Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-24 / 19. szám, szombat
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése ÚJ SZÚ 3 1987. I. 24. (Folytatás az 1. oldalról) milliárd koronát tett ki. Az árutermelés egészében is csökkent az új termékek részaránya 1985-höz viszonyítva. Ezzel szemben a magas műszaki-gazdasági színvonalú új termékek értékének részaránya az összes új termék értékén belül elérte a 33,7 százalékot, ami 2,8 ponttal több, mint az előző évben volt. A magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részaránya 1986- ban az összes előállított ipari terméken belül 15,4 százalék volt (1985- ben ez az arány 15,0 százalék volt). Bizonyos javulás ellenére nem fordítunk megfelelő figyelmet az innovációval és a termékek műszaki-gazdasági színvonalának javításával kapcsolatos kérdésekre, ami negatívan hat a hazai piac igényeinek kielégítésére és az eredményes külkereskedelem számára szükséges feltételek megteremtésére. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás csökkentésének állami célprogramja keretében megvalósított intézkedések révén 3,1 millió tonna egyezményes tüzelőanyag relatív megtakarítását értük el, a tervnek megfelelően. A fémfelhasználás ésszerűsítésének állami célprogramja keretében 476 ezer tonna vasat és 13,5 ezer tonna színesfémet sikerült megtakarítani, ami szintén megfelel a terveknek. Az említett állami célprogramok megvalósítása hozzájárult a termelés energia- és anyagigényességének csökkentéséhez. Az iparilag legfejlettebb országokhoz viszonyítva azonban a csehszlovák gazdaságnak e téren még jelentős tartalékai vannak. A technológiai folyamatok robotizá- lásának állami célprogramja keretében folytatódott az ipari robotok és robotizált komplexumok gyártása és üzembe helyezése. 1986-ban 961 ipari robotot állítottunk elő, s ezek bevezetése növeli a munkatermelékenységet, a termelés minőségét, megszünteti a fizikailag nehéz munkát, különösen az egészség számára káros környezetben. A kutató és fejlesztő bázis területén 1986-ban 189,6 ezren dolgoztak, vagyis 3 ezerrel többen, mint az előző évben. A kutatási és fejlesztési bázisra fordított összköltségek 1985-höz viszonyítva 5,5 százalékkal növekedtek és 22,5 milliárd koronát tettek ki. A dolgozók kezdeményezése kedvezően nyilvánult meg a találmányok és újítási javaslatok beadott számának növekedésében. Az előző évhez viszonyítva 1,9 százalékkal több találmányt és 1 százalékkal több újítási javaslatot nyújtottak be. Folytatódott a tudományos ismeretek és haladó technológiák nemzetközi cseréje. 1986-ban 69 licen- cet vásároltunk és 49-et adtunk el. Megkezdődött a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig terjedő komplex programjából eredő feladatok megvalósítása. Elmélyült a tudományos-műszaki együttműködés a KGST tagállamaival, elsősorban a Szovjetunióval, s ez az együttműködés főleg az automatizálás, az elektronizálás és a nukleáris technika fejlesztésére irányul. Ipar A központilag tervezett ipar termelése 1985-höz viszonyítva 3,1 százalékkal, az átlagos népi termelés 3,4 százalékkal növekedett. A bruttó termelés és az árutermelés elért növekménye az állami tervben foglaltakkal összehasonlítva 0,5 ponttal lett magasabb. A bruttó termelés tervezett volumenét 4,2 milliárd koronával léptük túl, ami 1,3 nap teljesítményének felel meg. Ugyanakkor a vállalatok egynegyede a tervezett feladatokat nem teljesítette. A módosított saját termelési érték az előző évhez viszonyítva 5,2 százalékkal növekedett, a tervezett növekedést azonban nem sikerült elérni. A tervfeladatokat a vállalatok 27 százaléka nem teljesítette. A saját termelési értékből számított munkatermelékenység 4,8 százalékkal, a bruttó termelésből számított 2,6 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység tervezett növekedését túlléptük. Az ipari termelés intenzifikálásá- nak és hatékonyságának alakulását jellemző néhány minőségi mutató tekintetében is haladást értünk el 1985-höz viszonyítva. A tervfeladatok a hatékonyság növelése tekintetében azonban teljes mértékben nem teljesültek. Megvalósításuk jelentősen differenciált és egyenetlen volt. A központilag tervezett ipar területén a költségek alakulása az előző évhez viszonyítva javult, ám az éves tervben feltételezett csökkenést nem sikerült elérni. A tervteljesítésre vonatkozóan az iparvállalatok között jelentős különbségek mutatkoztak. Az összköltségek részaránya a teljesítmények volumenében viszonylagosan 0,5 százalékkal csökkent, míg az éves terv 1,1 százalékos csökkentést feltételezett. Az anyag- költségek részaránya 0,6 százalékkal csökkent, az éves terv azonban 1,3 százalékos csökkenést irányzott elő. A bérköltségek részaránya a saját termelési értéken belül a tervvel összhangban 0,73 ponttal csökkent. A nyereség 6,9 százalékkal növekedett és a terv 100,2 százalékra teljesült. A költségek, a termelési alapok és a módosított saját teljesítmények rentabilitása 1985-höz viszonyítva növekedett, a terv céljait azonban nem sikerült minden tekintetben megvalósítani. Tovább csökkent az állóalapok kihasználása és a tervvel szemben 10.7 milliárd koronával növekedtek a készletek. A központilag tervezett iparban a készletek körforgása 1,4 nappal meghosszabbodott, míg a terv 0,25 nappal való lerövidítésével számolt. A foglalkoztatottság a központilag tervezett iparban az előző évhez viszonyítva 13,5 ezer személlyel növekedett, ami 0,5 százalék, s elérte a 2709 ezer személyt. A központilag tervezett iparban dolgozók átlagos havi bére elérte a 3158 koronát, ami az előző évhez viszonyítva 51 koronás, vagyis 1,6 százalékos növekedést tesz ki. A munkatermelékenység és az átlagbérek alakulása közötti viszony megfelelt a tervnek. Számos vállalat nem tartotta magát a bérköltségek és a saját termelési érték közötti tervezett relációhoz. A felhasználható munkaidőalap kihasználása az ipari munkásoknál 90.7 százalékos volt, az előző évhez viszonyítva mérsékelten csökkent, mégpedig mindenekelőtt a magasabb betegségi arány következtében. A műszakszám az ipari munkásoknál (1,327) és a gépesített munkahelyeken dolgozó munkásoknál (1,514) hozzávetőleg az előző év színvonalán maradt. A központilag tervezett iparban az eladások összértéke 1985-höz viszonyítva nagykereskedelmi árakban 2,1 százalékkal nőtt. A gépek és berendezések szállítása a beruházások számára 1,5 százalékkal nőtt, miközben a terv 7 százalékos csökkentésüket feltételezte. Az export- szállítások összvolumene 4,0 százalékkal nőtt, ezen belül a szocialista országokba irányuló kivitel 4,7 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló kivitel pedig 2,9 százalékkal. A belkereskedelmi szállítások volumene 2,3 százalékkal nőtt. Azon belül, hogy a szállítások terve a fő irányokat tekintve összességében teljesült, nem mindig voltak megnyugtatóan kielégítve a fogyasztók igényei. Hiányosságok mutatkoztak elsősorban egyes termékek választékában és minőségében, továbbá a szállítások folyamatosságában. Ez megzavarta a szállítói-megrendelői kapcsolatokat és a termelési feladatok egyenetlen teljesítéséhez