Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-31 / 25. szám, szombat

Az SZKP KB határozata az átalakításról és a káderpolitikáról

(ČSTK) - A TASZSZ hírügynökség nyilvánosságra hozta az SZKP KB szerdán befejeződött kétnapos ülésén elfogadott határozat teljes szövegét, amelyet az alábbiakban közlünk.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése meghallgatta és megvitatta Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az átalakításról és a párt káderpolitikájáról szóló beszámolóját, s teljes mértékben jóváhagyta azokat a politikai és gyakorlati következtetéseket, amelyeket az SZKP KB Politikai Bizottsága vont le az SZKP KB 1985 áprilisában tartott ülését megelőzően a szovjet társadalomban kialakult helyzet elemzése alapján. Teljes mértékben egyetértett az átalakítás átfogó értékelésével, valamint a párt XXVII. kongresszusán elfogadott határozatok, illetve az SZKP káderpolitikájának jelenlegi feladataira vonatkozó határozatok teljesítése első eredményeinek értékelésével, amelyeket a központi bizottság politikai bizottsága fogalmazott meg és ezek megoldása valamennyi párt-, állami és társadalmi szervezet feladata.

I.

Az SZKP Központi Bizottsága leszögezi, hogy a KB 1985 áprilisában tartott ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa óta eltelt időszak megerősítette a társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsítása stratégiai irányvonalának helyességét és létfontosságát - amelyet a párt dolgozott ki, s támogatja a szovjet nép -, továbbá a társadalomban az élet valamennyi területén történő minőségi átalakulások folyamatának szükségességét.

Kétségtelenül hatalmasak és vitatha- tatlánok azok a sikerek, amelyeket a szovjet nép a nagy október győzelme óta eltelt csaknem 70 év alatt a szocializmus építésében elért. Ezek az eredmények azonban nem leplezhetik azt a tényt, hogy a 70-es és a 80-as évek fordulóján az ország előrehaladásának üteme csökkent. A gazdaságban, szociális és szellemi területen nehézségek és megoldatlan problémák kezdtek felgyülemleni, a stagnálás jelei, valamint további, a szocializmustól idegen jelenségek kezdtek megnyilvánulni. Az SZKP Központi Bizottsága és az ország vezetése a párt és kádereinek szerteágazó tevékenysége ellenére nem volt képes időben és teljes egészében felmérni a negatív jelenségek elburjánzásának veszélyét, s leküzdésükre világos irányvonalat kidolgozni. A felmerült társadalmi-gazdasági kérdések megbízására negatív hatással volt az a körülmény, hogy gyengült az elméleti gondolkodás, valamint a fejlett szocializmus mozgatóéról és ellentétei közti dialektika tanulmányozásának szentelt figyelem. Súlyos hiányosságok halmozódtak fel a szocialista demokrácia intézményeinek működésében, a tervezési gyakorlatban, az irányítás módszereiben és stílusában. Számos pártszervezet nem volt képes megőrizni elvi pozícióit, nem szentelt kellő figyelmet a pártélet lenini elvei és normái szigorú megtartásának és nem vette fel határozottan a harcot a negatív jelenségek, a fegyelem lazulása, az alkoholizmus terjedése, a lopások és a korrupció ellen. Nem léptek fel mindig megfelelően a reszort- és helyi érdekek felülkerekedé- se és a nacionalizmus megnyilvánulásai ellen.

Az ülés rámutatott annak rendkívüli fontosságára, hogy a párt ebben a helyzetben erőt és merészséget érzett az átalakítás irányvonalának megkezdéséhez, annak élére állt és szervezte a valóban forradalmi munkát a stagnálás jelenségeinek határozott felszámolására és megbízható, hatékony mechanizmus kialakítására az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása céljából. Más út számunkra, mint az átalakítás, egyszerűen nem létezik, nem hátrálhatunk meg és nincs is hova meghátrálnunk.

Az átalakítás végsó célja a társadalmi élet valamennyi területének megújítása, az, hogy a szocializmusban a társadalom leghaladóbb szervezési formái létezzenek és a lehető legteljesebben használják ki a szocialista rendszer alkotó potenciálját. Az életünk minden területét átható és minden szférájára kiterjedő átalakítás egyre nagyobb mértékben befolyásolja az országunkban kialakult helyzetet és minőségileg új vonásokkal gazdagodik.

