Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-17 / 39. szám, kedd
Levelezőink írják Pionírok találkozója A Lévai (Levice) járásban a pionírok hagyományos találkozójára a járási székhelyen a Barátság Művelődési Házban került sor. A háromszáz pionír a párt-, állami és társadalmi szervek járási képviselőinek jelenlétében számolt be az előző évben tett szocialista kötelezettségvállalásának teljesítéséről. A pionírok a pionírtáborok és az iskolák környékének rendben tartása, a Nemzeti Front választási programjának teljesítése során és a mezőgazdasági csúcsmunkák idején 150 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában, összegyűjtöttek 150 tonna ócskavasat, 75 tonna papírt, 120 tonna textíliát, 50 tonna üveget és 150 tonna gesztenyét. A bevételből 50 ezer koronát a szolidaritási alapra utaltak át. A Védjük a természetet akció keretében 250 facsemetét és ugyanannyi díszcserjét ültettek ki. Rendkívül értékesek azok a kötelezettségvállalások is, melyeket a SZISZ IV. kongresszusának tiszteletére tettek. A népgazdaságnak nyújtott segítségért a járási pártbizottság vezető titkára kitüntetésben részesítette a legaktívabb pionírvezetőket, -szervezeteket és -csapatokat. A járási pártbizottság vándorzászlaját a Zselizi (Želiezovce) Alapiskola Július Fučík Pionírcsapata nyerte el. Az öt legaktívabb pionírcsapat képviselője a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságától oklevelet vett át. Császár Ernő Hat hektáron létesítettek füvészkertet 1982-ben a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola pedagógusai. A két nagyméretű üvegházban 830 féle tropikus és szubtropikus növényt gondoznak, melyek szépen fejlődnek. A füvészkert dolgozói számos hazai és külföldi botanikuskerttel együttműködnek. Tavaly a kubai szakemberektől ötszázféle növénymagot kaptak. A felvételen Margita Záhorská ellenőrzi az anthuriumok virágait. Pavol Matis felvétele Szőlészek, borászok tanácskozása A Szőlőskei (Viničky) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben kétnapos tanácskozáson vettek részt a kelet- és közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági vállalatainak szőlészei. A százötven résztvevőnek Pavel Tesár mérnök és Antonín Valacho- víč mérnök, a bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai, dr. S. Nagy László, a budapesti Kertészeti Egyetem szőlészeti tanszékének tanára, valamint Jozef A Csilizköz Efsz-ben a szocialista brigádok tanácsa ismét megrendezte a tekeversenyt, melybe 22 brigád nevezett be 3-3 taggal. A döntőbe négy férfi és három vegyes csapat került. Az első a balonyi (Balon) javítóműhely Nálepka Kapitány Szocialista Brigádjának Zalka Lajos, Bodó András és Száméi Aurél összeállítású csapata lett 198 ponttal. A felvételen (jobbról) Halász János, efsz elnöke és Varečka Terézia, a verseny egyik szervezője a győztes csapattal. Cafik Gusztáv felvétele Odaadóan dolgoztak Sikeresnek mondhatja az elmúlt évet a Jednota fogyasztási szövetkezet nagygéresi (Veľký Horeš) helyi szervezete. A községben több üzletet: bevásárlóközpontot, élelmiszer*, tej-, kenyér- és húsboltot, cipő-, konfekció- és textilüzletet, valamint egy vendéglőt üzemeltet. teljesítette, s ebben nagy része van Tóth Gyu/á*üzletvezetőnek. Az elért eredményekből kitűnik, hogy a Jednota fogyasztási szövetkezet illetékes bizottsága Lajos Zoltán elnökletével, valamint az üzletvezetők és elárusítók jó munkát végeztek. Páricsi György Novák mérnök, a helyi szakmunkás- képző iskola igazgatója tartott előadást és szakmai bemutatót. A tanácskozás