Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-04 / 2. szám, vasárnap
Levelezőink írják A brodzanyi kastélyt, amelyben az Alekszandr Szergejevics Puskin Irodalmi Múzeum működik, a Žilinai Műemlékfelújító Vállalat topoľčanyi részlegének dolgozói újították fel, akik a 7. ötéves tervidőszakban a környék műemlékein több mint40 millió korona értékű helyreállítási munkát végeztek el. Mikuláš Maťašeje felvétele Gondoskodnak dolgozóikról A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Nová Ves nad Žita- vou-i (Nyitrai - Nitra - járás) alapszervezete és az ottani földműves- szövetkezet kiváló eredményeket ér el a szociális program teljesítésében. Rudolf Šmehila mérnök, a szövetkezet alelnöke elmondta, hogy a 7. ötéves tervidőszakban dolgozóiknak helyben tizennyolc stabilizációs lakást építettek, és hármat a közeli Vráblében vásároltak. A községben megvettek tizennyolc régebbi családi házat, s felújításuk után szétosztották őket az állattenyésztésben dolgozók között. A szövetkezet huszonkét tagja kapott pénzbeli támoAKVARELLTRIENNÁLE Második alkalommal adott otthont a losonci (Lučenec) Nógrádi Galéria a szlovákiai akvarellfestészet új irányzatait és alkotásait bemutató akvarelltriennálénak. A rendezvényre háromévenként kerül sor azzal A legjobbak között A vadászszövetség érsekújvári (Nové Zámky) szervezete a XVII. pártkongresz- szus tiszteletére tett felajánlásait december közepére teljesítette. Negyvenöt vadász 4500 hektáron gazdálkodik. Élővad befogásban évtizedek óta szlovákiai méretben a legjobbak között vannak. Két nap alatt 365 élő nyulat fogtak be és 1100 fácánkakast lőttek. A szervezet tagjai átlagban 187 órát dolgoztak társadalmi munkában. A vadállományról való példás gondoskodást bizonyítja, hogy ősszel és télen rendszeresen etetnek, 57 etetőbe szemes-, illetve 35-be szálas takarmányt raknak. ifj. Kermét László korszerű fűtés vagy „energiatakarékosság“? gatást családi ház építéséhez. Hozzájárultak a huszonnégy gyermek részére épített bölcsőde költségeihez is. A 8. ötéves tervidőszak első évében tíz szövetkezeti tag volt gyógykezelésen, s ötvenegyen vettek részt hazai és külföldi üdülésen. Negyvenkét pionír a szünidő egy részét Magyarországon, vagy Jugoszláviában töltötte. Megszervezték az üzemi étkeztetést, s a szövetkezet konyhájában bárki vásárolhat meleg ételt. A 8. ötéves tervidőszak első évében újabb három családi házat vettek dolgozóiknak. Štefan Ivančík a céllal, hogy megismertessék a közönséget az akvarellfestészet jelenével. A három évvel ezelőtti I. trienná- léhoz viszonyítva lényeges fejlődés figyelhető meg. A klasszikus akva- relleken kívül új tendenciákról - új személetmódról, új alapanyagok, módszerek alkalmazásáról - tanúskodó képeket láthattak az érdeklődők. A triennáléra 63 művész küldte el alkotásait. Az előzőhöz képest nagyobb számban vettek részt fiatalok. A kiállításra elsősorban a fiatalabb alkotók útkeresése volt jellemző. Bátrabbak, kezdeményezőbbek lettek a művészek. A három fódíjat František Jurík, Pavol Muška és Peter Rollág festőművészek kapták. A további díjakat Marián Velbának, Alojz Petrášnak és Eduard Antalnak ítélték oda. Puntigán József Megérdemelt aranyjelvény A szocialista versenymozgalom aranyjelvényét kapta a kassai (Košice) klinika rendelőintézetének orr-, fül- és gégeosztályán dolgozó tíztagú szocialista brigád, mely a CSKP XV. Kongresszusa Kollektívája és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Kollektívája címet viseli. A brigád munkáját Vilma Poracká irányítja, s eredményéi figyelemre méltóak. Tagjai öt rendelőben és a gyermek- rendelőintézet logopédiai osztályán dolgoznak. Ók veszik fel a klinika fekvőbetegeit is, s vezetik be adataikat a nyilvántartásba. A körzet óvodáiban figyelemmel kísérik a gyermekek egészségi állapotát. (gy a halláskárosodást már egészen fiatal korban megállapítják, s idejében felfigyelnek más orr-, fül- és gégebetegségekre is. Néhány éve rendszeresen ellenőrzik az alapiskolák hatodik osztályos tanulóinak hallását. A megvizsgált 6552 gyermekből 184-nek volt halláskárosodása. Ókét azonnal gyógyítani kezdték. Jolana Nováková A szocialista munka üzeme Kedves ünnepség volt az Alsóhatári (Slovenské Pole) Állami Gazdaságban. Többéves eredményes munkáért Lombos Kornél mérnöknek, a gazdaság igazgatójának Viktor Mráz mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának képviselője adta át a Szocialista Munka Üzeme cím adományozásáról szóló oklevelet. A gazdaságban az elmúlt öt évben a mezőgazdasági termelés összértéke 81,081 millió koronáról 94,049 millió koronára nőtt, ami 16 százalékos emelkedés a tervidőszak kezdetéhez viszonyítva. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá az a tény, hogy 585 dolgozóból 502-en kapcsolódtak be a szocialista munkaversenybe. A termelés intenzifiká- lása terén is jó eredményt értek el. Az elmúlt ötéves tervidőszakban felépítettek egy korszerű tehéntelepet, két szénatárolót, valamint két gépesített trágyatelepet adtak át rendeltetésének. Szikura Ferenc Tevékeny népművelők A lévai (Levice) városi művelődési ház 13 tagú szocialista brigádja 1980-ban alakult. Az országos feladatokat saját feltételeikre bontották le; egyéni és kollektív vállalásokat tettek. Változtattak munka- módszereiken, tökéletesítették a szervezést. A tagok részére tanfolyamokat szerveztek, gyarapították politikai és szakismereteiket. Elért eredményeik alapján 1982-ben megkapták a brigádmozgalom bronzjelvényeit. Közben a tagok létszáma 10-re csökkent, de még nagyobb lelkesedéssel végezték munkájukat, fokozták aktivitásukat, s nemrég ünnepélyesen átvehették az ezüstjelvényeket. Tóth Károly Természeti jelenség, Az idegenek, akik megfordulnak városunkban, a földből feltörő párafelhőket izlandi gejzíreknek vélik, összetévesztve az ottani természeti jelenséggel. A járás lakossága gúnyolódik a dolgon. Tréfálkozva terjeszti, hogy Rimaszombatban (Rimavská Sobota) mindig 2-3 fokkal melegebb van, mert a járási lakásgazdálkodási vállalat fűti az utcákat is. Teheti, mondogatják, mert van vizük és fűtőanyaguk bőven. A vállalat illetékesei csak annyit válaszolnak: tudnak róla, hogy a távfűtési vezetékrendszerben van a hiba. Valahol szökik a hidegvíz, ami ráfolyik a melegvízcsövekre, s annak a következménye télen-nyáron a városra zúduló párafelhő. A megállapítás óta azonban semmi sem történt. Nyugodtan járkálnak naponta az új művelődési ház előtti, a főtéri és a lakótelepi gőzoszlopok között. A lakosság pedig egyre jobban érzi pénztárcáján a gőz „nyomását“. Józan ésszel felfogható, - nem is kell hozzá szakember - hogy lakásaink fűtéséhez melegvíz kell, s ha az „olajra lépő“ hidegvíz hűti a melegvízvezetéket, egyre több fűtőanyagra van szükség - fölöslegesen. Mégpedig országszerte takarékoskodnunk kell mindkettővel: a vízzel is és a fűtőanyaggal is. Rimaszombat 17 ezer lakosa lassan tíz éve várja, hogy a lakásgazdálkodási vállalat, vagy a városi nemzeti bizottság felelős dolgozói lépjenek már. Képek és