Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-05 / 3. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1987. I. 5. Washington a nicaraguai ellenforradalmárok támogatásának fokozását tervezi (ČSTK) - Az Egyesült Államok fokozza felforgató tevékenységét a forradalmi Nicaraguával szemben - állapította meg a The New York Times amerikai napilap. A lap szerint az ellenforradalmárok az év első hónapjaiban jelentősen fokozni akarják katonai tevékenységüket. Karácsony előtt az amerikai tanácsadók által kiképzett két diverzáns csoportot Hondurasból a nicaraguai határvidékre dobták át azzal a céllal, hogy elfoglaljanak az ország területén egy kisebb területet, itt kikiáltsák „kormányukat“, ami Washingtonnak ürügyet adna egy nagyobb intervenció beindítására. Az USA katonai támogatása nélkül nem lehetne folytatni a Nicaragua elleni terrorakciókat - szögezi le a The New York Times. Most az ellenforradalmárok vezetőinek a további támogatás megindoklására katonai sikerek elérésére van szükségük. A Fehér Ház támogatását élvezik: az 1988. évi költségvetés javaslatában Reagan elnök 105 millió dollárt követel számukra a Kongresszustól. 1989 és 1992 között évente 110 milliót szeretne folyósítani a somozistáknak. Teljesen másképp tekintenek az egyszerű amerikaiak a Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háborúra. Minneapolisban szombaton kb. 500- an gyűltek össze a nemzeti gárda támaszpontjának bejárata előtt abban az időszakban, amikor innen a nemzeti gárda egysége Közép- Amerikába indult. És tiltakoztak. A francia főváros Lyoni állomásán a sztrájkoló vasutasok akadályozzák a vonatok elindítását (Telefoto - ČSTK) Rau bírálja Bonnt (ČSTK) - Johannes Rau, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke, Észak-Rajna -Vesztfália tartományi kormányának elnöke szombaton azzal vádolta a bonni kormányt, hogy képtelen olyan külpolitikát folytatni, amely megfelelne az NSZK nemzeti érdekeinek. Kasselben mondott beszédében a kancellárjelölt leszögezte, hogy a CDU-CSU és az FPD négyéves koalíciós kormányzását a politikai botrányok jellemezték, ami megrendítette a kormány iránti bizalmat. Hangsúlyozta: a kormány azáltal, hogy nem terjesztett elő saját leszerelési javaslatokat, politikai támogatást nyújtott az értelmetlen és felelőtlen amerikai „csillagháborús" programnak. Reagan rádióbeszéde A Kongresszus és az elnök várható összecsapása jegyében Új szakaszban a francia vasutassztrájk A kormány és az SNCF a szakszervezetek megosztásával próbálkozik (ČSTK) - E héten ül össze első ízben Washingtonban a novemberi időközi választások nyomán megalakuló új amerikai Kongresszus, amelynek mindkét házát ezentúl a demokraták uralják. Várhatóan nagy csatákra lehet számítani a republikánus Ronald Reagan etnök és a demokrata többségű szenátus és képviselőház között. Ez a szópárbaj gyakorlatilag már szombaton megkezdődött az elnök szokásos rádióbeszédével, amelyben Reagan óva intette a demokratákat olyan törvények elfogadásától, amelyek nem felelnének meg a republikánus kormányzat politikájának. Az elnök megpróbálta előkészíteni a talajt a katonai költségvetés további növeléséhez azzal, hogy a Kongresszust tette felelőssé a katonai kiadások terén az utóbbi két évben tapasztalt, „veszélyes kisiklásért“. Ha ez folytatódna, akkor úgymond az elnök szerint veszélybe kerülne minden amerikai család és a világbéke. Az elnök várhatóan az új költségvetési évben csillagászati, 312 milliárd dolláros összeget fog kérni a Pentagon számára, míg az idei évre 293 milliárdot sikerült kicsikarnia. Az elnök beszédére a demokraták többek között azzal válaszoltak, A párizsi Le Canard Enchainé karikatúrája: „Kezdeti tüze megfogyott...