Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-08 / 6. szám, csütörtök
Hat év a háború utáni Prágában Vu Ven-csao jól ismerte Klement Gottwaldot ,, Üdvözlöm, örülök, hogy látom. Jó 30 éve nem beszéltem senkivel önöktől“ - mondja csehül, s hosszan, elérzékenyülve rázza meg kezem. ,,Meg kell bocsátania - fűzi hozzá cseh nyelvtudásom eléggé megfakult. Nem baj, ha oroszul fogok beszélni?" KOMMENTÁLJUK Az első naptól igényesen Az év eleje az élet valamennyi területén a számvetések és a tervezgetések időszaka. Nem kivétel ez alól a mezőgazdaság sem. A vállalatoknál most összegezik a múlt évben végzett munka eredményeit, hogy a mérleg végeredményének ismeretében az idén még sikeresebbé tehessék tevékenységüket. A múlt évi eredmények kapcsán a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői a szokásosnál sűrűbben emlegetik a mostoha időjárás kedvezőtlen hatását. Nem véletlenül, és nem is ok nélkül. Nem véletlenül, ugyanis a múlt évben számos mezőgazdasági vállalat képtelen volt teljesíteni termelési és értékesítési feladatait, s a kudarcot ugyebár eddig is a kedvezőtlen időjárással volt legegyszerűbb megmagyarázni. De nem is ok nélküli ez a hivatkozás, hiszen köztudott, hogy az évtizedek óta páratlan aszály ezúttal valóban jelentősen csökkentette a termelők igyekezetének eredményességét, s főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben sok-sok gondot és komoly veszteségeket okozott a mezőgazdasági vállalatoknak. A végleges statisztikai adatokra még várnunk kell, viszont az előzetes felmérésekből annyit máris tudunk, hogy a vállalatok az ötéves tervidőszak első évében a tervezettnél kevesebb gabonát, cukorrépát és tömegtakarmányt termeltek. A vártnál szerényebb hozamok következtében zöldségből, burgonyából, gyümölcsből, valamint sertéshúsból is a tervezettnél szerényebbek a készleteink. Mi tagadás, a dolgok ilyen alakulásához a szárazság nagy mértékben hozzájárult. Nagy mértékben, de ez még senkit sem jogosít fel arra, hogy kudarcait egyszerűen és kizárólag az időjárás rovására irja. Már csak azért sem, mert bizony tavaly sem volt mindenütt kifogástalan a munkaszervezés, az irányítás és az ellenőrzés. A fejlődés kerékkötője, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazását illetően, számos vállalat még csak a feladat fontosságát hangsúlyozó szavaknál tart. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági vezetők egy része még mindig vonakodik az igyekvőket megérdemelt anyagi előnyhöz juttató, progreszív javadalmazási formák bevezetésétől. Persze, nem csupán a „nagy“ dolgoktól függ, hogy egy-egy vállalat képes-e teljesíteni feladatát vagy sem. Adott esetben döntő fontossággal bír, hogy a munkakollektívák kifogástalan munkát végezzenek és megtartsák adott szavukat. Mit érnek az év elejei fogadkozások, ha az öntözhető területen idő előtt csörgösre szárad a növényzet, vagy a forgalmas főúttól távolabb eső parcellán derékig érő gyomban fulladozik a cukorrépa? Mire jó a többlettermelési és takarékossági felajánlás, ha gondatlan permetezéssel megperzseljük az almafákat, ha merő kényelemből a huszadik tehén tőgyét is az elsőnél használt vízzel mossuk le vagy aratáskor úgy állítjuk be a kombájnt, hogy az első eső után őszi vetésnek tfinik a feltört tarló? És, sajnos, nem csak ilyesmit, de családi házak - sőt, vendéglők! - előtt pöfögve veszteglő traktorokat, gondatlan legeltetés következtében fel- puffadt teheneket, beszakadt-elszórt cukorrépától tarkálló őszi szántást is láttunk a múlt évben. Mindez arra utal, hogy a mezőgazdasági vállalatok dolgozói még koránt sem tettek meg mindent a termelés eredményességének és hatékonyságának növelésére. A múlt évi szerényebb eredmények növelik a mezőgazdaság idei feladatainak igényességét, hiszen az életszínvonal tervszerű emelkedése csakis úgy biztosítható, ha ez az ágazat is mielőbb pótolja az észlelt hiányt és az elkövetkező időszakban is mindent megtesz a tervfeladatok időarányos és maradéktalan