szöveg: Torpis József Ki lakhatja a családi házat T. J.: Hatan vagyunk testvérek. Az édesapámat én tartom el és a fél házát rám íratta. A másik feléből a testvéreim örökölnek majd egy- egy részt. A családi házból már egy éve el kellett jönnöm és az apámat is magammal kellett vinnem oda, ahol házat vettem magamnak. A régi családi házat el szeretném adni, de az öcsém benne lakik és nem hajlandó kiköltözködni, sem kifizetni minket. Mit tehetek ez ellen? önmagába véve az, hogy az öcs- cse - bár nem tulajdonos - az édesapja családi házában lakik nem jogsértő, ugyanúgy, mint ahogy az sem, hogy nem hajlandó „kifizetni“ önt, tehát megvásárolni öntől a családi ház felét. Mint a családi ház tulajdonosának gyermeke (családtagja) jogosan lakott a házban, s ha ezt a jogcímét el is vesztette már, az ott lakása nem tekinthető jogellenesnek vagy jogsértőnek. Az önök indítványa alapján legfeljebb a bíróság kötelezheti őt a ház kiürítésére, ám a bíróság valószínűleg a ház kiürítését pótlakás kiutalásától teszi majd függővé (vagyis az öccse mindaddig nem lesz köteles a családi házból elköltözködni, míg a nemzeti bizottság nem utal ki számára egy megfelelő pótlakást). Állami hozzájárulás a kölcsön törlesztéséhez G. I.: A fiamék annak idején az esküvőjük után felvették az ifjú házasok kölcsönét. Két gyermekük született. Fiam nemrég elment a bankba, hogy vonják le a kölcsönből a kétezer koronát, mindkét gyermek után (az egyik három-, a másik négyéves). A hivatalnoknő azonban azt mondta, hogy elkésett, mert csak a gyermek egyéves korában lehet és kell a kétezer koronát leíratni. Egy másik város bankjában viszont úgy tájékoztatták, hogy a kétezer koronát a gyerek egyéves korától egészen addig lehet leíratni, míg a gyermek iskolaköteles korú. Hogy is van ez? Lényegében az egyik tájékoztatás sem nevezhető teljesen pontosnak. Az állami hozzájárulás (amely csak az ifjú házasok kölcsönének törlesztésére használható fel) az első gyermeknél valóban kétezer korona, de a másodiknál és minden további gyermeknél már 4 ezer koronát tesz ki (gyermekenként). Másként: az első két gyermekre hatezer korona járna, ha... És most essen szó a feltételekről. Csak arra a gyermekre jár állami hozzájárulás, aki már az ifjú házasok kölcsönéról szóló szerződés megkötése után született, további feltétel, hogy a gyermek betöltötte első életévét (pontosabban a házaspár a gyermek első életévének betöltésekor szerez perelhető jogigényt az állami hozzájárulásra még akkor is, ha időközben elváltak). Ezt a jogigényt a takarékpénztárral szemben három éven belül kell érvényesíteni! Az említett határidő elteltével az állami hozzájárulásra való jogigény megszűnik. Ha tehát az idősebbik unokája első életévének betöltésétől eltelt már három év (vagyis betöltötte már a negyedik életévét) az állami hozzájárulásra (a kétezer korona „leírására“) való jogigény már nem érvényesíthető, mert megszűnt. Érvényesíthető azonban a fiatalabbik, a hároméves gyermekre (feltéve, hogy nem töltötte még be a negyedik életévét) a négyezer korona összegű állami hozzájárulásra való jogigény (mivel második gyermekről van szó). Annak meghatározásánál ugyanis, hogy hányadik gyermekről van szó a 14/1973 sz. törvényerejű rendelet 4. § 3. bekezdése szerint az a döntő, hogy a kölcsön felvevőinek a jogigény létrejöttének napján hány élő gyermekük van; figyelembe vesznek minden saját és örökbefogadott gyermeket, feltéve, hogy még iskolaköteles korúak (az iskolaköteles kor csak ilyen vonatkozásban fordul elő a törvényerejű rendeletben!). Mivel az ifjú házasok kölcsönéról szóló 14/1973 sz. törvényerejű rendelet 5. §-a szerint az esetleges viták a bíróság hatáskörébe tartoznak, ajánljuk, újabb sikertelen próbálkozás után, vagy ha fennáll a késedelem veszélye (a kisebbik gyermek hamarosan betöltené 4. életévét) forduljanak az illetékes járásbírósághoz. Még egyszer az állami hozzájárulásról K. J.: Nyolc évvel ezelőtt vettük fel az ifjú házasok kölcsönét. Azóta már el is váltunk. A kölcsönt én törlesztem. Másodszor is férjhez mentem és ebből a házasságból született egy gyermekem. Elmentem tehát, hogy leírassam a kétezer koronát, de a takarékpénztárban nem voltak erre hajlandók. Nem értem miért, ha a gyermeket is én nevelem, meg a kölcsönt is én törlesztem. Jogosan jártak el velem szemben? Az ifjú házasok kölcsönéról és az állami hozzájárulásról szóló 14/1973 sz. törvényerejű rendelet 4. §-a szerint „az állami hozzájárulást azon házastársak kölcsönének törlesztéséhez adják, akiknek a kölcsön nyújtásáról szóló szerződés megkötése után gyermekük született“. A jogszabály szó szerinti értelmezése alapján az állami hozzájárulás csak a kölcsönt felvevő házastársak közös gyermekére jár, ha teljesítve vannak az előbbi válaszban említett feltételek. A rendelet tehát ugyanúgy, mint számos más intézkedés is a családok megszilárdítását, a válások elleni harcot szolgálja azzal, hogy bizonyos rendkívüli kedvezményeket megvon a házasság iránt felelőtlen magatartást tanúsító személyektől. A házadómentesség feltételei B. D.: 1968 márciusában kezdtem el építkezni és 1975-ben fejeztem be a családi házamat, illetve azóta lakom benne. A ház rendes, jóváhagyott tervek alapján épült. Eddig nem fizettem házadót, mert 1975-ben kérvényeztem és meg is kaptam az adómentességet. Most ennyi év után a nemzeti bizottságon azt állítják, köteles vagyok adót fizetni még visszamenőleg is, mert annak idején az építkezést nem az előírt 3 éves határidőn belül fejeztem be. A házadómentességről, illetve adókedvezményről szóló 14/1968 sz. rendelet tudomásunk szerint nem lett megváltoztatva. A rendelet szerint azok a családi házak, amelyekre 1968. január 1 -ét követően lett kiadva az építkezési engedély, mentesülnek a házadó alól abban az évben, melyben használni kezdték a házat és még további 15 évre (ezek az adómentesség alapvető feltételei). A mentesítést a tulajdonos a házadót kezelő nemzeti bizottságon érvényesíti. Benyújtja egyben az építési engedélyt, és az illetékes építésügyi hivatal által igazolt építési terveket, hogy az építkezést a tervek alapján ténylegesen megvalósították. A jogszabály tehát egyértelműen megfogalmazza, hogy az említett időpont után kiadott engedéllyel épített családi házak mentesülnek a házadó alól. Igaz ugyan, hogy ezt a mentesítést még „érvényesíteni“ kell (gyakorlatilag egy kérvénnyel), de arra már végképp nem található jogalap a rendeletben, hogy a házadómentességet a nemzeti bizottság megtagadja az építkezés elhúzódása miatt, sót, hogy utólag, 11 év elteltével vonja meg az adómentességet, visszamenőleg is. A rendelet ugyanis nem szól arról, hogy az adóhatóságnak mérlegelési joga lenne az adómentesség megadását illetően (a tulajdonos nem kérvényezi, hanem „érvényesíti“ az adómentességét). Az adó kirovásáról szóló határozatot megtámadhatja jogorvoslati eszközökkel (fellebbezéssel, indítvánnyal a határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálátára, stb.). (m-n.) DJ Síi 6 1987. I. 4.