Az átfogó politikai eredmények abban rejlenek, hogy a szovjet társadalom életében fontos változások történnek, erősödnek a pozitív tendenciák és új erkölcsi légkör alakul ki. Aktívan ható elvként egyre inkább teret hódít a közvélemény tájékoztatása, az igazságosság, a hiányosságokkal szembeni kérlelhetetlenség és a jobbítási törekvések. A népgazdaság az ötéves időszak első évében a legfontosabb tervmutatókat túlteljesítette, s létrejött a további előrelépés szolid alapja.

A végrehajtott intézkedések és az elvégzett munka azonban nem mindenütt

van összhangban a felhalmozódott problémák méreteivel és sürgősségével, s azok nem az elvárt hatékonysággal és offenzivitással valósulnak meg. Számos rendkívül fontos irányban, mindenekelőtt a hatékonyság és minőség területén, a tudomány és a technika fejlesztésében és a szociális szférában az átalakulást nagy nehézségek kísérik. Lassan távolítják el és szorítják a háttérbe a társadalmi-gaz- dasági fejlesztést fékező mechanizmust, amely hosszú éveken keresztül alakult ki és még mindig nem vesztette el erejét, továbbá a konzervativizmus befolyását, a közömbösséget és az elavult gondolkodásmódot.

Az ülés a politikai bizottság és az SZKP KB Titkársága, a szövetségi köztársaságok kommunista pártja központi bizottságai, a kerületi, területi, körzeti, városi, járási pártbizottságok, párt-, állami és társadalmi szervezetek rendkívül fontos feladatának tartja, hogy továbbra is aktívan mozgósítsanak minden területen az átalakítás folyamatának megvalósítására. Most, a kezdeti szakaszban rendkívül fontos reális álláspontra helyezkedni, objektiven értékelni az eredményeket s azokat, nemcsak a múltban elértekhez hasonlítva értékelni, hanem a párt által kidolgozott és elfogadott tervekből kell kiindulni, s minden kommunistát és állampolgárt sokéves, intenzív és önfeláldozó munkára kell felkészíteni. Ez az egyedüli helyes, pártos hozzáállás. Az átalakítás sikerének garanciája az, hogy kivétel nélkül mindenki hatékonyan és lelkiismeretesen dolgozzon. Állhatatosan, lépésról-lé- pésre, habozás nélkül kell a kitűzött irányvonalat megvalósítani, nem szabad megengedni, hogy eltérés legyen az elfogadott döntések és gyakorlati megvalósításuk között, s biztosítani kell a folyamatban lévő változások visszafordíthatatlanságát.

Az átalakítás eredményessége döntő mértékben attól függ, hogy kádereink milyen gyorsan és alaposan értik meg a forradalmi átalakulások szükségszerűségét, s mennyire határozottan, energikusan és hozzáértően fognak cselekedni. Ezt a célt szolgálja a lenini elvekre épülő aktív és céltudatos káderpolitika, amely megfelel az átalakulás követelményeinek. Teljes mértékben tükröznie kell a jelenlegi helyzet sajátosságait, jellegét és a mostani időszak feladatait, s biztosítani kell a párt és az állam minden láncszemének, társadalmunk valamennyi sejtjének a nagyfokú akcióképességét. A káderpolitika az SZKP programcéljai megvalósításának meghatározó fontosságú eszköze, amely megbízhatóan lehetővé teszi azt, hogy a párt politikailag vezesse a társadalmat, kidolgozza a nép érdekeinek, a szocializmus megszilárdítása és fejlesztése feladatainak megfelelő stratégiai irányvonal kidolgozását és sikeres megvalósítását.

II.

