Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-25 / 46. szám, szerda
Helytállnak a munkában és a gyakorlótéren is Látogatóban a Népi Milícia egyik üzemi egységében- Elődeink helytállása arra kötelez bennünket, hogy a harcászati kiképzésben, a politikai nevelésben és a termelőmunkában jó eredményeket érjünk el - mondja kézfogás közben Tomanovics Sándor, a Nyu- gat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzeme Népi Milícia egyséÚjhelyi György gének parancsnoka. - Igaz, az alapító tagok közül már egy sincs közöttünk, de ismerjük munkájukat, helytállásukat. A karbantartó részleg vezetőjének szűk irodahelyiségében folytatjuk a beszélgetést, amelyet gyakran félbeszakít a telefon berregése. A több mint négyszáz dolgozót alkalmazó üzemben hol itt, hol ott van szükség a karbantartókra. Naponta mintegy 24 000 csibét vágnak le, 300 000 tojást osztályoznak és 12 tonna konzervet készítenek ebben a tizenegy évvel ezelőtt felépült és a múlt évben korszerűsített üzemben.- Egységünkbe csak azokat vesszük fel, akik azt kiérdemlik, akik munkájukkal bizonyítanak, példát mutatnak - fonja tovább a beszéd fonalát a parancsnok. - Az átlagos életkor 35 év körül van. Az üzemi pártbizottság ajánlására tavaly is négy fiatalt vettünk fel. Mivel dolgozóink több mint a fele nő, azt tervezzük, hogy a jövőben közülük is felveszünk néhányat az egységünkbe. Egyike a járás legjobb egységeinek. A foglalkozásokon való részvétel csaknem száz százalékos. Versenyrajuk a lövészetben egymás után négyszer szerezte meg a járásban az első helyet, tavaly a kerületi erőpróbáról a harmadik hellyel tértek haza. Azt tartják, a gyakorlat teszi a mestert, ezért soron kívül is látogatják a lóteret. Nem csoda így, hogy az egység tagjainak több mint a fele szerezte meg a példás lövész, háromnegyede pedig a Népi Milícia példás tagja jelvényt és több mint nyolcvan százalékuk tagja valamelyik szocialista munkabrigádnak.- Ha többnapos gyakorlatra megyünk, magunkkal visszük a tábori konyhát, a fiúk főznek. SzakácsaínkJavorka Lajos (A szerző felvételei) nak vannak bírálóik, de egy biztos, mindig elfogy amit főznek. Amikor az ifjúsági szervezettel karöltve honvédelmi napokat szervezünk, ott is mi gondoskodunk az étkeztetésről. A gyakorlat után a felszereléseket mind rendbe kell tenni, mert Újhelyi György, a szolgálatvezető, addig semmit sem vesz át, amíg azt nem találja előírásszerűnek. A néphadseregben fegyvermester volt, jaj annak, aki a felszerelését, de főleg a fegyverét nem gondozza.-A legjobb meggyőződésem szerint végzem a feladatomat. Szeretem a fegyvereket, gyakran hoznak hozzám vadászpuskát is javítani. A lövészet a kedvtelésem, a Honvédelmi Szövetségben Sebők Imrével döntnökként tevékenykedünk. Rácz László pedig bekapcsolódik a honvédelmi versenyek szervezésébe. Igyekszünk ott is helytállni, elmélyíteni az együttműködést - jegyzi meg Újhelyi György. - A fiam is az üzemben dolgozik, ó is tagja az egységnek. Büszke vagyok rá, hogy ezt is megértem. A februári események évfordulója előtt eljárnak az iskolákba, elbeszélgetnek a tanulókkal, nemegyszer fegyverbemutatót is tartanak. Minden tag évente legalább nyolc óra társadalmi munkát végez. Tavaly a Nószövetség üzemi szervezetének tagjaival együtt tették rendbe az egyik óvodát. Tagjaik nagyrésze a konzerv-, a karbantartó- és a szállító részlegen dolgozik, büszkék arra, hogy jól dolgoznak, hogy élen járnak az újításban.- Van kitől tanulni- állítja Csémy László, a karbantartó részleg dolgozója, aki tavaly öltötte magára a párt katonáinak egyenruháját.- A parancsnokunk az utóbbi években 15 újítási javaslatot nyújtott be, ezek mintegy 175 000 korona népgazd- sági hasznot hoztak. Karika Imre, Cserg&Jstván, a konzervrészleg vezetője, a gazdasági alegységünk parancsnoka is az újítók közé tartozik.