“ - szögezte le az SZKP KB főtitkára. nemzetközi problémákról. Hangsúlyozták Mihail Gorbacsov és Erich Honecker találkozójának nagy jelentőségét a két ország közti kapcsolatok egész komplexumának további fejlődése szempontjából. A nemzetközi helyzetet elemezve hangsúlyozták a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére és a hagyományos fegyverzet csökkentésére tett szovjet javaslatot, továbbá a Varsói Szerződés tagországai budapesti felhívásának nagy jelentőségét. Reményüket fejezték ki, hogy az Egyesült Államok kormánya is felelősséggel fog eljárni a nukleáris fegyverek korlátozásának és a világűr militarizálása megakadályozásának kérdésében. A két fél egyetértett abban, hogy haladéktalanul teljesíteni kell az ENSZ-közgyúlés 41. ülésszakának a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének létrehozására vonatkozó határozatát, amelyet a szocialista országok kezdeményezésére hagytak jóvá. A külügyminiszterek a továbbiakban a közép-európai vegyifegyver- mentes övezet és az atomfegyvermentes folyosó létrehozására irányuló csehszlovák-NDK kezdeményezéssel, a bécsi utótalálkozóval, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás jelentőségével, valamint regionális problémákkal foglalkoztak. Eduard Sevardnadze a szovjet kormány nevében Oscar Fischert hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunióba. A meghívást köszönettel elfogadták. KOMMENTÁRUNK H árom hét híján egy éve elnöke a Fülöp-szigeteknek Cora- zon Aquino. Es már hány próbát kellett kiállnia! A legutóbbi - és talán a legfontosabb - az új alkotmány tervezetéről rendezett hétfői népszavazás volt. Ebből az erőpróbából is győztesen került ki: a lakosság túlnyomó többsége „igen“ szavazattal adott bizalmat az elnök asz- szonynak. Ezzel lényegében lezártnak tekinthető az az átmeneti állapot, amely a Fülöp-szigeteken 1986. február 26-a, azaz Ferdinand Marcos kikényszerített távozása óta tartott. A népszerű Corazon Aquino fő „érdeme“ három évvel ezelőtt még csak az volt, hogy Benigno Aquino özvegye. Ha az ellenzék száműzetésből éppen hazatérő vezéralakját 1983-ban a manilai repülőtéren - máig tisztázatlan körülmények között - meg nem gyilkolják, „Cory“ most valószínűleg a „first lady“ szerepét játszaná férje oldalán. Mondhatni, hogy a Mar- cos-rendszerrel szembenálló erők spontán módon választották vezetőjükké, talán nem is sejtették, hogy törékeny megjelenése nagyon is határozott „belsőt“ takar. Aquino asz- szony az elmúlt hónapok viharaiban megedződött, ügyesen lavírozott a Fülöp-szigeteki politikai dzsungelben, sorra kikerülte, illetve semlegesítette a lába elé lerakott megannyi aknát. Egyszóval: elismerésre méltó teljesítményt nyújtott, s ez kamatozott most a népszavazás során. A Fülöp-szigetek új alkotmánytervezete olyan dokumentum, amely a lehető legszélesebb rétegek érdekeit, céljait igyekszik megfogalmazni, s éppen ezért bizonyos formulái nem egyértelműek, illetve többféle értelmezést tesznek lehetővé, nyitva hagynak bizonyos kérdéseket. Vegyük sorra a leglényegesebb elemeket. Az új alaptörvény szerint a Fülöp- szigetek arra fog törekedni, hogy területén ne legyenek nukleáris fegyverek, ám ezzel kapcsolatos lépéseiben „nemzeti érdekei“ vezérlik (az új parlamentnek áll majd jogában eldönteni, engedélyezik-e az Egyesült Államoknak, hogy atomfegyvereket tartson Fülöp-szigeteki támaszpontjain). Nem engedélyezhető viszont, hogy 1991 után újabb külföldi támaszpontokat építsenek az országban, de a jelenleg érvényes támaszpontszerzódések meghosszabbíthatók (ami azt jelenti, hogy a Subic Bay és a Clark Field amerikai bázisok fenntarthatók az erre vonatkozó szerződés lejárta, azaz 1991 után is, s erről szintén az új törvényhozás dönthet). B elpolitikai téren az új alkotmány felújítja a kétkamarás parlamenti rendszert: a felsőházban 24 szenátor, az alsóházban legfeljebb 250 képviselő foglalhat helyet. Az államfő megbízatása hat évre szól, s fontos kitétel, hogy az elnök nem választható meg ismét. Az 1973-ban elfogadott alkotmánnyal szemben a bírósági szervek most újra dönthetnek majd arról, hogy az elnök rendeletei összhangban vannak-e az alaptörvénnyel. Az új alkotmány tervezetének fontos részét képezi a hadsereg feladatainak meghatározása: a fegyveres erőknek ezentúl távol kell tartaniuk magukat a politikától! Rendkívüli helyzetben - külső támadás vagy belső lázadás esetén - az elnök statáriumot rendelhet el, azonban legfeljebb hatvan napra (igaz, ezt a parlament meghosszabbíthatja). (ČSTK) - Manilában tegnap összehívták a kormány ülését, amelyen megvitatták az új alkotmány- tervezetről tartott hétfői népszavazás eredményeit, valamint további terveket és teendőket. A szóvivő közölte, a kormány és Corazon Aquino elnök elégedett a népszavazás eredményével, egyben aggodalommal tölti el, hogy a hadsereg jelentős része az alkotmánytervezet ellen szavazott. Corazon Aquino azt követeli, hogy a fegyveres erők valamennyi tagja a közeljövőben tegyen hűségesküt a kormánynak, s amennyiben erre nem hajlandó, elbocsátják a hadsereg kötelékéből. A tervezet mint egész a többség számára lényegében elfogadható, hiszen Marcos diktatórikus rendszerével ellentétben számos demokratikus változást iktat törvénybe. Egyes elemeivel szemben azonban a különböző politikai erők fenntartásokat hangoztatnak. A baloldal, például, konkrét jogi garanciákat szeretett volna kapni arra vonatkozóan, hogy a földreform megvalósul, s azt is nehezményezi, hogy az alkotmány nem mondja ki egyértelműen: az amerikai támaszpontokat fel kell számolni. A jobboldal egyebek között az ellen tiltakozik, hogy Aquino asszony 1992-ig elnök marad, s a hadsereg egy része azt nem nézi jó szemmel, hogy a katonák kiszorulnak a politikai életből. Marcos idején ugyanis megszokhatták a kaszárnyákon kívüli aktív tevékenységet. Egyébként épp emiatt szavazott a fegyveres erők jelentős része az alkotmánytervezet ellen, vagyis érezhető még a tavaly novemberben puccskísérlet miatt menesztett Enri- le hadügyminiszter befolyása. Ez mindenképp intő jel a manilai kormányzat számára. M indennek ellenére Corazon Aquino most már szabadabban láthat hozzá a problémák konkrét megoldásához. Nincs már megkötve a keze, végre kiírhatja a parlamenti és a helyhatósági választásokat (a szavazást májusra tervezik), ami újabb lépés lesz a Marcos- rendszer politikai struktúrájának teljes felszámolása felé. Manilában most a belpolitikai helyzet stabilizálódásában reménykednek, s ezt jelentősen elősegítené, ha a kormány meg tudna egyezni a különböző fegyveres ellenzéki szervezetekkel. Úgy tűnik, erre van esély, legalábbis a felek hajlandók folytatni a tárgyalásokat a túzszüneti megállapodás február 8-i lejárta után is. A stabilizálódás nyomán bizonyára a külföldi tőke sem lesz már olyan bizalmatlan a Fülöp-szigetek iránt. Erre pedig a gazdasági gondok megoldásához van elengedhetetlenül szükség, hiszen Marcos örökségként 26 milliárd dolláros adósságot, nagyarányú munkanélküliséget, magas inflációt hagyott hátra. Az Aquino-kormánynak eddig még nem nagyon nyílt lehetősége arra, hogy a gazdasági helyreállításra összpontosítson. A támaszpontjait féltő Egyesült Államok 475 millió dolláros támogatást helyezett kilátásba, egyelőre azonban 150 millióról történt megállapodás. Az elnök asszony tavaly novemberi tokiói útja során azt-az ígéretet kapta, hogy Japán 625 millió dollárt fektet be a Fülöp-szigeteken. Ez kezdetnek nem rossz, s ha sikerülne visszaszerezni a kimenekített Marcos-vagyont (állítólag milliárdok- ról van szó), az már kifejezetten jótékonyan hatna az ország gazdasági életére. N ehéz időszakot tudhat maga mögött Corazon Aquino, ám a neheze alighanem még csak most következik. A próbaidő lejárt, ügyességre, taktikai érzékre, nyugalomra, de határozottságra is szüksége lesz az államfőnek, ha azt akarja, hogy a további próbák ne eredményezzenek megpróbáltatásokat a Fülöp- szigeteknek ... A kormány ülése után jelentették be, hogy Corazon Aquino hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából amnesztiát rendelnek el a különböző fegyveres felkelő mozgalmak tagjai számára. Vonatkozik ez mindenekelőtt az Új Népi Hadsereg fegyvereseire. Ez a szervezet a szélsőbaloldali Nemzeti Demokratikus Front katonai szárnya. A front csaknem 20 éve folytat fegyveres harcot a manilai kormány ellen. Azok számára, akik leteszik a fegyvert, pénzügyi segélyt nyújtanak, munkát biztosítanak. A kormány egyelőre 22 milliárd pesost (kb. 1 milliárd dollár) szán erre a programra. Chilei baloldali pártok felhívása Mihail Gorbacsov amerikai politikusokat fogadott Tovább bővül a kétoldalú együttműködés Közlemény a szovjet külügyminiszter NDK-beli tárgyalásairól Manilai próbatétel PAPUCSEK GERGELY A kormány hűségesküt követel a katonáktól
