Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-18 / 29. szám
9 NYIKOLAJSZLADKOV A csalán öröme Az erdei tisztás szélén egy csalán éldegélt. Magasabbra nőtt a fűnél, s szégyenkezett. Körötte pompás virágok illatoztak, finom bogyók mosolyogtak. Csak ő volt ilyen szerencsétlen: se finom ize, se élénk színe, se kellemes illata! Egyszer csak a csalán ezt hallja:- Nem valami szerencsés szépnek lenni! Akárki meglát - letép. A fehér margaréták suttogták ezt.- Azt hiszitek, tán könnyebb az illatosnak? - zizegte a csipkerózsa. V- A legrosszabb a finomaknak! - ingatta fejét a szamóca. - Mindenki meg akar enni.- Nahát! - csodálkozott el a csalán. - A végén még kiderül, hogy én vagyok itt a legboldogabb? Engem aztán senki se bánt: nem szagolgat, nem szakit le, nem akar megenni.- Mily irigylésre méltó a te nyugodt életed! — zengedezték a virágok és az erdei gyümölcsök.- Jaj, de örülök, jaj, de boldog vagyok! - kiáltott fel a csalán.- Milyen jó is nekem - tette hozzá elmerengve. - Nyugodtan nőhetek, senki sem törődik velem. Virágozhatok - senki sem szagolgat. Megérhetek - senki sem kóstolgat. Elszáradok - senki sem sajnál: S hirtelen felzokogott:- Mintha nem is léteznék, nfintha nem is élnék! Mit sem ér ez a csalán-boldogság! A virágok és az erdei növények figyelmesen hallgatták őt. Ezentúl soha többé nem panaszkodtak nyugtalan életükre. A vakond Kidudorodott egy helyen a föld, és kibújt belőle egy vakond. Az orra - fúró, a mancsa - lapát, fogai - kések, ö a föld alatti vájár és ■ vadász. Nem szereti a tűző napfényt, sem a friss szellőt: egész életét a sötét és nyirkos földben tölti. Ássa a földet, alagutat épít, férgekre vadászik. Még száraz fűért sem jön fel, ha fészket épít, hanem a gyökerüknél fogva húzza be őket. Azért néha biztos ki szeretne jönni fényes világunkba, vagy akár csak kinézni egy kicsit. Ki is bújik olykor, s a csodálkozástól tátva marad a szája! ' A tündérrózsa A tündérrózsa nappal a tó vizén tündököl - és mindenki benne gyönyörködik. De éjszakára a víz alá merül, összezárja fehér szirmait, s fejét a felszín alá hajtja. Éjszaka a mélyben szunnyad. Ha fényes a hajnal - megint kibújik a vízből. Szirmait újra kitárja a nap felé és újra megörvendeztet mindenkit. Ha pedig felhős az égbolt, ha köd van és eső, egész nap alszik a víz alatt. Ki sem dugja az orrát! És ilyenkor csak a halak csodálják őt. A béka Mi mindent művelnek az erdő lakói, ha négyszemközt maradunk velük! Előadnak mindent, ami csak a kicsi eszükbe jut! Játszanak, táncolnak, énekelnek. Fürdöznek és napoznak. Akárcsak az én kis békám. Talált egy esövizes galambgombát, s gyerünk máris pancsolni! Most meg már a szélén csücsül, ott sütkérezik. Nagyokat szippant a tiszta levegőből. Levegöfürdő kell a vízi procedúrák után. Úgy irigylem őt... CZIBULA ILDIKÓ fordítása H ogy a gőznek milyen hatalmas ereje van, arról már az ókori görögöknek is meglehetősen pontos elképzeléseik voltak, hiszen nemcsak különféle kísérleteket végeztek vele, kisebb gőzgépeket is szerkesztettek. Mintegy 2100 éves az alexandriai Hérón leírása a gőzturbináról, amelyet ő aeolipilnek nevezett. Ennek legfőbb érdekessége az volt, hogy nem dugattyúval működött, hanem a henger alakú fémtartály palástjából meghajlított csövecskék álltak ki, a lyukon kiáramló gőz taszító (reaktív) ereje hozta forgásba a berendezést. Tehát a ma modernnek nevezett rakétaelv alapján működött. A gázok tudományos igényű vizsgálatával persze csak jóval később kezdtek foglalkozni, vagy 1700 évvel Hérón nevezetes gőzgépének A GŐZ EREJE elkészítése után (sok kutató szerint már évszázadokkal korábban megszületett, az alexandriai tudós csupán leírta, de nem ö a feltalálója) az ír fizikus, Robert Boyle egy U alakú üvegcsövei és higannyal végzett kísérletezés után jött rá a nevezetes törvényre, amely szerint a gáz térfogatának és nyomásának a szorzata mindig állandó. Ezt sokan az első igazi fizikai törvénynek tartják, amely nem matematikai, se nem „mechanikai“. A gőz erejével a továbbiakban Denis Papin foglalkozott behatóan, akit ma általánosan a kuktafazék feltalálójaként tartanak számon, de sokszor úgy leegyszerűsítve a dolgot, mintha csupán a felesége konyhájában lábatlankodó botcsinálta feltalálóról lenne szó, holott ö a kor egyik legjelentősebb fizikusának, a Francia Akadémián dolgozó holland Christian Huygens- nek volt a technikusa. Mestere, széles körű tudományos tevékenysége mellett, a belsőégésű motor kikísérletezésén is fáradozott. Ezt az igyekezetét nem koronázta siker, mivel egyéb üzemanyag híján kénytelen volt puskaport használni, és ezzel bizony nem tudott folyamatos üzemelést elérni. Azonban az általa kidolgozott elvet hasznosították a későbbiek folyamán, lényegében valamennyi belsőégésű motor napjainkban is ennek alapján működik. Papin figyelme inkább a gőz felé fordult, úgy gondolta, hogy vele többet lehetne kezdeni. így jutott el a nevezetes vasfazék elkészítéséhez. Biztonsági szelepet szerelt rá, nehogy a túlhevítés hatására felrobbanjon. Ez a kuktafazék őse. Csakhogy ebben a fazékban nem hús volt, hanem egy dugattyú. Az edény alján levő víz felhevítésével a dugattyú felemelkedett, ezt egy ékkel felső helyzetben rögzíteni lehetett. Amikor az edényt lehűtötték, a dugattyú nemcsak hogy visszatért eredeti helyzetébe, hanem közben súlyt is tudott mozgatni az alatta kialakuló részleges vákuum hatására. Papin azonban nem tudta befejezni kísérleteit, mivel pénze elfogyott, az Akadémia pedig nem adta meg neki a kért tizenöt fontos támogatást. A találmányok cikk-cakkos útját jelzi, hogy a következő feltaláló, Savery kapitány gőzgépe dugattyút sem „tartalmazott“, úgy használta ki a gőznyomást, és ami meglepő, még működött is. Persze, emberi beavatkozás nélkül folyamatos működésre nem volt alkalmas. A gőz erejének hasznosítására még várni* kellett egy ideig. Savery nemcsak feltalálónak, de üzletembernek is elsőrangú volt: egyszerűen szabadalmaztatta a vízgőz felhasználásának a jogát. Bizonyára ő sem gondolta, hogy ezzel sikerül eljutni a gőzgép megalkotásához. A szegény darmouthi kovácsmester, Thomas Newcomen kénytelen volt betársulni hozzá, mivel nem tudott pénzt szerezni a szabadalmi dij kifizetésére. Végül is ez a tanulatlan kovácsmester alkotta meg az első gőzgépet, amelynek végső alakját James Watt formálta meg. Évszázadokon keresztül sokan kételkedtek a gőzgép megszerkesztésének a lehetőségében. Nem a gőz erejének a felhasználhatósága miatt, hanem azért, mert a dugattyús gőzgép egyik ütemben a gőz nyomását használja fel, a másikban a dugattyú légterének lehűtésével - Boyle törvényének értelmében - a részleges vákuum kialakulását is. Nem véletlen, hogy sokáig ezt a műszaki csodát filozofikus gépnek nevezték. Jogos volt a megjelölés, mivel ez idő tájt elméleti alapok még nem álltak rendelkezésre. A gyakorlati alkalmazás hatására született meg a hőelmélet, nem pedig fordítva, vagyis nem az elmélet gyakorlati megvalósulásaként a gép, ahogyan azt a tudomány és a technika területén megszoktuk OZOGÁNY ERNŐ KORMOS ISTVÁN A nyár gyerekei Kölyök felhöcske szendereg, csak ikre lesz esóhasas, vizen, szikrázó szőnyegen, nyargal egy csepp törökkakas. Le-föl sétálgat a vödör, szélére szomjas fecske ül, barázdában két nyúl kotyog oroszul, németül, csehül. Sárkány a szérűn, morrogó, torka gyöngy rozsszemet fuvall, Mézes Annuska játszogat kaviccsal, halpattantyuval. A rét zöld lábakon szalad., fésülgeti hétujju szél, veremben répa átúszik, kukoricához tök beszél. Egy szalmasárga kiscsikó pálcalábain fut s nyerít, a völgyben ember bandukol, kék por kottázza lépteit. A MÉTER Az Sl rendszer legrégebben használt alapegysége a méter. A francia nemzetgyűlés már 1793-ban elfogadta a hosszúság alapegységeként. Értékét a Föld, Párizson áthaladó délkörének 40 milliomod részeként adták meg. 1799-ben, platina és iridium ötvözetből, elkészítették ennek a mértéknek a prototípusát, az úgynevezett ősmétert. Időközben azonban bebizonyosodott, hogy ez a méter nem pontos, illetve nem pontosan 40 millio- moda a délkörnek, sőt a rohamosan fejlődő geofizika tudományának köszönhetően az is nyilvánvalóvá vált, hogy Földünk alakja és nagysága egyáltalán nem állandó. Rövi- debb távon változásokat idézhetnek elő Földünk alakjában a lemeztektonikai mozgások, ugyanakkor hosszabb távon a bolygóközi meteorikus anyag „hizlalja“ bolygónkat. Ennél fogva egy sokkal megbízhatóbb viszonyítási alapot kellett keresniük a kutatóknak. Sok próbálkozás után a választás a 86-os tömegszámú kripton- atom hullámhosszára esett, amelynek 1 650 763,73 szorosa pontosan 1 méter. Ez a viszonyítási alap mindenkorra megadta a méter hosszát, ugyanis az atomok kisugárzási hullámhossza az idővel nem változik. A hosszúság kifejezésére tehát a métert kell használnunk, ugyanakkor az Síben, bizonyos területeken, engedélyezték egyéb mértékegységek használatát is. Ezek a következők:- a tengeri és a légi hajózás- • ban a tengeri mérföld (1 tengeri mérföld = 1852 m)- a földterületek nagyságának meghatározásánál a hektár (1 hektár /ha/ = 104 m2)- a csillagászatban a csillagászati egység, a fényév és a parsec. (1 Csillagászati Egység /AU/ = 1,496.1011 m) (1 fényév (ly) = 9,460.1015 m) 1 parsec (pc) = 3,0857.1016 m) Természetesen a térfogatot is a méter segítségével fejezzük ki, köbméterekben. (1 köbméter egyenlő az 1 méter alapélű kocka térfogatával). Ez alól kivételt csak a liter és a hektoliter képez, amely egységeket szintén használhatjuk. A további két nagyon fontos egységet, a radiánt és a stera- diánt is a méter segítségével Gondolkodom, tehát... PETRÓLEUMLÁMPA Miska bácsi a következő kérdéssel kereste fel dr. X-et:- Hány órát égethetem lámpásomat minden este december 1-jétöl január 3-ig bezárólag, ha erre az időtartamra 14 liter petróleummal rendelkezem? Annyit tudok, hogy ha hat nap mindegyikén négy és egy negyed órát ég a lámpa, akkor huszonnégy napra 6 liter petróleum szükséges. Mit válaszolt dr. X.? 1. ébra gcmbsüvej MONDÓKÁK Három közismert mondókét látsz rajzban elbeszélve. Felismered-e őket? vezetjük le. Az előbbi fogalom síkszöget, míg az utóbbi térszöget jelent. A síkszög (lásd az 1. ábrát) a szög két szára közötti körív és a kör sugarának a hányadosa. A térszög pedig (lásd a 2. ábrát) a szög szárai által meghatározott gömbsüveg területe és a szögszár (sugár) négyzetének a hányadosa. BODÓK ZSIGMOND MEGFEJTÉS A július 4-i számunkban közölt feladatok megfejtése: fürdőruha, keresztrejtvény; a 3-as (látható a keze). Július 14-ig mindössze három helyes megfejtés érkezett, vagyis a nyertesek: ifj. Hilkó Károly, Ipolyság (Sahy); ifj. Kukolík Péter, Rimaszombat (Rimavská Sobota); ifj. Bencső László, Safárikovo. ÚJ SZÚ 18 1986. VII. 18