- A tervteljesítésben évek óta nincsenek problémáink - mondja Cserge István. - A brnói Salima kiállításon több új termékkel veszünk részt. Még több új termékünk lehetne, de sajnos a bürokrácia Csémy László Tomanovics Sándor megköti a kezünket. Abban bízom, hogy a gazdaságban egyre nagyobb szerepet kap a kezdeményezés, az önálló döntés. Az egység tagjai között szép számban vannak véradók. Javorka Lajos hentes, aki harminchárom éve dolgozik már a szakmában, és 1957-tól tagja az egységnek, eddig tizenhétszer adott térítésmentesen vért. A tényleges katonai szolgálata idején szakács volt és mot is a gazdasági alegységben szolgál.- Elszálltak fölöttem az évek, sok minden megváltozott, itt vannak ezek a korszerű gépek, amelyekről valamikor nem is álmodtunk. Egykor a Népi Milícia egyenruhája munkaruhából és baretsapkából állt, ma pedig ünnepi egyenruhánk is van. Jól érzem magam az egységben, amíg csak lehet, nem vetem le az egyenruhát. NÉMETH JÁNOS ; KOMMENTÁLJUK A tetteken a sor Országszerte befejeződtek a közel két hónapig tartó évzáró taggyűlések. A kommunisták nagy felelősséggel értékelték munkájukat, és a tanulságokat is levonva összegezték az elkövetkező időszak feladatait. Közvetlen tapasztalataink, tudósítóink beszámolói és a hozzánk érkezett levelek - amelyekben a párt- alapszervezetek tisztségviselői tájékoztatnak egy-egy taggyűlés lefolyásáról^ eredményességéről - egyaránt bizonyítják, hogy a kommunisták valóban aprólékos és kritikus mérlegelést végeztek. Nehéz lenne felsorolni mindazt, amiről az évzáró párttaggyűléseken szó esett. A tanácskozások középpontjában kétségkívül a termelés és a gazdálkodás kérdései álltak, mint például a tudományos-műszaki fejlesztés, a munka minősége, a takarékoskodás, a szállítói-megrendelői kapcsolatok stb. Nagy pozitívum, hogy az évzáró taggyűlések - néhány kivételtől eltekintve - ennek ellenére sem váltak termelési értekezletté. A gazdaság: feladatokat elsősorban politikai oldalról közelítették meg. Elemezték az aktivitással, a kezdeményezéssel és a kommunista példamutatással összefüggő kérdéseket, az alapszervezeti pártmunka formáit, az ideológiai és a politikai-szervező tevékenységet, a kádermunka lényegét, és hangsúlyozták a személyi felelősség fokozásának fontosságát. A feladatok teljesítésében szinte kivétel nélkül valamennyi évzáró taggyűlésen nagy jelentőséget tulajdonítottak a kommunisták és a pártonkívüliek szoros együttműködésének. Ezt az évzáró taggyűléseken elfogadott határozatok is bizonyítják. Most már a tetteken a sor. Hiszen a kommunisták felelősségérzetét és aktivitását csak a konkrét tettek bizonyítják, ugyanúgy a határozatok értékét is csak az eredmények minősíthetik. Ezt az évzáró taggyűléseket követően valamennyi párt- alapszervezetnek és minden kommunistának tudatosítania kell. Fontos, hogy az alapszervezeti pártbizottságok biztosítsák a párthatározatok teljesítését. Tudatosítsák, hogy a konkrét, névre szóló és időponthoz kötött határozat teljesítését sem elég egyszer, határidő lejárta után ellenőrizni. A határozatban rögzített konkrét és névre szóló feladatok teljesítéséért általában az alapszervezeti pártbizottságok valamelyik tagja, illetve a gazdasági vezető felel. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a feladat teljesítése egyedül az ö feladatuk. A kitűzött célok csakis közös összefogással érhetők el, és az erők egyesítéséért a pártcsoportok, valamint a szocialista munkabrigádok tehetik a legtöbbet. A párthatározatok teljesítését tehát azzal kell kezdeni, hogy meghatározzák a pártcsoportok, az egyes munkahelyi kollektívák és szocialista munkabrigádok feladatait és a rendszeres ellenőrzés biztosítását. Az erők összefogásában, az aktivitás és a kezdeményezőkészség fokozásában nagy jelentőségük van a nyilvános taggyűléseknek is. Hiszen e gyűléseken ismertetik az évzáró taggyűlésen elfogadott határozatokat, meghallgatják a dolgozók nézeteit, észrevételeit és javaslatait. S ami a legfontosabb: mozgósítják a pártonkívülieket a határozatok teljesítésére. EGRI FERENC SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁS 4. TÉMÁJÁHOZ A párt szociális-gazdasági stratégiája megvalósításának feltételei A következő időszakban a párt gazdasági és szociálpolitikájának fő irányvonalát a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsításának stratégiája képezi. A gyorsítás stratégiájának célja a népgazdaság hatékonyságának növelése, az intenzifikálás meggyorsítása a tudományos-múszaki haladás eredményeinek következetes gyakorlati alkalmazása alapján. E célok megvalósítása érdekében el kell térni az eddigi fejlődési irányvonalaktól és az elózó évtizedekhez viszonyítva nagyobb forrásokat kell képezni. A 2000-ig szóló távlati tervek kidolgozása során megállapították: az életszínvonal emelését lehetővé tevő progresszív szociális és gazdasági fejlesztés megköveteli, hogy évente átlagosan legalább 3,5 százalékkal növeljük a nemzeti jövedelmet. A CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött feladatok igényessége nemcsak a fejlődés előirányzott ütemében, hanem sokkal inkább a hatékonyság növelésével szemben támasztott követelményekben rejlik. A nemzeti jövedelem 3,5 százalékos növekedése megköveteli, hogy a következő időszakban évente minimálisan 1,3 százalékkal növeljük a hatékonyságot, vagyis kétszer gyorsabb ütemben, mint a fejlődés előző szakaszában. A gyorsítás stratégiájának lényege és fő tartalma mindenekelőtt az intenzifikálás fokozása és a gazdasági növekedés minőségének javítása. Az újratermelési folyamat hatékonyságának növelése Amint már rámutattunk, a feladatok igényességét meghatározza az a tény, hogy évente átlag 3,5 százalékkal kell növelni a nemzeti jövedelmet, miközben a társadalmi termék növekedésének dinamikája alacsonyabb lesz, vagyis lényegesen gyorsabban csökken a termelési fogyasztás. A szocialista építés történetében első ízben a nemzeti jövedelem gyorsabban növekszik majd, mint az ipari termelés. A fejlődés új minőségét tükrözi, hogy megváltozik a nemzeti jövedelem képzése és felhasználása közti arány. A nemzeti jövedelem növekményének 75 százaléka hazai felhasználásra (fogyasztásra és beruházásokra) kerül, és csak 25 százaléka arra, hogy a kivitel nagyobb legyen, mint a behozatal. Ugyanakkor lényegesen jobban, gazdaságosabban kell hasznosítani a forrásokat (a tüzelőanyagot, az energiát, az alapanyagokat, az állóalapokat és a munkaerőt). Ezen a téren még mindig jelentős tartalékaink vannak. A gazdasági fejlődés új minősége mélyreható változásokat feltételez az újratermelési folyamatban, de ezek nem érhetők el az eddig alkalmazott eszközökkel. Annak ellenére, hogy jelentős tartalékaink vannak a meglevő gazdasági erőforrások kihasználásában, mozgósításuk az innováció és a társadalmi fogyasztás racionalizálásának útján korlátozott. Ezért a gyorsítás stratégiája a figyelmet azokra az intenzifikációs tényezőkre összpontosítja, amelyek ki tudják küszöbölni a források kiaknázásában felmerülő akadályokat. A stratégia alapjává válik:- a tudományos-műszaki haladás eredményeinek kihasználása, a tudományos-múszaki ismeretek széles körű alkalmazása a termelésben;- a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek kihasználása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és a KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztése. A 8. ötéves terv teljesítésének alapvető feltétele