teljesítéséért. A feladat komoly, ezért az eredmények mellett a szerzett tapasztalatokat is összegezniük kell a vállalatoknak, hogy a buktatókat elkerülve, eredményesebbé és hatékonyabbá tehessék tevékenységüket. KÁDEK GÁBOR A ma 73 éves pekingi nyugdíjas újságíróként, a kínai kommunisták első európai küldötte és összekötője volt, s teljes hat évet töltött a háború utáni Prágában. Jól ismerte Klement Gottwaldot, aki iránt ma is mély tiszteletet érez. F eszülten hallgatom az idős kínai elbeszélését, aki számára Csehszlovákia sokkal többet jelent egy távoli országnál valahol Európa szívében. Hallgatom Vu Ven- csao, a kínai forradalmár és kommunista vallomását. Huszonnégy éves fejjel 1937-ben szerzett diplomát a pekingi egyetemen, ahol angol irodalmat tanult. Akkor két ajánlatot kapott - egy külföldi ösztöndíjat és tanársegédi állást ott, ahol tanulmányait éppen befejezte. Közbeszóltak azonban a japánok. Éppen ebben az időszakban provokálták ki az ismert incidenst a pekingi Marco Polo hídon és megkezdték véres háborújukat a kínai nép ellen. A fiatal értelmiségi a kommunisták által ellenőrzött északkeleti országrészbe ment és csaknem 10 évig maradt ott. Fegyverrel a kezében alig harcolt, a párt másképp használta ki képességeit. Elsősorban sokat írt. Később, amikor a felszabadított területeken megalakult az Új Kína hírügynökség, az igazgató helyettese lett. A kommunisták számára rövid megszakítás után a harc 1945-ben folytatódott. Csang Kaj-sek 1946 nyarán polgárháborút robbantott ki, amely csak három évvel később ért véget, amikor kiűzték Tajvanra... ,,A párt vezetése 1946 végén szükségesnek érezte, hogy Európában tájékoztatási és tulajdonképpen diplomáciai képviseletet is nyisson, s egyben egy olyan központot, amely a kínai kommunisták céljait magyarázná. Hiszen Európában sokan csak épp Csang Kaj-seket ismerték. A választás rám esett. A szovjet elvtársaktól a Jenanban töltött közös évek során jól megtanultam oroszul és az újságírói munka sem volt számomra újdonság. Ennek ellenére izgalmakkal tele utaztam Európába. Feleségem emellett gyereket várt és idősebb fiam még szintén apró volt.“ A TASZSZ hírügynökség moszkvai központjában eltöltött rövid idő után 1947 tavaszán érkeztem Prágába, részt vettem a világifjúsági találkozón és szovjet kollégám segítségével megkezdtem feladatom teljesítését. A csehszlovák elvtársak részéről tanúsított megértés rendkívül nagy volt. Máig is legalább tíz kollégám nevére emA Nové Mésto nad Metuji-i Detecha ipari szövetkezet évente 90 millió korona értékben gyárt termékeket, amelynek kétharmada a kozmetikai cikkekből származik. Készítményeik egy részét Magyarországra, Lengyelországba s a Szovjetunióba exportálják. A képen Jiŕina Grymová (balról) és Véra Člžkovä a szemfesték-, szájfény- és a rúzstöltő berendezésnél dolgoznak. (Peter Matička felvétele - ČTK) lékszem - a Rudé právoból, a rádióból, a Csehszlovák Sajtóirodából. Sokat írtam, de nem kevesebb időt igényelt a tájékoztató anyagok és fényképek elküldése a különböző európai országokba, továbbá a nemzetközi konferenciákon, a Csehszlovákia szerte rendezett találkozókon való részvétel.“ 1948 februárját az önök munkásaival az utcán éltem át. Pontosan, szó szerint: beszéltem az emberekkel, a kínai olvasók számára hűen kívántam megírni azt a nagy eseményt. Akkor a Vencel-téren • először hallgattam Klement Gottwald beszédét. Ott álltam az emberek között, nyilván az egyetlen olyan kínaiként, aki részese lehetett az eseményeknek, s szinte egész testem érezte azt az elektrizáló légkört, amely beszéde idején eluralkodo- dott. Kelement Gottwalddal azt követően sokszor találkoztam. Kellemes kötelességeim közé tartozott a különböző hivatalos akciókon való részvétel, a többi magától jött. Komolyan érdeklődött harcunk iránt, egy alkalommal még Dimitrovnak is bemutatott, amikor Csehszlovákiába látogatott." A Kínai Népköztársaság megalakulása, 1949. október 1-e után Vu elvtárs megkönnyebült.* Eljöhetett Prágába felesége és csaknem két éves kisfia (az idősebbik Pekingben maradt a nagymamánál), az Új Kína kirendeltségét további kollégák erősítették meg. A munkastílus változott, de nem lett kevesebb tennivaló, épp ellenkezőleg. Fia csaknem állandóan Zajíčková asszony gondozásában volt és 1952-ben újabb kistestvére született, Jüan-csen. Kötések docens segítette a világra... \/l I Ven-csao 1953-ban tért V U vissza családjával együtt Pekingbe. Életének további időszakáról csak röviden beszél. Hazatérése után a legnagyobb kínai pártlap, a Zsenmin Zsipao fő- szerkesztő-helyettesévé nevezik ki. 1959-ben nyíltan bírálja a ,,nagy ugrás“ avanturista politikáját. Erre megfosztják minden tisztségétől, A szürkehályog (katarakta) a szemlencse elhomályosodása, el- szürkülése. Keletkezésének magyarázata a megváltozott fizikokémiai viszonyokban keresendő. A csarnokvíz által közvetített minden olyan szervezeti behatás, ami késlelteti vagy akadályozza a lencsében állandóan folyó fehérjeanyagcserét (a szemlencse a szervezet fehérjékben leggazdagabb szerve), az oldhatatlan fehérjék felszaporodásához, vízfelvételhez, a lencserostok duzzadásához s végeredményben hályogképződéshez vezet. Ezt a folyamatot különböző életkorban más és más tényezők indíthatják meg. A szürkehályog lehet veleszületett, amikor a magzati lencsehomá- lyosodást az anyának a terhesség első hónapjaiban elszenvedett valamilyen vírusos betegsége idézte elő, de okozhatja nemegyszer a fogamzás pillanatában meglévő csíraártalom. A veleszületett szürkehályog csak ritkábban jelenti az egész lencse elszürkülését, sokkal gyakoribb a lencse elülső vagy hátsó pólusának, kérgének, esetleg centrumának kisebb-nagyobb kiterjedésű elszür- külése. Gyakoribb veleszületett forma az ún. réteges szürkehályog, amikor a lencse közepén éles határú, korong alakú homály látható, míg a perifériás részek egészen tiszták. Fiatal korban kifejlődő hályogformák túlnyomórészt a belső elválasz,.jobboldalinak" bélyegzik meg és szó szerint kidobják az utcára. Úgy tengeti életét, ahogy lehet. Egyszer korrektorként dolgozik, alkalmanként oroszból vagy angolból fordít. Ez azonban csak a kezdet. A „kulturális forradalom" kitörése után, 1966-ban számtalanszor kihallgatják, majd „átnevelésre" az ország egyik távoli tartományába száműzik. Csak 1979-ben rehabilitálják. Mellesleg Jüan-csent, Prágában született fiát fanatizált „vörös gárdisták" mint egy „jobboldali" utódát kidobták a középiskolából és a következő 17 évet segédmunkásként különböző építkezéseken töltötte. Ma a mi Cedokunknak megfelelő kínai utazási irodában dolgozik. Miután Vu elvtársat rehabilitálták- akkor már 66 éves volt egy állami kiadó igazgatójává nevezték ki, amely több tucat folyóiratot adott ki a külföld számára. 1982-ben ment nyugdíjba... Egy csésze ízletes kínai tea mellett ülünk és az elmúlt évtizedek néhány relikviáját nézzük, amelyeket sikerült megmentenie. Az egyik fényképen Zdenék Nejedlý, Václav Kópecký és Kou Mo-zso, a híres kínai író és filozófus mellett áll. Búcsúzáskor megajándékoz bennünket egy megsárgult kínai újsággal. Csang, a tolmácsunk később lefordít belőle egy részt: „A csehszlovák dolgozó nép puskalövés és egyetlen kiontott vércsepp nélkül ragadta magához a hatalmat. A 12 áruló miniszter taktikája csódött mondott. Klement Gottwald a Prága központjában mondott magával ragadó beszédében egységre szóllította fel a népet a reakció elleni harcban. A válasz lelkes üdvrivalgás volt..." B úcsúzkodunk és egyikünk sem igyekszik leplezni meg- indultságát. „Mondja, nem sajnálja csaknem 50 évvel ezelőtti sorsdöntő választását?