Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-17 / 39. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1987. február 17. XL. évfolyam 39. szám Ára 50 fillér A moszkvai békefórum harmadik napja Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára találkozott a résztvevőkkel (ČSTK) - A moszkvai Kreml-palotában tegnap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára találkozott Az atomfegyvermentes világért, az emberiség túléléséért elnevezésű nemzetközi fórum résztvevőivel. Dinamikusan fejlődő együttműködés A bolgár nagykövet bemutatkozó látogatásai Bratislavában (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Bratislavában bemutatkozó látogatáson fogadta Hriszto Szimeonov Petkovot, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. A baráti és elvtársi légkörű talál­kozón nagyra értékelték a csehszlo­vák-bolgár kapcsolatok magas színvonalát és a dinamikusan fejlő­dő együttműködést, amely mindkét országban hozzájárul a szocializ­mus építése terén kitűzött feladatok A találkozón a világ neves polito­lógusai, orvosai, ökológusai, termé­szettudósai, művészei, a kereske­delmi körök képviselői és vallási személyiségek tájékoztatták Mihail Gorbacsovot a Moszkvában szom­baton és vasárnap megtartott hét kerekasztal-beszélgetés lefolyásá­ról és eredményeiről. A találkozót Jevgenyij Velihov akadémikus, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának alelnöke nyitotta meg. Rámutatott a jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolultságára és ezzel összefüggésben hangsú­lyozta a tudósok nagy felelősségéi a világ további sorsáért. Kiemelte a moszkvai fórum jelentőségét és megállapította: résztvevői arra a fő következtetésre jutottak, hogy a nemzetközi helyzet megjavítása érdekében feltétlenül fel kell számol­ni az atom- és másfajta tömegpusz­tító fegyvereket és meg kell kezdeni az új politikai gondolkodásmód gya­korlati érvényesítését. A világ több mint 80 országából érkezett tudósok támogatták Mihail Gorbacsovnak a múlt év január 15- én tett nyilatkozatát, amelyben java­solta az atomfegyverek fokozatos felszámolását a 2000. évig és hang­súlyozták, hogy e program megvaló­sítása minden békeszerető eró fon­tos feladata, mondotta Jevgenyij Ve­lihov. Jevgenyij Velihov továbbá rámu­tatott, hogy a fórum résztvevői állást foglaltak olyan közös tudományos laboratóriumok létesítéséért, ame­lyeknek semmi közük sem volna katonai vagy kereskedelmi titkok­hoz, hanem az egész emberiség problémáinak megoldásával foglal­koznának. Tájékoztatott arról, hogy például a fizikai-technikai, orvosi, humanitárius és szociális problémák megoldásával kapcsolatos tervek megvalósítása céljából külön alapít­ványt hoznak létre. Bemard Lown, az atomháború elhárításáért küzdő nemzetközi or­vosmozgalom társelnöke a találko­zón mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy egy esetleges atomhá­ború az emberiség pusztulását je­lentené. Ezért nekünk, orvosoknak mindent meg kell tennünk azért, hogy az emberiség ne pusztuljon el nukleáris tűzvészben, mondotta az amerikai orvos. Ezzel összefüggés­ben rámutatott arra, hogy feltétlenül le kell állítani az atomfegyver-kísér­leteket és elítélte az amerikai „csil­lagháborús“ programot. Frank von Hippel amerikai pro­fesszor a természettudósok kerek- asztal-beszélgetéseiről szólt és hangsúlyozta, hogy sürgető szükség van erélyesebb akciókra az atom­fegyverkezés ellen. Megállapította, hogy a Szovjetuniónak a leszerelés kérdéseiben elfoglalt álláspontját bi­zonyította az atomrobbantásokra meghirdetett moratórium, a nyíltság és a demokratizálás szovjet politiká­ja további lépést jelent a nemzetközi bizalom növelésében. Tárgyalásainkon részt vett And­rej Szaharov akadémikus, hangsú­lyozta az amerikai professzor, aki szerint a nyíltság és az ügyek nyilvá­nos megtárgyalása fontos a külön­böző államok képviselői közötti biza­lom növeléséhez. Ezzel a nézettel (Folytatás a 7. oldalon) sikeres teljesítéséhez és a szocialis­ta közösség egységének megszilár­dításához, a nukleáris veszély elhá­rításáért és a világbéke megőrzésé­ért vívott harcban. A bolgár nagykövet tegnap Peter Colotkánál, a CSKP KB Elnökségé­nek tagjánál, szlovák miniszterel­nöknél és Viliam Šalgovičnál, az SZLKP KB Elnökségének tagjánál, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöké­nél is bemutatkozó látogatást tett. A bolgár diplomatát a fogadások­ra elkísérte Nikola Gugov, Bulgária bratislavai főkonzulja. Nagy figyelmet fordítanak a gyártási folyamatok korszerűsítésére Peter Colotka részt vett a Tesla konszern vezérigazgatósága pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén (ČSTK) - Évzáró taggyűlést tartott tegnap a bratislavai Tesla kon­szern vezérigazgatóságának pártalapszervezete. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. Felvételünkön: a fórum résztvevői (Telefoto: ČSTK) Tanuljunk meg együtt békében élni Mihail Gorbacsov beszéde Nyilván már amióta az ember először kezdett gondolkodni a holnapról, a külön­böző országok és népek legbölcsebb em­berei állandóan feltették maguknak a kér­dést a világ sorsára és az emberiség jövőjére vonatkozóan. Erről és az ezzel összefüggő témákról szóló eszmefuttatásokat még a közel­múltban is csak a filozófusok, a tudósok és a papok okoskodásának tartották, amely távol áll minden emberi gondtól. Az utóbbi évtizedekben ezek a problémák tisztán gyakorlati síkra kerültek. Ennek okai érthetőek. A nukleáris fegyverek és hordozóik létrehozása, majd később felhalmozása, amely meghalad minden ésszerű határt, az embernek műszaki képességet adott saját léte elpusztítására. Ezzel együtt a világon felhalmozott szociális robbanó­anyag, a próbálkozások, hogy az alapjai­tól teljesen megváltozott világot továbbra is erővel és a kőkorszaki módszerekkef oldják meg - mindez a katasztrófát poli­tikai szempontból is nagyon valószínűvé tette. A gondolkodás és az életmód milita- rizálása gyengíti, sót, néha teljesen eltá­volítja az erkölcsi fékeket a nukleáris öngyilkossághoz vezető úton. Nincs jogunk megfeledkezni arról, hogy az ehhez vezető első lépést, amely mindig is a legkockázatosabb, már meg­tettük. A nukleáris fegyvert a gyakorlatban már alkalmazták az emberekkel szem­ben, mégpedig két ízben. A dokumentu­mok bizonyítják és elismerik, hogy több tucat, hangsúlyozom: több tucat esetben komolyan mérlegelték a nukleáris fegyver bevetésének lehetőségét egyik vagy má­sik országgal szemben. Ezt nem bírálat­ként vagy elítélésként mondom, bár az ilyen tervek mindkettőt nagyon is megér­demlik. Azért mondom ezt, hogy ismét hang­súlyozzam, milyen közel került az emberi­ség ahhoz a határhoz, amelytől nincs visszaút. Az első világháború az addig példátlan szenvedések és romlás, a kegyetlenség és a pusztítás folyamatának múszaki el­személytelenedése által rendítette meg az akkor élőket. Bármilyen szörnyűek is voltak azonban az első világháború mérte csapások, a második világháború sokszo­rosan túltett minden „rekordján“. Ma egyetlen hadászati tengeralattjáró olyan pusztító potenciállal van felszerel­ve, amelynek pusztító ereje néhány má­sodik világháborúéval egyenlő. Ilyen ten­geralattjáró sok tucatnyi van, miközben a nukleáris rendszerek távolról sem korlá­tozódnak csak ezekre. Minden képzeletet felülmúl az a pokol, magának az emberi gondolkodásnak az a negálása, amit a je­lenlegi nukleáris arzenál akár legkisebb részének is a bevetése idézne elő. A második világháború után (mellesleg ugyanúgy, mint az első után) az emberek megpróbáltak olyan világrendet szervez­ni, amely kizárná a népek újabb vérontá­sát. Ezek a próbálkozások nyomot hagy­tak, még ha nem is váltottak be minden hozzájuk fűzött reményt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete mégiscsak műkö­dik, a korábbiakkal ellentétben léteznek az államközi és társadalmi kontaktusok regionális és más struktúrái. Röviden, állandóan folytatódik a politikai keresése annak, hogy lehetne az' emberiséget megszabadítani attól az ördögi „logiká­tól“, amely világháborúkhoz vezet. A nukleáris háború után már nem maradnak semmilyen problémák, nem lesz senki, aki tárgyalóasztal - fatönk vagy kő - köré ülne. Noé második bárkája nem éli túl a nukleáris vízözönt. Ésszel ezt bizonyára mindenki felfogja. A problé­ma az: tudatosítsák, nem lehet abban bízni, hogy minden „magától megol­dódik“. Van azonban elég olyan ember a vilá­gon, aki éppen így gondolkodik. Haladék­talanul összhangba kell hozni a nukleáris század realitásaival a nemzetközi kap­csolatokat, a kormányok és az országok tetteit. Igen, a kérdés éppen így hangzik: vagy összhangba kerül a politikai gondol­kodás a kor követelményeivel, vagy a föl­di civilizáció és maga az élet teljesen eltűnhet. Minden emberi dologban és mégin- kább a nemzetközi politikában egy pilla­natra sem szabad megfeledkezni a jelen­legi legfőbb ellentétről, a háború és a bé­ke, az emberiség léte vagy nemléte közti ellentétről. Mielőbbi megoldására kell tö­rekednie, mégpedig a béke javára. Ehhez azonban arra van szükség, hogy feltárjuk mindazt a legjobbat, amit a történelem során sikerült elérni, meg- (Folytatás