1. Az ülés leszögezte, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlesztése meggyorsításának feltétele a szocializmus, mint új társadalmi rendszer határtalan lehetőségeinek mind nagyobb mértékű feltárása és kihasználása, gazdasági bázisának tökéletesítése, a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztése és a népi önigazgatás elmélyítése. Csakis ezen az alapon fejlődhet kellőképpen a dolgozó tömegek élő aktív tevékenysége, valósulhat meg reális részvétele a társadalom élete minden kérdésének megoldásában és így juthat érvényre maradéktalanul az emberi tényező.

Az ülés a XXVII. pártkongresszus téziseivel összhangban végrehajtott ez irányú konkrét lépéseket jóváhagyja és úgy véli, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a szocialista demokrácia bővítésének lehetőségeit, fejleszteni kell a szovjet politikai rendszert, a párt- és állami szervek, valamint társadalmi szervezetek munkáját valós, demokratikus tartalommal kell megtölteni, továbbá olyan körülményeket kell biztosítani, hogy jelentős mértékben erősödhessen a dolgozók befolyása a káderek kiválasztására és munkájuk ellenőrzésére. Arra kell törekedni, hogy a pártalapszervezetek következetesen teljesítsék a párt szervezeti szabályzatából rájuk háruló kötelességeket, melynek lényege az, hogy tevékenyen részt vegyenek a párt káderpolitikájának megvalósításában.

2. Az ülés elsőrendű fontosságot tulajdonit a demokrácia kiszélesítésének a termelési szférában, a dolgozókollektívák életébe az önigazgatás következetes bevezetésének és olyan körülmények kialakításának, amelyek lehetővé tennék, hogy minden dolgozó vállalatában tényleges gazdának érezze magát. Ezt tartja szem előtt a vállalatokban és egyesülésekben a dolgozókollektívák tanácsainak

létrehozása, s nekik, valamint egész kollektívák gyűléseinek termelési, szociális és káderkérdésekben széles jogkör biztosítása.

Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy szükséges olyan rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi a vállalatok, termelési egységek, műhelyek, osztályok, munkaszakaszok, farmok, munkacsoportok, brigádok vezetői és mestereinek a megválasztását. Ki kell szélesíteni azt a gyakorlatot, hogy a vezető beosztású dolgozók és szakemberek kiválasztása és széthelyezése pályázat alapján történjen, s meg kell határozni ennek a feltételeit.

Az új körülmények között rendkívül fontos az, hogy helyesen értsék meg: a dolgozókollektívában a vezető tisztségviselők választhatósága nem ássa alá, sót, ellenkezőleg szilárdítja az oszthatatlan jogkört, növeli a vezető beosztású dolgozó tekintélyét, s ugyanakkor a munkájáért érzett felelősséget is, s minden kollektívában a kölcsönös igényesség légkörét alakítja ki. A kulcsfontosságú kérdésekről való döntéseknél az oszthatatlan jogkör és a kollektívák részvétele közötti szerves kapcsolat elmélyíti és bővíti a demokratikus centralizmus és a kollektívára támaszkodó tervszerű irányítás elvét.

Az ülés célszerűnek véli az áilami vállalatra (egyesülésre) vonatkozó törvény alaptervezetének a jóváhagyását, miközben szem előtt tartja, hogy azt országos vitára bocsátják.

3. Maradéktalanabbul ki kell használni a dolgozók kezdeményezése és alkotó aktivitása kibontakoztatásának széles körű lehetőségeit, valamint a gazdaságirányítás és a szociális szféra demokratizálásának lehetőségeit a kolhozokban és a szocialista szövetkezetekben is. Fontos annak biztosítása, hogy a kolhozokban és más szövetkezetekben szigorúan megtartsák az alapszabályzatot, s hogy olyan változásokat hajtsanak végre benne, amelyek elősegítik a szövetkezeti tagok tevékenységének további aktivizálását, valamint érdekeltségük növelését a kollektíva munkaeredményeiben és a szövetkezet minden egyes tagja reális eredményeiben.

Az ülés javasolja a Szovjetunió Minisztertanácsának, valamint az illetékes köz- társasági és helyi szerveknek olyan intézkedések elfogadását, amelyek lényegesen kibővítenék a közétkeztetés, a kommunális szolgáltatások, valamint a szovjet emberek szükségleteinek kielégítésével közvetlenül összefüggő néhány egyéb szféra területén a szövetkezeti formák alkalmazásának elterjesztését, összhangban az emberek érdekeivel.

4. A társadalmi élet demokratizálásának és a káderpolitika egyik kulcsfontosságú iránya a szovjet választási rendszer tökéletesítése. A tanácsok képviselőjelöltjeinek javasolását és megtárgyalásának gyakorlatát mentesíteni kell a formalizmus elemeitől, a választóknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a javasolt jelöltek nagyobb száma közül válasszanak és cselekvóen részt vegyenek a választási folyamat minden szakaszában.

5. Az ülés támogatja azt az elvszerú módot, amellyel az SZKP KB Politikai Bizottsága felvetette a párton belüli demokrácia kiszélesítésének a szükségességét és hatékony utak keresését a pártalapszervezetek, konferenciák és plenáris ülések munkájának az élénkítésére, továbbá minden szinten a választott pártszervek mechanizmusa létrehozásának tökéletesítésére a további demokratizálás végett.

6. Az ülés nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy „fentról“, de legfőképp „lentről“ fokozni kell a káderek tevékenységének ellenőrzését és következetesen érvényre kell juttatni azt a lenini követelményt, hogy az irányító szervek munkája mindenki előtt nyitott legyen, s hogy az a közvélemény nyilvánossága előtt történjen. Ennek elérése céljából biztosítani kell azt, hogy a választott és kinevezett tisztségviselők tevékenységéről rendszeresen beszámoljanak a dolgozókollektíváknak és a lakosságnak, s ezzel párhuzamosan biztosítani kell azt a jogot, hogy a dolgozó értékelhesse a vezető tisztségviselők munkáját, beleértve azt a lehetőséget is, hogy felvethesse azon funkcionáriusok felmentésének kérdését, akik képtelenek voltak kötelességeik teljesítésére, vagy kompromittálták magukat. Ki kell alakítani a vezető beosztású káderek munkája ellenőrzésének a pontos rendszerét, s ebben be kell vonni a párt- és szakszervezetek, a Kom- szomol konferenciáit, a képviselők tanácsainak üléseit, a párt- és szakszervezetek, valamint a Komszomol-bizottságok plenáris üléseit, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa állandó bizottságait, a szövetségi és autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsait, a helyi tanácsok képviselőit, s következetesen ki kell szélesíteni a képviselői interpellációk gyakorlatát. Az ülés úgy véli, célszerű lenne, ha az SZKP KB Titkársága és a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöksége intézkedéseket fogadna el a vállalatokban és a szervezetekben megvalósuló ellenőrzések és inspekciók eddigi gyakorlatának módosítására, szem előtt tartva azt, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek az ügyet kell szolgálniuk, s nem pedig arr^ hivatottak, hogy pusztán formalizmusból nagylétszámú munkaerőt vonjanak el a munkától.

A pártszervezeteknek szüntelenül szem előtt kell tartaniuk a vezető tisztségviselők, szakemberek, továbbá az állam- apparátusban és társadalmi szervezetekben dolgozók tesztelését és ezt a tesztelést a káderek munkája kollektív ellenőrzésének hatékony formájává kell tenni, s annak ösztönöznie kell a szakképzettség fokozására.

7. Az ülés minden pártbizottságnak és minden pártszervezetnek feladatul adja olyan kiegészítő intézkedések elfogadását, amelyek célja a közvélemény tájékoztatásának a kiszélesítése, a bírálat és az önbírálat fejlesztése, mindenekelőtt az alulról jövő bírálaté, s e bevált eszköz nagyobb mértékű kihasználása a káderek nevelésére a hiányosságokkal szembeni kérlelhetetlenség és az elért eredményekkel való egészséges elégedetlenség, továbbá a szocialista erkölcs normáitól való eltérések felszámolása szellemében. Mindig abból kell kiindulni, hogy a kritikához való viszony a káderek politikai érettségének, a változásokra való felkészültségének, s annak a bizonyítéka, hogy képesek-e az átalakítás gyakorlatban való megvalósítására. A pártban nincs helye az olyan személyeknek, akikre nem vonatkozhat bírálat, de olyanoknak sem, akiknek nincs joguk másokat bírálni.