vezetett. A termelés még mindig lassan alkalmazkodott a hazai és a külföldi piac igényeihez. A szerkezeti változások végrehajtására vonatkozó elképzelésekkel összhangban a termelés az egyes ipari ágazatokban differenciáltan alakult. Gyorsabb volt a fejlődés a tudományos-műszaki haladás érvényesítésére összpontosító ágazatokban és szakágazatokban és néhány olyan szakágazatban, amelyek a hazai nyersanyagok kihasználására támaszkodnak. Jelentősen nőtt a termelés az elektrotechnikai iparban, bár a tervezett növekedést teljes mértékben nem sikerült elérni. Átlagon felüli termelésnövekedést ért el az általános gépipar, a vegyipar, ezen belül főleg a gumi- és a műanyagipar, az egészségügyi cikkek termelése. A tervezett feladatokat túlteljesítették a tüzelőanyag-energetikai források felhasználását tekintve igényesebb ágazatok. Az egyes ipari ágazatokban 1986-ban a következő eredmények születtek a termelés fejlődésében: A gépiparban és az elektrotechnikai iparban a termelés 4,8 százalékkal nőtt, ami összhangban volt az állami tervvel. A nehézgépiparban a termelés 3.0 százalékkal nőtt, a terv 2,9 százalékos növekedéssel számolt. Az ágazat teljesítette az atomerőművek berendezéseinek szállításával és szerelésével kapcsolatos feladatokat. Az általános gépipar területén a termelés 4,5 százalékkal nőtt, ami 0,3 ponttal több, mint ahogy azt az állami terv feltételezte. Főleg az 1,5-3 tonna raksúlyú tehergépkocsik gyártása növekedett, mégpedig 8.1 százalékkal, továbbá 8,9 százalékkal nőtt a föld-, építési és útmun- kákra szolgáló gépek gyártása, 4,7 százalékkal az alakító gépeké, 16,4 százalékkal a számjegyvezérlésú szerszámgépeké, 5,4 százalékkal a kötőgépeké, 3,7 százalékkal a mezőgazdasági gépeké és berendezéseké. A lakosság számára készülő fogyasztási cikkek közül nőtt a hűtőgépek (9,8 százalék), az elektromos tűzhelyek (2,2 százalék), az automata mosógépek (4,7 százalék) és a zománcozott kádak (2,0 százalék) gyártása. Az elektrotechnikai ipar termelése 8,5 százalékkal növekedett, az állami terv 8,9 százalékos növekedést határozott meg. Az integrált monolitikus áramkörök gyártása 37,8 százalékkal, a számítógépeké 82,6 százalékkal, az elektrotechnikai alkatrészeké 20,6 százalékkal, a laboratóriumi technikáé 8,7 százalékkal, az egészségügyi technikáé 4,3 százalékkal növekedett. Gyorsabban fejlődött néhány fogyasztási elektrotechnikai cikk, főleg a színes televíziók gyártása (8,2 százalék). A kohóiparban, beleértve az érc- bányászatot is, a bruttó termelés értéke 1,6 százalékkal nőtt, ami az állami tervhez viszonyítva 1,5 ponttal több. Az ércbányászat és -dúsítás területén a termelés 2,2 százalékkal, a vaskohászatban 11,4 százalékkal, a színesfémkohászatban 2,3 százalékkal nőtt. A vasgyártás stagnálása mellett az acélgyártás 0,5 százalékkal, a hengerelt anyagok gyártása 1,3 százalékkal, ezen belül a nemesacélból készült hengerelt anyagok gyártása gyorsabban, 3 százalékkal nőtt. Nagyobb volt a növekedés a finom betonacél (9,8 százalék), a meleghengerelt acélszalag (4,4 százalék) és az alumínium (4,3 százalék) gyártásában. A tüzelőanyag-ipar összesen 126,4 millió tonna szenet és lignitet bányászott és a tervet 3,8 millió tonnával, vagyis 3,1 százalékkal teljesítette túl. Az 1985-ös évhez viszonyítva itt a termelés 0,1 százalékkal csökkent, míg az állami terv 3.1 százalékos csökkenést feltételezett. A csökkenés megnyilvánult a feketeszén-termelésben is. A termelést tekintve valamennyi bányaüzem túlteljesítette a tervet. Az állattenyésztésben az 1986 évi tervvel összhangban nőtt a szarvasmarha- és a sertésállomány. A tervezettnél nagyobb volt a baromfiállomány és kisebb a tehénállomány. Tovább nőtt a tejhozam, amely elérte az évi 3749 litert, ami 106 literrel több, mint 1985-ben. Intenzívebbé vált a szarvasmarha- és sertéshízlalás. A kistermelők állították elő a bruttó mezőgazdasági termelés keretéA lakosság és a népgazdaság szilárd tüzelőanyaggal való ellátása lényegében folyamatos volt. Annak ellenére, hogy a tervezett szállításokat a szénraktárakba 1873 ezer tonnával túlteljesítették, egyes helyeken hiányosságok voltak tapasztalhatók az osztályozott szén és a brikettfajták szállításában. Az áramtermelés 5,1 százalékkal növekedett 1985-höz viszonyítva és elérte a 84,8 milliárd kilowattórát. A terv itt 101,0 százalékra teljesült, ezen belül a hőerőművekben 101,4 százalékra, az atomerőmüvekben 105,4 százalékra és a vízerőművekben 83,0 százalékra. Az előző évhez viszonyítva az atomerőművek 51,7 százalékkal növelték termelésüket, ami egyebek között lehetővé tette, hogy a hőerőművek 2,6 százalékkal csökkentsék termelésüket. A vízerőművekben az alacsony vízállás miatt a termelés 8,3 százalékkal csökkent. Az atomerőművek termelése 1986-ban már 21,1 százalékos arányt képviselt a villamos energia össztermelésébe n. A földgázfogyasztás az előző évhez viszonyítva 5,1 százalékkal növekedett, ezen belül a termelési szférában 5,7 százalékkal, a nem termelési szférában és a lakosságnál 4,1 százalékkal. A vegyipar össztermelése 4,3 százalékkal nőtt, az állami terv 3,0 százalékos növekedést irányzott elő. A termelés gyorsabban fejlődött a könnyűvegyipar ágazataiban. A vegyiparon belül a műtrágyagyártás 8,2 százalékkal, a műanyaggyártás 3,4 százalékkal növekedett. A fafeldolgozó-iparban a termelés összességében 3,2 százalékkal nőtt, a növekedés itt 2,8 százalékos volt. A könnyűipar termelése 2,1 százalékkal volt nagyobb, ami 1,4 ponttal több a tervben előirányzottnál. A termelés tervezett fejlesztésének biztosítása során nehézségek mutatkoztak az év folyamán főleg az üvegiparban, a textiliparban és a bőriparban. Az építőanyag-iparban 1985-höz viszonyítva a termelés 2,2 százalékkal nőtt. A cementgyártás az előző év színvonalán maradt. A mészgyártás 3,2 százalékkal, a téglagyártás 4,2 százalékkal, a kerámia burkolóanyagok gyártása pedig 3,4 százalékkal nőtt. Mezőgazdasági -élelmiszeripari komplexum A bruttó mezőgazdasági termelés tovább növekedett, 1985-höz képest 0,5 százalékkal volt nagyobb és így elérte az állami terv előirányzatát. A 7. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 4,3 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés az előző évhez viszonyítva 2 százalékkal, a 7. ötéves tervidőszak átlagához képest 6 százalékkal nőtt. A növénytermesztésben a hozamok 1985-höz és a terv előirányzatához viszonyítva alacsonyabbak voltak. ben a vágóállatok mintegy 11,6 százalékát (1985-ben 11,2 százalékát), a zöldség 44,8 százalékát, (1985- ben 39,1 százalékát), a gyümölcs 67,3 százalékát (1985-ben 64,7 százalékát. A mezőgazdaság 1986-ban 9338 traktort, 1963 kombájnt, 2298 vetőgépet, 375 burgonyabetakarító gépet, 229 cukorrépa-betakarítógépet kapott. Nem sikerült megszüntetni a pótalkatrészhiányt. Tavaly az ágazat 1698 ezer tonna műtrágyát vehetett igénybe (tiszta tápanyagban számolva), ebből egy hektár mezőgazdasági területre 251,5 kilogramm esett (1985-ben 257,8 kilogramm). Az év folyamán 17,2 ezer hektár terület vált öntözhetővé és 35,9 ezer hektárt csapoltak le. Az efsz-ek dolgozóinak havi átlagkeresete 2,2 százalékkal nőtt, és elérte a 3170 koronát. Az állami gazdasági dolgozók havi átlagbére 2,2 százalékkal nőtt és 3033 korona volt. Az élelmiszeripar termelése 1985-höz viszonyítva 1,7 százalékkal növekedett, ami a tervezettnél 0,1 ponttal volt több. Az élelmiszer- ipari termékek közül mindenekelőtt a cukor gyártása növekedett 1,6 százalékkal, a baromfitermelésé 5 százalékkal, a disznózsíré 4,2 százalékkal, a sajtoké 4,2 százalékkal, az étolajaké és növényi zsiradékoké 2,6 százalékkal, a vajé 2,7 százalékkal. Az alkoholmentes italok gyártása 7,8 százalékkal lett nagyobb. 1,8 százalékkal több húst termeltünk. A lakosság folyamatos ellátása mellett kis mértékben csökkent a kenyér és tej termelése. Kiskereskedelmi árakban kifejezve az élelmiszeripar 2,3 százalékkal több árut szállított a belkereskedelemnek. Erdőgazdálkodás A fakitermelés tervét az ágazat 100,1 százalékra teljesítette, összesen 18,8 millió köbméter fát termelt ki. Az év folyamán 52,3 ezer hektár erdőt telepítettek, így a tervet 103,2 százalékra teljesítették. Vízgazdálkodás 1985-höz viszonyítva 1,6 százalékkal több ivóvizet állítottunk elő, a vízvezeték-hálózatba együttvéve 1299 millió köbméter víz került. A szennyvízcsatorna-hálózatba 1284 millió köbméter szennyvíz került, ami 1,3 százalékkal több, mint 1985-ben. A terv előirányzatát ezen a területen teljesítették. A vezetékes ivóvízhez jutó lakosok aránya 76,2 százalékról 77 százalékra a közületi szennyvízcsatorna-hálózatra rákapcsolt épületekben élő lakosok száma 62,4 százalékról 63,2 százalékra növekedett. Építőipar Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 97,9 milliárd korona értékű munkát végeztek el és az állami tervet 100,7 százalékra teljesítették. Az építőipari munkák teljes mennyisége az előző évhez viszonyítva 2,4 százalékkal növekedett. Nőtt a javítások és karbantartó munkák részaránya. Megkezdődtek a munkák az integrációs akciókon a Szovjetunió területén. A kiemelt területeken (Prágában és az Észak-csehországi kerületben) az építkezési beruházások tervét jobban teljesítették, mint a többi területen. Az egyes vállalatok tervteljesítésében nagy az egyenlőtlenség, az építőipari vállalatok 19 százaléka nem teljesítette a saját dolgozóikkal végzett munkák tervét. Több építkezésen nem teljesítették az ütemtervet, néhány építkezésen nem volt megfelelő az elvégzett munka minősége. Egyes építkezéseket nem adtak át a meghatározott időpontokban, így például a felújított trebišovi cukorgyárat és a česká 1 Lípa-i vízvezeték-hálózatot. A munkálatok folyamatosságát az anyagiműszaki ellátás fogyatékosságai is megbontották. Az építőiparban a munkatermelékenység 1,7 százalékkal nőtt, dolgozóinak átlagszáma 565,9 ezer volt, a havi átlagbér pedig 62 koronával növekedett és elérte a 3258 koronát. Közlekedés és távközlés A közlekedési rendszer biztosította a népgazdaság szükségleteinek kielégítését. Az állami tervvel összhangban a közületi közúti szállítás gyorsabb ütemben fejlődött, mint az (Folytatás a 4. oldalon) Egyes termények hektárhozamának és termelésének alakulása Hektárhozamok tonnában Termelés ezer tonnában Az 1986 évi terv teljesítése 1981-85 átlaga 1985 1986 1981-85 átlaga 1985 1986 Gabonafélék 4,31 4,70 4,28 10 893 11 76910 781 94,6 Szemeskukorica 4,87 5,44 4,62 884 1 114 987 92,1 Hüvelyesek 2,13 2,18 2,13 186 214 216 87,6 Cukorrépa 34,79 37,70 36,41 7 296 7 746 7 138 89,2 Burgonya 18,57 18,55 19,03 3 591 3 450 3 455 92,1 Zöldség 1 117 1 902 1 137 91,0 Évelő takarmánynövények 8,67 9,49 7,84 5 896 6 926 5 903 83,1
