Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-12 / 8. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A bratislavai Slovnaftban a dimetil-tereftalátot gyártó üzemegység dolgozói már december 18-án teljesítették tervfeladataikat. 1986 végéig további 600 tonnát gyártottak e fontos alapanyagból. A felvételen Peter Šovčík operátor látható a termelési folyamatot irányító berendezés mellett. (Vlastimir Andor felvétele - ČSTK) ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEN EMBERÉLETEK MEGMENTÉSÉÉRT - EGÉSZSÉGÜNK MEGÓVÁSÁÉRT SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A gazdasági mechanizmus átalakítása A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány jelentős dokumentumot hagyott jóvá, A csehszlovákiai gazdasági mechanizmus átalakításának elveit. Ezt a dokumentumot a CSKP XVII. kongresszusának és a CSKP KB 4. ülésének határoza­tai alaniA- dolgozták ki, és a sajtó január 9-én, pénteken tette közzé. A dokumentum hazánk gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsításának stratégiai irányvonalából indul ki, amelyet a XVII. pártkongresszus tűzött ki a 2000-ig terjedő időszakra, s meg­határozza a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveit a szociális és a gazdasági stratégia fokozatos megvalósításának részeként. Célja a termelőeszközök társadalmi tulajdonának további megszilárdítása, a szocialista termelési viszonyok fejlesztése, a ter­melés társadalmasításának növelése, a tervezés, az irányítás és a szervezés tökéletesítése, a gazdaság- és a szociálpolitika egy­sége, a szocializmus előnyeinek érvényesítése, valamint a gazda­sági tevékenységnek a társadalmi szükségletek kielégítésére való orientálása. A jóváhagyott módosítások célja, hogy javuljon a központi irányítás és tervezés, növekedjék hatékonysága, valamint a gazda­sági szféra felelőssége a társadalmi szükségletek kielégítéséért és az állami terv feladatainak teljesítéséért a gazdálkodás önelszámo­lási módszerei alapján. Ezzel egyidejűleg meg kell szabni a gazda­sági tevékenység hosszú távú feltételeit, és célszerűen tökéletesí­teni kell a szervezési struktúrákat. Amint ez a fentiekből is következik, a gazdasági mechanizmus átalakítása, amely a társadalmi munkatermelékenység növekedése és a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítése ütemének meggyorsítására irányul, nagyon bonyolult feladat. Érinti a tervezés, a szervezés és a gazdaságirányítás minden területét, a központi irányítás és a gazdasági szféra minden láncszemét. Megköveteli a szocialista gazdaság fejlesztése terén kitűzött minden feladat megoldása módszereinek és az ezekhez a feladatokhoz való viszo­nyoknak a megváltoztatását. Kidomborítja a hatékonyság fontossá­gát a gazdaságfejlesztés minőségével együtt, s ez nagy igényeket fog támasztani az emberek gondolkodásának és cselekvésének, a kollektívához és a társadalomhoz való viszonyának pozitív irányú megváltoztatásával szemben. Az egész folyamat sikerének alapvető feltétele minden dolgozó nagyfokú elkötelezettsége és az, hogy az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek és szervezetek a CSKP vezetésével egységes, összpontosított erőfeszítéseket fejt­senek ki. A központi irányítás és tervezés szerepének megszilárdításával mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a központi szervek tevékenysége a párt gazdasági és szociálpolitikai programcéljainak konkretizálá­sára, a gazdaságfejlesztés hosszú távú stratégiai programjainak kidolgozására, valamint a kívánatos szerkezeti változásokra irányul­jon a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés és a nemzetközi szocialista integrációban való részvétel elmélyítése érdekében. Egyidejűleg növelni kell a gazdasági feltételek, normatívák és szabályozók igényességét és társadalmi súlyát, célszerűen egybe kell kapcsolni az állami tervet a gazdasági tervekkel, és a központ tevékenységét a koncepciózus munkára kell orientálni. A gazdasági szféra felelőssége és jogköre növelésének a teljes önelszámolás érvényesítésére kell irányulnia, mégpedig abban az értelemben, hogy a szervezetek lényegében csak azokkal az erőfor­rásokkal gazdálkodhassanak, amelyeket társadalmilag kívánatos módon hoztak létre, növekedjen a szervezetek jogköre a gazdasági tervek kidolgozása és megvalósítása, saját erőforrásaik felhaszná­lása és a szervezési struktúrák tökéletesítése terén. Nagyobb jogkört és felelősséget kapnak az értékesítési, ellátási és kooperá­ciós utak megválasztásában, közvetlen kapcsolatokat kell teremte­niük a KGST-tagországok szervezeteivel, a termékszerkezet megha­tározása során pedig az adott szervezet statútumában kifejezett célokkal összhangban kell eljárniuk. Feltétel azonban a kötelező paramétereknek, szabályozóknak és az állami terv konkrét feladatai­nak megtartása. A jogkör és a felelősség növelése tehát azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetre teljes felelősség hárul a társadalmi szükségletek ki nem elégítéséért az adott területen. Ezek a változások természetesen megkövetelik a központi szer­vezetek és a gazdasági szféra szervezetei kapcsolatainak szervezé­sét és munkamódszerei megfelelő módosítását. Hogy a növekedés üteme és a nemzeti jövedelem fokozásának minősége összhangba kerüljön, vállalati szinten alapvető kritériumként kell venni a tiszta bevételt. További mérce lesz az állami terv konkrét feladatainak és a gazdasági szerződéseknek a teljesítése. A jóváhagyott elvek a gazdasági mechanizmus átalakításának alapjait határozzák meg. Úgy kell őket konkretizálni, hogy megfelel­jenek a különböző népgazdasági ágazatok feltételeinek. Vonatkozik ez a kereskedelemre, a szolgáltatóiparra és a közlekedésre is. Az elvek alapján pontosítjuk a külgazdasági kapcsolatok, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés, a beruházási politika, a szállítói-megren­delői kapcsolatok és az árpolitika irányításának kérdéseit. A terve­zés színvonalának emelése érdekében megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy az ágazati tervezésről át lehessen térni a népgazdasági komplexumok tervezésére, ami az egész népgazdaság kiegyensú­lyozott fejlesztése fokozásának egyik fő útja. A jóváhagyott elvek vonatkoznak a gazdasági mechanizmus egészére és egyes alkotóelemeire egyaránt. Az átalakítás nyitott, kockázatoktól és konfliktusoktól nem mentes folyamat. Ez különö­sen nagy igényeket támaszt a gazdasági mechanizmus folyamatos átalakítását célzó komplex dokumentumok kidolgozásával és a ben­nük foglalt rendelkezések végrehajtásával szemben. Ez a folyamat politikai és szociális szempontból egyaránt fontos. A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos komplex dokumentum kidolgozását úgy kell megszervezni, hogy végleges formájában legkésőbb az év végéig közzé lehessen tenni. Szüksé­ges, hogy minden eddig jóváhagyott részleges jellegű dokumentum rendelkezéseit nagy társadalmi és politikai felelősségtudattal ültes­sék át a gyakorlatba. (Rp) HÉTFŐ 1987. január 12. XL. évfolyam 8. szám Ára 50 fillér NICARAGUA Érvénybe lépett az új alkotmány (ČSTK) - Daniel Ortega nicara­guai elnök pénteken délután aláírta az ország első forradalom utáni al­kotmányát. Nicaragua ezzel megtet­te a döntő lépést a Somoza diktátor hatalmát 1979 júliusában megdön­tött forradalom intézményesítése felé. Az új alkotmány rögzíti a forrada­lom alapelveit: a politikai pluraiz- must, a vegyes gazdaságot és az el nem kötelezett külpolitikát. További cikkelyei is kifejezik a nicaraguai lakosság széles rétegeinek vágyait. Fontos szerepet kapott az alkot­mányban az atlanti partvidéken élő nemzetiségek autonómiához való jogának elismerése és a lakosoknak az a kötelessége, hogy védjék a ha­zát az agresszió ellen. (Folytatás a 2. oldalon) (Tudósítónktól) - A világon min­den percben egymillió dollárt költe­nek fegyverkezésre, de ahhoz, hogy az egész világon felszámolják a ma­láriát, csupán fele annyi pénzre vol­na szükség, amennyi egy atommeg­hajtású tengeralattjáró megépítésé­hez kell, s öt kórházat lehetne felépí­teni egyetlen rakéta költségeiből - mondta bevezetőül az érsekújvári (Nové Zámky) kórház 1-es számú pártalapszervezetének elnöke, Ko­vács Mihály orvos, a múlt hét csü­törtökén megtartott évzáró taggyűlé­sen, majd így folytatta: - Az egész­ségügy dolgozói, akik naponta em­beréletek megmentéséért, s az egészség megóvásáért harcolnak, nem lehetnek közömbösek e tekin­tetben. Az 56 kommunistát és 7 tagjelöl­tet tömörítő pártalapszervezet az el­múlt évi tevékenységét értékelte, s elemezte a járási pártkonferencia, valamint a CSKP XVII. kongresszu­sa határozataiból eredő feladatokat, különös tekintettel a tagállomány bővítésére, a CSKP KB Elnöksége levelében említett negatív jelensé­gek felszámolására, valamint a ge­rontológiai és kardiológiai program