Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-19 / 41. szám, csütörtök
Matematikatanítás a szakmunkásképzőkben Reményt keltő őszinteség Szkukálek Lajos kiállításáról A matematika a szakmunkásképző intézetekben egyike* azoknak a közismereti tantárgyaknak, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a tanulók sokoldalú személyiségének a formálásához. A matematika- tanítás ebben az iskolatípusban kettős célt teljesít. Egyrészt a többi közismereti tárggyal együtt lehetővé teszi a teljes középfokú műveltség, az érettségi, illetve a középfokú műveltség megszerzését, másrészt előkészítő szerepet tölt be a szakmai képzésben. A jelenleg érvényben lévő mate- matika-tanterveket és tankönyveket az 1984/85-ös iskolai évtől fokozatosan vezették be. A tananyag szervesen kapcsolódik az alapiskolai matematikatanítási koncepcióhoz és lehetővé teszi az alapiskolai ismeretek fokozatos és folyamatos bővítését és elmélyítését, illetve új ismeretek nyújtását a képzés formájától és a szakmától függően. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 4 éves képzési idejű intézetekben ugyan egységes matematika-tanterv szerint folyik a tanítás, de a tananyag 8-10 százalékát a tanár szabadon választhatja aszerint, milyen követelményeket támasztanak az egyes szak- tantárgyak a matematikai ismeretekkel szemben. A heti 4,2, 3, 3 óraszámban tanított tantárgy ezekben az intézetekben teljes középfokú matematikai műveltséget nyújt. A 3 éves képzési idejű intézetek matematika-tanterve heti 4, 2, 2 óraszámban határozza meg e tárgy oktatását és nem teljes középfokú matematikai műveltség megszerzését teszi lehetővé. A szakma követelményeinek megfelelően évente 5-9 órányi tananyag szabadon választható; ez olyan tananyag, amely a tantervben nincs, de a szakmai képzés feltételezi ismeretét. A 2 éves képzési idejű szakmunkásképző intézeteknek is egységes matematika-tantervűk van, heti 4, 2 óraszámmal. Ebben az iskolatípusban a kevésbé igényes szakmák sajátíthatók el. A 4 és 3 éves képzési idejű intézetekben a tanulók nem kötelzó matematikatanításon is részt vehetnek, heti 2 órában, minden osztályban. A 4 éves képzési idejű szakmunkásképző intézetekbe felvételi alapján lehet bejutni. A követelmények azonosak a gimnázium és a szakközépiskola felvételi követelményeivel, a vizsga időpontja is megegyezik a többi középiskola felvételi vizsgáinak időpontjával. Matematikából Szlovákia fővárosa az elmúlt hét folyamán jelentős zenei esemény- sorozat színhelye volt. Hangversenytermeiben tizenkettedszer rendezték meg a kortárs szlovák zene hetét. Ez a rendezvény azért is fontos, mert a Bratislavai Zenei Ünnepségek után itt nyílik elsősorban lehetőség a mai szlovák zene értékeinek a megismerésére. A ma és a holnap esti bérleti előadáson is - a bratislavai Vigadóban - kortárs szlovák zeneszerző új müvével ismerkedhetünk meg. Ma mutatják be Ivari Pariknak, a közép- nemzedékhez tartozó zeneszerzőnek Musica pastoralis című kompozícióját. A rendezők a klasszikus muzsika híveire is gondoltak, ezúttal a felvételi az alábbi témakörökre korlátozódik: algebrai kifejezések átalakítása, egyenlet vagy egyenletrendszer megoldása, szöveges feladat, számításos, valamint szerkesztéses geometriai feladat. Tehát öt feladatot kell a tanulóknak megoldaniuk. Mivel a tanulmányok e szakmunkásképző intézetben érettségivel végződnek, ez egyben azt is jelenti, hogy a sikeresen megfelelt tanuló elvileg bármely egyetemre vagy főiskolára kérheti a felvételét. Azért használtam az „elvileg“ szót, mert a legnagyobb eséllyel mégiscsak azon a műszaki főiskolán próbálkozhatnak ezek a diákok, amelyik a szakmunkásképző intézettel azonos