a 2. oldalon) A pártbizottság jelentése egyebek között megállapította: 1986 a kon­szern történetében az egyik legne­hezebb év volt. Kiéleződtek az ellen­tétek a termelés anyagi ellátásában, s emiatt 170 millió korona értékű gyártmány előállítását a 8. ötéves tervidőszak további éveire kellett ha­lasztani. De a konszern még ezt a módosított tervet sem teljesítette. A legnagyobb - 158,9 millió koronás - kiesést a Tesla Orava vállalat okozta. Az évzáró tanácskozás résztve­vői kritikusan értékelték a pártcso­portok tevékenységét, amelyek kö­zül több egyáltalán nem vagy csak részben teljesítette az előző évzáró taggyűlés határozatait. A termelés további fejlesztése és a gyártási fo­lyamat intenzifikálása érdekében a vezérigazgatóság pártalapszerve­zetének tagjai nagy figyelmet fordí­tanak a gyártási eljárások korszerű­sítésére és a nemzetközi együttmű­ködés fokozására. Felszólalásában Peter Colotka elvtárs rámutatott arra, hogy rendkí­vüli jelentősége van a népgazdaság minden ágazata elektronizálásának a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsítása terén kitűzött felada­tok sikeres teljesítése szempont­jából. Lázár György fogadta Pavel Hrivnákot (ČSTK) - Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke teg­nap Budapesten fogadta Pavel Hrivnákot, a CSSZSZK kormányá­nak alelnökét, a csehszlovák-ma­gyar gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési bizottság csehszlovák részlegének elnökét, aki munkalátogatáson tartózkodik Magyarországon. Ugyancsak teg­nap Budapesten megbeszélésre ke­rült sor Pavel Hrivnák és Marjai József között a csehszlovák-ma­gyar gazdasági és tudományos-mű- szaki együttműködési bizottság 21. ülésszakán kitűzött feladatok teljesí­téséről és a 22. ülésszak előkészíté­séről. A CSKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának ülése (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prá­gában a CSKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága Franti­šek Pitrának, a CSKP KB Elnöksé­ge póttagjának, a KB titkárának, a bizottság elnökének vezetésével. Megismerkedett a KGST-tagorszá­gok testvérpártjai mezőgazdasági pártmunkával foglalkozó központi bizottsági titkárai február 10-én és 11-én Moszkvában tartott ülésének lezajlásával és eredményeivel. Ezután ellenőrizte, hogyan bon­tották le a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 8. ötéves tervidő­szakra szóló energetikai programját. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy konkrét és ellenőrizhető intéz­kedéseket kell tenni a programban kitűzött célok elérésére. A bizottság ezután megvitatta a földműves-szövetkezetekről szóló törvény elveinek javaslatát, és ellen­őrizte a fejőgépgyártás innoválásá- ról szóló határozat végrehajtását. A termelés ütemének gyorsítására törekednek A Szinai (Sena) Efsz közel négymillió korona nyereséggel zárta az elmúlt évet • Sok még a tartalék (Tudósítónktól) - Ma tartja zár­számadó közgyűlését a Kassai (Ko­šice) vidéki járás egyik nagy mező­gazdasági üzeme, a 3544 hektáron gazdálkodó szinai Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetség Efsz, amely közel négymillió korona ha­szonnal zárta az elmúlt esztendőt. A szövetkezet nem folytat mellék­üzemági termelést, s így kedvező mérlegét csupán az alaptermeléssel érte el. A növénytermesztésnek itt sem igen kedvezett az időjárás, így ez az ágazat egy árnyalattal gyengébben zárt a vártnál. Hiába termett hektá­ronként 4,67 tonna őszi búza, 5,1 tonna tavaszi árpa, 3,25 tonna repce és 3,08 tonna napraforgó, ha sze­mes kukoricából ezúttal csak 5,03 tonna volt az átlagos hektárhozam, cukorrépából a tervezett 3800 tonna helyett csak 2951 tonna termett, s koronában számítva tömegtakar­mányokból közel egymillióval volt kevesebb a vártnál. A zöldségkerté­szet sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az állattenyésztési ágazat túltel­jesítette feladatait. Elsősorban a tej­termelésben, a borjú- és sertésne­velés terén születtek szép eredmé­nyek. Külön elismerést érdemel, hogy a szövetkezetben tavaly 3404 liter volt az egy tehénre eső évi fejési átlag, majdnem 300 literrel több, mint egy évvel korábban. Ezen a té­ren jókora a fejlődés, a leadott mennyiségnek viszont csak a fele volt elsőosztályú. Természetesen, ez az értékesítésben is megmutat­kozott. Ha jobb a tej minősége, ez az ágazat a szövetkezet anyagi mérle­gét tavaly legalább egy fél millió koronával javítja. Sertés- és szarvasmarha-te- nyésztésben átlagos eredményeket (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents