Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-18 / 40. szám, szerda
Jogok és kötelességek Beszélgetés Merva Lóránttal, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács titkárával • Szlovákiában két és fél millió tagja van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. Kötelességeik azonosak valamennyi állampolgáréval. Jogaik közé tartoznak- többek között- az ingyenes gyógykezelés, a szociális juttatások, az üdültetések. A X. kongresszus óta mely területen történtek számottevő változások?- Legjelentősebb változások a szociális politikában tapasztalhatók. Az egyik vívmány a nyugdíjak rendezése volt. Azonkívül a családi pótlék emelése is ide sorolható. A nőkről való gondoskodás terén szintén sok pozitív változásra került sor: tilos a kisgyermekes anyák éjjeli műszakra való beosztása, betiltották a 15 kilónál nehezebb terhek emel- getéseit, lehetővé tették számukra, hogy csúsztatott munkaidőben dolgozzanak. A másik nagy eredmény, amit a szakszervezet elkönyvelhet, a kötelezettségek nagyarányú vállalása, amely nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokat eredményezett. • A mennyiségi változások mindenütt minőségi változásokat jelentettek?- Nem mindenütt. Ahol valóban a dolgozóktól indult el a kezdeményezés, ott minőségi változásokat hozott, de ahol az igazgatói szobában történtek a kezdeményezések, ott csak mennyiségi változásokról beszélhetünk. S ezeken a helyeken a terv teljesítésével is baj volt. Egyes vállalatok eleve belekalkulálták a tervbe a dolgozók kezdeményezését, például a szabad szombatokon végzett munkát is. Ilyen esetekben kinek van kedve ahhoz, hogy többet dolgozzon, ha előre tudja, hogy a keresete csak akkor biztosított, ha szombat-vasárnap is dolgozni fog. A szállítói-megrendelői kapcsolatokat szintén nagyobb tiszteletben kellene tartani. De a jelenlegi viszonyok között még az a helyzet, hogy a havi, a negyedévi terv teljesítése sokszor valóban csak a szombat-vasárnapi munkával biztosítható. • Mi ennek az oka?- Az anyaghiány, a rossz szállítás, a felelőtlen vezetés... • Mivel magyarázható, hogy szombaton van anyag, de kedden nincs?- Például azzal, hogy a szállító is későn kapja az anyagot, és csak szombatra tudja legyártani azt, amit neki kell szállítania. S a kör bezárult. Csak az új gazdasági mechanizmus teszi majd lehetővé ennek felszámolását, mert akkor nem lesz mindegy, hogy késnek a hétfőre vállalt szállítással. Eddig általában negyedévekre, félévekre kötötték meg a szerződéseket, s ha az üzem a szállítmány húsz százalékát, tegyük fel, csak december húszadikán kapta meg, kénytelen volt szilveszter éjszakáján is dolgozni, ha teljesíteni akarta a tervet. • A közös szocialista vállalásoknak fontos szerep juthat a helyzet megváltoztatásában.- Igen, és példát is mondok rá: a Tesla Orava termékei világszínvonalúak lehetnének, ha első osztályú alkatrészeket kapna. De harmad- osztályú alkatrészből nem lehet első osztályú terméket gyártani. Ha viszont az egymással kooperáló üzemek, a pártszervezet, a szakszervezet, az ifjúsági szervezet kötelezettségvállalást tennének, hogy igenis első osztályú terméket fognak gyártani, akkor a Tesla Orava is első osztályú tévékészülékeket gyártana. Az építőipar - állítólag - harmadosztályú anyagból is képes első osztályú lakásokat építeni. De miért lettek a lakások első osztályúak? Mert mindenki átvette, örült, hogy lakáshoz jutott. • A dolgozókollektívák, a szocialista munkabrigádok sok felajánlást, kötelezettségvállalást tesznek. Ám ezek nem ritkán formálisak, és nem mindig ellenőrzik, hogy megvalósították-e őket. Mit tesz ennek érdekében a szakszervezet?- Arra törekszünk, hogy a legtöbb munkahelyen legyenek szocialista munkabrigádok. Azonban téves az a nézet, hogy a szocialista munkabrigádok már a megalakulás pillanatában szocialista munkabrigádokká válnak. Nem sikerült még elérnünk, hogy a jelszónak - szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni - mindkét részét egyformán értelmezzék. Tudunk ugyan szocialista módon dolgozni, de még nem mindenkire jellemző a munkához való szocialista viszony, az enyém tudata erősebb a miénk tudatánál. Amíg lehet ügyeskedni, lógni, s ennek ellenére megélni, addig a jelszó másik része - szocialista módon élni - sem valósul meg. Szeretnénk elérni, hogy a szakszervezeti tisztségviselők politikai-felvilágosító munkájának eredményeképpen mindenki vállaljon valamit. De ne felesleges dolgokat. Ne olyasmit, hogy amikor tele vannak a raktárak, „ akkor egy napig a megtakarított anyagból gyártanak. Vagy hiába vállalja valaki, hogy gondozni fog egy parkot, ha tudja, hogy azt a parkot három hét múlva feltúrják. A szakszervezeti tisztségviselők jó hozzáállásával el lehetne érni, hogy mindenki nézzen előbb körül, és azután tegyen kötelezettségvállalást. Jártam egy üzemben, ahol a szakszervezeti ülésen az volt a fő probléma, hogy nem tudnak pontosan dolgozni a rossz világítás miatt. Az ablakok viszont piszkosak voltak. Egy kis körültekintéssel és munkával mindjárt 100 luxszal is több fény lehetett volna a teremben. Amikor ezt megemlítettem, azt felelték, hogy erre még senki sem figyelmeztette őket. Fontos a környezetszépítés. A legtöbb időt a munkahelyünkön töltjük, ennélfogva a munkakörülmények javítása elsőrendű feladatunk. A X. kongresszus utáni időszakban szerettük volna ezt a mozgalmat magasabb színvonalra emelni. Nem sikerült. A munkakezdeményezés, a szocialista munkaversenyek szervezése azonban nemcsak a szakszervezet feladata. Versenyezni a minőség javításáért kell. A Szakszervezetek Központi Tanácsának a felhívása a fél százalék anyagmegtakarításra, s a termelékenység egy százaléknyi növelésére, valamint a minőség javítására vonatkozik. Ha ezt megvalósítanánk, akkor szlovákiai viszonylatban a nemzeti jövedelem évi 4,5 százalékos tervezett növekedése 5 százalékos lehetne. Ebben az esetben a szociális politikában elérhetnénk mindazt, amit szeretnénk. • Mi volna ez?- Elsősorban az, hogy egyetlen veszélyes munkahelyen se dolgozzon ember; hogy minden egyes dolgozónak lehetősége legyen az üzemi étkezésre, annak is, aki esetleg munkásszálláson lakik; nagyobbak lehetnének a nyugdíjak, a táppénz; a nyugdíjasok továbbra is ott étkezhessenek, ahol dolgoztak, vagy igénybe vehessék a legközelebbi üzemi konyhát. Ez mindenkit érint. • A három legnépesebb ágazati szakszervezet a pedagógusoké, az egészségügyben. és a kereskedelemben dolgozóké. A szakszervezet milyen szociális kedvezményben részesíti őket? Például arra gondolok; egy pedagógus nehezen kap üdülési beutalót, ezzel szemben egy vállalat dolgozója családostul könnyebben és olcsóbban jut hozzá.