fő célja a tudomány és technika legújabb vívmányainak alkalmazásával, a szőlőmetszéssel, -vezetéssel és -nemesítéssel, a megfelelő termesztési feltételek biztosításával, valamint a szőlő fagyálló képességével kapcsolatos kérdések áttekintése volt. A mezőgazdasági vállalatoknak és a kertbarátok szövetségének képviselői az előadóknak kérdéseket is tettek fel, főleg a szőlő fagyálló képességére és az időjárásnak a szőlőtermesztésre való hatására vonatkozóan, s gyakorlati tanácsokat és javaslatokat kaptak. Fábián Zoltán Megvalósul a régi álom Gímesen (Jelenec) 1985 novemberében kezdték meg az új művelődési ház építését Z akcióban 4 millió 969 ezer korona beruházással. Átadását 1988 szeptemberére tervezik. A 450 férőhelyes művelődési ház tervrajzát a bratislavai Kulturális Létesítményeket Tervező Intézet készítette, a kivitelező a nyitrai (Nitra) Járási Építőipari Vállalat, a nyitrai Družbyt és a helyi efsz melléküzeme. Az elmúlt időszakban 816 ezer korona értékű munkát végeztek el. A lakosság 20 ezer órát dolgozott társadalmi munkában. Az idén kétmillió korona értékű munka elvégzését tervezik, s a falu lakossága a tömegszervezetekkel karöltve 40 ezer óra ledolgozását vállalta. A művelődési ház felépítésével megvalósul Gímes lakosságának régi álma, megoldódik a helyiségprobléma, s talán majd többen kapcsolódnak be a falu kulturális életébe. Demeter Anna Elkészült az uszoda Tavaly az üzletek áruforgalmi terve 8 millió 650 ezer koronát irányzott elő, a valóságban 9 millió 71 ezer 918 koronás forgalmat bonyolítottak le. Ez 105 százalékos tervteljesítést jelent. A legjobb eredményt a húsbolt érte el: tervét 137 százalékra Emlékest Miškovič-Sellyei József parasztíró születésének 78. évfordulója alkalmából emlékestet rendeztek a vágsellyei (Šaľa) 2-es számú nyugdíjasklub olvasókörének tagjai. Az ünnepségre meghívták Peter Andruška írót, Veronika Matulovát, Sellyei lányát, Vágtornócról (Trno- vec nad Váhom) az író egykori iskolatársait és jó ismerőseit. Peter Andruška ünnepi beszédében méltatta a fiatalon elhunyt (32 évesen) író novelláit és regényeit. Hangsúlyozta azok pártosságát, bátor forradalmi hangvételét, s rámutatott arra, hogy az autodidakta író műveiben következetesen leplezte le a földmunkások kizsákmányolását, és témáit mindig a szegényparasztok nyomorúságos életéből merítette. Milan Aľakša Csigalassúsággal építette a zvolení Stavoindustria vállalat Rimaszombatban (Rimavská Sobota) a Közgazdasági Szak- középiskola uszodáját. Tizenkét év telt el az alapkő letétele óta, mert az építkezést gyakran az anyagi fedezet hiánya is hátráltatta. A város tanulóifjúsága végre használatba vehette a 25x12 méteres medencét és a hozzá tartozó öltözőket. Jelenleg ugyan még gondok vannak a meleg vízzel, de remélhetőleg hamarosan megoldják a problémát. A középiskolások számára főleg sport- rendezvényeket szerveznek az uszodában, az alapiskolák tanulóinak pedig ott rendezik az úszótanfolyamokat. A város lakosságának még várnia kell a hasonló létesítményre, mert a város másik uszodája csak a 8. ötéves tervidőszak végére készül el. Torpis József Tokár József felvétele íratlan munkaszerződés és a munkafegyelem védelme B. E.: A lányom 1986. júliusában aláírt egy határozott időre szóló munkaszerződést december 30-ig. Most januárban* munkahelyet akart változtatni. A munkáltatója azonban minden további nélkül januártól állandósította munkaviszonyát. A lányom követelte a munkaszerződést, mert ő nem írt alá semmit erre az évre, és nem is akar aláírni, mivel egy másik vállalatnál többet kereshetne. A munkáltatója most nem akarja elengedni, igazolatlan mulasztással, rendőrséggel fenyegetik. Joguk van erre? A lánya határozott időre szóló munkaviszonya átalakulhatott határozatlan időre szóló munkaviszony- nyá, ha nem is írt alá semmiféle szerződést. A határozott időre szóló munkaviszony megszűnésének vagy átalakulásának módját a Munka Törvénykönyvének 56.§-a tárgyalja. Ez szerint, a határozott időre szóló munkaviszony megszűnik az előre megállapított idő elteltével. Ám, ha ennek az időnek eltelte után, a dolgozó a munkáltatója tudtával folytatja munkáját, a munkaviszonya határozatlan időre szóló munkaviszonnyá változik. A lánya nyilván december 30-a után is folytatta munkáját, s csak később, „januárban“ gondolta meg magát, mert „jobb keresetre nyílt lehetősége“. Ezt az utólagos szándékmódosítást a jogrend már nem veheti figyelembe. A döntő az, ami közvetlenül december 30-át követően történt. Ha a lánya a munkáltatója tudatával akár csak egy napig is folytatta munkáját, úgy az ő és a munkáltatója akarátától függetlenül hatott a Munka Törvénykönyvének 56.§ (2) bekezdés. A munkaszerződés érvényességének egyébként sem feltétele, hogy Írásban kössék meg. A lánya ugyan kezdeményezhet egy pert az illetékes járásbíróságon annak megállapítása érdekében, hogy a munkaviszonya megszűnt, de éppen a törvény említett rendelkezései miatt, nem valószínű, hogy a pert megnyerhetné. Persze, tény az is, hogy az egész munkajog számára irányadó alapcikkelyek kimondják, hogy munkaviszony csak az állampolgár és a szocialista szervezet beleegyezésével jöhet létre (lásd a Munka Törvénykönyve III. cikkelyét), de hát végül is a lánya azzal, hogy a munkaszerződésben meghatározott időpont után is folytatta munkáját, tulajdonképpen kinyilvánította akaratát; beleegyezett a munkaviszonya folytatásába, „állandósításába“. Sikert a perben csak akkor remélhetne, ha bizonyítani tudná, hogy jogellenes kényszerrel vagy fengyegetéssel bírták rá munkája folytatására (például, ha december 30-a előtt fenyegették volna jogtalanul „rendőrséggel"). Ez viszont valószínűtlennek tűnik! A pereskedést már csak azért sem ajánljuk, mert a munkaviszony megszüntetése sokkal egyszerűbb módon, felmondással is elérhető. Nem ajánljuk persze azt sem, hogy a lánya egyszerűen otthagyja a munkáját, munkáltatóját, sőt, hogy egyáltalán ezt fontolgassa. Ilyen esetben ugyanis jogosan fenyegetnék rendőrséggel, bírósággal, büntetéssel. A munkafegyelem megsértése, a munkakerülés önmagában véve ugyan még nem bűncselekmény (bűntett vagy vétség), de ismérve néhány büntető tényállásnak. A vétségről szóló 1969. évi 150. sz. törvény 8. § c. pontja szerint például 3 hónapig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával (nápravné opatrenie) vagy 5000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel vagy foglalkozástól való eltiltással sújtható az, aki egy szocialista szervezet zavartalan gazdasági üzemeltetését vagy gazdasági tevékenységét veszélyezteti vagy kárt okoz azzal, hogy szüntelenül, fontos indok nélkül műszakokat hagy ki. Szégyellem lustaságomat J. J.: A szaktanintézetet tíz évvel ezelőtt hagytam el, mert őszintén szólva nem érdekelt a szakma (asztalosnak tanultam). Ám a sors úgy hozta, hogy az iskola után kezdtem a fával való munkát megszeretni. Ugyanúgy dolgoztam, mint azok, akik befejezték az iskolát, nagy gépeken vágtam, csiszoltam, fényeztem a fát, bútorokat állítottam össze... Mára már annyira megszerettem ezt a szakmát, hogy egyike vagyok az üzem