Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-25 / 30. szám
I „Az ember egészségének és fizikai edzettségének megszilárdításáért, erkölcsi-akarati és eszmei tulajdonságainak formálásáért tovább kell fejleszteni a tömegsportot, a honvédelmi tevékenységet és a turisztikát...“ (A CSKP XVII. kongresszusának dokumentumából) Ha gyakran ismétlik az igazságot, közhellyé tapossák ki; ennél jobb sors el sem képzelhető reánézve. A káros ellenérvek lassan eltűnnek, a „borsócsapások" súlya alatt előbb-utóbb összeomlik a fal, s egyre gyakrabban fedezik fel az igazságot. Nem baj, minél több ember fedezi fel a spanyolviaszt, árinál inkább megszilárdul a helyzete. Valahogyan Így vagyunk az aktív pihenéssel, a testmozgással is. Aktuális erről a témáról meditálni, mert jócskán benne vagyunk a nyárban. Ez az az időszak, amikor az emberek - gyermekek és felnőttek, diákok és dolgozók - szinte minden porcikájukban érzik a fáradtságot. A tanulással, a munkával eltöltött hetek, hónapok, a mindennapi élet monoton ritmusa alaposan megviseli az emberi szervezetet, pihenésre, felfrissülésre vágyunk. Szerencsére itt a nyár, elfelejtjük az iskolát, a vakáció, a szabadságok időszakát éljük. Nemrégen olvastam egy reprezentatív felmérést. Eszerint a mintegy hatmilliónyi aktív dolgozónak közel 60-70 százaléka természetszerűleg június és szeptember között veszi ki szabadságának nagyobbik részét, családostul utazik a vállalati vagy szakszervezeti üdülőbe, saját víkendhá- zába, külföldre; a tanulóifjúság több milliós seregéről nem is beszélve, hiszen szünidejük jelentős részét építőtáborokban, üdülőkben töltik. A kérdés csak az, megfelelően h^gznosítjuk-e a rendelkezésre álló szabadidőt, a két hetet, esetleg többet, vagy akár a hétvégét is. A tapasztalat azonban sajnos az, hogy a pihenésre szánt idő általában nem eléggé aktív. Sokan tartják még azt a megcsontosodott és haszontalan szokást, hogy a pihenés egyenlő a semmittevéssel, lustálkodással, a passzív tevékenységből álló (evés, ivás, alvás, esetleg kártyázás) cselekvéssel. Az említett felmérés arról is tanúskodik; a dolgozók csaknem 50- Ne is mondd, hogy nem szeretsz aludni... Vasárnap tizenegykor javában durmoltál. Én meg azt hittem, már otthon sem ériek. Hogy az uszodában leszel. Vagy a teniszpályán. • Akkor meglepődtél, igaz? De a nagymama, gondolom, elárulta, hogy...- Igen, elárulta. Mondta, hogy vendégeid voltak. Hogy hajnalig szórakoztatok. Hogy három óra is elmúlt már, amikor ágyba bújtál. Ezek szerint a hétvége a nagy nyújtózkodásoké. Nincs úszás, futás, lovaglás, legfeljebb egy kis torna, este a szőnyegen. • No, azért nem egészen így van. Megfeledkeztél valamiről.- Miről? • A lábam... Hát nem említettem? Tavaly márciusban levált egy porc a térdemről. Olyan fájdalmaim voltak, hogy le sem tudtam ülni a színpadon. Mert ha beszorult a porc, a. csillagokat láttam. Aztán két Hyppolit előadás között három hét szabadom volt és megműtötték végre. Azóta persze, már rég összeszedtem magamat, de a rendszeres sportolásra most fogok rákapcsolni. Ne hidd hát hogy lusta vagyok vagy hétalvó, ez a szombat százaléka nem üdülésre, felfrissülésre fordítja a rendelkezésére álló szabadidőt, hanem maszekolásra; dolgozik a háztájiban, a víkendházán, a „kölcsönkenyér visszajár" alapon segít a szomszédnak és így tovább. Akik rászánják magukat az üdülésre, a táborozásra, azok többsége sem aktívan, hanem passzívan pihen. De hát mi is az aktív pihenés? A szakemberek erre azt válaszolják: a szabadidőt mozgással, kocogással, testedzéssel, játékkal kiegészítve töltjük el. A testedzéssel összekapcsolt pihenés, regenerálódás különösen fontos napjainkban, amikor általában fokozódik a szellemi, idegi megterhelés és csökken a fizikai munka. Az emberek nagy része a mindennapi hajsza, a tanulás, az egész évi tevékenység közben pszichikailag merül ki, s csak kevesen (?) tudják, hogy ezt a fáradtságot aktív lazítással, azaz testedzéssel lehet gyorsan és hatásosan megszüntetni. Erre ad lehetőséget a hétvége, a nyári szabadság, az üdülés, a táborozás. 0 Testnevelésünk és sportéletünk szakvezetői, tudósok és orvosok állítják: a tökéletes pihenés, kikapcsolódás lehetősége (ez sem újdonság számunkra, de valahogy nem tudatosítjuk igazán) elsősorban a természetben, az erdőkben, a parkokban, a vizek partján, a balzsa- mosan tiszta levegőn és a fénysugárban, éjszaka csak egy kellemes lazítás volt a barátaimmal.- Egyébként milyen szerepet játszik az életedben a sport? Marad rá egyáltalán időd? • Úgy csinálom, hogy maradjon. Néha persze, nem könnyű. Nagy nehezen megegyezek az edzővel hogy jó, akkor holnap délután háromkor, aztán késő este felhívnak a szinkronból és fuccs az egésznek! Tíz-tizenöt évvel ezelőtt semmi sem rúghatta fel a terveimet. Fogtam magamat és focizni mentem a bátyámmal. Meg úszni. Vagy korcsolyázni. Középiskolásként a labdajátékokat szerettem, aztán jött a színművészeti, s a művészeti torna, a dzsesszbalett híve lettem. Az akrobatikát viszont szívből utáltam. Attól valósággal rettegtem. Ha le kellett ugrani valamiről, azt hittem frászt kapok.-Akkor ugye, a lovakat is messziről elkerülted? • Látod, a lovaktól sosem féltem. Érdekes. Pedig emlékszem: egyszer kicsúszott a lábam a kengyelből és akkorát puffantam, hogy azt hittem, végem. Aztán amilyen gyorsan csak tudtam, visszaültem a civilizáció fülsiketítő lármájától távol a legideálisabb. Nem véletlen, hogy az üdülőket, a táborokat, a hétvégi házakat vizek mellett, hegyek oldalán, erdők szélén építik fel. Az is természetes, hogy a szakemberek a természetben végzett mozgást állítják az első helyre. (Ezt is tudjuk, de csak tudjuk.) Mert a természet- járás, a kirándulás, gyalogosan, vagy kerékpáron az egyik legelőnyösebb testedzési forma. Nincs olyan üdülő, hétvégi ház, táborhely, melynek közvetlen környékén ne lenne alkalmas hely a túrázásra, a kocogásra. Túl azon, hogy a hegy- és völgyjárás, a kerékpározás arányosan átmozgatja az egész szervezetet, komplex kikapcsolódást, szórakozást, művelődést nyújt. A különböző útvonalakon tett „portyák“ alkalmával kitárul a tér, a testedzés közben megismerkedhetünk hazánk természeti világával és történelmi nevezetességeivel. Arról nem is beszélve, hogy ehhez a tevékenységhez nincs szükség különösebb sportszerre, nagyobb társaságra, sportlétesítményre. Ahogy mondani szokták, a legnagyobb sportlétesítmény maga a természet. Amikor a természetjárásról beszélünk, nem szabad megfeledkezni (ezt is tudjuk betéve) a vízről. Az úszásról, az evezésről. Nem kell különösebben magyarázni, hogy az úszás milyen előnyös testedzési forma. Megmozgatja az összes izmot, egyenletesebbé, mélyebbé változtatja a légzést, felüditi, felfrissíti az egész szervezetet. Nem kevesen vallják, Rohanás a Rekviemben (Inkey Alice felvételei) „Csak úgy repülök a vízen“ Frajt Edittel - ezúttal a sportról Az amatőrök lelkes, örömteli futása. Kell az erőnlét... hogy az evezés még ennél is előnyösebb. A tiszta levegő, a gyógyító nap(ény, a kellemes, megnyugató víz együttesen üdítően hat. Általában elmondható, a természetben történő tartózkodás, legyen az gyalogos, kerékpáros, vagy vízitúra, a hasznos biológiai hatásokon kívül lélektani áthangolása is jelentős. Az említett „testépítő" és karbantartó formákon kívül még egyéb számos mód nyílik a regenerálódást szolgáló pihenésre, kikapcsolódásra. így például a reggeli tornára, a kocogásra, a táborban szervezett különböző sport- versenyekre, bajnokságokon való részvételre. 0 Bármely módját választjuk is azonban az aktív pihenésnek, két fontos szabályt be kellene tartanunk. Ez pedig a fokozatosság és a folyamatosság elve. Az, aki egész esztendőn át nem sportolt semmit, ne kezdje az üdülést, a táborozást kétszer 90 percig tartó focimérkőzéssel. Arra se vállalkozzék, hogy első nekirugaszkodásra kilométereket evez, gyalogol stb. Lényeges, hogy a testedzés előtt megfelelően hangoljuk rá szervezetünket a nagyobb igénybevételre, magyarán melegítsünk be. A néhány perces köny- nyed mozgás — futás, gimnasztika - nemcsak könnyebbé teszi a játékot, a mozgást, hanem megelőzi a sérülést, csökkenti az izomlázat. A mozgásnak az egészségre való hatását még inkább fokozhatjuk, ha nyáron a tiszta levegőhöz a napfény jótékony hatását is igénybe vesszük. Persze, itt is fontos a fokozatos hozzászokás. Az, hogy ne akarjunk egy nap alatt „feketére" bámulni. Az írott és íratlan szabályok megtartása nemcsak könnyíti a pihenést: kellemessé, hasznossá teszi a szabadidőt. Az aktív pihenéssel kiegészített táborozás után valóban úgy érezzük majd: újjászü- lettünk. Igazán persze az jár jól, aki a mozgást, a rendszeres testnevelést ezután se hagyja abba. Nemcsak az indulásra kész villamosra, autóbuszra fog futni. Nemcsak akkor gyalogol majd, ha elromlik a felvonó. Mozgásszegény életmódunk nem kis veszélyeket rejt magában. Újra fel kell fedeznünk a testnevelés, a szabadidő- sport értékeit, elsősorban azt, hogy megtartja, sőt fokozza teljesítőképességünket, növeli akaraterőnket, hozzájárul sze- 1 mélyiségünk fejlesztéséhez, harmonikussá teszi testünket és jellemünket. Ne feledjük: a test rendszeres edzése az egyén aktivitását igényli, cselekvésre serkenti, módot ad egyik legnehezebb mérkőzésünk megvívására, az önmagunkkal folytatott küzdelemre. (T. V.) a nyeregbe. Hogy honnan volt ennyi bátorságom?- Kovács András filmjében, A vörös grófnőben úgy ügettél, hogy öröm volt nézni. • Azt sem felejtem el soha! Még a jelenet elején tartottunk, amikor megiramodott az egyik ló és tudod, mi van olyankor — megtáltosodik a többi is. Szerencsém volt. Ép bőrrel úsztam meg az egészet. Még csak ki sem estem a nyeregből.- Hát nem volt jobb a Rekviem? Fábry Zoltán filmjében futnod kellett. Az mégis csak könnyebb... • De tudod, mennyit futottam?- Tudom: utcahosszakat. • Képzeld csak el: öt-hat próba, aztán ugyanennyi felvétel. Csak úgy róttam a kilométereket. Néztek is a forgatócsoport tagjai: - Birod még? - kérdezték minden egyes kör után. Hát persze hogy bírtam, hisz minden ‘este komoly edzéseket tartottam.- És ma? Ma mivel tartod formában magadat? • Mindig mással. Hol teniszezni, hol úszni, hol pingpongozni járok. Mikor mire szottyan kedvem. De ha nyár, akkor szélvitorla. Csak úgy repülök a vízen.. SZABÓ G. LÁSZLÓ Sv VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Cselö János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon 309. 331-252. 332-301 Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Gazdasági ügyek 506-39. Táviró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5.. telefon 337-823. 337-825 Hirdetési iroda közéleteknek: 815 80 Bratislava, Vajanskóho nábreiie 15., II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 Kős. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13.- Kős. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesitó. Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. 4 i p i j %iy