iparág számára képez szakembereket. Vagyis a villamosszakmát kitanult tanulóknak elsősorban a villamosmérnöki kar különböző szaka- h van a legnagyobb felvételi esélyük. Meg kell még említeni, hogy a 4 éves képzési idejű szakmunkás- képző intézetek matematika-tana- nyaga szinte azonos a szakközépiskolák tananyagával, ezért közös, úgynevezett integrált matematikai tankönyvekből tanulják, tanítják. A kötelező és a minden osztályban heti 2 órában választható matematika-tananyag elsajátítása biztosíték arra, hogy a jó előmenetelű tanuló megállhatja helyét a főiskolán is. Ez az iskolatípus főleg azoknak a tanulóknak ajánlható, akik vonzódnak az elsajátítandó szakmához, a matematikának és a természettudományi tantárgyaknak főleg a gyakorlati részét kedvelik. A 3 éves képzési idejű intézetek feladata széles látókörű, az új iránt fogékony, szakmailag, erkölcsileg és politikailag jól képzett szakmunkások nevelése. Ehhez a feladathoz igazodik teljes mértékben a matematikatanítás is. Oktatási rendszerünk demokratikus jellege lehetővé teszi, hogy eme intézet bármely, eredményesen végzett tanulója - főleg a legjobbak - a dolgozók középiskolájának elvégzésével érettségi vizsgát tegyen. Ezáltal elvileg ezek előtt a fiatalok előtt is nyitva az egyetemek és főiskolák kapuja. Néhány százalékuk főleg esti tagozaton diplomát szerezhet. Ennek az iskolatípusnak az első évfolyamában az alapiskola tananyagának az elmélyítésére kerül sor, s a második és harmadik osztály tananyaga is csak az alapiskolában kialakított fogalmakat (függvéRobert Schumann a-moll zongora- versenye szerepel műsoron Ida čer- necká előadásában. Az est fénypontjának ígérkezik Carl Orff Carmi- na burana című művének előadása. A szerző egy, 13. századi ismeretlen költő 25 versét dolgozta fel, hatásos zenei eszközökkel vall a tavaszról, a szerelemről, a boldogságról, a múló örömökről, a halálról, az ember egyetemes gondjairól. Ma és holnap este ez a kiemelkedő mű a Szlovák Filharmónia zenekara, énekkara és fiúkara interpretálásában, Bystrík Režucha vezényletével csendül fel. Közreműködik Magdaléna Hajós- syová, Alfréd Hampl, valamint Kovács Pál budapesti vendégművész. FÓNOD MARIANNA nyék, egyenletek, hatványmennyiségek) bővíti. Kimondottan új tananyag csupán a statisztika alapjai és az általános háromszög megoldása. Új viszont az egyes osztályok specifikus tananyag című témaköre; ez lehetővé teszi, hogy a tantervet olyan tananyaggal bővítsék, amely feltétlenül szükséges az adott szakmai ismeretek elsajátításához. Az egész matematika-tananyagra jellemző, hogy feladatanyagát a gyakorlati élet azon területéről meríti, amely a szakmai képzéssel kapcsolatos. Mivel ennek a feladatnak, azaz több tucat szakma követelményeinek egyetlen tankönyv nem tehet eleget, fokozatosan olyan példatárak kerülnek majd ezekbe az iskolákba, amelyek egy adott szakma- csoport (pl. fémmegmunkáló) területéről merítik feladataik témakörét. A 2 éves képzési idejű intézetek matematika-tantervének koncepciója abból indul ki, hogy olyan tanulók részére készült, akik nem végezték el az alapiskola 8. osztályát. Ezért a tanterv a legfontosabb alapiskolai matematikai ismeretek rendszerezését és rögzítését tűzte ki célul. Hasonlóan mint az alapiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben is folyik az új tantervek és tankönyvek bevezetését követő megfigyelés. Ennek célja, hogy a tapasztalatok eredményei alapján a tanterveket és tankönyveket úgy módosítsák, hogy hatékonyabbá váljon a matematikaoktatás. A vizsgálódások eredményei azt mutatják, hogy mig a 4 éves képzési idejű szakmunkásképző iskolák tanulóinak a matematikai felkészültsége túlnyomórészt megfelelő, addig a 3 éves képzési idejű intézetek tanulóinak a tudása a feltételezettnél is alacsonyabb. Ezeknek a tanulóknak nemcsak a tudásuk gyönge, hanem rossz a viszonyuk a matematika tanulásához is. örömmel állapítottuk meg, hogy csaknem valamennyi szakmunkásképző intézet pedagógusainak a szakképzettsége megfelelő. Az alapiskola pedagógusainak is tudatosítaniuk kell, és ezt a szülőkkel is meg kell értetniük, hogy a mai követelményeknek megfelelő szakmunkásképzés kellő alapfokú matematikai felkészültséget feltételez. A nevelés ebben az iskolatípusban is csak akkor lehet hatékony, ha a szülők is messzemenően támogatják az iskola nevelési törekvéseit. Helytelen az a szülői szemlélet, hogy ha a gyerek már kimaradt az alapiskolából, felnőtté vált. Ezek a fiatalok még csak 14-15 évesek, legalább két évig még kötelesek valamilyen középiskolába járni, tehát a szó szoros értelmében iskolakötelesek. Ezért fontos - főleg a bejáró tanulók esetében - a szülői felügyelet, az iskola nevelőtestületének a tanácsai és követelményei szerint. Elmondható, hogy a matematika a szakmunkásképző intézetekben mind tartalmi, mind módszertani vonatkozásban megteremti a feltételét annak, hogy a tanulókból jó szakmunkások legyenek. Az eredmény a pedagógusokon, főleg pedig a tanulókon múlik. Dr. BÁLINT LAJOS, kandidátus Körülbelül két évvel ezelőtt jártam a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézetben, ahová egy kiállítás vonzott, Kiss Sándor szobrászművész munkái. Nemrégiben ismét ellátogattam az intézetbe, ezúttal Va- nek Imre és Vanek Olga kerámiái miatt. Mielőtt szólnék róluk, hadd mondjam el, hogy az intézet 1980 óta rendez képzőművészeti kiállításokat, igy egy kicsit a tudomány és a művészet találkozóhelye is. Vanek Imrének, néhány éves szünet után, rendkívül sikeres kiállítása volt Prágában az elmúlt év őszén. Sajnos, nem tudtam megnézni, ezért siettem Nyitrára, legalább valamit láthassak a prágai anyagból. Ugyanakkor Vanek Olga bemutatkozására is kíváncsi voltam. Ô a művész felesége, műfordító, aki a férje mellett maga is elkezdett formákban, anyagban, színekben Az elmúlt esztendőben meglepetés számba ment Szkukálek Lajos alkotásainak feltűnése a kiállításokon és a sajtóban. Olyan képzőművésszel van dolgunk, akinél a szo- katlanság nemcsak a formai jegyek sajátságos jellegéből adódik, hanem a világ dolgairól megfogalmazott eredeti gondolatok közléséből is. A Nagymegyeren (Čalovo) élő fiatal festő képeiből nemrég a komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeum rendezett kiállítást. Bár a tárlat egészét látva, felmerült a látogatóban a szigorúbb válogatás igénye, a kiállított képek zöme mégiscsak Szkukálek festészetének eredetiségét bizonyította. Mi is valójában ez az eredetiség? Képeit látva, a komikum az első, amit észreveszünk. Nem véletlenül, hiszen a gondolat képzőművészeti megfogalmazásához választott formai elemek ezt sugallják. A karikatu- risztikusan megrajzolt arcok, a groteszk testtartás, a torz perspektíva, stb. képviseli a formai komikumot ezeken a festményeken. Ennek ellenére sem állítom, hogy Szkukálek Lajos képei komikusak lennének. A komikum mint alkotóelem jelen van ugyan, de csak a szatíra, a szatirikus látás és láttatás segítőjeként. Míg a komikum önmagában véve, a művész eredeti szándékától függetlenül, sőt olykor tudattalanul is létrejöhet, addig a szatíra mindig tudatos alkotói tevékenység eredménye. Az ilyen művész - igy Szkukálek Lajos is - nem hagy semmit a befogadóra, a nézőre. Jól tudja mit miért csinál, kizárja a szubjektív megítélést, kényszeríti a nézőt, hogy úgy értelmezzen, ahogyan ő elvárja. Nem véletlen ez, hiszen, amit