Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-20 / 15. szám, kedd

Levelezőink írják Sokrétű tevékenység Jó szervező- és irányítómunkával szép eredményeket ért el a šafáriko- vói ruházati üzem és állami gazda­ság összevont Népi Milícia egysége. A munkát nagyban elősegítette a két üzem pártbizottsága: rendszeresen megtárgyalja a népi milicisták tevé­kenységét, és az üzem vezetőségé­vel megfelelő feltételeket teremt a feladatok végrehajtásához. Segít az egység taglétszámának a gyara­pításában is. Csak olyan párttagokat vesznek fel, akik példásan helytáll­nak a munkában. Az egység tagjai az elmúlt évben tíz alkalommal tartottak beszélgetést különböző iskolákban a tanulókkal Példás szervezet Köztudott, hogy egy-egy tömeg­szervezet tevékenysége attól is függ, milyen odaadással dolgoznak a vezetőségi tagok, és hogyan hat­nak a tagságra. Az aktív tevékeny­ség sok szabad időt követel egy-egy funkcionáriustól, (gy van ez a Szlo­vákiai Rokkantak Szövetsége szí- mői (Zemné) helyi szervezetének titkára, Jóba Vince esetében is. Igaz, alig múlt 40 éves, s már kiváló szervezőmunkáról tett tanúbizony­ságot. Egy véletlen baleset követ­keztében részleges rokkantnak nyil­vánították, s így lett tagja a szerve­zetnek. Jelenleg a brnói Ingstav dol­gozója, csak a hét végét tölti otthon, s ezt a kevés időt szenteli családjá­nak és a Rokkantak Szövetsége tagjainak. A szervezetbe való belépésekor a szövetség nem fejtett ki aktív tevé­kenységet. Az 1982-es évzáró köz­gyűlés előtt felmerült a gondolat, hogy új vezetőséget kellene válasz­tani, hogy felpezsdüljön a szervezeti élet. A szervezet élére Oláh Jánost, tapasztalt szervezőt és párttagot ja­vasolták, s a titkári teendőkkel Jóba Vincét bízták meg. Az új vezetőség­nek sok nehézséggel kellett meg­küzdenie. Kezdetben másodlagos nyersanyagokat gyűjtöttek, kulturális rendezvényeket szerveztek, kivették részüket a faluszépítésből, s a Z-akcióban épülő létesítményeknél is segítettek. A helyi efsz-nek is segítséget nyújtottak szezonmunkák idején. így nagyon jó együttmúködés alakult ki a szövetség és a község, az efsz vezetői, valamint a többi tömegszervezet között. Természetesen az emberi kap­csolatok ápolásáról sem feledkez­nek meg. A 70. születésnapjukat betöltő tagokat, valamint a mozgás- képteleneket rendszeresen meglá­togatják. A Szlovákiai Rokkantak Szövetségének helyi szervezete a legjobban működő tömegszerve­zetek közé küzdötte fel magát, ami a vezetőség és a tagság kiváló mun­kájának köszönhető. Nagy András a februári eseményekről és a Népi Milícia céljairól. Erre az évre tizenöt beszélgetést terveztek. Rendszere­sen részt vesznek a városban szer­vezett politikai rendezvényeken is. Üzemükben 510 órát dolgoztak tár­sadalmi munkában akkor, amikor er­re a legnagyobb szükség volt. Nagy jelentősége van a szocialista mun­kaversenynek, amely a Példás Egy­ség cím, valamint a Példás Milicista jelvény elnyeréséért folyik. A tagok közül sokan dolgoznak az üzemi pártbizottságokban, a párt- szervezetek vezetőségében, sőt a járási pártbizottságban is, ahol aktív munkát fejtenek ki. Vannak közöttük olyanok is, akik a nemzeti bizottságok képviselői, vagy tömeg­szervezetek tisztségviselői. Közülük a legaktívabbak - nevük ott van az üzem legjobb dolgozóié között Zula Zoltán, Pobori István, Mihalík András, Vladimír Vlasty, Haluška Zoltán, Jánosdeák Béla, Randliszek Sándor és Grébecz Árpád. Ók a Né­pi Milícia egyetlen rendezvényéről sem hiányoznak. Susány István Önművelés és társadalmi munka Jelentős tudatformáló szerepet tölt be Felsőpatonyrét (Horná Potôň- Lúky, Dunaszerdahelyi - Dunajská Streda - járás) községben a Cseh­szlovák Vöröskereszt helyi szerve­zete. Tagjai az egészségügyi felvilá­gosításon és elsősegélynyújtáson kívül bekapcsolódnak a társadalmi munkába is, és