Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-20 / 15. szám, kedd
ÚJ szú 5 1987. I. 20. A Ždár nad Sázavou-i Gépgyár és öntöde dolgozói jelenleg a CNS 2000 típusú hidraulikus ollók szerelését végzik az ostravai Kovošrot számára. A KGST-tagállamok közül ez a legnagyobb és legjobb ilyen jellegű berendezés. A képen: Jozef Jurák (jobbról) és Jaroslav Peňáz az ollók hidraulikus hajtóművét szerelik. (Vít Korčák felvétele - ČTK) A kereslet és a kínálat összhangjáért MAGÁNSZEMÉLYEK LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSAI Életszínvonalunk alakulása jelentős mértékben függ a lakossági szolgáltatások dinamikus fejlődésétől. Szerves részüket képezik a nemzeti bizottságok engedélyei alapján a hozzáértő magánszemélyek által nyújtott szolgáltatások. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1982. évi rendelete értelmében a leginkább hiányolt lakossági igényeket kell kielégíteniük ott, ahol ez más módon előnytelen lenne. A cél az, hogy megfelelő pénzügyi és adószabályozás mellett a szolgáltatások tökéletesítésére jobban felhasználjuk az emberek kezdeményezését, a különféle helyi erőforrásokat és lehetőségeket. Ez nagyobb beruházások nélkül is viszonylag gyorsan hozzájárulhat a lakossági szükségletek tökéletesebb kielégítéséhez. Mi a helyzet e tekintetben? - az alábbiakban erre a kérdésre kívánunk választ adni. Szlovákiában a jelenlegi tervidőszak első évében 5641 személy - háromnegyed részben férfi - nyújtott ilyen jellegű szolgáltatást. Az engedélyeknek nagyjából a felét a Nyugat-szlovákiai kerületben adták ki. Egy év leforgása alatt az ilyen szolgáltatók száma másfél százalékkal növekedett. A szolgáltatóknak háromnegyede ezt a munkát másodállásban végzi. Eltérő a helyzet Bratislavában, ahol a kétszáz ilyen szolgáltatónak több mint a fele főállásban vállalja ezt a tevékenységet. Érdekes az is, hogy az engedély birtokosainak huszonkilenc százaléka, sőt a fővárosban 42 százalékuk nyugdíjaskorú. Ez a szolgáltatási rendszer Szlovákia 780 községében honosult meg, vagyis hozzávetőleg a községek három tizedében. Legnagyobbrészt (35 százalékos hányadban) azokban a községekben, amelyekben a lakosok száma nem haladja meg a kétezer főt. Nyomukban vannak (31,5 százalékkal) a tízezer lakoson felüli települések, míg az ötezer főn aluliak részesedése csaknem huszonöt százalék. Az öt- és tízezer lakos közti települések tíz százalékkal képviseltetik magukat ebben a rangsorban. A kétezer lakoson aluli községekben átlag négy, az 5-10 ezer lakosúakban nyolc, az ezen felüliekben pedig 27 engedélyt adtak ki ilyen jellegű szolgáltató tevékenységre. Természetesen különféle szolgáltatásokról van szó. Elsősorban azokról, amelyekben a szocialista szervezetek képtelenek maradéktalanul kielégíteni az ez irányú lakossági szükségletet. Az 1984-es esztendőhöz képest több engedélyt adtak ki például fogyasztási cikkek termelésére, ipari gyártmányok javítására és karbantartására, építőipari, geológiai és tervezési tevékenységre, valamint kommunális szolgáltatásokra. Az első említett kategóriában főleg - hozzávetőleg huszonöt százalékos hányadban - textilipari és készruhagyártmányok előállítását, illetve javítását engedélyezték. Ezt főleg nők vállalták, mégpedig főfoglalkozásban. Ezzel szemben az építőipari, geológiai és tervezési jellegű tevékenységre csaknem kivétel nélkül férfiak vállalkoznak, kétötödrészben a legkisebb településeken. Az ilyen szolgáltatók derékhadát a kőművesek, továbbá a festők és mázolok, a szerelők, a fűtők teszik ki. Kifogásolható, hogy egyes nemzeti bizottságok iparengedélyt adtak ki olyan szolgáltató tevékenységre is, amelyet képes ellátni a szocialista szektor, illetve amelyeknek társadalmilag nem kívánatos az engedélyezésük. Fontos szerepük van a nemzeti bizottságok kisüzemeinek is, amelyek Szlovákia községeinek több mint az egyharmadában működnek. Az utóbbi időben az ilyen, átlag tizenhat dolgozót foglalkoztató kisüzemek száma egyötödével gyarapodott. Ennek következtében főleg a kétezer lakost meg nem haladó községekben csökkenő tendenciájú a szolgáltató tevékenység engedélyezése magánszeményeknek. Vegyük most szemügyre egyes járásokban a helyzet alakulását. A nemzeti bizottságok a legkevesebb engedélyt (ötvenen alul) a Stará Ľubovňa-i, a Martini, aj^adcai és a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban adták ki. Tíz járásban az iparengedélyek száma nem haladja meg a százat. A legtöbben élnek ezzel a lehetőséggel Bratislavában, a Komáromi (Komárno), az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Trenčíni járásban. Ezekben az engedélyek száma több mint háromszáz. A tervfeladatok teljesítésén kívül az újítók főleg az észszerű fűtőanyag- és energiatakarékosságra helyezik a hangsúlyt a šum- perki Moravolen vállalat 14-es számú, hanušovicei üzemében. A hulladékhó hasznosításával évente 72 ezer koronát takarítanak meg. A képen Miroslav Urban a fehérítőberendezést kezeli. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Tarka képet mutat e szolgáltatások struktúrája is. így például a Nyit- rai (Nitra) járásban az engedélyek egyharmadát szabóknak, az Érsekújváriban pedig a kőműveseknek adták ki. Különben a járások zömében nagy hányadban képviseltetik magukat azok a kisiparosi hivatások, amelyekre szükség van a családi házak építésénél, továbbá a lakásállag karbantartásánál. Sajnos kevesen kérnek iparengedélyt lábbeli- és tetőjavításra, továbbá ács- és bádogos-munkára. összegezve megállapíthatjuk, hogy a szolgáltatásoknak ez a kiegészítő formája előnyös, hiszen hozzájárul a kereslet és a kínálat közti feszültség enyhítéséhez, mégpedig főleg a kisebb településeken. ŠTEFAN KOCIAN Utat tör az új gondolkodásmód A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tapasztalatai a strážskej Chemkóban A brigádrendszeru munkaszervezésnek és javadalmazásnak köszönhetően a strážskei Chemkóban évente mintegy 30 millió korona megtakarítást érnek el, mégpedig az önköltségek csökkentésével. A termelés minősége javításának következetes ellenőrzése további eredményeket hozott. Az első ily módon dolgozó brigádot 1981-ben alapították a kombináltműtrágya-gyártó részlegen. Száz tagja volt. Azóta a dolgozók kétharmada bekapcsolódott a brigádrendszerű munkaszervezésbe.- Nem bízunk semmit a véletlenre - hangsúlyozza Michal Krídla kandidátus, gazdasági igazgatóhelyettes. - Mindent megfontoltan, céltudatosan végzünk. Komoly segítséget kapunk a kutatási, a műszakiszervezési és a minőségirányítási osztálytól. Egyébként a követelmények évről évre szigorúbbak, főleg az anyagfelhasználást illetően. A jövőben a brigádrendszerű munka- szervezést jobban össze kell kapcsolni az intenzifikáció valamennyi tényezőjével. Elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés feladataival. A gondolkodásmód változása A tudomány és technika fejlődését illetően meghatározó a dolgozók hozzáállása, gondolkodásmódja, amelyről a CSKP XVII. kongresszusa óta oly sok szó esik. E téren a Chemkóban sincs még minden rendben. Sokszor hiányzik annak tudatosítása: mit is jelent voltaképpen a szemléletváltás. Pedig a vállalatnál több követésre méltó, példás brigád van. Ilyen Ján Bindas brigádja is. A nyomásrekuperátor üzembe helyezésekor például a brigád tagjai azt javasolták, hogy néggyel csökkentsék az ott dolgozók létszámát. Javaslatuk mind az igazgatót, mind Gyermekünk inni kér Minden élőlénynek, így az embernek is létszükséglete a folyadék. A gyermekek, s főleg a csecsemők több folyadékot igényelnek, mint a felnőttek. Ennek a szükségletnek a kielégítése csecsemőkorban általában nem okoz gondot, mert az anyatej és a tej ásványisó- és folyadéktartalma elegendő a fedezésére. Am, ha a nagyobb gyermekek folyadékpótlási szokásait vizsgáljuk, már nem egy helytelen szokásra derül fény. Sokan közülük ugyanis üdítővel, édesített szörpökkel és más hasonló kalóriadús, de tápanyagszegény italokkal oltják szórójukat, aminek elsődleges káros következménye, hogy fölösleges súly- gyarapodásnak vannak kitéve. Másrészt, mivel gyakran még éjszaka is „szörpöznek“, reggel elutasítják a tejet, kávét, kakaót, s egy felmérés szerint ezeknek a gyermekeknek az egynegyede reggeli nélkül megy iskolába. Nem csoda hát, hogy a délelőtti tanítási órák alatt a szó szoros értelmében szenvednek a szomjú- sáqtól (ráadásul, ha a helyiség túlfűtött vagy száraz a levegője...), és hamar kimerülnek... Mi hát a teendőnk, kérdezhetik most a szülők. íme, néhány jó tanács. Ha gyermekünk a főétkezés közben is kér inni, adjunk neki, ám az általa elfogyasztott folyadékmeny- nyiség ne haladja meg a 200 milili- tert. A legjobb ilyenkor a szódavíz, vagy a kellemes asztalivíz. Szomjol- tásra napközben nem túl édes, hideg vagy langyos csipke-, esetleg más gyógynövényteát adjunk kevés citrommal ízesítve. Este legkésőbb 19 és 20 óra között kínáljuk folyadékkal kisgyermekünket, de semmi esetre se legyen ez a már említett üdítő málnaszörp, vagy a Tonic és Coca Cola típusú italok valamelyike. Alkoholt adni a gyereknek óriási vétek! Amennyiben gyermekünk ugyanazon körülmények között hosszabb időn keresztül több mint 750 milliliter folyadékot igényel naponta, ajánlatos orvoshoz fordulni. (č-f) a helyettesét meglepte. Soknak találták, de a brigád ragaszkodott hozzá. Javaslatukat hosszas és alapos közös megfontolás alapján terjesztették elő, az egy személyre eső feladat értékelése alapján. Hasonló javaslatot tett Ľudovít Butkovský brigádja is, a formaiin- és urotropingyártó részlegen. Itt öttel csökkentették a létszámot. Egyébként Ľudovít Butkovský szerint a brigádrendszerű munkaszervezés nagyobb kereseti lehetőséget biztosít. Mindannyian jól járnak: és ki tagadná, hogy mindenkinek szüksége van a több pénzre. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha mindenki becsületesen dolgozik, és jó munkát végez. így tulajdonképpen a helyzet kényszeríti rá őket, hogy megváljanak a hanyagul dolgozóktól. S arra is, hogy a műszaki fejlesztésben állandóan keressék az új formákat, lehetőségeket, és nagyobb súlyt helyezzenek a minőségre. Az előnyön kívül kockázattal is jár Miroslav Oleárnik, a pártalapszer- vezet elnöke is támogatja ezt a szemléletet. Azzal is egyetért, hogy annak, aki többet és jobban dolgozik, többet is kell keresnie. Azt vallja: aki vállalja a kockázatot, az megérdemli, hogy többet keressen. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a munkásoknak ne legyen érdekük semmit sem eltitkolni, hogy minden lehetőséget kihasználhassanak a hatékonyság növelésére. Olykor a legjobb brigádok is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor nem tudják, mi tévők legyenek. Nincs elfogadható ötlet, elképzelés a hogyan továbbra. Nemegyszer úgy vélik, hogy már minden ésszerű lehetőséget kihasználtak.- Ez azonban csak az első pillantásra tűnik így - állítja Krídla elvtárs. - Ha a fejlődés nem áll meg, a hasznos javaslatokra is több lehetőség nyílik. Segítenünk kell ilyen vonatkozásban is a kollektívákat, tanácsot, ötleteket adni nekik a további tevékenységükhöz. Például mi a tudományos-műszaki fejlődéssel összefüggő kérdésekben segítjük őket. Minden brigádnak tág teret biztosítunk az eredményes munkához, hogy hatékonyan segíthessék a kitűzött feladatok sikeres teljesítését. Feleslegesek tehát azok az aggodalmak, hogy a brigádrendszerű munkaszervezésben és javadalmazásban megtorpanás következett volna be. Az igaz, hogy a Szovjetunióban e rendszer alkalmazásában előbbre vannak. A strážskei Chem- ko példája azonban azt mutatja, hogy a brigádrendszer nálunk is egyre nagyobb tért hódít, s tudományos alapokon közelítenek a brigádok optimális profilja kialakításának problémájához. A sikeres kollektívák nem elégedhetnek meg az eddigi eredményeikkel, tovább kell lépniük. Biztosítaniuk kell a brigádtagok politikai és szakmai fejlődését, meg kell erősíteni az irányításban való részvételüket. A Chemkóban éppen erre törekednek, s nem kis sikerrel. VLADIMÍR ŠPINNER Látlelet az építőanyag-árusításról Egy ellenőrzés tapasztalatai Az elmúlt év második felében az állami kereskedelmi felügyelőség valamennyi szlovákiai építőanyag- gyártónál és 34 árusítóhelyen ellenőrizte az asztalosmunkával készülő építőanyagokat. Arra voltak kíváncsiak, milyen ezen árufajták külleme, miként funkcionálnak, s előállítóik milyen munkát végeznek. Mint az ellenőrzésből kiderült: közel 1800 féle ilyen építőanyagnak majdnem 23 százaléka nem felelt meg a minőségi elvárásoknak. Ám ezt nem csupán a termelők okozzák; az építőanyag-árusító telepeken ugyanis nem megfelelőek a raktározási körülmények, s ezáltal fennáll az árukárosodás veszélye. Az ellenőrzés újfent rámutatott több ismétlődő fogyatékosságra, amelyek az elégtelen irányító- és ellenőrzőmunka következményei az építőanyag-árusító telepeken. Ezek közé sorolható az áruátvétel és- eladás helytelen nyilvántartása, amely lehetővé teszi az árucserét és a nyilvántartásban nem vezetett árusítás lebonyolítását. Ily módon a vásárlók megkárosodnak, vagy jogtalanul jutnak előnyökhöz. Az is gyakran előfordul, hogy nem adnak szállítási és áruberakási kedvezményt a vásárlónak a vágott fa eladásakor, holott mind a termelőnek, mind a kereskedelemnek a kiskereskedelmi árjegyzék ezt külön előírja. Helyenként az épületasztalosi termékeket hiányos tartozékokkal árusítják. Például tizenkét ellenőrzött üzlet közül egyben sem fordult elő, hogy a termékek árának megfelelő mennyiségű és értékű kilincset vagy zárat adtak volna a vevőnek. Mindig valamivel megrövidítették. Hasonló fogyatékosságokat tapasztaltak az égetett falazóanyagok, a burkolólapok, a kerámiaanyagok, a kohászati termékek, az acéllemezek- és profilok árusítása közben is. Ugyancsak megkárosították a vásárlókat a minőségi osztályokba való besorolással, vagy azzal, hogy mielőtt meggyőződtek volna az áru tömegéről, darabonként eladták. Példákból akadna még több is. Harminchárom üzletben próbavásárlásokat is végeztek a felügyelőség munkatársai. Negyven alkalommal összesen 18 255 korona értékben vettek árut, tizenöt esetben azonban a szükségesnél többet kellett fizetniük. Hogy minek következtében? Mert nem mérték le pontosan a kohászati termékek tömegét, mert más minőségi osztályba sorolták a kerámiaárut, mert nem adták ki a tartozékokat az épületasztalosi termékekhez. Tizenegy árusítóhelyen nem volt pontos az áruk árának feltüntetése, két esetben letagadták a keresett építőanyagot, ám ami a legfeltűnőbb: valamennyi ellenőrzött lerakat és árusítóhely 78 százaléka nem az előírásoknak megfelelően raktározza az árut. (č-f)