“ „Ugyanezt tenném még egyszer“- mondja gondolkodás nélkül. „Túlontúl szeretem ezt az országot ahhoz, hogy nehéz pillanatban magá- rahagyjam. Csak azt sajnálom, hogy 1953 után már nem jutottam el önökhöz. Ma már ehhez túl öreg vagyok..." JOZEF BELIČKA, a ČSTK pekingi tudósítója tású mirigyek zavarainak következményeként jelentkeznek. Szürkehályogot okozhatnak a huzamosan beható infravörös sugarak (régebben üvegfúvók, nyitott tűz mellett dolgozók betegsége), valamint a lencsetokot is megséró mechanikus sérülések. A szürkehályogok legnagyobb csoportját azonban az öregkori szürkehályogok csoportja alkotja. Az 5-6. évtizedben minden ember lencséjében keletkeznek apró homályok, amelyeknek fejlődése egyénenként változik. Vannak, akiknél a lencse korral járó átlátszóságcsökkenése hosszú életük folyamán sem súlyosbodik, míg jelentékeny azoknak a száma, akiknek hályogja az első jelektől kezdve már 3—4 év alatt „megérik“. Egyeseknél a homályo- sodás a lencsekéreg szélső részein indul meg, amelyeket a szivárványhártya amúgy is eltakar. Másoknál a lencsemag kezd először elhomályosodni, ami már a legkoraibb stádiumban is zavarja a látást, míg az előzőnél sokszor a betegnek évekig nincs érdemleges panasza. Ha lencse duzzadása miatt a fénytörés erősebbé válik, az azelőtt normális, sőt távollátó egyén is rövidlátóvá válik. A hályogosodó betegek mindkét lencséje elszürkül, de az elszürkülés a két szemen általában nem egyidó- ben szokott bekövetkezni. A teljessé „megért“ hályog kékesszürke (sárgásszürke), átlátszatlan, de ép szemfenék esetén a beteg a kézmozgást, a fényt látja, s a fény irányát is pontosan meg tudja jelölni. A szürkehályog gyógyítása a tudomány mai állása szerint kizárólag műtéti. Az elszürkült lencsét el kell távolítani. A lencsétől megfosztott szem alkalmazkodóképessége természetesen megszűnt, látását mind közeire, mind távolra pontosan meghatározott üveggel kell biztosítani. Zöldhályog (glaukoma) a szem belső folyadékáramlásának zavara, főképpen a szemen belül termelt folyadék elfolyásának akadályozott- sága, ami a folyadék torlódásához, végül a szem megkeményedéséhez vezet. Ez a torlódás és következtében kialakult nagyobb belső szemnyomás belülről kifelé körkörösen feszíti a szemgolyót, és annak aránylag kevésbé ellenálló szöveteire fejti ki leginkább károsító hatását. A nyomással szemben legérzékenyebb a látóidegfő (papilla), a látóideg belépési helye, melyet a huzamos ideig fennálló fokozott szemnyomás valósággal kiváj. Ilyenkor az ott összefutó finom látóidegrostok elsorvadnak, ami vakságot okoz. Az összlakosságnak kb. 1-2 százaléka zöldhályogos, s még napjainkban is a zöldhályog okozza a vakságot kb. 15 százalékban. A zöldhályog klinikai tüneteit és megjelenését illetően két fő forma ismeretes. Az egyiket a tünetek fájdalmas, heves kirobbanása (zöldhályogos roham), a másikat a kezdeti szubjektív tünetszegénység jellemzi. Az első csoportba a heveny, ún. kongesztívzöldhályog tartozik. Ennek kitörését sokszor mind gyakrabban jelentkező, 10-15 percig tartó, ködös látás előzi meg, ami este a lámpák körül szivárványszínű karikálást okoz. Az egész állapot rendkívül erős szem- és fejfájással, nemegyszer hányingerrel jár. A zöldhályog másik csoportjában nincsenek ilyen fájdalmas tünetek s külsőleg a szem legtöbbször semmiben sem különbözik az egészséges szemtől. A szem feszülése nem nő, s a látóidegfót a kis nyomásemelkedések fokozatosan vájják ki. A csökkentő látás és a látótér lassú beszűkülése előbb-utóbb azonban feltűnővé válik, s a vizsgáló szemorvos ilyenkor már a látóidegfó károsodását állapítja meg. Ez az ún. zöldhályog szimplex csoport. A kutatások bebizonyították, hogy a baj okát nemcsak a szemben kell keresni, hanem a szemnek az ideg- az endokrin és az érrendszerrel való összefüggésében is. A szemfeszülés mind pontosabb mérési eljárása alapján a zöldhályog legkezdetibb jeleire lehet következtetni. A szemfeszülést csökkentő helyi és általános gyógyszerek száma szaporodott. A pupilla gyógyszeres szűkítése a zöldhályog elleni védekezés egyik legfontosabb tényezője. A zöldhályog a 40-50 éven felüliek betegsége, kifejlődésének, veszedelmessé válásának leghatásosabb ellenszere az időnkénti rendszeres szakorvosi ellenőrzés (különösen azok számára, akiknek családjában már van zöldhályogos). DR. SZABÓ LÁSZLÓ ORVOSI TANÁCSADÓ A szembetegségek 2.