ezeken a képeken látunk, az mindenkit érint. Az elsekélyesítés szándéka nélkül mondom: mindennapiságunk foglalkoztatja. Az álszent közösségek, a képmutató emberek, a bürokgondolkozni, s ma már, amint a kiállítás anyaga is mutatta, képes erőteljes „hangon szólni“. Tálkái, ékszertartói, dobozai kedves munkák, elsősorban egyszerűségükkel, tisztaságukkal hatnak. Vanek Imre természetesen egészen más, sőt másabb, mint amilyen akárcsak néhány évvel ezelőtt is volt. Már nem annyira jellemzi munkáit a színtobzódás, inkább az anyag és a forma, a forma és a színek egymásra hatását kutatja. Talán szokatlannak tűnhet, hogy alapanyagként nem agyagot, fát vagy követ használ, hanem égetett földet. Vanek Imre, mondhatnám, egyszerre szobrász és festő. Szobrász, és nem is akármilyen, amikor kilép a síkból és formálja, gyúrja, égeti reliefjeit; amelyeket aztán festőként fejez be. Mostanában jószerivel csupán két-három szín segítségével ráták, az elidegenedő érzelmi kapcsolatok, a takargatott bűnök úgy jelennek meg Szkukálek Lajos képein, hogy azonnal látjuk a művész távolságtartó erkölcsi fölényét és az alkotás értelmi többletét. Egy-egy festménye (A világ végén, Éhes vagyok, Az ember) szinte a megszabadítás és a felszabadítás gesztusaként hat. A szatirikus ábrázolásmód nála nem azonosítható a karikatúra elnagyoltságával. Kötöttségeket, érzelmi gátlásokat, a kimondhatatlan titkokat úgy közvetíti, hogy azok nevetségesnek, semmiségnek és leküzdhetőnek tűnnek. Reményt keltően őszinte ez az alkotói alapállás. Egyes műveknek (Kicsinyes hivatalnok, Az utolsó vacsora, Előttünk az élet) nemcsak jelenük van, hanem meghatározható múltjuk és jövőjük is. Ezekben a történelmi idődimenziókban nemcsak az egyén védekező magatartása jelenik meg, hanem a társadalomé is. A szatirikus látásmód segíti hozzá, hogy felülemelkedjen az ember lelkét nyomorító helyzeteken. A „valami ellen“ nála mindig párosul a „valamiért" alkotói magatartással, hiszen ez a szatíra lényegéből adódik. Komáromi kiállításának gondolati erejét kissé gyengíti az alkalmi jellegű terem, ahol a képei láthatók. Egy folyosó-tér tágassága ellenére sem kínál lehetőséget a képek tematikus csoportosítására. A tárlatot a zárás előtti napokban láttam, így a számokkal jelölt képek címeinek azonosítása katalógus híján elég nagy nehézséget okozott. Az egyik tárlóban elhelyezett képjegyzék sem volt elég ahhoz, hogy a látogató zavartalanul azonosuljon a képpel, és hogy a hozzátartozó cím ebben a segítségére legyen. Egy ilyen jellegű kiállítás óhatatlanul kikényszeríti a látogatóból a véleménynyilvánítást, ezért sem mellőzhető a nyitvatartás teljes időtartama alatt hozzáférhető katalógus. DUSZA ISTVÁN próbálja kifejezni, illetve erősíteni gondolatait. (A szín belépése az anyagba, Játékosok, Zsuzsanna és a vének.) Persze, ez nem jelenti azt, hogy a művész teljesen megtagadta volna korábbi önmagát. Például az egyik legújabb, méreteit tekintve egyik legnagyobb, tartalmi szempontból is a leggazdagabbak közé sorolható munkájában, Az emberi élet órája, továbbra is él a színek kínálta lehetőségekkel. Egyébként ez az alkotás az emberi lét „pályáját“ villantja fel, egészen a kozmikus terekig. Ugyanakkor az arany, az ezüst, a vörös és a lila színekben feltűnik a társadalmi lét valósága. Az alkotás figyelmeztetés is a háborús veszélyre, amely az emberiséget manapság fenyegeti. Úgy érzem, Vanek Imre e munkái túllépnek a szükebben értelmezett kerámia műfajának keretein; formáik és tartalmaik a teljességet idézik meg számunkra. Nagy László felvétele HANGVERSENYELÓZETES Kortárs és klasszikus szerzők a műsoron Kerámiák - mondanivalóval NÉMETH ISTVÁN ÚJSZ 6 1987. II. '