megvalósítására. A beszámoló nagyra értékelte, hogy a korábbi évekhez képest a taggyűlések színvonalasabbak let­tek, és élénkebb vita alakult ki. A fel­szólalók száma majdnem a kétsze­resére nőtt. A legfontosabb tartalé­kok azonban még mindig a kommu­nisták aktivitásában rejlenek. A párt­csoportok tevékenységét elemezve a pártbizottság beszámolója megál­lapította: az a tény, hogy a pártcso­portok vezetői folyamatosan tartják a kapcsolatot a pártbizottsággal, és tagjaikat tájékoztatják, a problémák nyíltabb felvetésében nyilvánul meg, a pártcsoportokon belül ugyanis na­gyobb lehetőség nyílik a felmerült problémák alaposabb megtárgyalá­sára. A kommunisták aktivitása azonban nemcsak azon mérhető le/ hogy bekapcsolódnak-e a vitába, vagy sem. Elsősorban a munkájuk­ban elért eredményeik számítanak, az, hogy kötelességeiket hogyan tel­jesítik. A pártbizottság állandó figye­lemmel kíséri a káderpolitikát, súlyt helyez rá, hogy a vezető szakmai és politikai felkészültsége egyaránt ma­gas színvonalú legyen, erkölcsi és jellembeli tulajdonságaik pedig kivá­lóak. A tagállomány bővítése a jövőben is fontos feladata lesz a pártbizott- (Folytatás a 2. oldalon) EREDMÉNYEK ÉS TENNIVALÓK Ágazati szakszervezeti konferenciákat tartottak (ČSTK) - Banská Bystricában pénteken megkezdődött a Kereske­delmi Dolgozók Szakszervezeteinek szlovákiai konferenciája. A tanács­kozáson részt vett az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Front KB és a szlovák kormány küldöttsége Ele­na Litvajovának, az SZLKP KB El­nöksége tagjának vezetésével. A Szakszervezetek Központi és Szlovákiai -Tanácsának, valamint a Kereskedelmi Dolgozók Szakszer­vezete Központi Bizottságának kül­döttségét Merva Lóránt, a Szak- szervezetek Szlovákiai Tanácsának titkára vezette. Az előterjesztett be­számoló megállapította, hogy a szakszervezet szervei és szerve­zetei nagy mértékben hozzájárultak a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának fejlesztéséhez. A tanácskozás ezután vitával folytatódott, amelyben Elena Litvajo- vá elvtársnó is felszólalt. Köszönetét mondott a kereskedelmi dolgozók­nak a legutóbbi szlovákiai konferen­cia óta végzett munkájukért. A kon­ferencia szombaton további vitafel­szólalásokkal folytatódott. A tanács­kozás végén a résztvevők határoza­tot fogadtak el, amelyben kitűzték szakszervezeti feladataikat a követ­kező időszakra. (Folytatás a 2. oldalon) MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE PÉREZ DE CUELLARNAK A SZOVJETUNIÓ MINDENT MEGTESZ A NEMZETKÖZI . BÉKE ÉS BIZTONSÁG ERŐSÍTÉSÉÉRT (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának üzenetet küldött, amelyben vázolja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Szovjetunió az elmúlt év folyamán tett a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében. Véget ért az 1986-os esztendő, amelyet az ENSZ nemzetközi béke­évnek nyilvánított. A világszervezet­nek ebben a döntésében tükröződött az emberiségnek az a vágya, hogy megállítsák az évek során egyre növekvő lázas fegyverkezést. Sike­rült ezt elérni? Sajnos nem - mutat rá a szovjet vezető -, mert az ENSZ- nek nem minden tagországa töreke­dett gyakorlati lépésekkel a fegyver­kezés megállítására. Nem gondoljuk azonban azt, hogy 1986 nem teste­sítette meg a politikai szimbólumát. Hiszen a világszervezet figyelme még soha nem összpontosult ilyen nagy mértékben a háború és béke létfontosságú kérdéseire. Úgy véljük - hangsúlyozza az üzenet hogy most amikor a béke­év a történelmi krónikákba kerül, az egyöntetűen elfogadott határozatra adandó válaszként minden államnak a világszervezet elé kellene terjesz­tenie valamilyen jelentést arról, mit tett azért, hogy a békeév valóban megfeleljen a nevének. Mi köteles­ségünknek tartjuk, hogy nagy vona­lakban, az ön közvetítésével tájé­koztassuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét arról, mit tett az említett cél érdekében a Szovjetunió. Mindjárt a békeév első hónapjá­ban, azaz tavaly január 15-én a Szovjetunió terjedelmét és céljait tekintve egyedülálló kezdeménye­zést tett, javasolta, hogy az évszá­zad végéig teremtsék meg az atom­fegyverek nélküli világot, számolják fel az összes tömegpusztító fegy­vert, beleértve a vegyi eszközöket is. Az egész év folyamán arra töre­kedtünk, hogy ezt a programot konk­retizáljuk, és tettekkel egészítsük ki. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents