Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-25 / 30. szám

BENIAN ÉVA A két kis tutajos A kiadós nyári zápor után Dani az utcára futott. Tapics- _kolt a víztócsákban. Aztán ész­revette, hogy jön két barátja, Berci és Bence, akik ikertest­vérek voltak.- Hát ti, hová mentek?- kérdezte az ikrektől.- A folyóra megyünk, tuta- jozni.- És hol a tutajotok?- Nem látod? Itt visszük a kezünkben.- Ez nektek tutaj? - ámult Dani. - Ezt az ócska ólajtót nevezitek ti tutajnak?- Hát, nem igazi tutaj, az igaz, de nekünk ez is jó- mondták az ikrek és sietve továbbmentek. Dani a nyomukba szegő­dött.- Vigyetek engem is maga­tokkal - mondta, de Berciék rá se hederítettek.- Maradj csak otthon... te még kicsi vagy - szólt Berci.- És ne merj bennünket tovább követni! - tette hozzá Bence haragosan. Dani szája sírásra görbült. „Szép kis barátok, mondha­tom! - duzzogott magában, és szemében megjelent egy könnycsepp. Tekintetével kö­vette két barátját, amíg azok el nem tűntek a kanyarban. Mit tehetett Dani. Mivelhogy más játéka nem volt, mint a víztócsák, hát kiválasztotta a legnagyobbikát, hogy bele- ugorjon. Ám ekkor valaki kiál­tott:- Emberek, segítség.... megszökött a malacunk! Dani látta, hogy az utca alsó végéből egy malac fut feléje, a malac után meg, Bandi bácsival az élen, fut a falu népe. Dani nevetett, visongott, de csak addig, míg a malac a kö­zelébe nem ért. Akkor így szólt Bundáshoz:- Bundás, fogd meg! És Bundás egy ugrással elállta a malac útját. Ugrált előtte, míg Bandi bácsi fülön nem csípte a malacot, és nem dugta egy nagy zsákba.- Csak azt tudnám - szólalt meg Bandi bácsi -, kinek kellett az az ócska ólajtó!- Hát Bandi bácsi nem tud­ja, hogy a két fia az ólajtóval ment tutajozni a folyóra? - kér­dezte Dani.-Tutajozni!? - kiáltotta Bandi bácsi. - Hisz nem tud­nak úszni! - És már futott is a folyó felé. Dani se vesztegette az időt. Két barátja veszélyben volt. Az udvarra rohant és karjára csa­vart kötéllel tért vissza.- Bundás, irány a folyóhoz!- kiáltott, és Bundás hátára pattant. Bundás szélsebesen nyer­geit Danival a hátán. Utolérték Bandi bácsit, sőt, meg is előzték, és elsőnek értek a folyóhoz. Dani mindjárt látta-hallotta, hogy két barátja segítségért kiabál, kapaszkod­va a tutajba.- Bundás, fogd a kötél végét a fogad közé. így ni! - szólt Dani. - És most, ússz be vele, oda, Bercihez és Bencéhez. Bundásra mindig lehetett számítani a bajban! Szájában a kötéllel a tutajo- sokhoz úszott. Berci az ólajtóhoz kötözte a kötelet, Bundás nyomta, Da­ni húzta a „tutajt“ de nehezen ment a dolog, mert Dani ereje épp olyan kicsi volt, mint ami­lyen ő maga. Szerencsére, Bandi bácsi megérkezett és az ólajtóba kapaszkodó fiait könnyedén a partra húzta.- Kedvem lenne itt helyben elnáspángolni benneteket- mondta a fiainak. - Vízbe fúlhattatok volna, ha Dani és Bundás időben nem érkezik! És a malac..., az is megszö­kött! Az egész falu talpon volt miattatok!- Pedig mondtam a malac­nak - szöpögte Bence -, ha az ólból ki mer jönni, hátrakötöm a sarkát...- A te sarkad lesz egyszer hátrakötve! - mondta Bandi bácsi haragosan, majd meg­fordult, hogy fiai ne lássák a szemében játszó mosolyt.- Kapjátok fel az ólajtót, és indulás haza! Másnap Berci és Bence cukorkát hozott Daninak, Bun- dásnak csirkécsontot. A KILOGRAMM A tömegmérés egysége a kilogramm, melyet a francia polgári forradalom óta haszná­lunk. Első mintapéldányát, egy 39 mm magas és 39 mm át­mérőjű, platina és irídium ötvö­zetéből álló hengert 1799-ben készítették el, és a Párizs melleti Sévres-ben őrzik ma is. A kilogramm meghatározá­sa a következő volt: 1 kilo­gramm az 1 cm3 desztillált víz 760 mm Hg nyomáson mért tömegének az ezerszerese. Azóta a precíziós mérések kimutatták, hogy ennek az ős­kilogrammnak a tömege 0,04 grammal több, ennek el­lenére ma is ez a kilogramm. A kilogramm egyenlő a Sévres- ben őrzött platina és irídium henger tömegével. A gyakorlat­ban gyakran okoz bonyodal­mat a tömeg és a súly fogal­mak keveredése. Éppen ezért ezen a helyen is érdemes tisztázni e fogalmakat. Minden anyagnak van súlya és tömege. A súly az az erő, amellyel a test hat az öt alátámasztó anyagra, vagy ar­ra, amelyen függ. A súly tehát erő, értéke azonban állandóan ■ 8A Birtalan Ferenc Esti dal