Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-19 / 51. szám
— ehszlovákiában a kompWO lex program teljesítéséből eredő feladatokat a szövetségi kormány két határozata foglalja magában. Ezek alapja a specializált irányító szervek létrehozása és hatáskörüknek körvonalazása. Ezek a szervek fogják csehszlovák népgazdasági méretekben koordinálni hazánknak a program megvalósításában való részvételét. E szervek szerkezete biztosítja, hogy az egyes nagyobb, vagy kisebb akciók elhatározásánál mindig szem előtt tartják az országos gazdasági érdeket és az egyes irányító szervek között célszerűen egyeztetik majd a tevékenységet. Erre az egyeztetésre kétségtelenül szükség van. Elengedhetetlen ez mindenekelőtt azért, mert a komplex program Csehszlovákia szempontjából tulajdonképpen a tudományos-műszaki politika belső és külső arculata formálásának a legalapvetőbb eszközét jelenti, s ugyanakkor gazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának leglényegesebb formájává válik. A program ily módon az intenzifi- kálási folyamat legelemibb tényezője lesz. Mindemellett szem előtt kell tartani, hogy a program teljesítésében való csehszlovák részvétellel összefüggő egységes koncepció magában foglalja az alábbi három fontos elemet: elsősorban közvetlenül a programból ránk háruló feladatokat, illetve részfeladatokat; másodsorban a bilaterális alapokon elfogadott nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket; harmadsorban pedig az állami célprogramokban, a tudományos- műszaki és hosszú távú fejlesztési programokban foglalt terveket. NEM CSAK ÚJABB FELADATCSOMAG Ha azt akarjuk, hogy a KGST- tagországok évezred végéig szóló tudományos-műszaki komplex fejlesztési programja ne csupán újabb feladatok csomagja legyen az elfogadott tudományos-műszaki prioritások meglehetősen áttekinthetetlen szövevényében, akkor ezt úgy érhetjük el, hogy teljesítése során érvényre jut a központi szervek koordináló szerepe. NYITOTT KAPUK - ADOTT LEHETŐSÉGEK Csehszlovákia és a KGST-országok kétezerig szóló tudományos-műszaki fejlesztésének komplex programja Egy év telt el a KGST-országok 2000-ig szóló komplex tudományos- műszaki fejlesztési programjának elfogadása óta, s ezalatt a dokumentumot lépésről-lépésre „lefordították“ a mindennapok gyakorlatának nyelvére, az egyes tagországok lebontották a saját viszonyaikra vonatkoztatva az ebbőt eredő feladatokat. A KGST közelmúltban tartott 42. bukaresti ülésszakán is elhangzott az a megállapítás, hogy zárószakaszához érkezett a másfél évtizedre —nmnram kezdeti első időszakára szóló feladatok kidolgozása. Gyakorlatilag létrejöttek azok a struktúrák, amelyek a program megvalósítását „felülről“ irányítják. Most még ennél is igényesebb szakasz következik: „alulról“ is ki kell dolgozni az irányítás olyan rendszerét, amely ösztönözné az egyes gazdálkodó egységeket. Úgy is mondhatnánk, hogy a program egy lábon már áll, s most létre kell hozni a feltételeket ahhoz, hogy a másik lábra is támaszkodhasson. Szükséges azt is hangsúlyozni, hogy ez a koordináció nem szorítkozhat csupán az egyik, vagy a másik feladattal összefüggő teendők puszta jegyzékbe vételére. Nem elegendő kimutatni csupán a formális kapcsolatokat. Mindenekelőtt értékelni kell azt, hogy a konkrét feladat milyp^nértékben járul hozzá más pfpgramokban előirányzott célok teljesítéséhez. A dolgokat tehát összefüggéseikben kell látni. Csakis ily módon segíti elő a programban való csehszlovák részvétel tudományosműszaki politikánk kiemelt feladatainak a teljesítését is. Ez pedig kizárólag úgy érhető el, ha az együttműködést a várható hatékonyság szempontjából ítéljük meg, ilyen lehet többek között annak elbírálása, hogy az adott csehszlovák részvétel milyen mértékben járul hozzá az illető szakaszon népgazdaságunk műszaki- gazdasági színvonalának az emeléséhez. Ha tekintetbe vesszük, hogy a program teljesítésébe bevont üzemek közötti kapcsolatok a komplex program öt kiemelt fejlesztési területén 93 fő feladat, hozzávetőleg 300 különböző típusú népgazdasági program, több tucat nemzetközi bilaterális és multilaterális, ágazati vagy nép- gazdasági szinten létrejött szerződés, csaknem 400 állami tudományos és műszaki fejlesztési feladat teljesítését szolgálják, akkor nyilvánvaló, hogy a legfőbb prioritások érvényre juttatása az illetékes országos szervektől és más intézményektől rendkívüli erőfeszítéseket tesz majd szükségessé. A VÁLLALATOK ÉRDEKEIVEL ÖSSZHANGBAN Térjünk vissza a komplex program feladatainak fokozatos lebontásához és teljesítéséhez. Az említett 93 kiemelt feladat szinte mindegyikével összefüggésben már megkötötték az illető államközi megállapodásokat. Ezek a feladatok meghatározzák a tudományos-műszaki fejlesztés legfőbb irányait. A new* egészen száz feladatkört hat-hetszáz részfeladatra bontották le, s ezekkel összefüggésben szintén nemzetközi megállapodásokat kötnek az illetékes szervek. A program feladatainak kivetítése a termelési és a kereskedelmi együttműködésre hosszú távon nem biztosítható csupán a teljesítésére felügyelő szervek, intézmények, bizottságok, tanácsok, stb. pusztán hierarchikus létrehozásával. Beigazolódik, hogy a komplex program szerteágazó és széles körű feladatai szükségessé teszik mindemellett egy olyan rendszer kialakítását is, amely „alulról“ kíséri figyelemmel a program teljesítését, méghozzá nem a népgazdasági arányok és a tudományos- műszaki politika kiemelt irányainak megőrzése szempontjából, hanem mindenképpen az önelszámoló vállalati szféra közvetlen gazdasági érdekeinek szemszögéből. Ha az utóbbi létrejön, akkor elmondhatjuk, hogy megteremtettük a csehszlovák népgazdaság körülményei között a tudományos- műszaki fejlesztés komplex programja teljesítésének másik elengedhetetlen feltételét. SZÉLES KÖRŰ JOGOK Ehhez az alapokat a szövetségi kormány 106/1986. számú rendeleté teremtette meg. Lehetővé teszi azt, hogy a szocialista szervezetek számára széles körű jogkört biztosít közvetlen kapcsolatok felvétele céljából. „A szervezeteknek jogában áll, hogy a felső szerv korábbi beleegyezése nélkül előzetes tárgyalásokat kezdjenek a KGST-tagországok érdekelt szervezeteivel a közvetlen kapcsolatok létrehozásával összefüggő műszaki és gazdasági kérdésekről“ — szögezi le a határozat. Ezek a szervezetek szélesebb körben alkalmazhatják a gazdasági ösztönzést, rugalmasabb szabályok érvényesítésével juthatnak hozzá valutához, egyszerűbbé válnak a vámrendelkezések és kevésbé időigényes lesz a szolgá,- lati utak körüli ügyintézés. Az említett kormányrendelet gyakorlatilag tehát tágra nyitja az ajtót a közvetlen kapcsolatok megteremtése előtt, mindez azonban csak lehetőség. A továbbiak- bán az illetékes szervezeteken, gazdálkodó egységeken és egyesüléseken a sor, hogy át is lépjék ennek az ajtónak a küszöbét. Az önelszámoló egységekből kell jönnie a továbbiakban az arra vonatkozó kezdeményezésnek, hogy évente, havonta, hetente hányszor lépjék át ezt a jelképes küszöböt, magától értetődő, hogy ezt „felülről“ nem lehet meghatározni. Valószínű, hogy ezeket az ajtókat a későbbiekben még szélesebbre kell tárni, nagyságukat, formájukat, méreteiket változtatni kell, el kell távolítani a rajtuk levő különféle „titkos lakatokat, zárakat“, amelyek olykor talán előbukkannak. A legalapvetőbb - és a