kiveszik részüket a Nemzeti Front választási program­jának teljesítéséből. Tavaly az 55 tagot számláló alap­szervezet tagjai 623 órát dolgoztak a faluszépítés, parkosítás és a sporttelep körüli munkák során, s a sport- és egyéb rendezvényeken egészségügyi felügyeletet tartottak. Kitisztították a Kis-Duna hídjánál a folyómedert, és 150 facsemetét ültettek el. Az időseknek nyugdíjas­találkozót rendeztek. Tizenhatan ad­tak vért. Közülük a legaktívabbak- Varga Anna, Berecky Zoltán, La­dányi László, Pudmericky István, Czanik László és Ladányi Ferenc- megkapták a Janský-emlékérem bronz fokozatát. Rostás Alajos Jozef Slíž 23. éve dolgozik a nyitrai (Nitra) Inštaia ipari szövetkezetben. A gázfűtésű kazá­nokat javítja. Kivá­ló munkájáért meg­kapta A Szövetke­zet Legjobb Dolgo­zója kitüntetést. 1973-tól párttag, több tisztséget tölt be, és szakismere­teit a dolgozók esti iskolájában bőví­ti. (Pavol Matis felvétele) T] T Dü hl uü [Yl 1 Elkötelezett pedagógus Huszonöt éve kezdett tanítani Gömörben (Gemer) képesítés nélkül Miskovicsné Jankósi Ilona. Később a naszvadi (Nesvady) alapiskolába került pionírvezetőnek. Képesítést 1975-ben Léván (Levice) szerzett, majd a naszvadi napközi otthon ve­zető nevelője lett. Munkatársaival együtt segíti a gyerekek beilleszkedését, a visel­kedési normák megtartására neveli őket, teljesíti a nevelési feladatok egész sorát. Sikerült elérniük, hogy a tanulók szerdán az iskolában ne kapjanak házi feladatot. Ezen a na­pon érdeklődésük szerint különböző szakkörökben dolgoznak. Szombat­ra gyakran szerveznek vetélkedő­ket, könyvtárlátogatást, túrát vagy nyáron fürdőlátogatást. Miskovicsné negyedszázados munkássága során több kitüntetést Igyekvő fiatal Szorgalmára, igyekezetére tanítói már a vágsellyei (Šaľa) szakmunkás- képzőben felfigyeltek. Már akkor megkedvelte az elektronikát, és szívesen olvasott számos szaklapot, szakkönyvet. Kitűnő eredménnyel végezte tanul­mányait a szakmunkásképzőben, majd leérettségizett. Száraz Gyula (a felvételen) a Duslóban kezdett dolgozni. Ügyesen alkalmazza munkájában az elsajátított elméleti ismereteket, és bekapcsoló­dik az ifjúsági szervezet tevékenységébe. Részt vett a Zenit ifjúsági versenymozgalomban. A nyugat-szlovákiai kerületi versenyben első lett, az elektronika kategóriában, és részt vehetett az országos fordulóban. Ott második helyen végzett. Szakmai fejlődését elősegítik idősebb munkatársai is, akik szívesen adják át tapasztalataikat a fiatal szakembernek. Kép és szöveg: Milan Aľakša kapott. Nemcsak nevelői teendőit végzi példásan, hanem mint párt- csoportvezető, a politikai to­vábbképzés előadója, és szakszer­vezeti elnök is elismerést érde­mel. Tóth Jánosné FALUFEJLESZTÉS A választások óta eltelt időszak­ban végzett munkát értékelték Víz­keleten (Čierny Brod) a hnb dolgozói és a képviselők. Kürtössy Sándor hnb-elnök el­mondta, hogy a Galántai (Galanta) járás alig 1600 lakosú községében a feladatokat teljesítették, pedig a választási programot az első év­ben módosítani kellett, mert a vízve­zeték-hálózat első szakasza május­ban elkezdett építésének befejezé­sét korábban 1988-ra tervezték. A lakosság összefogása - 568 ezer korona értékű munkát végeztek tár­sadalmi munkában - lehetővé tette, hogy novemberben befejezzék az első szakaszt, s 126 házba bevezet­ték a vizet. Rendezték a temetőt, s a 8. öt­éves tervidőszak második évében ott is bővítik a vízvezeték-hálózatot. Bővítették a rózsakertet, és rendbe hozták az öregtemplom környékét. Nagy gondot fordítanak a faluszépí­tésre s a környezetvédelemre, en­nek ellenére csak részben sikerült felszámolni a Feketevíz melletti be­tiltott szeméttelepet. A Hegyi Gyepűn két telket alakí­tottak ki, s majd zöldövezetet létesí­tenek. A járdák felújítására is 1987- ben kerül sor. Továbbá megkezdik a vízvezeték-hálózat második sza­kaszának építését. Bíznak benne, hogy a lakosság segítségével az idei munkákat is határidő előtt elvégzik. Főleg, ha az ifjúsági szervezet tagjai is bekapcsolódnak a társadalmi munkába éppúgy, mint a sportolók, a Vöröskereszt, a nőszövetség és az állattenyésztők szervezetének tagjai. Kelecsényi András Törvénytelen elbocsátás M. A.: Nyugdíjasként 1986 de­cember 31-ig volt munkaszerződé­sem. December harmadikén, min­den előzetes értesítés nélkül elküld­ték a munkából, vagyis elbocsátot­tak. Ezt azzal indokolták (persze csak szóban), hogy nincs keret a nyugdíjasokra. Törvényes az ilyen eljárás? Nem! A munkaszerződés - ugyan­úgy, mint minden más szerződés - mindkét felet kötelezi. A dolgozó köteles az elvállalt munkát elvégezni munkáltatója számára (ezért mun­kajogi, sőt esetenként büntetőjogi felelősséggel tartozik), és a munkál­tatója köteles a szerződésben meg­határozott munka elvégzését lehető­vé tenni, és az elvégzett munkáért a hatályos bérrendeletekkel össz­hangban bért fizetni. Ezek a köteles­ségek addig terhelik a szerződő fe­leket, amíg fennáll a munkaviszony. A munkaviszonyt a munkáltató csak a törvényben meghatározott indokok alapján mondhatja fel vagy szüntet­heti meg azonnali hatállyal. Az, hogy nincs keret a nyugdíjasokra, nem tartozik a törvényes indokok közé, másrészt pedig a munkaviszony azonnali megszüntetéséről a dolgo­zót (még ha nyugdíjas is) írásban kell értesíteni, hogy lehetősége le­gyen védekezni ellene. A munkálta­tója eljárása tehát törvénysértő volt. A törvénysértő eljárást, magatar­tást a jogrend szinte kivétel nélkül szankcióval (hátrányos jogkövetel­ménnyel) sújtja. Igy van ez ebben az esetben is. Ha a munkaviszonya érvénytelen megszüntetésével a munkáltatója kárt okozott önnek, ezért kártérítési felelősséggel tartozik (ezt az igényét érvényesítheti az illetékes járásbíróságon). A további igényeit a Munka Törvénykönyvének 61. §-a szabályozza. Ez kimondja: ha a munkáltató érvénytelenül szüntette meg a munkaviszonyt, és a dolgozó nem ragaszkodik ahhoz, hogy a mun­káltatója továbbra is foglalkoztassa (vagyis ha ön nem ragaszkodott ah­hoz, hogy december 31 -ig munkával lássák el), úgy kell venni, hogy a munkaviszony megegyezéssel ért véget, azzal a nappal, amikor a munkaviszonynak a megszünte­téssel kellett volna megszűnnie (va­gyis december 3-án). Ebben az esetben a dolgozónak jogigénye ke­letkezik arra, hogy a munkáltatója a felmondási idő (1-3 hónap) tarta­mára megtérítse munkabérét az át­lagos munkabére összegében. Mi­vel az ön esetében a felmondási határidő három hónap, a Munka Törvénykönyve 61. § 3. bek. szerint több illetné meg önt, mint akkor, ha dolgozott volna (még négy hétig). A munkaviszony érvénytelen megszüntetését három hónapon be­lül érvényesítheti a bíróságon, és egyben érvényesítheti kártalanítási igényeit is (kártérítés és munkabér­megtérítés a felmondási idő tarta­mára). Lakásépítkezési segélyek I. M.: Építkezni szeretnénk, de úgy, hogy a régi ház egy részét lebontjuk. Voltak kint nálunk a helyi és a járási nemzeti bizottságról is. Adtak bontási és építkezési enge­délyt. Azt szeretném tudni, hogy va­lóban kérhetünk-e valamilyen pénzt a járási nemzeti bizottságtól bontás­ra, valamint azt is, hogy ha a férjem aláírja a munkáltatójánál, hogy nem ad felmondást, kapna-e olyan köl­csönt, melyet nem kell visszafizetni, és ha igen, milyen összegben. A levele alapján nem lehet eldön­teni, hogy az önök által tervezett építkezés teljesíti-e az „egyéni la­kásépítkezés“ jogi kritériumait, vagy csak a családi ház „modernizálásá­nak" tekinthető-e, márpedig a kér­vényezhető támogatás mértéke en­nek a kérdésnek eldöntésétől függ. A 136/1985. sz. rendelet egyéni lakásépítkezésnek tekinti például a családi ház olyan módosítását is, amellyel a korábbi lakóhelyiségek kihasználása nélkül új, önálló lakás jön létre, és a ház sem veszti el a családi ház jellegét. A modernizá­lás pedig a rendelet szerint a családi ház vagy mezőgazdasági birtok sze­mélyi vagy társtulajdonban levő la­kórészének olyan átépítése, mellyel a IV. kategóriájú lakásból I. vagy II. kategóriájú lakás jön létre. A családi ház modernizálásánál csak a munkáltató nyújthat hozzájá­rulást és legfeljebb 20 ezer korona összegben egy külön szerződés alapján (ennek a szerződésnek egyik nélkülözhetetlen pontja az, hogy a dolgozó kötelezi magát, mi­szerint a hozzájárulás megadásától számított tíz évig megszakítás nél­kül dolgozni fog a munkáltatójánál, és ha megsérti a szerződésben vál­lalt kötelezettségeit, a hozzájárulást visszatéríti). Az építkező csak az „egyéni la­kásépítkezésnél“ kaphat a munkál­tatójától 20 vagy 10 ezer korona összegben stabilizációs hozzájáru­lást és egyben állami hozzájárulást is 35 ezer korona összegben. A sta­bilizációs hozzájárulásról szóló szerződésben a dolgozó kötelezi magát, hogy munkáltatójánál a szer­ződés megkötésétől számított tíz^ évig megszakítás nélkül dolgozni fog, hogy a családi házát ezen idő alatt nem ruházza át másra, és ál­landó lakhatásra fogja használni, s hogy a stabilizációs hozzájárulást visszatéríti, ha a szerződésben vál­lalt kötelezettségei valamelyikét nem teljesíti. Az egyéni lakásépítkezéshez nyújtott állami hozzájárulás különbö­ző jogcímek alapján növelhető - pél­dául 10 ezer koronával akkor, ha az építkezést olyan építési telken való­sítják meg, amelyet régi, nem meg­felelő építmény lebontásával sze­reztek. A tízezer korona összegű hozzájárulást tehát nem a bontásra adja a járási nemzeti bizottság, ha­nem a lakásépítésre! Először is azt ajánljuk tehát, tuda­kolják meg, hogy az építkezésük „egyéni lakásépítkezésnek“ (indivi­duálna bytová výstavba) vagy mo­dernizálásnak tekinthető-e (bár ez végső soron valószínűleg megálla­pítható a kiadott engedélyekből is). Ha egyéni lakásépítkezésről van szó, az állami hozzájárulást a járási nemzeti bizottságon kérvényezhetik (ezt is csak írásbeli szerződés alap­ján kaphatják meg), a stabilizációs hozzájárulást pedig a férje munkál­tatójánál. Szükségesnek tartjuk azonban megjegyezni azt is, hogy sem az állami sem pedig a stabilizációs hoz­zájárulásra az építkezőnek nincs jogigénye. A járási nemzeti bizott­ságnak és a munkáltatónak is csak lehetősége, de nem kötelessége, hogy a kért hozzájárulást megadja. Ifjú házasok kölcsöne F. L.: Nemrégiben nősültem. Az esküvő után szerettük volna felvenni az ifjú házasok kölcsönét, de ezt megtagadták tőlünk azzal, hogy már elmúltam harminc éves. Megjegy­zem, ez az első házasságom. Jogo­san utasították el a kérésemet? Igen. A Szövetségi Gyűlés Elnök­ségének 14/1973. sz. törvényerejű rendelete pontosan meghatározza azokat a feltételeket, melyeket a köl­csönt igénylő házaspárnak teljesíte­nie kell. Az egyik feltétel az, hogy a kölcsön igénylésének évében a házastársak egyike sem töltötte be harmincadik életévét vagy legalábbis ebben az évben érte el ezt a kort. Ugyanígy nem adható meg a kölcsön annak a házaspárnak sem, akik­nek tiszta átlagos havi jövedelmük a kölcsönszerződés megkötését megelőző évben meghaladta az öt­ezer koronát (a jogszabály pontosan meghatározza, milyen jövedelmet vesznek figyelembe a tiszta átlagos havi jövedelem kiszámításánál). Az említett korlátozó feltételeknek indoka az, hogy az ifjú házasok kölcsöne - tekintettel az évi kamat alacsony mértékére - egyfajta szo­ciális juttatásnak tekinthető (ezért van például az, hogy az ifjú házasok kölcsönét megkaphatja az az állam­polgár is, aki nem él ugyan házas­ságban, de egyedül neveli saját vagy örökbefogadott gyermekét). (m-n.) új s: 6 1987. I.

Next

/
Thumbnails
Contents