“ (ČSTK) - A francia állami vas- útigazgatóság (SNCF) vezetősége tegnap bejelentette, hogy az újévi szünidő utolsó napján képes biztosítani az ország egész területén a vonatjáratok 40 százalékának az elindítását. Egy nappal korábban még csak 25 százalékuk közlekedett. A francia kormány tisztségviselői bizonyos fokú elégedettséggel nyugtázták ezt a fejleményt és az „enyhülés jeleként" könyvelték el a vasutak immár 17. napja tartó sztrájkjában. Tény azonban az, hogy a több száz vasúti állomás közül mindösz- sze hatból adtak hírt a sztrájk befejezéséről. A járatok újraindítása elsősorban a rendőri alakulatok tömeges bevetésének az eredménye, amelyek olykor durván kiűzték a sztrájkolókat a több tucat elfoglalt vasútállomásról. A konfliktus újabb szakaszába lépett, amelyet egyrészt az jellemez, hogy a kormány nem hajlandó teljesíteni a sztrájkolók bérköveteléseit, másrészt egyes reformista ágazati szakszervezetek habozással válaszoltak a kormány érvelésére. Az Haig mint elnökjelölt? hogy szorgalmazzák az iráni fegyverüzlet miatt kipattant botrány alapos kivizsgálását. Ezt is hozzászámítva alighanem rendkívül nehéz évnek néz elébe Ronald Reagan. A Kongresszus a jövő héten két különbizottságot hoz létre a botrány részleteinek kivizsgálására. Ronald Reagan egyébként ma prosztata- műtétnek veti alá magát és várhatóan három-négy napig kórházi ápolásra szorul majd. (ČSTK) - Alexander Haig volt amerikai külügyminiszter a CNN televíziós társaságnak adott nyilatkozatában bírálta a Reagan-kormány külpolitikai irányvonalát az iráni titkos fegyverüzlettel és az innen származó összegeknek a nicaraguai ellenforradalmárok számára való átutalásával összefüggésben. A Rea- gan-kormányban való működésének saját tapasztalataira hivatkozva közölte, kezdettől fogva nyugtalanította őt a döntések meghozásának Izraeli drágulás (ČSTK) - Izraelben az idei év újabb áremelkedésekkel kezdődött: hat-hét százalékkal emelkedett a szappan, a mosószerek és néhány háztartási vegyipari termék ára, 40 százalékkal magasabb az élelmiszerek ára. A dolgozók életszínvonalának újabb csökkenését eredményező árintézkedéseket a hatalmas fegyverkezési kiadások, az arab területek megszállásának és a szomszédos országok ellen intézett támadásoknak a költségei tették szükségessé. módja, a kormány külpolitikájában a fegyelem és a világos utasítások hiánya. Mindezért Reagant tette felelőssé. Haig a továbbiakban kifejezte szándékát, hogy megpályázza az elnöki hivatalt. Mint elmondta, ebben a kérdésben valószínűleg márciusban dönt véglegesen. SNCF vezetősége ebben a helyzetben elutasította a szakszervezeteknek azt a követelését, hogy alkalmazottainak bért folyósítson a sztrájkok időtartamára és ugyanakkor azt terjeszti, hogy a sztrájkolók nagy része fel akarja újítani a munkát. A CGT és a CFDT szakszervezetek szerint így próbálják megtéveszteni a közvéleményt és szakadást próbálnak előidézni a sztrájkoló vasutasok között. A CGT elítélte a dezinformációs kampányt és még aktívabb sztrájkra szólított fel. A Le Monde tegnapi számában azt írta, hogy Chirac kormányfő nem tesz engedményt a bérvitában, inkább vállalja a politikai konfrontációt is. A nagytőke érdekeit védő párizsi kormány azt állítja, hogy a szigorú bérbefagyasztás, sót bércsökkentés