a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció és a gazdasági politika egybehangolása. Ugyanakkor a jövőben a gazdasági fejlődés új jelensége lesz majd az említett tényezők intenzitásának lényeges növelése. A fő figyelem arra irányul, hogy lényegesen nagyobb hatékonysággal valósítsuk meg a feladatokat. A 8. ötéves tervidőszakban 14 olyan állami célprogramot kell megvalósítani, amelyek a hatékonyság növelésének fő irányát jelentik majd a tudományos-műszaki fejlesztés és a nemzetközi munkamegosztás alapján. A KGST-országok szocialista integrációjának további fejlődését pozitívan befolyásolja majd a tudományos-műszaki fejlesztés komplex programja, valamint az egyes szocialista országok kétoldalú együttműködésének programjai. Ezen a téren új feladatot jelent az ágazatokon és szakágazatokon belüli együttműködés fejlesztésének gyorsítása. A tapasztalatok szerint a szocialista országok egyes ágazatainak. együttműködése a továbbiakban már nem dinamizálhatja az árucserét és a gazdasági együttműködést. Az ágazatokon és szakágazatokon belüli csere fejlesztésének feltétele a gazdasági politika mélyebb egybehangolása, de mindenekelőtt a beruházáspolitika koordinációja. Napjainkban fontos intézkedéseket készítenek elő, bővülnek a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatai és a szocialista országok közös vállalatokat létesítenek. Szerkezeti változások így tehát az intenzifikálás meggyorsításának további fontos feltételévé válik a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. Az a tény, hogy az egyes szocialista országok iparilag fejlett, kiterjedt gazdasági struktúrával rendelkező országok lettek, új lehetőséget teremtett a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kihasználásában. A szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiája figyelembe veszi az intenzifikálás további tényezőit is, így:- a népgazdaságban végrehajtott progresszív szerkezeti változásokat;- a gazdasági mechanizmus rendszeres tökéletesítését úgy, hogy a lehető leghatékonyabban támogassa és ösztönözze a tudományos-műszaki haladás és az intenzifikálás más irányait. A szerkezeti változásoknak meg kell felelniük a tudományos-műszaki fejlődés irányainak, a lakosság szükségleteinek, valamint a külgazdasági kapcsolatoknak. A végtermékek előállítását megerősítő szerkezeti változások fontosságát meghatározzák a megváltozott társadalmi szükségletek, a tudományos-műszaki haladás hatására bevezetett új termelési technológiák, valamint a nyersanyag- és energiaforrások korlátozottsága. A szerkezeti változások kiegyensúlyozatlanságának és alacsonyabb hatékonyságának okait általában ismerjük, egy részük objektív, másik részük szubjektív jellegű. Ahhoz, hogy ezeket az akadályokat leküzd- jük, meg kell azonban gyorsítanunk a szociális-gazdasági fejlődést. Rendkívül fontos követelmény, hogy növeljük a szerkezeti változások hatékonyságát. Kétségtelen, a tudományos-műszaki haladás, a technológiai és termelési innováció alapját a progresszív szerkezeti változások képezik. A népgazdaságban nem lehet eredményes a tudományos-műszaki haladás a korszerű, műszakilag fejlett ágazatok nélkül. Ha ezek aránya a népgazdaság szerkezetében nem felelne meg a szükségleteknek, műszaki, technológiai és szakképzettségi szempontból is lemaradnának a követelmények mögött. így tehát gazdaságunk elképzelhetetlen az elektronika, robotika, biotechnológiák stb. fejlesztése nélkül. Pozitív szerkezeti változások mennek végbe a tüzelőanyag-energetikai mérlegben, a fejtés feltételezett csökkenése következtében kisebb lesz a szilárd tüzelőanyagok részaránya, s ugyanakkor nő a földgáz és az atomerőművekben termelt villamosenergia részaránya. Az em( ÚJ SZÚ 4 1987. II. 25.