- Az oktatásügynek nincs annyi pénze, hogy a szociális programot úgy valósítsa meg, mint az anyagi javakat előállító gazdasági egység. De a rendelkezésükre álló összegből üdülőt építhetnének, olyat, amelyet minden pedagógus igénybe vehetne. • Egy pedagógus lakáshoz is nehezebben jut hozzá...- Miért? Ha a gyári dolgozó kötelezi magát, hogy bizonyos évet a vállalatnál tölt, kap szövetkezeti lakást. Ha a nemzeti bizottság elintézi, a pedagógus is kaphat lakást. A magánépítkezéshez pedig 35 ezer korona stabilizációs kölcsönt kap. • A két és fél millió szakszervezeti tag közül évente hányán üdülhetnek?- Az utolsó ötéves tervidőszakban 6 új üdülőt adtunk át Szlovákiában, ez évente további 1200 férőhelyet jelent. A központ 130 ezer hazai és 20 ezer külföldi beutatlót biztosít évente, de a vállalati beutalók száma ennek többszöröse. Tehát két, két és félévenként mindenkire sor kerül. Úgy vélem, e tekintetben világviszonylatban az első helyen állunk. • Mióta dolgozik a szakszervezetben?- Hatvankilenc óta. A dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) cukorgyárban az üzemi bizottság tagja voltam, az Agrofrigorban alapszervezeti elnök, hetvennégyben a járási szakszervezeti tanácshoz kerültem, hetvenkilencben a dunai vízműhöz és nyolcvankettóben ide. • Mi az eredeti szakmája?- Gépészmérnök vagyok. • Elég távol esik ez a szakszervezeti munkától.- Miért? A dolgozókról való gondoskodásnak ami az én hatáskörömbe tartozik, az egyik legfontosabb tényezője a termelésben az ember. Mint gépészmérnök tudom azt, milyen a 150 decibeles munkahely, mi a vibráció és mi a monoton munka, fel tudom mérni a valós helyzetet. A szakszervezet sokat tehet a dolgozók érdekében. Vannak jogaink és kötelességeink. A kötelességeink egyebek között, hogy jól és becsületesen dolgozzunk. A dolgozókról való gondoskodás - állítom - a szakszervezet legszebb feladatai közé tartozik. KOPASZ CSILLA | KOMMENTÁLJUK Importcikkek a boltokban Kereskedelmünk legfontosabb feladatai közé tartozik az állandó választékbővítés. Ennek egyik bevált módja az árubehozatal. Jelenleg a nálunk forgalmazott, külföldön gyártott cikkek eladásából származó kiskereskedelmi forgalom az összforgalom alig több mint 9 százalékát teszi ki. Az 1990-ig szóló célkitűzéseinkben p 15 százalékos arány elérése szerepel. Ennek a növekedésnek már lassan érződnie kellene a bolthálózatban, s hogy ez miért nincs így, arra a tárca korlátozott devizalehetőségei adnak magyarázatot. A vásárlók jól ismerik a helyzetet, a különösen kirívó esetek sokukat bosszantják. A bratislavai Prior áruházban a Stefanel butikba hetekig nem lehetett sorakozás nélkül bejutni. Aztán fokozatosan a sorok elapadtak, a divatcikkeket keresők megve- hették a nálunk szokatlan színű, fazonú ruhadarabokat. A közelmúltban viszont bezárták a részleget: nincs mit árusítani, kifogyott a készlet. Majd ha új szállítmány jön, újra kinyitnak. A másik példáért sem kell messzire menni. A városközpontban lévő, jugoszláv árut kínáló Sáva butik sem dicsekedhet bő árukínálattal. Az exkluzív boltban egyféle férfi cipő, kétféle női csizma, néhány pár női félcipő (az őszi küldeményből kimaradottak, a keresett méretek már nem kaphatók). A bundák, börkosz- tümök, szoknyák közt sem nagy a választék. A megnyitáskor ígért bőrdíszmű áru sem található az üzletben. Az elárusítók előzékenysége, kedvessége nem pótolja az árut, a bíztatás, hogy márciusban érkezik az újabb szállítmány szintén nem hat vevőcsalogatóként. Az importcikkekkel kapcsolatban még egy szempontot is meg kell említeni. Az ünnepek előtti nagy bevásárlások idejében a város egyik áruházában nagymama korú nő válogatott a kötött gyermekholmi között. Különböző színű, fazonú szvettereket teregetett szét, aztán gondosan megnézte árcéduláikat. Az elárusító egy ideig hagyta, válogasson csak kedvére, aztán hozzá lépett: mit tetszik keresni? S a válasz egy meglepő kérdés volt: nincs valamilyen import holmijuk? Röviddel ezelőtt fogytak el a kínai trikók, pulóverek, magyarázta az elárusító. Erre a hölgy sarkon fordult és a másik részlegen folytatta körútját. A nagymama bizonyára nagy örömet akart szerezni az unokáknak s tulajdonképpen nem is tudta mit szeretne venni, nem a ruhadarab színe, fazona volt lényeges számára, hanem hogy ne hazai termék, hanem importcikk legyen. Különlegeset, olyan darabot szeretett volna venni, amilyet nem minden gyerek hord. Bizonyára az esetleges magasabb árat sem sajnálta volna érte. Vagy talán azért kereste a külföldi árut, mert tapasztalata szerint annak minősége jobb a hazainál? Ki tudja. A lényeg az, hogy igényeljük: a választék minél bővebb legyen, és a vevő maga dönthesse el, mit vásárol, hazai vagy külföldi terméket. És nemcsak a fogyasztó szempontjából nézve szükséges a tervekben előirányzott behozatali arány elérése. A hazai termelőknek konkurenciát jelenthetnek az importcikkek s talán ily módon is egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy a divattal szorosabban tartsák a lépést. A meglehetősen hosszú átfutási időt - a tervezéstől a piacra dobásig - a ruha- és cipőiparban is le kell rövidíteni. A fogyasztók és a saját érdekükben. DEÁK TERÉZ Felelősségérzet a faluért A KOMMUNISTÁK ÉRTÉKELTÉK MUNKÁJUKAT Buzita (Buzica) 3500 lakosával a Kassa (Košice)-vidéki járás nagyobb községei közé tartozik. Lélek- számát és fekvését tekintve cseppet sem véletlen, hogy a csereháti apróbb falvak egyik központja. Magyar tanítási nyelvű alapiskoláját a helybeli gyerekeken kívül a resteiek (Re- šica), az alsó- és felsólánciak (Nižný, Vyšný Lanec), a himiek (Chym) és perényiek (Perín) látogatják, Alsólánc földműves-szövetke- zetének pedig Komáróc (Komárov- ce) és Szeszta (Cestice) határában vannak földterületei. Buzita központi jellege a hetvenes évek közepétől egyre jobban erősödik. Kisugárzása azonban csak ezután kezd majd érződni. Hogy miért, ennek természetesen megvannak az objektív és szubjektív okai. A falufejlesztésben Buzitán a hatvanas években nem értek el olyan jó eredményeket, mint a környező kisebb falvakban. Később szerencsére pozitív irányzatú változás következett be, s ennek ma már több kézzelfogható eredménye van. Ilyen például a minden igényt kielégítő, korszerű egészségügyi központ, továbbá az új művelődési ház, amelynek a tervezéséért és a kivitelezéséért az SZSZK Kulturális Minisztériuma az idén százezer korona jutalmat ítélt oda a buzitaiaknak - hogy csak a legjelentősebb beruházásokat említsük A község jövőjéért érzett felelősség legjobban a kommunista párt helyi szervezetének tagjaiban munkált, s így van ez most is. Erről az évzáró taggyűlésükön is meggyőződhettem.- Úgy kell dolgoznunk, hogy az elvégzett munkáért ne kelljen szégyenkeznünk - hangsúlyozta Bodnár András, a pártalapszervezet elnöke a beszámolóban. A pártalapszervezet nem nagy, mindössze 17 tagja van. Közülük öten főiskolát,, hatan középiskolát végeztek. Az alapszervezet tagjai közül az utóbbi időben egy elvtárs a bratislavai párt- főiskolán bővítette politikai ismereteit, hárman elvégezték a Marxizmus -Leninizmus Esti Egyetemét, egy elvtárs pedig hathónapos tanfolyamon vett részt a kerületi pártiskolában. Ezek a tények, s az, hogy a szervezet a pártoktatást formalizmusmentesen szervezte meg, azt eredményezte, hogy a tagság olyan légkört alakított ki, amelynek hatása van többi lakosra is. Mindez biztos záloga a CSKP XVII. kongresszusa határozataiból adódó tennivalók meg valós ításának. A buzitai pártalapszervezet ösztönzésére a faluban mindenekelőtt a Csemadok, a Nószövetség, a Vöröskereszt és az Állattenyésztők Szövetsége végzett jó munkát, s hathatós intézkedések nyomán a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének tagsága is aktivizálódni kezd. Kiemelésre méltó, hogy a buzitai pártalapszervezet megkülönböztetett figyelmet fordított és fordít a helyi nemzeti bizottság tevékenységére és a helyi alapiskolában folyó oktató-nevelő munkára is. A nemzeti bizottságon dolgozó kommunisták pártcsoportját Boda Ferenc, az alapiskolákat tömörítőt pedig Bebunkó András vezeti. Amint arról a pártévzárón beszámoltak, a nemzeti bizottság az agilis Vajányi László irányításával a falu fejlesztése érdekében igyekszik a maximumot adni. Jelenleg az új házasságkötő terem berendezését végzik, de már elkészült a szabadtéri színpadnak a terve is. Építését rövidesen elkezdik. Ez a színpad nemcsak a Kassa-vidéki járásban, hanem a Kelet-szlovákiai kerületben is párját ritkítja majd. Természetesen nem különcködésről van szó. Sokkal inkább arról tanúskodik, hogy Buzitán nagyon is megfontolják a beruházásokat, s olyan létesítményeket építenek, amelyekért az ezredforduló után sem kell majd szégyenkezniük. A helyi pártszervezet a nemzeti bizottsággal együtt igen fontos feladatnak tartja a lakosság ivóvízgondjának a megoldását. Sajnos a kutak vize már ebben a faluban is erősen szennyezett. A problémát központi vízvezeték-hálózat létesítésével akarják megoldani. Ehhez a vízforrás megvan, s bíznak benne, hogy a pénz is meglesz. A tervrajzokat az ércbányák kassai tervezóvállalata készítette, a kivitelezéshez 12 millió koronára van szükség. Természetesen mindezeken kívül számos más elképzeléseik is vannak a buzitaiaknak. Szeretnének például egy klubot nyitni a nyugdíjasoknak, felépíteni a szolgáltatóházat, felújítani a hnb régi épületét, ivókutakat létesíteni a község határában levő ásványvíz- forrásnál - és sorolhatnánk tovább. Az alapiskolában az oktatómunkát kívánják még hatékonyabbá tenni, s tartani azokat a jó eredményeket, amelyeket az iskola a sportban, a diákszínjátszásban és az országos szintű szavalóversenyeken eddiq elért. Az utóbbi években Buzitán végbement változásokat figyelembe véve nem csodálkoztunk volna, ha a pártalapszervezet évzáró taggyűlésén önelégültséget véltünk volna felfedezni a kommunistákon. Ilyen jeleket mégsem láttunk, ennek külön örülünk, örülünk, mert tudjuk, hogy nincs idő a megállásra, az elmélá- zásra. Igen, dolgozni kell. Dolgozni, minden feltételt megteremteni ahhoz, hogy az ember kiteljesedhessen, örömét lelje az alkotóereje által létrehozott értékekben, (szaszák) ÚJ] < 1987. /