politikája az állami szektorban az infláció megakadályozásának legalapvetőbb feltétele az árellenórzés teljes megszüntetésének időszakában. ČZ vűtmojrébűi International Herald Tribune ~ Hazatelepülök - Amerikából Az elsősorban amerikai olvasóknak készített világlap, az International Herald Tribune első oldalas moszkvai tudósításban számolt be a múlt év végén, ötven Amerikából hazatelepülő szovjet emigráns megérkezéséről. Idézünk a tudósításból. ötven honvágytól szenvedő szovjet emigráns, aki csalódott abbeli kísérleteiben, hogy új életet építsen magának az Egyesült Államokban, visszatért a Szovjetunióba, ahol meleg hivatalos fogadtatásban részesült. Moszkva Seremetyevo repülőterén a visszatérő emigránsok azt mondták, hogy az amerikai városi élet feszültsége és az idegen társadalomba való beilleszkedés nehézsége hozta haza őket. Egyesek közülük felpanaszolták a bűnözést, a társadalmonkívüliséget, illetve azt, hogy Amerikában nincsenek szavatolt munkalehetőségek. Mások náluk jobban érezték magukat az Egyesült Államokban, de megjegyezték, hogy egyre erősebb lett bennük a honvágy, és hiányoztak nekik az otthonmaradt családtagok.- Jobban szeretem a hazámat - jegyezte meg Valentyin Agazarjan 36 éves szabó, aki szavai szerint először 1981 -ben kérte, hogy engedélyezzék a hazatérését; ez két évvel azután volt, hogy az Egyesült Államokba érkezett. Agazarjan, aki New York Queens nevű városrészében lakott, azt mondta: - Az Egyesült Államokban oly sok a probléma, és az élet nehéz. A Valerij és Lidia Klever festőművész házaspár elmondta, hogy majdnem tíz esztendeje azért hagyta el a Szovjetuniót, mert a szovjet kormány bezáratta absztrakt müveik kiállítását, ám most úgy vélekedett, hogy kulturális értelemben teljesen magukra voltak hagyatva az Egyesült Államokban. Maine-ben, New Yorkban és Los Angelesben laktak, és először nyolc éve kérték, hogy hazatérhessenek. - Sokan hibáznak, amikor azt hiszik, hogy megszökhetnek a problémák elől - jelentette ki Lidia Klever. A házaspár egy kisfiúval és egy tizenéves kislánnyal tért haza; Kleverék azt mondták, hogy le fognak mondani amerikai állampolgárságukról. - Nem tudunk elvegyülni az amerikai társadalomban - mondta Valerij Klever. - Ott az kell, hogy az ember valamilyen csoport vagy kaszt tagja legyen. A 15 éves Olga Szinjavina, aki szüleivel tért haza, kicsit idegesnek és feszültnek látszott a hazatelepülés miatt, de kijelentette: - Meg fogok itt szokni. Ez egy oké ország. Szovjet hivatalos személyek az Egyesült Államokban azt mondták, hogy a hazatérők közül legalább hétnek amerikai útlevele van. A hazatelepülök között sok a zsidó. Néhány idős emigráns gyermekei az Egyesült Államokban maradtak. Szovjet tisztviselők az Egyesült Államokban azt mondták, ezer emigráns kért hazatérési engedélyt. A Klever család a moszkvai repülőtéren (Telefoto - ČSTK) Nemzetek közötti kádercsere Taskenti pártvezetö cikke az Izvesztyijában A politikai, adminisztratív és gazdasági vezetők köztársaságok közötti cseréjének fontosságáról írt az Izvesztyija minapi számában Timur Alimov, a taskenti területi pártbizottság első titkára. Emlékeztet arra, hogy Üzbegisztánban három évvel ezelőtt bontakozott ki a harc a negatív jelenségekkel szemben, melynek következtében több járási, területi és köztársasági szintű vezetőt le kellett váltani. Eluralkodott ugyanis az a gyakorlat, hogy vezetőket nem szakmai, politikai és erkölcsi értékeik, hanem rokonsági, sógorsági, föl- diségi kapcsolatok és hajbókolás alapján jelöltek ki. E harc folyamán egyrészt a helyi szervek soknemzetiségű összetételére támaszkodtak, s Alimov példaként említette kazah, tadzsik és ukrán nemzetiségű vezetők kinevezését. Másrészt kiderült, hogy saját erőforrásokkal nem győzik, ezért az Üzbég KP KB az SZKP Központi Bizottságához fordult, aminek következtében tapasztalt párt-, tanácsi és gazdasági vezetők érkeztek Moszkvából, Leningrádból, az Orosz Föderációból és más köztársaságokból Üzbegisztánba állandó munkára. Tavaly a taskenti terület városi, járási pártbizottsági titkárainak, valamint a tanácselnökök és elnökhelyettesek 82 százalékát helyi kádertartalékokból tudták már kijelölni - írta a taskenti első titkár. „Egyesek nálunk, a Nyugatról már nem is beszélve, a vezetés megszilárdítását majdhogynem nemzetellenes kampánynak állítják be“ - állapította meg a taskenti első titkár. „Az Üzbegisztánban az utóbbi években végbement pozitív változások ezeknek az állításoknak a valótlanságát bizonyítják. Méginkább meggyőződtünk arról, hogy mindennapos internacionalista gyakorlatunkat meg kell szilárdítanunk." Alimov írásában vázolta azt a sajátos helyzetet, amikor a középázsiai köztársaságokban a magas természetes népszaporulat ellenére sok vállalatnál és építkezésen kevés a munkáskéz, nem tudják kitölteni a műszakokat, nem tudják kihasználni a termelópotenciált. Az üzbég lakosságon belül az ipari munkásság alacsony aránya az egyik oka annak, hogy Üzbegisztán több fontos mutató tekintetében lemarad, s ezzel függ össze a vallási és a magántulajdonosi csökevények fennmaradása is. Alimov példaként hozta fel a taskenti traktorgyárat, ahol az üzbég munkások aránya fele a Taskentben élő üzbégek arányánál. A helyzetet korrigálni kívánják: ebben az ötéves tervidőszakban 1 millióan végeznek a köztársaság szakmunkásképzőiben, néhány ezren az Orosz Föderáció, Ukrajna, Belorusszia oktatási intézményeiben szereznek szakképesítést. Az volt a megszokott, hogy a szakemberek és a munkások Üzbegisztánba mennek - az építkezésekre és a szűzföldekre. A helyzet változóban van: az Orosz Föderációban hiány van munkaerőből. Eljött az idő, hogy Üzbegisztán segítsen barátainak munkásokkal, magasan képzett vezetőkkel. Alimov Tyu- menyt, Szamotlort és a Bam-vasút- vonalat említette, s közölte, hogy az ötéves tervidőszak végére 30 ezren dolgoznak majd az új gazdasági övezetekben félmilliárd rubelnyi értéket teremtve. Tervezik, hogy önkéntes alapon családok települnek majd át és idénymunkásokat irányítanak az Orosz Föderáció területére. Elérkezett az idő, hogy szervezési és szociális intézkedésekkel eiő- segítsék Közép-Ázsia lakosságának mozgékonyságát, mobilitását. Ez különösen az ifjúságra vonatkozik, le kell küzdeni náluk az „ősök földjéhez" való kötődés nehézkességét, fel kell bennük kelteni a vágyat a helyváltoztatásra. Ezt kell elősegíteni azzal, hogy az orosz nyelv oktatását jelentősen átalakítják, kiindulva abból, hogy ez a nyelv a népek közötti érintkezés eszköze - mutatott rá Alimov. Megnőtt a magas szintű párt-, tanácsi és gazdasági képzésben részesülő üzbég hallgatók aránya, sok üzbegisztáni ifjúmunkás tanul az Orosz Föderáció nagyvárosainak pártiskoláin. A nemzetek közötti kádercsere egyre nő és bővül, s ez a kölcsönös segítségen és egyenlőségen és a Szovjetunió népeinek elszakíthatatlan barátságán alapuló lenini nemzetiségi politika egyik ékes megnyilvánulása - mutatott rá végezetül az Izvesztyijában a taskenti első titkár.