Határozottan véget kell vetni a bírálat bárminemű elfojtásának, akárcsak a becsületes dolgozók befeketítésére irányuló rágalmazási kísérleteknek s annak, hogy a magánszámlákat névtelen levelek küldözgetésével és más aljas módszerekkel próbálják kiegyenlíteni.

8. Tekintettel arra, hogy a tényleges demokrácia nem a törvényen kívül, vagy a törvények felett létezik, az ülés nagy fontosságot tulajdonít új törvények kidolgozásának és elfogadásának, a szovjet igazságszolgáltatás szerepe fokozásának, a bíróságok függetlensége elve szigorú megtartásának, az ügyészi felügyelet határozott erősítésének, a vizsgálószervek munkája tökéletesítésének, a szovjet állam, valamint az állampolgári jogok és szabadságjogok védelmezését és biztosítását szolgáló utak és eszközök tökéletesítésének. A párt abból indul ki, hogy a szocialista demokráciának semmi köze sincs ahhoz, hogy mindent szabad, akárcsak a felelőtlenséghez és az anarchiához sem. Valóban az embert, a kollektívát, a társadalmat, a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatását, a szocialista rendszer alkotó potenciáljának a feltárását, a törvényesség és az igazságosság megszilárdítását és az egészséges erkölcsi légkört kell szolgálnia társadalmunkban. Javítani kell a vezető tisztségviselők és az egész lakosság jogi nevelését is.

9. Az ülés szükségesnek tartja azt, hogy törődjenek a szovjet demokrácia szociális alapjának a következetes kibővítésével, minden egyes állampolgár, a háborús veteránok, kiváló dolgozók és fiatalok, a lakosság minden rétegének az aktívabb részvételével az átalakítás folyamatában, valamint az állami és a közéletben.

Arra kell törekedni, hogy minden szakaszon az idősebb nemzedékhez tartozó bevált káderek kéz a kézben dolgozzanak a fiatalokkal és ókét bátrabban javasolják vezető tisztségekbe. A pártszervezetek kötelessége, hogy átgondoltan irányítsák ezt a természetes folyamatot, s ezt a vezetés, politikai irányvonalunk folyamatossága biztosításának, valamint a meg- csontosodottság és a stagnálás leküzdése elengedhetetlen feltételének kell tartani. Rendkívül fontos, hogy a fiatalokba vetett bizalmat, s az ifjúság önállóságának a bővítését a munka, a tanulmányok, a mindennapi élet és a szabadidő megszervezése során összekapcsolják a segítségnyújtással és a hibák elvtársi bírálatával. Lényegesen javítani kell a megbízható kádertartalékok felkészítésén is.

A párt-, szak- és komszomolszerveze- tekbe, valamint a tanácsokba és vezető tisztségekbe túlsúlyban erre érdemesnek tartott munkásokat és parasztokat kell javasolni. Az egyetemeken és szak- középiskolákon való továbbtanulásra kell őket ösztönözni, gondosan kell ezeket kiválasztani és leendő vezető funkcionáriusokat kell belőlük nevelni. Felelős tisztségekbe gyakrabban kell javasolni jó szervezóképességú egyéneket a párton kívüliek soraiból is. Az ülés úgy véli, hogy az irányítás minden szintjén és a társadalom életének valamennyi területén meghatározó fontosságú a nők jelölése vezető funkcióba.

10. A központi bizottság ülése felhívja a figyelmet arra, hogy a kádermunkában következetesen és maradéktalanul érvényre kell juttatni a nemzetiségi politika lenini elveit, sokoldalúan figyelembe kell venni a gazdaság és a közélet minden területén mélyülő internacionalizációs folyamatokat. Mindenben, ami a nemzetek közti kapcsolatok fejlesztését érinti, rendkívüli körültekintést és tapintatot, pártos elvhüséget kell tanúsítani, s az országunkban élő nemzetek barátságának és testvériségének megszilárdítását kell szem előtt tartani, ugyanakkor ezen a területen határozottan fel kell számolni a negatív jelenségeket és kompromisszumot nem túróén kell fellépni a nacionalizmus és a sovinizmus, a cionizmus és az antiszemitizmus, a lokálpatriotizmus minden megnyilvánulása ellen, az élósködés, a nemzeti korlátozottság ellen, s ezekkel szembe kell állítani a következetes és szilárd internacionalizmust.

Biztosítani kell a Szovjetunióban élő nemzetek és nemzetiségek megfelelő képviseletét a párt-, állami és gazdasági szervekben, valamint társadalmi szervezetekben, s arra kell törekedni, hogy a vezető testületek összetétele jobban tükrözze a lakosság nemzetiségi szerkezetét. A káderek internacionalista öntudatának erősítése céljából, valamint a párt- és állami szervekben végzett tevékenysége során szerzett tapasztalatuk gazdagítása végett szükség van az egyes köztársaságok és területi egységek, a helyi és a központi szervek között a kádercsere aktivizálására.

III.

1. Az ülés jóváhagyja az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Központi Bizottság Titkársága által a pártelveknek a múltban történt megszegése, valamint a káderpolitika megvalósításában tapasztalt deformációk következményeinek áthidalását célzó intézkedéseit. Az átalakítás rendkívül fontos része és elengedhetetlen tényezője az, hogy a vezetés új erőkkel frissüljön fel, hogy leváltsák azokat a vezető tisztségviselőket, akik nem képesek megbirkózni az új feladatokkal, illetve méltatlan magatartásukkal kompromittálták magukat.

Az SZKP XXVII. kongresszusának határozata alapján a káderpolitikát alapvetően meg kell újítani, a kornak megfelelővé kell tenni, amely szervesen kapcsolódik a társadalmi-gazdasági gyorsítás megvalósításáért folyó küzdelem kulcsfontosságú irányaihoz. Következetesen arra kell törekedni, hogy minden párt-, állami és gazdasági szervezet, valamint a társadalmi munka élén a pártot és a népet odaadóan szolgáló, valóban újszerúen cselekvő személyek álljanak, akik teljes mértékben tudatosítják a társadalmunkban folyó minőségi átalakulások elkerülhetetlenségét, s akik képesek felszámolni a közömbösséget és a rutinszerúséget, s alkotó módon valósítják meg a párt politikáját.

A múlt sokoldalú elemzéséből eredő tanulságok alapján az SZKP Központi Bizottsága elvi fontosságúnak tartja a következőket:

A káderpolitika lenini értelmezésével összhangban minden szinten, kezdve az SZKP Központi Bizottságától és a kormánytól, időben meg kell oldani a káder- politika időszerű kérdéseit, a vezető tisztségviselők sorait szüntelenül friss erőkkel kell feltölteni, hogy a megújítás folyamata ne szenvedjen törést, s hogy biztosított legyen a folyamatosság;

szükség van a káderek marxista-leni- nista elméleti felkészítésének, eszmei és erkölcsi öntudatosságának a fokozására, beléjük kell oltáni a magasabb szintű politikai és erkölcsi kultúrát, a párt gyorsítást célzó irányvonala lényegének az alapos megértését, s azt a képességet, hogy minden munkaszakaszon a programcélokat összekapcsolják a mindennapos szervező, gazdasági és nevelómunkával, s következetesen felszámolják a technokrata módszerek megnyilvánulásait a párt- bizottságok tevékenységében és a káderek kiválasztásában;

a kiválasztásnál a káderekkel szemben figyelmesen, átgondoltan és elvsze- rúen kell eljárni, ugyanígy a kádercserénél is, s mindkét esetben kizárólag az ügy érdekeit szem előtt tartva kell cselekedni. Megengedhetetlen a stagnálás, a tisztségviselők indokolatlanul túl gyors kicserélése, a bürokratikus hivatalnokoskodás, a türelmetlenség, akárcsak az önálló gondolkodás és kezdeményezés elfojtása;

szüntelenül fokozni kell a káderek felelősségét a rájuk bízott feladatokért, mindenütt ki kell alakítani a kölcsönös igényesség, a szilárd fegyelem és szerve(Folytatás az 5. oldalon)

újs:

4

1987. I.