legjobb asztalosainak. Most már bánt, szégyelem, régebbi lustaságomat és szeretném ha meglenne a szakmunkás-bizonyítványom. Ezt közöltem is az üzem igazgatójával és kértem, segítsen nekem a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésében. Ő azonban elutasított, mert - mint mondta- fél, hogy akkor elhagynám az üzemet. Megtagadhatja tőlem az üzem vezetése ezt a segítséget? Mit tehetek? A Munka Törvénykönyve 141. és következő §-ai értelmében a munkáltató szervezetek kötelesek gondoskodni dolgozóik továbbképzéséről a „szocialista társadalom fejlesztésének szükségleteivel összhangban“. Ebből a rendelkezésből tehát a dolgozónak nem keletkezik egyedi jogigénye arra, hogy a munkáltatója lehetővé tegye neki vagy elősegítse a képesítés megszerzését, bővítését. Ugyanígy, a Munka Törvénykönyve 142. § (4) bekezdése is csak egy lehetőséget biztosít, amikor elrendeli, hogy „a 18. életévüket betöltött dolgozóknak a munkáltató kivételesen megengedheti a záróvizsga letételét- ha nem is részesültek képzésben szakmunkástanulóként - abban az esetben, ha megfelelő ideig dolgoztak az adott szakmában és elsajátították a szükséges ismereteket.“ Persze, ha a munkáltatója valóban attól tartana, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után elhagyná az üzemet, lehetőségében áll ún. stabilizációs szerződést kötni önnek a Munka Törvénykönyve 143. §-a alapján. Ezt a szerződést csupán írásban lehet megkötni (az írásbeliség itt az érvényesség feltétele), s a szerződésben meg kell határozni a képesítés fajtáját és megszerzésének módját, azt az időt, melyre a dolgozó elkötelezi magát, valamint azokat a költségeket, melyeket adolgozó köteles visszatéríteni, ha a kötelezettségét megszegi, vagyis a szerződésben meghatározott idő előtt szünteti meg munkaviszonyát. Vagyonmegosztás K. S.: 1983 szeptemberében váltunk. Azonnal be is adtuk a bíróságra a vagyonmegosztási keresetet. A per azóta sem ért véget, s a félig felépült családi házunk értéke a jogszabálymódosítás következtében 160 ezerről 250 ezer koronára emelkedett. Eladni a házat nem tudom, mert ennyi pénzért senki sem veszi meg. A ház nem kell a volt feleségemnek sem, én pedig nem tudom kifizetni. Kértem a bíróságot osszák kétfelé a házat, ami szerintem lehetséges lenne, mert a földszint ugyanolyan, mint az emelet. A felét így már befejezném, hogy ne kelljen albérletben laknom. A bíró azonban nem hajlandó a házat megosztani, s a pert sem folytatni, míg meg nem egyezünk abban, kié legyen a ház. A félig kész családi ház annak alapján amit írt, valóban nem osztható meg. A családi ház megosztása ugyanis nem kizárólag jogi, hanem részben műszaki kérdés is. A családi ház kettéosztása (reális megosztás) csak akkor lenne elképzelhető és megengedett, ha az építésügyi szabályok megtartása mellett önálló építményeket lehetne kialakítani. Az emeletek szétválasztásával azonban nem keletkeznének önálló építmények, s valószínűleg még önálló lakások sem. A bíróságot egyébként az ilyen vagyonmegosztási perekben a megosztás módját illetően nem kötik, kötelezik a felek indítványai. A bíróságot a házastársak osztatlan közös' tulajdonának megosztása során csak a törvényes rendelkezések kötelezik. Ezek pedig egyébként sem teszik lehetővé a dolog (ingatlan, családi ház) reális megosztását (a törvény ezt a társtulajdon megosztásánál teszi lehetővé). Ugyanakkor persze nem is függesztheti fel az eljárást abból az okból, hogy a felek nem tudnak megegyezni (hisz éppen nem azért fordultak a bírósághoz, mert meg tudtak egyezni!). (m-n)