komplex program sikeres teljesítésének is ez a legfontosabb mozgató rugója hogy az ajtót használóknak átvitt értelemben reális gazdasági érdeke fűződjön ehhez. Ez az érdek akkor van meg, ha szerves összefüggés van a vállalat eredményei, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását szolgáló nemzetközi együttműködés között, továbbá az önelszámolás elvei alapján tevékenykedő vállalat eredményei, valamint a termékeik műszaki- gazdasági színvonalától, minőségétől, konkurenciaképességétől függő exportteljesítményei között. MERNI ÉS AKARNI Mint már utaltunk rá, a komplex programban elhatározott feladatok megvalósításában való csehszlovák részvétel jelenleg a feltételek megteremtésének időszakánál tart. 1986 derekáig lényegében létrejött az a struktúra, amely a csehszlovák részvételt „felülről“ tartja szemmel, KGST szinten és csehszlovák szinten egyaránt. Megkötötték a megfelelő nemzetközi megállapodásokat, kidolgozták az együttműködési munkaterveket, amelyek egyes esetekben felölelik a kutatási együttműködést egészen a termelési és a kereskedelmi együttműködésig. A következő lépést jelenti majd a konkrét szerződések megkötése, amelyekben az önelszámoló egységek kötelezettséget vállalnak. Például azt, hogy átadják, vagy alkalmazzák a közös kutatás, vagy a kooperáció eredményeit, méghozzá a korábban pontosan meghatározott paraméterek szerint. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a komplex programból eredő fő feladatok teljesítésénél jelenleg még nem lehet áttérni a végrehajtásnak erre a szakaszára. És végül még egy megjegyzés: a program megvalósítását .egyúttal bilaterális nemzetközi feladatnak kell tekinteni. Már nemegyszer elhangzott, hogy a komplex program megvalósítása érdekében a KGST-tagországokban olyan körülményeket kell teremteni az önelszámoló egységek tevékenységéhez, hogy azok ne csak merjenek, hanem akarjanak is közvetlen kapcsolatokat teremteni az országhatárokon túli partnereikkel, s érezzék is ennek gazdasági szükségességét és eredményét. Az is nyilvánvaló: ha az integrációs folyamat elér egy bizonyos ponthoz, akkor már nem egyeztethető össze az eddigi irányítási módszerekkel, szükségessé válik ezek gyökeres átalakítása, ami nem egyszerű, azonban mindenképpen az egyik legfontosabb feladat. MILAN ÖIÉKOVSKY, a prágai Tudományos-Műszaki Fejlesztési Kutatóintézet helyettes igazgatója A grafikon azt szemlélteti, hogy Csehszlovákiában a feltüntetett években miként alakult a KGST-tagországokkal való tudományos-műszaki együttműködésben gyártott termékek részaránya a nálunk előállított összes termék részarányához viszonyítva (alsó görbe), valamint a tagországoktól kapott tudományos-műszaki tervdokumentáció számának növekedését szemlélteti (felsó görbe). Bulgária: ^ kisvállalatok növekvő szerepe Mintegy ezerkétszáz különféle termékkel és egész sor szolgáltatással jelentkeztek az utóbbi időben azok a bolgár kisvállalatok, amelyek létesítését és működésük feltételeit egy három évvel ezelőtt hozott törvény teremtette meg. Az akkori szófiai intézkedés célja az volt, hogy javítsák az ipari termelés szerkezetét, meggyorsítsák az új gyártási folyamatok gyakorlati alkalmazását, és végül, de nem utolsósorban, hogy ezzel is elősegítsék az ország néhány körzete szociális problémáinak megoldását. Az eltelt időszakban mintegy kétszáz kisvállalat alakult, amelyek a tavalyi évet együttesen 280 millió levás nyereséggel zárták. Gazdasági tevékenységük hatásfoka a szófiai sajtó szerint ötször nagyobb, mint az országos bulgáriai átlag. Az élet tehát bebizonyította a döntés helyes voltát, s napjainkban a kisüzemek már szerves részévé váltak a bolgár népgazdaságnak. Jelenleg a kisvállalatok két típusa ismeretes Bulgáriában: a nagyobb gazdasági egységek keretében, illetve az azokhoz kapcsolódva működő vállalatoké és a minden területen önállóan gazdálkodó, működő üzemeké. A többséget mostanában még az első csoportba tartozó kisvállalatok képezik, de fokozatosan nő a teljesen önálló kisüzemek száma is. Az eddigi tapasztalatok és előírások szerint a kisvállalatok megtervezése, megszervezése, felszerelése és beindítása átlagban alig egy évet vesz igénybe. A kisüzemek előnye, hogy aránylag gyorsan tudnak reagálni a piac változó körülményeire. A központi problémát egyenlőre a még alacsony színvonalú piackutatás, megfelelő gyártási technológiák, korszerű gépek és berendezések, illetve nyersanyagok hiánya okozza. Ebből a szempontból előnyösebb helyzetben vannak azok a kisvállalatok, amelyek a nagyobb gazdasági egységekhez kapcsolódnak és ezt a hátteret ki tudják használni. Bulgáriában ezért most nagy gondot fordítanak a teljesen önálló kisvállalatok és szolgáltatóüzemek megfelelő, gyors anyagi ellátására. A gépipar is feladatul kapta, hogy olyan gépeket és berendezéseket fejlesszen ki és gyártson, amelyek megfelelnek a kisüzemek sokszor egyedi szükségleteinek, főleg a divatos könnyűipari termékek, ruhane- múek és élelmiszerek előállításánál. Mit termelnek a kisüzemek? Elsősorban hiányzó közszükségleti cikkeket, divatos ruhaneműket, élelmiszereket stb., amelyekkel javítják és gazdagítják a bolgár piac kínálatát. Azonkívül együttműködnek a nagyvállalatokkal is, s számukra többek közt különféle alkatrészeket, számítógépek periférikus berendezéseit, ipari robotelemeket, gyógyszereket állítanak elő. Nem egy esetben termékeik jórészét külföldön értékesítik, s hozzájárulnak a bolgár kivitel választékának bővítéséhez és az ország valutabevételének növeléséhez. A tervek szerint a mostani, kilencedik ötéves tervidőszak (1986-1990) alatt újabb, több mint 1500 kisvállalat létesül. Egy részük a tudományos intézetek, főiskolák s egyetemek keretében, illetve azokkal együttműködve fog dolgozni. A bolgár szakemberek szerint ezekre a kisüze- mekré azért van szükség, hogy meggyorsítsák a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazását a gyakorlatban, elősegítsék a diákok és a tudományos kutatók oktatását, illetve munkáját, és az ipar számára egyedi vagy kissoro- zatú gépeket tudjanak készíteni. A szófiai gépészeti és elektrotechnikai műegyetem például tizennégy ilyen kisüzemet létesít. Hasonló tervei vannak a Bolgár Tudományos Akadémiának is. A nagyobb gazdasági egységek versenytárgyalás kiírása útján hozhatnak csak létre kisüzemeket. A tudományos, műszaki és gazdasági szempontból legjobb tervet szakemberekből álló bizottság bírálja el és hagyja jóvá. A döntést követően a bolgár bankok csak azzal a feltétellel nyújtanak hitelt, ha a leendő üzem 18 hónapon belül felépül és 24 hónapon, tehát két éven belül megkezdi működését. Valutahitelt csak kivételes esetekben, s csakis a tudományos kutatás kiemelt területein működő vállalatok kaphatnak. Sok új kisvállalat a legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel van felszerelve. Gyártmányaik megjelenése a piacon nemegy esetben vetélytársat jelent a nagyvállalatoknak, s ösztönzőleg hat azok termékeinek korszerűsítésére, kínálatuk javítására, választékuk bővítésére. A bolgár központi szervek az elmúlt három év alatt felgyülemlett ismeretek alapján most azon fáradoznak, hogy az egyes, gyakran helyi, illetve körzeti szinten működő kisvállalatok kapcsolatba lépjenek egymással, kicseréljék tapasztalataikat és ahol lehetséges, együttműködjenek. KOKES JÁNOS
