Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-01 / 31. szám

A Povazská Bystrica-i járás­ban gazdálkodó mesteőkói Béke Efsz-ben a Neméovái és a Hlohoveci Efsz-szel együttműködve már több éve bevezették a te- nyészüszők vil- lanypásztoros, szakaszos le­geltetését. A felvételen Ján Václavik állat- gondozó jó mi­nőségű 'széná­val egészíti ki a legeltetett üszők takar­mányadagját. (A ÓSTK felvétele) okatlan gondok nehezítik Hen- cze Istvánnak, a nádszegi (Trstice) Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Efsz ágazatvezetőjének a munká­ját. Az idén tavalyhoz viszonyítva a leg­magasabb áron tíz-tizenöt százalékkal adnak el kevesebb tejet, vagyis ennyi­vel több az a mennyiség, amit a feldol­gozó üzem a második minőségi osz­tályba sorol. Mindez szorosan össze­függ az új felvásárlási normákkal, de a tejtermelésért felelős vezető e meg­szigorított minőségi követelmények jo­gosságát egy pillanatig sem vonja kétségbe.- Mindannyian, köztük én is, azt a tejet isszuk, amit a feldolgozó üzemek nagyon oda kell figyelni a tej minőségé­re, vagyis a munkára. A módosított belső munkadíjazási rendszer teljes egészében erre ösztönöz.- A tejüzem a minősítések eredmé­nyét összegezve adja meg, de kérésre istállók szerint is kimutatja. Ezen kívül a havi kétszeri mintavételen túl még további elemzéseket is végeztetünk, amelyek eredményeit a belüzemi mun- kadijazás során figyelembe vesszük. A minták minősége alapján attól a kol­lektívától, amelynek tagjai az adott hónapban második minőségi osztályba sorolt tejet adtak el, megvonjuk a pré­miumot. Ugyanezt viszont a jól dolgozó kollektíva tagjai abban a hónapban is aim® a TEJTEHMHII a termelőktől kapnak. A boltokba kerülő tej minősége attól is függ, hogy a ter­melő üzemek milyen tejet adnak el. Ezt nézve természetesen eszünkbe sem jut a szigorúbb minőségi követelményeket kifogásolni, hanem mindent megte­szünk, hogy az eladott tejünk ezeknek is megfeleljen. megkapják, amelyben a szövetkezet tejét a feldolgozó üzem csökkentett áron vette át. A dolgozók hatékony segítségével Mindig és valamennyi istállóban Az ágazatvezetö szavait a tények bizonyítják. Az idén is voltak olyan hónapok, amikor az eladott tej a szigorú minőségi előírásoknak is teljes egészé­ben megfelelt. Ez az akaratot és a felelősségérzetet bizonyítja, valamint azt is, hogy az új igények is teljesíthe­tők. Csak a figyelmetlenséget és a mu­lasztásokat kell teljes egészében kizár­ni, mert ezekből a legapróbb is elég ahhoz, hogy a tej teljes egészében átkerüljön a második minőségi osz­tályba. ' - A minőségi követelmények meg­szigorításával párhuzamosan a minősí­tés módja is szigorúbb lett. A tejüzem annyi mintát vesz, ahány istálló, illetve hűtöház van. Az első minőségi osztály­ba csak akkor sorolja a tejünket, ha a mi esetünkben mind a három helyről vett minta kifogástalan. Ha csak egy he­lyen másodosztályú volt a tej, akkor az egész mennyiség ebbe az osztályba kerül. Ugyanígy érvényes az is, hogy a havonta kétszer vett mintának mind­két esetben kifogástalannak kell lennie. Ha az első mintavételnél valahol baj volt, a második mintavétel eredménye már hiába jó, csak csökkentett áron veszik át a tejet. A tanulságokat is levonva az ágazat­vezető hangsúlyozta, hogy ilyen szigo­rú feltételek mellett csak egy megoldás létezik: mindig és valamennyi istállóban Az egyes istállókban dolgozó kollek­tívák tagjai között öt fejő, négy gondo­zó, egy etető és egy karbantartó van. Az etetőt kivéve valamennyien a kifejt tej mennyisége és az értékesítési ár szerint kapnak - vagy nem kapnak - prémiumot. Az érdekeltekkel folytatott közvetlen beszélgetések is bizonyítják, hogy a tehenészetben dolgozók a szi­gorú követelmények lényegét megér­tették, és a jobb eredmények elérésé­ben hatékonyan közreműködnek. A pénzbeli megvonásokat jogosnak tartják, belátva, hogy annak megbünte­tése, aki felületesen végzi munkáját s ezzel másoknak is árt, helyénvaló. Ezt Szabó Rozália szavai is bizonyítják. Negyvenhat tehenet fej, s ebben a be­osztásban 1974-től dolgozik. A múltat és a jelent sokéves tapasztalatok alap­ján hasonlította össze.- A korábbiaknál lényegesen na­gyobbak az igények, a legkisebb hibá­nak vagy felelőtlenségnek is pénztár­cánk látja a kárát. Túlnyomó többsé­günk ezt nem úgy tekinti, hogy elveszik tőlünk a pénzt, hanem úgy, hogy ez az egyetlen lehetőség. Egy-két egyént kivéve egyikünknek sem mindegy, hogy mennyit keres. Ezért is igyekszünk a lehető legjobban dolgozni. S mivel munkánk eredménye a kolléga munká­jától is függ, arra is felfigyelünk, ha valaki nem tartja meg az előírásokat, mert őt a pénz esetleg nem ösztönzi.- Például?- Mondjuk fejés előtt nem tisztítja meg kellően a tehén tőgyét. Vagy elmulasztja kifejni az első sugarakat, amelyek megmutatják, hogy nincs-e valamilyen elváltozás a tejben. De ugyanúgy azt is szóvá tesszük, ha a gondozó a kelleténél kisebb gondot fordított a kitrágyázásra és a tehenek piszkosak.- Nincs harag az ilyesmiből?- Nincs. Nekem is megmondják, ha valamit nem csinálok jól, és én is figyelmeztetem a másikat. Sokszor az ember akaratlanul is elkövet egy-egy hibát munka közben. Mindannyiunk közös érdeke, hogy jól dolgozzunk, hiszen a fizetésünk is ettől függ. Az nem lehet, hogy egyvalaki hanyagsá­gának a többiek lássák a kárát. Győri Béla gondozótól csak tizenöt percnyi időt kértem a beszélgetésre, de ennyibe is nehezen egyezett bele.- Közeledik a délutáni fejés ideje, és még nem végeztem a kitrágyázással - mondta szabadkozva. - Ha piszkos a tehén állása, az állat is piszkosabb és több munkával jár a megtisztítása. Ha a fejők panaszkodnának és bebizonyo­sodna állításuk, veszne a prémiumom.- Hallottam, újabban éjszaka is telje­sítenek szolgálatot.- Ha azt akarjuk, hogy tiszták legye­nek a tehenek, a trágyát éjszaka is el kell szedni. Ez olyan többletmunka, amit a jobb eredményekért vállalni kell. Az új igények széles körben érvényesülnek Az, hogy egy adott üzemben mennyi a fejési átlag és a tejet milyen minőségi osztályban tudják eladni, elsősorban és közvetlenül a tehenészetben dolgozók munkájától függ. Ezért természetes, hogy az ágazat vezetői, fejők és állatgondozók prémiuma más üzemek­hez hasonlóan Nádszegen is az elért eredmények szerint alakul. A megítélt vagy megvont pénz havonta az ezer koronát is elérheti, így érthető, hogy a munkára jobban odafigyelnek. Ez azonban a kérdésnek csupán az egyik oldala. Nádszegen arról sem feledkeznek meg, és ez tanács lehet más mezőgazdasági üzemek számára is, hogy jobb eredményeket csak jobb feltételek közepette lehet elérni. Ezért folytatják gyorsított ütemben a tehén­tartás korszerűsítését. Szabó Rozália pozitív tényként emelte ki, hogy az új igényeket a réginél korszerűbb istálló­ban, a korábbiaknál jobb munka- és szociális feltételek mellett teljesíti. Győri Béla pedig arról is beszélt, hogy a jövőben a bálázott szalma és a konté­neres megoldások könnyítik a munká­jukat. Hencze István ágazatvezetö még tovább ment az elemzésben.- Az új igényekkel összhangban a problémák szélesebb körben is fel­merültek. Ha nem jól dolgozunk, belát­juk, hogy kevesebbet érdemiünk. De ez arra is vonatkozik, aki rosszabb minő­ségű takarmányt termesztett, tartósított számunkra, vagy arra, akinek mulasz­tása miatt ilyenné lett a takarmány, mert nem volt elég üzemképes gép és késett a betakarítás. Ezzel csak azt akarom hangsúlyozni, hogy a jó tej komplex kérdés, és a cél érdekében több ágazatnak kell szorosan együttműköd­nie. Eredményeket csakis közös erővel tudunk elérni. EGRI FERENC V Szolgáltatások- kérdőjelekkel ★★★★★★★★ r Változtatni kell az anyagi érdekeltség rendszerén A javító szolgáltatások, de különösen a helyi ipar fokozatosan ipari jelleget öltenek és kis munkákkal, vagy kis sorozatú termékekkel egyszerűen nem kifizetődő foglalkozniuk. A helyi ipar vállalatai túlnyomó részben a következő javító és karbantartási tevékenysé­gekre szakosodtak: rádió- és televíziókészülé­kek karbantartása, javítása, elektromoskészülé­kek,hűtőgépek, mosógépek javítása; gumiabron­csok javítása és felújítása, autók és motorkerék­párok javítása, karbantartása; bútorok készítése rendelésre, valamint textilipari és faipari termé­kek javítása. Jelentős szoláltatás a rendelésre történő ruhakészítés, a konfekciótermékek javí­tása, továbbá a lábbelikészítés rendelésre és a cipőjavítás is. E tevékenységek nagyobb része azonban veszteséges. Az itt keletkező veszteségeket a gép-, a vegy-, a fémmegmun­káló- és a gumiiparba tartozó tevékenység nyereségéből fedezik. A helyi ipar vállalatainak termelése ezekben az ágazatokban magas fokú jövedelmezőséget ér el, ennélfogva alkalmas a javító és egyéb tevékenységekből eredő veszteségek kiegyenlítésére. A helyi ipari és a szolgáltató vállalatok jövedelmezőségi szintjére alapvető mértékben hat az ún. egyéb termelés terjedelme. Az egyéb termelés terjedelmét rendeletek, irányító szer­vek és gazdasági mutatók szabályozzák. A helyi ipar vállalatainak és a szolgáltató vállalatoknak a/szocialista szektor számára végzett termelé­süket az 1979. év szintjén kellene tartaniuk és a lakosságot szolgáló, gazdaságilag előnyös tevékenységek keresésére kellene összpontosí­taniuk a figyelmüket. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a szo­cialista nagyiparral folytatott együttműködés a jelenlegi helyi ipar teljesítményének 80 százalékát teszi ki. A helyi ipar nagyobb vállalatai a hatékonyság növelésére való törek­vésükben az érdekeket szűk vállalati szempont­ból nézve - amit egészen természetesnek tartunk - fokozatosan nyitnak meg bizonyos céltermékeket gyártó üzemeket, amelyek inkább a termelést szolgálják, nem pedig a javításokat és a szolgáltatásokat. Ezzel fokozatosan eltávo­lodnak eredeti küldetésüktől: mindenekelőtt szolgáltatásokat nyújtani a lakosságnak. A szocialista állam támogatja az emberi tevékenység néhány olyan területét, amelyek szorosan vett gazdasági értelemben soha sem lehetnek nyereségesek (pl. az oktatásügy, kulturális intézmények és azok tevékenysége, egészségügy), de egyidejűleg a speciális fel­adatok teljesítését is megköveteli tőlük. Abban az esetben, ha például az oktatásügy a nagy érdeklődésre számot tartó varrótanfolyamok, nyelvtanfolyamok, vagy moderngimnasztikai tanfolyamok rendezésére összpontosítana, nem lenne részére probléma meghatározott mértékű jövedelmezőséget elérni (a tanfolyamok díja fedezné a kiadások egy részét). Ezzel azonban teljesen eltérne azoktól a céloktól, amelyeket a szocialista társadalomban teljesítenie kell. A vállalati érdekek összehangolása az elsőd­leges össztársadalmi érdekekkel, a magasabb szintű jövedelmezőség elérése a helyi iparban és a szolgáltatásokban hosszú folyamat. Ha a sok kedvező jelenség ellenére a ma érvényes gazdasági szabályzók nem elegendőek arra, hogy a vállalatok törekvéseit társadalmilag kedvező irányba tereljék, ki kell azokat egészíte­ni és újakat kell keresni, változtatni kell az anyagi érdekeltség rendszerén. A lakosságtól eredő bevételeknek például nagyobb mértékben kellene növelniük a munkabérekre felhasznál­ható pénzeszközöket, mint a szocialista szektor­ból származó bevételeknek. A fizetett szolgáltatások további fejlődését rugalmasabban kell hozzáigazítani a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. Ezt a célt tűzte ki a CSKP XVII. kongresszusán jóváha­gyott ,,A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990 évekre“ című dokumentum is. Emelni kell a szolgáltatások minőségi színvona­lát és hozzá kell igazítani a lakosság keresleté­hez. Ott, ahol van kereslet, bővíteni kell a javító és karbantartó szolgáltatásokat, akkor is, ha nem jövedelmezőek. KÖVÁRY IVÁN ÚJ SZÚ 6 1986. Vili. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents