Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-14 / 10. szám, szerda
Cukorgyári örömök és keserűségek ne menjenek munkába, inkább dobják össze fejenként azt a tizenöt koronát. Félresikerült termékek A részlegvezető irodájában, az üveges szekrényben - még a tetején is - különböző konzervek sorakoznak. Az első pillantásra azt hinné az ember: valami újfajta különlegességek. Hát különlegességnek éppen különlegességek. Ötliteres üvegben ötcentiméteres és negyedméteres uborkát „vállogattak“ egybe. A másik ötliteres uborkásüvegben egyetlenegy hatalmas savanyított fadugó úszkál. Elárulják, hogy ezt az „ino- vált terméket“ a leendő jogászok nyilván jó tréfának szánták. Szerencsére még a raktárban észrevették, így az „újdonság" nem került valamelyik üzletbe. De találtak már kom- pótosüvegbe zárt fél pár kesztyűt, és akad a „kiállított“ termékek között körtekompót paradicsomszószban, barack zöldbabbal és egyéb „ínyencségek“. A pártelnök védelmébe veszi a diákokat: - Ne legyünk igazságtalanok, mert vannak jó iskolák, szorgalmas gyerekek is. Például a bratisla- vai Markuš utcai gimnázium, a leendő építészmérnökök, pedagógusok... Tizennyolc közép- és főiskola diákjai fordultak meg tavaly nyáron a konzervgyárban - s mind közül a legtöbb problémát a leendő jogászok okozták... A SZISZ üzemi szervezete vállal védnökséget a diákmunkások felett, különböző programokat szerveznek Az is baj, ha bőven terem zöldség, gyümölcs, az is, ha kevés a termés. Milyen sokan panaszkodtak a nyáron, hogy nem tudják értékesíteni a paprikát, az uborkát, mert nem vásárolják fel. Ezért nem akartam hinni a fülemnek, amikor a sládkovi- čovói Major István Cukor- és Konzervgyár üzemi pártbizottságának elnöke, Vavrík Ottó a múlt év végén azt mondta: bizony a tervet nem minden részlegen teljesítik, lemaradás várható a konzervgyárban, s ennek a rossz termés az oka. Kevés volt a zöldség, az egyes gyümölcs- félék, az uborka, s kivált a paradicsom.- Az csak látszólagos, hogy a Zelenina némely esetben nem vásárolta fel a termést. Nekünk azonban vagonnyi mennyiségek kellenek. Szerződéses partnereink nem szállítottak, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) találtunk valami pótlást, még Morvaországból is szállítottunk. A termelőnek nem kifizetődő a paradicsomtermesztés, mert ez munkaigényes növény. A cukorrépa is kezd problematikussá válni: a szövetkezetek visszakoznak, és senki nem kényszerítheti őket, hogy cukorrépát termesszenek, ha ez számukra ráfizetéses. Mindebből azonban mégsem következik az, hogy mi, fogyasztók megéreznénk vagy akár csak észre- vennénk a kisebb választékot. De a konzervgyár évi terve például 70 millió korona - ami igen magas, mondta Vavrík elvtárs. Teljesíthetnénk ugyan ha készételeket készítenének, de nincs rá kereslet, raktárra meg nem akarnak termelni. A drágább húsos konzervet nemigen veszik, az olcsóbb - az ötötvenes töltött káposzta például keresett cikk itt azonban a hússal vannak gondok. Ehhez ugyanis az olcsó oldalas kell, ami tudvalévőén ugyancsak keresett cikk.- Az a bajunk, hogy feleslegesen sokfélét gyártunk, 180 különböző kompót-, zöldség-, és más konzerv- féleséget. Szükség van a nyugdíjasokra, a diákokra is A gyár 540 állandó alkalmazottja közül 123-an dolgoznak a cukorgyárban - ez a szám természetesen változik. Az állandó alkalmazottak átlagéletkora ötven év körül mozog. Egyharmaduk nő. Szükség van a nyugdíjasokra is, nyáron pedig, mint mondták: a nyári aktivitásból élnek. Jozef šajgalík, a konzervgyári részleg vezetője bővebb magyarázattal szolgál:-Július elsejétől október végéig 3600 fiatal fordult meg nálunk, kéthetes váltakozással. Közép- és főiskolások. Az első napokban ismerkedtek a munkával, a második héten belejöttek, de már mentek is haza, és jött a következő turnus.- Segítséget jelent ez a konzervgyár számára?- Jozef Šajgalík tétovázik: - Segítségnek tartjuk, de... A prágai Fémipari Vállalat különböző szabályozóberendezéseket gyárt. Termékeivel 1971 óta a Pragotherm kiállításon öt alkalommal nyert aranyérmet, s több brnói bemutatón is különböző díjakat. A Komextherm elektronikus regulátor a kinti hőmérséklettől függően automatikusan szabályozza az épületek fűtését. Elektronikus szabályozó irányítja a Komex Eko kazán működését is. A központi fűtéshez készült új Mix Bp típusú keverő gyártását tavaly kezdték meg, s a közeljövőben dobják piacra a Duomix és a Mix keverőszelepet különböző méretekben. A képen Marié Maŕíková (előtérben) és Helena Jaroušková a Komextherm készüléket szereli. (Jan Vrabec felvétele - ČTK)- A fiataloknak szükségük van rá, hogy megismerjék a munkát, de néha bizony rosszak a tapasztalataink. Sok esetben a pedagógiai felügyelet sem olyan, amilyennek lennie kellene - szögezi le Vavrík Ottó.- Volt rá példa, hogy a pedagógiai felügyelőt - főleg olyankor fordul elő, amikor a felügyeletet az alig idősebb diáktársakra bízzák - voltunk kénytelenek hazaküldeni, a munkafegyelem megsértése miatt. A vezetőjük lebeszélte a fiatalokat, hogy szombaton - amikor a szolidaritási alapra kellett volna dolgozniuk a számukra. Jozef šajgalík, maga is fiatal még, a városi ifjúsági szervezet elnöke - lassan egy éve párttagjelölt megértéssel beszél arról, hogy a diszkó érdekli a legjobban a diákokat, ezzel az a probléma, hogy este tizenegykor nehéz befejezni, reggel hatkor pedig nehéz munkába állni. Majdnem huszonhat százalék Vavrík Ottó jól ismeri a gyárat, az édesapja a városi pártszervezet alapító tagja volt. Vavrík elvtárs - ki A nyugdíjasok munkájára is szükség van... (Archív felv.) hinné! - még jóval innen a nyugdíj- korhatáron - negyvenedik éve a cukorgyárban dolgozik. (Kivéve a két év katonaságot, ahol 1951-ben párttag lett.) Érsekújvárott (Nové Zámky) járt kereskedelmibe, 1946- ban belépett a gyárba, villanyszerelőnek tanult ki. 1980 óta elnöke az üzemi pártbizottságnak, de korábban, két választási időszakban elnöke volt az 1 -es számú pártalapszer- vezetnek. A négy alapszervezetnek (a pártcsoportok száma nyolc) összesen 140 tagja van, évente nyolc tagjelöltet vesznek fel.- Egyelőre teljesítjük a felvételi tervet, a szervezettség közel huszonhat százalékos. Még hozzáteszi, hogy kevés a női párttag, s a konzervgyári részleg pártalap- szervezete feladatul kapta, hogy a taglétszámot nőkkel bővítsék, de- valahogy nem sikerül. Az üzemi pártbizottság elnöki tisztsége nem függetlenített funkció. Vavrík Ottó a gépesítő műhely főnöke, munkaköri kötelezettsége teljes embert kíván, s mint az üzemi párt- bizottság elnökének rengeteg a dolga - és nemcsak az évzáró pártgyűlések előkészítése során. A CSKP KB Elnöksége levelét, mint nyomatékosan leszögezte: nagyon komolyan veszik. - Az üzemi ellenőrzés vezetője negyedévenként jelentést ad a pártbizottságnak. Nálunk megvesztegetésről nem lehet szó, de a közvagyon fosztogatására akad példa... Hús a táskában Van, illetve volt rá példa, hogy eltűnt egy villanymotor vagy aggregét, vagy a konzervgyárból - hús. Nem is olyan régen egy táskát találtak a gyárfalon kívül, s benne kilenc és fél kiló húst. A húst igen - a „feladót“ nem találták meg. De lefoglaltak például négy és fél kiló húst valakinél, egy másik illetőt pedig, aki a nyáron az ott dolgozó diákoktól lopott, rajtakapták, s természetesen elbocsátották. - Švirec igazgató elvtárs szigorúan veszi az ilyen ügyeket- mondja a pártelnök, s ha az okozott kár meghaladja az ezer koronát, az ügyet átadja az ügyészségnek. Bíróság lett abból is, hogy 1985- ben annyi paprikát vásároltak fel, hogy nem tudtak vele mit kezdeni, ott rohadt meg...- Keménykezű, de nagyon jól lehet vele dolgozni - jellemzi az igazgatót a pártelnök. - Respektálja a pártszervezetet, de nem teszi azt, mint néhányan, hogy megpróbálja irányítani. Ha meghívjuk, részt vesz a pártbizottság ülésén, és beszámolót tart. Az 1987-es év új fejezetet nyit a Major István nevét viselő cukorgyár történetében. Készen állnak rá, hogy a KGST-n belül - egyedüli gyártóként! - megkezdjék az úgynevezett folyékony cukor előállítását. De ez annyira új fejezet, hogy egy későbbi időpontban számolunk be róla. KOPASZ CSILLA KOMMENTÁLJUK A zajtalanabb környezetért Köznapi életünknek egyik nemcsak bosszantó, hanem egyben egészséget is károsító velejárója - a víz, a levegő és a termőföld szennyezettsége mellett - a helyenként növekvő, változatlan vagy csak kis mértékben csökkenő zajártalom. Az ellene vívott harcot az is indokolja, hogy következményei súlyos, részben felmérhetetlen gazdasági veszteséget okoznak.- Más munkahelyet kellett választanom, egyszerűen már nem bírtam el a gépek zakatolását...- Eredménytelenül próbálkozom forgalmas főutcai lakásomat csendesebb környezetbe kicserélni...- Felettem olyan hangosan játszatják a magnót, a rádiót és olyan harsányan szórakoznak még a késő esti órákban is, hogy nem jön álom a szememre... Néhány ismerősöm közelmúltban elhangzott keserű szavait idéztem. Az ilyen és az ehhez hasonló kijelentések csak megerősítik azt, amit népességünknek, főleg a városokban lakóknak igen nagy hányada tapasztal a saját bőrén, jobban mondva a saját fülével. Egyszóval a csend vagy legalábbis az elfogadható zajszint sokhelyütt áhított hiánycikk és ennek következtében nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is lett. Van-e „kiút“ ebből a zajos világból? A növekvő termelés és közlekedés inkább nemleges válaszadásra késztet. Annál is inkább, mivel tény és való, hogy gépeink, műszaki felszereltségünk színvonala távolról sem biztosítja a decibelek nagy részének kiszűrését, annak elérését, hogy a technológiai folyamatok csendesebbek vagy zajtalanok legyenek. S ha ehhez hozzászámítjuk a motorizáltság mind nagyobb fokát, akkor az összkép még borúsabb. Mégis, lehet ez ellen tennünk, és részben teszünk is. Gondoljunk csak arra, hogy a korábbi évekhez képest főleg a városokban jóval több hangfelfogó, zajtompító létesítményt építenek, több lett a gyalogos zóna. A főforgalmat elterelő utakra irányít- N ják, a rendőrségi szervek gondosabban ellenőrzik a jármüvek zajszintjét. Ennek csökkentésére már a termelőüzemek is nagyobb gondot fordítanak és a lakások építésénél is gyakrabban és eredményesebben alkalmazzák a hangszigetelő anyagokat. De ezen túlmenően seregnyi olyan lépést tehetnénk, amelyek különösebb, nagyobb befektetések nélkül is hozzájárulnának ahhoz, hogy nyugodtabb környezetben éljünk és dolgozzunk. Sok üzemben például ezt nem csekély mértékben szolgálná a gépek gondosabb karbantartása és a technológiai előírások megtartása. S megmaradva még az üzemeknél, főleg azoknál, amelyekben a decibelek szintje szinte elviselhetetlen, szigorúbban kellene törekedni arra, hogy senki, semmilyen ürüggyel ne utasítsa el azoknak a lényegében egyszerű eszközöknek az alkalmazását, amelyek a dolgozók egészségét védik a nap nap után támadó hangorkánnal szemben. A gépek konstruktőreinek is nagyobb figyelmet kellene szentelniük a zajszint csökkentésének. S milyen sokat tehetnének kevésbé közönyös magatartásukkal azok, akik mondjuk a hajnali órákban hosszú percekig bejáratják gépkocsijuk motorját, akik késő éjszaka is felelőtlen hangoskodásukkal felzavarják a házak pihenni kívánó lakóit, akiket éjfél előtt vezényelnek ki ugyancsak zajos járműveikkel utcát és teret tisztítani, vagy akik egyszerűen úgy vélik, záróra után a kocsmából hazafelé tántorogva, feltétlenül fortisszimóban kell hogy tudassák másokkal - mennyire bírnak még túláradó örömükben danolászni... Persze, elsősorban intézmények dolga, hogy az adott lehetőségek határai között előnyére változtassanak a helyzeten. De azért ez egyidejűleg közügy, társadalmi tennivaló is. Annak érdekében, hogy a nyugalom, a csend, a fülnek, az idegeknek még elfogadható zajszint ne legyen csak óhajtott és igencsak ritkán észlelt értéke életünknek. GÁLY IVÁN Új gépek a mezőgazdaságnak A 8. ötéves tervben 34 milliárd korona értékű gépet és berendezést szállít a gépipar a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok és szövetkezetek számára, ami egyötödével több, mint az előző öt év alatt leszállított mennyiség. Ez az összeg többek között 42,5 ezer új traktor, 8500 gabonakombájn, 5250 önjáró takarmánybegyújtó, 2150 négysoros burgonyaültetó és 12 800 eke munkába állítását fedezi. A fent említett mennyiségből 12 450 nehéz Zetor traktort a Martini Nehézgépipari Művek, több mint 20 ezer könnyútraktort az Agrozet konszern ad át a felhasználóknak. A további 10 ezer mezőgazdasági erőgép közepes teljesítményű lesz majd. Az említett kategóriákban néhány új típus hagyja el majd a szerelőcsarnokokat 1990-ig. Már a múlt év második felében megkezdődött a Zetor traktorok Z-7711 és Z-7745 típusainak modernizálása, ami kisebb üzemanyagfogyasztást és jobb üzemeltetési tulajdonságokat eredményez majd. Az unifikált traktorok harmadik csoportjában egy új generáció gyártása kezdődik meg. A mezőgazdaság igényeinek megfelelően Brnóban 50, Martinban 85 százalékra nőtt a négykerékmeghajtású traktorok aránya. A gyárak számolnak a rekultivációs célokra alkalmas traktortípus fejlesztésével és gyártásával is. Jelenleg olyan diagnosztikai és információs rendszer létrehozásán dolgoznak, amely a műszerfalon jelezné a szokásos üzemeltetési adatok mellett az egységnyi idő alatt elfogyasztott üzemanyag mennyiségét is. A roudnicei Agrozet vállalat, az ekék jól ismert gyártója, egy régen várt újdonsággal, a két oldalra fordító ekével jelenik meg a piacon. Az Agrozet Jičín a cukorrépaszedő gépek választékát gazdagítja egy újabb típussal, amely jól alkalmazkodik majd az adott időjárási és terepviszonyokhoz. Az állattenyésztés számára készülő berendezések közül az olyan takarmánykeverő- gépsorok fejlesztése kerül előtérbe, amelyek számítógép segítségével optimalizálják a szarvasmarhák takarmányadagjait. Ha ezeket a célokat összehasonlítjuk az Állami Mezőgazdasági és Erdészeti Gépvizsgáló Intézet megállapításaival és a gyakorlati tapasztalatokkal, akkor szembe ötlik néhány probléma. Elsősorban az, hogy, a mezőgazdasági gépek gyártóinak igyekezetét legtöbbször aláássa a pótalkatrészek hiánya és a jótállási időben elvégzendő javítások késése. Például a traktorok nem tervezett javításából származó állási idő és a szükséges alkatrészekre való várakozás néha a munkaidő negyedrészét is meghaladja. Ezen kívül a technológiai fegyelem javítása is szükséges, hiszen jelentős különbségek mutatkoznak az eredeti Fáh- se és az Agrozet Jičín által - licenc alapján - gyártott répaszedó minőségében. Ezen túlmenően, az állattenyésztők arra panaszkodnak, hogy például kevés a fejógép. (č-f) ÚJS 4 1987. I