Komondor arccal áll a hegy, lesi a Napot, merre megy. Bújj el ezüstös kis patak, látod, a fák már alszanak. Tücsök úr esti dalba fog, lepihennek a szarvasok. Álmokkal küzd a Tapsifül, káposztalevél-szárny feszül. Menyasszonykarcsú Hold mereng. Párnája kéklö égi csend. Szórakoztató kérdések Búgócsiga Néhány tengeristenről sokféle pletyka járta a görög mitológiá­ban. A jóságos öreg Néreuszról például azt terjesztették, hogy ismeri a jövő minden titkát, de nem jövendöl szívesen. Csak a kagylókban bízik meg, azok házába súgja bele mindazt, amit tud, s a kagylók csendesen mormolva ismétlik a rájuk bízott titkokat, hogy el ne felejtsék őket. Ha az ember kifog egy ilyen titokörző kagylót, és a füléhez teszi, hallja is, miként zúg-búg belül valami. Am a kagylók szavát csak a kiválasztottak értik meg, így a titok többnyire titok marad. Néreusznak egyébként több mint ötven leánygyermeke van! Nereidáknak nevezik őket, ők a hullámok jókedvű istennői. Kedvenc szórakozásuk a vízi tánc, melyet örökös játszótársukkal, a félig hal, félig ember Triton tengeristennel járnak a habokon. Ez a Triton minden vizek ura, aki búgó kagylókürtjébe fújva adja ki parancsait. Hogy mi e regék ihletője? Természetesen a valóban létező búgókagyló, amelyet trióniumnak, zúgócsigának, trombitacsigának is neveznek. Aki füléhez emeli, jellegzetes búgást hall, amely a tengerek hajdani vándorait mindig babonás tisztelettel töltötte el. Ma már tudjuk, hogy e zúgás egyszerű rezonancián, a hanghullámok hatására keletkező továbbrezgésen alapul. Ugyanezt halljuk, például, ha egy üvegből fújt, vékony testű gyertyatartót szorítunk a fülünkhöz. Amennyiben búgócsigára bukkanunk, mégis szívesen eljátszunk vele. A búgókagylók melyik mesterségesen előállított utóda található meg sok lakásban ma is? ie)n sI eujio euiej e ene iuiiu 'yaiefyaLUJoAó uszsasu >ieueßisoQßnq y :sai[aj6ay\| Mitől fél a tizenkettő? Attól, hogy elüti a toronyóra. Mikor szidják a vekkerórát ugyan­úgy, mint egy gyenge futbal­listát? Ha rossz a rugótechnikája. Mikor nem hat az óra? A nyári idöszámitáskor, mert ak­kor már hét. Mikor tudta meg végérvényesen a homokóra, hogy neki vége van? Amikor kvarc került az órába. Megkorbácsolták-e régen az órát, amiért túl gyorsan múlatta a kelle­mes perceket? Nem korbácsolták meg, csak az ,,o“-betű kapott vesszőt. * * * Miért határozták el az emberek, hogy az „orr“ szót két „r“-rel és rövid „o“-val írják? Féltek, hogy a torony megsértődik és ledől. O ugyanis csak az órát hordja magasan és nem az orrát. Melyik órát öltöztetik lányruhába? Eleonórát. * * * Melyik óra tudott írni? Móra. * * * Melyik órának nem örülne egy diák, ha ajándékba kapná szüle­tésnapjára? A matekórának. * változik a gravitációs erő nagy­ságától függően. Minthogy Föl­dünk nem tökéletes gömb, a felszínének minden pontján más-más a vonzerő nagysága. Ha tehát egy testet lemérnénk a sarkokon, többet mutatna a mérleg nyelve, mint például az egyenlítőn (lásd az ábrát). Ha viszont ugyanezt a testet elvinnénk a Holdra, ott hatszor lenne könnyebb, mint itt a Föl­dön. Ennek ellenére a testek tömege állandó érték, soha­sem változik nagysága. A tö­meg a tehetetlenség mértéke, azaz azt a viszonyt mutatja meg, hogy milyen mértékben áll ellent a gyorsításnak. A tö­megek nagyságát karos mér­leggel mérjük, vagyis az alapul szolgáló tömegegységhez vi­szonyítjuk a mérendő test tö­megét. Ilyenkor a testre és a súlyokra is ugyanakkora gra­vitáció hat, a vonzerő tehát nem befolyásolja a mérés eredményét. Helytelen tehát az élelmiszerek csomagolásán a még néha előforduló súly (váha, cistá váha) kifelyezések használata. Minden esetben a tömeg (hmotnost') kifejezés a helyes. BODÖK ZSIGMOND Gondolkodom, tehát... TESTES PROBLÉMA Ne palástold véleménye­det: a három palást közül melyikből hajtogatható ösz- sze a fiúcska kezében látható test? MEGFEJTÉS A július 11-i számunk­ban közölt feladatok meg­fejtése: kár; ék, baba, ikon. Nyertesek: Kovács Aranka, Felsővály (Vali- ce); Zelman Éva, Deáki (Diakovce); Bozenik Ist­ván és Miklós, Balázsfa (Blazov); Szomolai Tí­mea, Dunaszerdahely (Duhajská Streda); Jóba István, Bátorkeszi (Voj- nice). FORGATÓS Merre kell forgatni az emelő karját hogy a cso­mag fele­melkedjen?

Next

/
Thumbnails
Contents